Szia laccika77.
Ahogy látom itt mindenki csak ötleteket ad, de senki nem vállalja be a megoldás, vagy kapcsolási rajz felrajzolását. Én adok egy kapcs. rajzot. Nekem ez van fent és működik. 1-2m/sec szélnél (de ezt az értékek és a poti megválasztásával tudod variálni) hagyja szabadon felpörögni a rotort, majd amikor már adott fordulatszámon van akkor elkezdi terhelni. Így szabályoz folyamatosan. Ca. 1500 Ft-ból meg lehet építeni. Felteszem immár sokadszor a generátort is amit szabályoz. Plusz egy adatot hozzá. 400f/p-nél 110V jön le róla terhelten. Ez a 25,4 ohm-os fütőbetéten 476Watt. Nekem ez pont jó.

Örök hálám ez pont az amit kerestem! :

Nagyon jó! Én idáig jutottam. Még nincs méretezve, kipróbálva pláne.

A teljesség kedvéért megadnád az ellenállás és a poti értékét ? Még egyszer köszönöm!

Keresgéltem a neten de nem sok mindent találtam a több lapátos savonius rotorról. én most négy lapátosban gondolkodom, van erről valami tapasztalatotok, vagy kár bonyolítani?

Nem teljesen helyes az elnevezés, hiszen minden PMG váltakozó mezejű. De ez alatt az alábbit értjük:
Az indukált fesz. a fluxusmetszés sebességétől függ (adott tekercs esetén). Változtathatjuk a sebességet, vagy a fluxussűrűséget. A sűrűséget úgy, hogy erősebb mágnest használunk, vagy kisebb légrést. VAGY eltereljük, sűrítjük az erővonalakat a tekercs keresztmetszetében. Általános esete, ha ferromágneses anyagot teszünk a tekercs túloldalára (nyilván még jobb, ha ugyanezt a vasmagot a tekercsbe tesszük - vasmagos PMG).
Miért, miért nem, ha ragaszkodunk a légmagos kivitelhez a mágnesből kilépő erővonalak tulipán szerű szétnyílását (távolság szerint csökkenő térerő) megakadályozhatjuk, ha a tekercs túloldalára ellentétes pólussal szembeálló mágnest teszünk. Az erővonalak párhuzamosak lesznek, ráadásul dupla erősségűek (most ne menjünk bele a tekercs, légrés fluxus torzításába - az elvről van szó). Nyilvánvaló, hogy ugyanazzal a tekerccsel, ugyanolyan fordulaton nagyobb feszültség indukálódik. Nos ez az általam is váltakozó mezejű PMGenerátornak nevezett alapelv.
Két alapvető változata lehet: a két azonos pólusszámú mágneses tárcsát együtt forgatjuk a tekercs két oldalán - alacsony indító nyomaték, ugyanakkora mágnesekkel dupla indukció, vagy az egyik tárcsát rögzítjűk - még nagyobb indukció (meredekebb, gyorsabb fluxus változás) - viszont a jelentős indító nyomaték miatt szélerőműben mellőzendő.
Ezt az elvet használta Wanderfeld a lineáris motorok, generátorok megalkotásánál, ilyen generátort használt Heiderberg is.
A feltett linkkel erre az elvre igyekeztem rávilágítani. Nyilván a mai neodium mágnesekkel, a pólusszám növelésével szabad variációk adódnak. A műhelyrajzra is csak ötletadónak lehet szükség.

Az értékek a generátorhoz valamint a rotor fordulatához vannak illesztve. Mivel a Te generátorod értékeit, ill. az egész rendszert nem ismerem, így nem tudom megadni. A poti és az ellenállás egy feszültségosztót alkotnak. Nézd meg a FET adatait a honlapon, és valami hozzáértő elektronikai szakemberrel (aki a közeledben van) konzultálj a kapcsolást illetően.

Szerintem a mellékelt kép szerinti értékekkel, ha a 160 V be-kikapcsolási fesz jó. Az Ugs nyitó 2-4 V (IRFP360adatlap), (ha nem nyílna meg). A Zener védődióda, szerintem a 8 V-os is elég. Kontrol nem ártana.

Mielött építesz bármit is, mérd ki hogy üresjárásban és terhelve milyen fordulaton gerjed le. Ezután mérlegelhető hogy van-e értelme a motor terheléssel babrálni.

Üdv! Bocs hogy ide írok ez ügyben, de ha esetleg valaki éppen szélgéphez keresne oszlopot annak segítség lehet. (12méteres)
Tekincs be az Apróhirdetésekhez!!

