Fórum témák
» Több friss téma |
Én nem ezt írtam volna?
De itt nem az a kérdés, hogy melyik a tökéletes, hanem az, hogy mekkora is az a hiba, amiről itt szótcsépelünk! Valószínű más kapcsolódó elemeknél a veszteség nagyságrendekkel nagyobb, mint a fáziseltolódásból következő lesz! Ha pontosan mérjük ki az osztókört és a kivitel is megfelelő, akkor az eltérés 1% alatt marad, ami elhanyagolható.
Engedelmeddel javasolnám: probáld ki mind a két megoldást.Kiváncsian várom az eredményt.Abban viszont tökéletesen igazad van, hogy a minnél pontosabb kimérés nagyon közel hozza a két tekercselési modot hatásfokilag.
Ha "tökéletesen igazam van", akkor mit kéne kipróbáljak?
És ne feledd, hogy itt egy tényszerű állapotból indultunk ki, miszerint adott egy állórész, amit be kéne kötni. Kicsit fura azt ajánlani, hogy dobjuk ki az egészet, és tekerjük meg újra.
sziaztok!
ugyan nem 1% de:talán 5% alatt marad. Amugy nézve : Az állandómágneses generátorok feszültége azért 1:4---1:6 arányban változik-a fordulat függvényében tehát akár 70V üresjárásival is töltheted a max28V-s akkut de ha nem igy tennél akkor nem lenne töltőáram!!.
Feltéve, hogy 24V-os az akku, és hogy akkut akarunk-e tölteni. Nekem más terveim vannak, de ez már nem ide kapcsolódik...
Üdv!
Arra gondoltam, hogy vennék egy DC 48V 1000W (20A) kefés motort, és ezt használnám áramtermelésre. Áttétel nélkül is leadna 13,8V körül a névleges fordulata felén-harmadán.Vagy áttétellel 24-36-48V-ot. Megér 30000Ft-ot? Bővebben: Link 1000W - 48V MY1020GD Esetleg rá lehetne kötni PC tápra, ha -elindul erről a feszültségről -sikerül lecsökkentenem az 5W-os teljesítményfelvételét 1-2W-ra.
Szia!
NEM -legalábbis nekem--DE NEKED?? A PC tápok 65V AC /90V DC től müködnek --terhelhetőek...
Szia Atis!Ezt mint ha már olvastam volna valahol.
Akkor motor-PC-táp felejtős.
Üdv! Szélkerék tervezéssel, építéssel kapcsolatos dolgokban várnám építő jellegű hozzászólásaitokat:
mivel Magyarország erős széllel viszonylag kevéssé "ellátott" ország (a hegyek vonzáskörzetét kivéve), így úgy gondolom, hogy otthoni megvalósításokra (különös tekintettel a házilag kivitelezhető alacsonyabb beépítési magasságok miatt) szerintem célszerűbb a nagyobb lapátszámú (5-6) kerekek építése. Ezek alacsonyabb szélsebességeken nagyobb hatásfokkal és nyomatékkal dolgoznak, mint 2-3 ágú társaik, kisebb sebességnél indulnak, így alacsonyabb az áramtermelés mentes órák száma és nagyobb szélben jobban "önfékeződnek", mint 2-3 lapátos társaik. A házilag kivitelezhető síktárcsás generátorral kapcsolatban: ha két koncentrikus körön helyezném el a tekercseket, mágneseket (a belső körön arányosan kisebbeket, és úgy tervezve az összeköttetéseket, hogy a két kör galvanikusan ne legyen kapcsolatban egymással), ezzel elvileg nagyobb energiasűrűséget tudok elérni ugyanakkora felületen, erős szél esetén pedig intenzívebben tudom elektromosan fékezni a kereket. A mágneseket/tekercseket taró tárcsák átmérőjét így nem kellene növelnem, így ezek kevésbé lógnának be a szél útjába. Véleményetek?
Minden Szelesnek,és hobbielektronikásnak egy sikeres,boldog Újévet, innen Erdélyböl.
Én is jó szelet kívánok azoknak, akiknek már megépült a szélkerekük. BUÉK!
Watt: Mire jutottál a szélkerekeddel? Összegezve a sok mérést, mégsem álló helyzetben adja a legnagyobb nyomatékot a kerék? Van egy optimális fordulatszámtartomány, ahol a nyomaték jelentős? Próbáltad már a lapátok geometriáját változtatni?
Köszönöm a kérdéseid! (már azt hittem senkit nem érdekel.)