A Savonius és a Betz limit:
A Betz limit, amiről volt már itt szó, de talán nem úgy ahogy most leírom:
A Betz limit kimondja, hogy az áramló levegőből akkor tudjuk kivenni a legnagyobb energiát, ha a sebességét egyharmadára csökkentjük.
Másképp: képzeld el, hogy egy nagy sík lappal kiállsz a szélbe, és azzal fékezed a szelet. Ha állsz vele, a szél nyomja, de nincs elmozdulás és munkavégzés. Ha a szél sebességével szaladsz vele, van elmozdulás, de a szél nem tudja nyomni a lapot, az nem segíti a futásod, nem végez munkát. E két helyzet között kell megtalálni az optimumot, amit Betz az 1919-ben kiszámolt.
Viszonylag egyszerű propellerrel fékezni a szelet, mert a csavart lapátok minden keresztmetszetben egyformán fékezik a levegőt.
A Savoniusnál már más a helyzet. A tengely közelében lévő lapát szinte áll a levegő mozgásához képest, míg a kerületen lévő felület sebessége elérheti a szél sebességét. Ezért mondják, hogy ennek a megoldásnak rossz a hatásfoka. Természetesen ezen lehet javítani különböző lapát kialakítással és terelő lapokkal. Így viszont kialakítás függő a levehető teljesítmény (ami nem lehet több, mint a Betz formulával számolt !) és a fordulatszám. Ezért van kevés adat a Savonius viselkedéséről.
A Savonius előnye a nagy induló nyomaték, ami lehetővé teszi a kis szélsebességnél is az energia levételt, de nem többet, mint amit a Betz limit megenged. Áramtermelésnél hátránya a kis fordulatszám.

Ehhez még tegyük hozzá, hogy bár ahány grafikon, pici eltérések vannak egymáshoz képest, mégis valamennyien nagyon hasonló ábrákat hoznak. Annak ellenére, hogy akad, amelyik 23 %-ra becsüli a Savoniusszal elérhető maximális hatékonyságot, mindegyik a legalsó kategóriába sorolja.
A Savonius-nak van nagyon sok változata, amik között a jobbak már inkább a H rotorhoz hasonlítanak. Azzal már lehet valamit kezdeni, hiszen amellett, hogy nagyobb a gyorsjárási tényezője, nagyobb a fordulata, a hatékonysága is elérheti a 40%-ot.

Köszönöm mindenkinek a segítséget, ha jutok valamire majd beszámolok róla. Olvastam itt az általatok készitett, és használt légmagos és a vasmagos "tárcsa" generátorok előnyeit hátrányait. Arra az egyszerű megoldásra gondoltam,hogy a rotor lassulásakor a két tárcsát tengely irányban kellene elmozdítani (távolítani) egymástól, megnövelve a légrést, ezáltal szándékosan lerontani a teljesítményt. Ezáltal indulásnál a mágnesek nem (vagy csak kevésbé) gátolnák a rotort a felpörgésben, egy bizonyos fordulatszám elérésekor automatikusan közelednének a tárcsák és beállna a kivánt üzemi állapot, igy kihasználva a vasmagos tekercs előnyeit. A szabályzást akár egy egyszerű röpsúlyos fordulatszám szabályzóval is üzembiztosan meg lehetne oldani.!?

Szintén kis kiegészítés a remek összefoglalódhoz:
- A Savonius legkülső pontjai a szélsebességnél nagyobb sebességgel is foroghatnak (tsr>1 = kerületi sebesség/szélsebesség). Működése már nem tisztán az ütközés, impulzus átadás fizikájával, inkább a fellépő nyomáskülönbségek miatt az áramlástan törvényeivel írható le.
- A Betz-limit egy görbe, ami nullától indul és a végtelen tsr-nél éri el maximumát, a ~60 %-ot. A Savonius tsr tartományában a Betz-limit max. 25-30 %, így a Savonius hatásfoka is ideális esetben max. ennyi lehet. Veszteség mindíg van, tehát kevesebb.
Az általad feltett grafikonon is jól látszik, hogy minden szélkerék típus csak egy bizonyos tsr tartományban használható, és minél gyorsabb járású (nagyobb tsr), annál jobb az elérhető max. hatásfok!
- Az alacsony (2-4 m/s) szleknél vitathatatlan előnye a relatív nagy nyomaték. Mire a szél eléri az energia kivételre érdemleges 4 m/s körüli sebességet már a mechanikai tehetetlenségét leküzdve felpergett, felgerjedt a generátor, beállt az automatika (ha van), és "fitten" szedheti ki az energiát.
A 15 m/s feletti szeleknél is igen jó a viharállósága, bár vigyázni, a köbös energia növekedés gyorsabb, mint a hatásfok vesztés. Ez is elfüstöltetheti a generátort, ha nincs fékezve.
A 6-10 m magasan elhelyezhető szélkerekek esetén a Savonius képes az itt gyakori néhány méter átmérőjű örvénylések energiáját is kivenni.
2-3 kW-ban húznám meg felső alkalmazhatósági határát akku telepes energiahasznosításhoz, egyszerűen építhető rotorja miatt (akár félbevágott hordók) kerti vízhúzóként.
Én a két szintes, 90 fokban elforgatott klasszikus Savoniusra szavazok. A soklapátos már igazán nem is Savonius, inkább a Verancsics-féle szélturbina, radiális turbina. Hatásfokuk terelő lapátok nélkül alig több, viszont sokkal bonyolultabb elkészítni.
- Hasonlonlóan síklemezekből hajthatók a Lenz2 lapátjai. Hatásfoka viszont 1,5-2-szerese a Savonius-énak, kicsit magasabb fordulaton megy (generátor).
Még jobb a Darrieus-H, bár ezt legalább 10 m-re fel kell tenni, ha csak nem a pusztában álló domb tetejére építjük. Párhuzamos oldalú lapátjai házilag is könnyen elkészíthetők (acélcső váz, rétegelt lemez bordázat, 1,5-2 mm-es alu lemez, facsavarok, szegecs) - ld.: a mellékelt fénykép. Ez FX-83W-160 profil. Jól megszenvedtem a homorú oldali lemezhajlítással. A végleges, nagyobb lapátok szimmetrikus NASA0018-sok lesznek. (Itt írok a fentiekről is - türelemmel letölthető word.)
...
A tegnapi terhelés szabályzó számított értékeit igazán leellenőrizhetné, vagy ellenőriztethethé valaki.
...
Lccika77 - A röpsúlyos szabályzás jó ötlet, de lehet, hogy lassulásnál már nincs akkora energia, ami képes az igen combos (több ezer Newton nagyságú) mágneses vonzást leküzdeni. Számolni, mérni kellene.

Sokkal egyszerűbb egy elektronika,ami fordulatszám alapján kapcsol.pl 80-as fordulatnál zárja a töltő áramkört.Alatta 0 terheléssel forog a rotor.

Igen ez is egy járható út lenne, ha egyszerüen lehetne kivitelezni,. de mégis a szabályzás felé hajlok.Mert (bár még nincs kész a turbinám így nem nagyon tudok tesztelni és kisérletezni) az általad említett megoldásnál előállhat egy olyan üzemállapot, amikor épp annyi szél fúj,hogy üresjáratban simán forog ha viszont megkapja egylépésben a max terhelést akkor a turbina belassul, és ujra lekapcsol, az elektronika majd immár terhelés nélkül ujra gyorsul..... Tik-tak, tik -tak! Müködhetne a megoldás egy kicsit profibb kivitelben ahol két potival lehetne hangolni a rendszerhez, egyikkel a bekapcsolási fordulatot, másikkal a kapcsolási differenciát(fagy a kikapcsolási fordulatszámot) lehetne állítani. Pl: 100 1/percnél be 80-nál ki kapcsol. Szerintem így működhetne !?

Szia btoti.
Amint látod nem érdekel senkit a terhelésszabályzó. Meg az sem amit kiszámoltál. Laccika77 is tovább keresi a megoldást. A zener lehet 8V-os is, ez részletkérdés. Az értékek jók ha a 160V igaz.

Az nem igaz, hogy nem érdekel senkit, mert azért figyeljük az eseményeket.

Engem továbbra is ÉRDEKEL!!, de nyilván meghallgatom a mások véleményét is. Számomra nagyon is jónak tűnik szívem szerint már meg is építettem volna, de számomra még e néhány alkatrész beszerzése is gondot jelent meg amúgy sincs még kész a berendezés,hogy érdemben tudnám tesztelni. Valaki tud Miskolcon olyan boltot ahol meg tudnám vásárolni a hozzá valókat? Jövő hét hétfőn megyek akkor megpróbálom beszerezni a cuccokat.

A szélgép építést ne a szabályzó anyagainak beszerzésével kezd. Kell olyan is, de a körülmények majd meghatározzák, mi a jó megoldás. Visszaolvastam én, talán a 927995 hozzászólásod világítja meg legjobban a jelenlegi gondod, tetszik a spekuláció is. A generátor és a fogyasztó összeillesztésének módját viszont csak konkrét értékek ismeretében lehet megcsinálni.
Ahogy én tudom, egy relé elengedő feszültsége kisebb, mint a meghúzó feszültsége. Ez is beállítható, hogy 80 és 100 ford/perc-nél csinálja a tik-tak játékot. Erbe meg Gulyi biztos tud még 5 ilyet mondani, ha majd szükség lesz rá, de jó a megkapott rajz is.