Jelenleg a karácsonyfa miatt szünetel a project. Idézet: „mégsem álló helyzetben adja a legnagyobb nyomatékot a kerék?” Vannak mérések, amik ezt mutatják, főleg ha nincs takarása a keréknek. Természetesen nem a legnagyobb nyomatékon adja le a tengely a legnagyobb teljesítményt(mivel az a nyomaték és a szögsebesség szorzata), ezért ezt a jelenséget később nem mértem, mert nem tűnt érdekesnek, de még visszatérek rá. Idézet: „Van egy optimális fordulatszámtartomány, ahol a nyomaték jelentős?” Legutóbb 80rpm-től 600rpm-ig(ha elérte!) mértem relatív nagy szélben és azt tapasztaltam, hogy egy bizonyos szélerő felett a teljesítmény egy alsó fordulatszámon eléri a maximumát és onnan alig változik a fordulat növekedésével(némi maximum gerincet észre lehet venni). Hangsúlyozom egy bizonyos szélerő felett. Kissebb szélerősségnél jobban kivehető a teljesítmény görbe púpja, de ilyen méréseket még nagyon keveset végeztem. Sajnos a fékező motornak van egy alap fékereje, ezért a 0 nyomatékot még megközelíteni sem tudom, pedig jó lenne(majd hajtom a motort, de ez bonyi!), mert biztos vagyok benne, hogy a maximális fordulat közelében a kivehető teljesítmény erősen csökken a nyomaték nullára való csökkenése miatt. Persze ezt a fordulatot a házhoz készült gyári kerekek nem érik el, mert a terhelés egy adott fordulaton bekapcsolódik, és ha igazak a fent említett teljesítménygörbék, akkor elég széles fordulatszámon értékelhető teljesítményt lehet kivenni, feltéve, hogy a szél igen erős! (és feltételezve, hogy a légcsavarosokat össze lehet vetni a lapátosokkal!!!) Ezt a kérdéskört mindenképpen meg szeretném nézni jobban, mert ez érdekes szerintem. Idézet: „Próbáltad már a lapátok geometriáját változtatni?” Eddig még nem, de ez is egy nagyon fontos lépés lesz! Jelenleg a 6 lapátos csöves kivitelnél azt mértem a próba mérések során, hogy a takarások milyen növekményt okoznak közepes szélben(600mm-re volt a kerék a szélnyílástól). Erről tudok két mérést mutatni. Csatolok egy kis programot, amivel a *.log fájlokat meg lehet nyitni. Ha valami *.ocx-et keresne a program induláskor, akkor vagy a neten megtaláljátok, vagy jelezzétek és felteszem(a Windows\system32-be kell másolni). Lehet, hogy ha az egyiket bemásoljátok, akkor egy másikat fog keresni, ezért kérem legyetek türelemmel és nyugodtan zaklassatok a kéréssekkel! Sajnos nem tudom előre milyen fájlok fognak kelleni, lehet, hogy egy sem. Csatolom a két log fájlt is. A két mérés azonos körülmények között történt(kivéve a takarást!), de ne vegyétek alapnak a későbbi mérésekhez, mert még változhat minden, amíg a végső mérőkör pontos és végleges lesz! (A takaratlan mérésnél látható, hogy a nyomaték kssebb fordulaton kisebb. A takart mérésnél ez nem vehető ki már. Látható az is, hogy a motornak van egy minimális fékereje, aminél lejjebb jelenleg nem tudok menni sajnos. A *.log fájlt nézőkével megnézve láthatóak a fordulatszám értékek, ami a grafikonon nem látszik egyelőre. A többi érték csak arányos, nincs mértékegysége! A fordulatszám egyenesek nincsenek egymáson, mert nem mindig sikerül ugyanakkor elindítani a mérést. De ez nem nagyon zavar be jelenleg remélem!) Biztos emlékszel, hogy mechanikai lapátos csillapítást használok a lekönnyített mozgó trepni csillapítására, hogy ne rángassa a mérőbélyeget a szél és a motor mágnesei. Első körbe víz volt az edényben, de ezt tovább fejlesztettem és beleolvasztottam kb. 1,5kg cukrot! Ezt jelzi a fájlok végén a szirup. Meglepő, hogy milyen jól működik. A kondit is le lehetett csökkenteni 100µF-ról 20µF-ra a visszacsatoló körben, ami gyorsabb reagálást eredményezett. Kicsit hullámosabbak a görbék, de több az információ a mérésben. Bocs, ha kicsit hosszú lett, de gondoltam jó tudni ezeket.
nálam keresi a "comdlg32.ocx" nevű akármit
letöltöttem betettem aztán kért egy "MSCOMM32.ocx" et aztis... utána elindult arra még nem jöttm rá, hogy jelenik meg a grafikon
Francba! Rossz fájlt töltöttem fel!
Itt a jó program! Köszi az ocx-es linkeket!
Gratulálok a mérésekhez, az elektronikához ! Nem semmi.
Szaisztok !
Létezik -e olyan dioda ,amin minimális ,vagy nincs feszültség esés ? (1,2V).Nem egyenirányitani kellene. Az egyen feszültség már megvan a rendszeren csupán egy leválasztásként "visszacsapó szelepként" kellene beépiteni-veszteség nélkül. Nagy áramra . Köszönöm
Köszi!