Maximálisan egyet értek, és köszönöm hasznos információkat.

100f/p-nél meghúz a jelfogó és egyből a teljes terhelést rákapcsolja? Aztán elenged és megint jön a teljes terhelés? Ezek mind csak kipróbálatlan ötletek, és ráadásul már elvileg is helytelenek. Nem jobb egy folyamatos szabályzás?

Folyamatos szabályzás nem annyira egyszerű, mint azt gondoljátok, ha a félvezető aktív tartományvan van, akkor iszonyatosan tud fűteni (pocsékolás).
Kapcsüzeműleg is meg lehet oldani viszonylag egyszerűen, csak nincs értelme, ha az egész rendszer nem ismert. (mégis mekkora terhelést lásson a szélgép? fele, negyede, egyéb? Szerintem pont annyit ahol a tegtöbb energiát termelné.)

Kapcsüzemüleg is meg lehet oldani.... Hát akkor lássuk! Laccika77 korábban minden paramétert megadott. Nem a kifogások kellenek, hanem konkrét kapcsolások!

Az általad megvilágított probléma is megállja a helyét! Legjobb lenne a kettő kombinációja. A labilis tartományban szabályozni, x fordulat (és ,vagy feszültség ) fölött mehet direktbe. Az adatok még egyszer: Generátor: 3~ 550W aszinkron motor, 2pp kb 1440 1/perc fordulat (motor üzemben 50Hz-en)kondenzátoros (ön)gerjesztéssel,egyenirányítva. Terhelés 600W 230V bojler fűtőszál. Amit tudunk a kisérletek során tapasztalataim a következők : üresjáratban kb1000-1200-as magától felgerjed! 1500 1/percnél üresjáratban 250-280V-ot tud. Terhelve is leadja a 200-220V-ot ha tartom a fordulatot 1400-1600 között. csökkenő fordulat csökkenő feszültség de működik, kb 800-as fordulatnál, 120-130V-os feszültségnél legerjed. A kisérlet során próbálam egy mágneskapcsolót kötni a még nem egyenirányított (váltó) feszültségre, működött! felgerjedt, behúzott ,termelt. még a legerjedést megelőzően 120V-on is behúzva maradt a mágneskapcsoló melynek tekercse 230V-os. A legerjedéskor nyilván elejt, majd mivel a terhelés megszünt a következő pillanatban felgerjed. de nem bi üzemben maradni ha nem emelkedik a fordulat,tehát ujból legerjed. Ha emelem a fordulatot stabilizálódik, és a fordulattal arányosan növexik a fesz. Röviden ennyi!

Este átnézem mik a lehetőségek.

Kizárólag érdeklődőknek!
- A folyamatos terhelés szabályzóhoz:
Ha ebben rétegtranzisztor lenne, valóban lehetne rezsónak használni, de az IRFP360 n-csatornás növekményes FET estén 3A drai-áramnál 1V a drain-sours feszültség - Pd=3W, 10A-nél 4V - Pd=40W.
A Laccikánál várható max. 3A-hez tartozó disszipációs teljesítményével 10x10 cm-es hűtőborda játszva elbír.
= Hiszterézis és folyamatos szabályozás egyidőben már csak összetett (bonyolultabb) áramkörrel oldható meg. Akkor már inkább a kapcsolóüzem.
= Relés variációban feszültség figyelő relé jöhet szóba. A prellezés megakadályozására idő-késleltett visszahúzású (0-10 sec, 0-15 min). Tudtommal nem gyártanak feszültség hiszterézisűt. Két db állítható fesz-ű + segédrelével megoldható. (Ld.: csatolt terh-szab3 kép)
Fesz.relék adatai pl. itt (árakat nem néztem): TRACON - Miskolc.
- Elektroteknikai alkatrészeket én itt vásárolok évek óta panasz mentesen: HESTORE Web-bolt
- Szerintem sem a szabályzás az első lépés, de nálunk pl. havasak a tetők, így inkább a fűtött szobában elmélkedek, áramköröket építek, pl. készül az elektronikus szélsebesség mérő.

!!! SZTORNÓ!!! az előbbi terh-szab3 !!!
A helyes az itteni terh-szab-rele1.
180V-ál bekapcsol, 160V-nál kapcsol ki. A visszakapcsolás késleltetéssel nyújtható a hiszterézis.
160V-nál már működő DC segéd relét, mágneskapcsolót kell használni.

180V-nál egy pillanat alatt ráakassza a 600W-os 230V-os bojler betétet? Biztos hogy minden ok lesz ezzel?

Két fázisú 220-as motort is be lehet kötni generátornak?És ha igen hogy?
Pl egy szivattyú motort?