A legkisebb maradékfesz a Shottky diódákon van, de nagyobb áramnál ott is 500mV környékén van típustól függően. Rá kell keresni pl. a HQVideónál és letölteni a kapható típusok adatlapját és kiválasztani a megfelelőt.
Nemtudom láttátok-e ezeket
a lapátformákat függőleges kivitelre. Vajon csak esztétika?
Igen, és ezen kívül is vannak megoldások. A fő kérdés, hogy melyiket lehet hazai körülmények között kivitelezni. Egymáshoz képest is van közöttük hatásfok eltérés, állítólag a legjobb a harmadik képen látható kiviteleknek van. (40% körüli).
No, és mi a helyzet a germánium diódákkal?
Mondj egy típust ami 100mA-nél többet tud, és kapható.
ha csak "visszacsapó" szelepnek kell, akkor szerintem MOSFET jólehet, fordított bekötéssel (parazitadiódája nyitóiránya szerint), az áramot megszakítani a parazita dióda mitt ugyan nem lehet, de a visszafelé folyó áramot a fet vezérlésével ki lehet védeni, elég kis veszteséggel.
PL egy N csatornás fetet bekötni a "fogysztó(k)" és a test közé földelt Draines kapcsolásban, figyelni a fet USD! feszültésgét egy független tápos komparátorral, amíg USD > 0 , addig a komparátor kimenete magas, ha USD < 0 , akkor a komparátor kimenete alacsony, a komparátor tápjának testje a Source-ra van kötve, a kimenete meg egy ellenálláson a Gatera. nagy áramoknál az összes diódán legalább 0,6V vagy inkább mégtöbb elvész, mindegy hogy milyen típusú.
OA 1180/1182, mindkettő 150mA-es és mindkettő kapható Bp-en. (igény esetén priviben cégnév és cím) De - mint azt az előző hozzászólásomba biggyesztett vigyor is jelzi - nem kötözködésképpen írtam, amit írtam.
Most komolyan és nem kötekedésképpen, de mit akarsz ekkora árammal? Vagy az egészet viccnek szántad?
Kérted, hogy mondjak egy tipust, "ami 100 mA-nél többet tud, és kapható".
Én pedig mondtam. Léteznek egyébként akár 100 A-es germánium diódák is (pl. GU1A100SB), de ezek magyarországi beszerzése eléggé kétséges. Gulyi88 megoldása mindenesetre szimpatikusnak tűnik, én ezt ajánlanám. Egyébként mekkora az a nagy áram, mjoy? Mert 50 mA is lehet sok, pl. a szívnek... Jó, humorolás befejezve.
Itt ajánlhatnám a jó öreg szelénlemezeket,régebb nagyon használták.Feszültség esés kb. 0,15-0,2 volt,a mérettöl függöen nagyon sok ampert kibir.Ha jól emlékszem talán valami 1 amper 3négyzetcentiméterre.Egy szelénlap kb. 25_3O voltot visz.
Köszönöm mindenkitől a válaszokat !
Béke legyen veletek ....nem kell vitázni. A"nagy" áram max. 70 A . A lényeg : A kisebb szeleket sikerült befogni aksik szinten tartására. 5-9 km/h szélben a generátorról 8-10 V jön le .Ami ugye még nem tölt. Elkészültek a feszültség növelök.2,2X be feszültség. Rárakva a betáp 8V leesett 5V körül.. A kimenő feszültség 13V ,ezt az aksi töltötsége határozza meg . A töltőáram 2-3 A .Igaz nem sok ,de meg kell becsülni .A kerék nagyon lassan forog ,de termel. A feszültség növelők kapcsolásához kell vezérlést csinálnom . Jön a generátorról az egyenáram .Ide beteszünk egy váltórelét . Egyik állása : direkt az akura megy a feszültség. Másik állása : feszültség kétszerezőre megy a feszültség. Vezérlés : Alapban a feszültség kétszerezőre megy a fesz. A kétszerező felöki ,rátölt az aksira. A relé elött figyelem egy elktronikával a feszültséget ,ami ha eléri a 12 V-ot ,átkapcsolja a váltórelét .Ilyenkor direkt az aksira megy a feszültség. Na de ,mivel nincs dióda a rendszerben a feszültség az átkapcsolás után az aksiról elmegy a generátorig. A feszültség figyelő ezért soha nem fog visszakapcsolni ,mert az aksiban lessz fesz. -Vagy beteszünk egy diódát ,de ez ujabb feszültség esést okoz a rendszeren ,vagyis veszteséget. -Vagy figyeljük a bejövö töltő áramot ,és ha nulla az értéke ,akkor kapcsolunk vissza a feszültség kétszerezőre . |
Bejelentkezés
Hirdetés |