Hello! Nem voltam biztos benne, hogy a "teljes rövidzárlatot" szeretnél jelezni. De ha így van, akkor nincs gond. Az LM viszont örülni fog a zárlatnak. Mert ugyan van belső áramkorlátozása, csak éppen hatalmas hőt fog termelni. És a megtápláló egységnek is tűrnie kell a kb. 1,5..2A-es zárlati áramot. üdv!

Sziasztok!
Bocsi, de ez az egytranzisztoros kapcsolás nem jelezné a rövidzárt tudniillik az LM 317 LM 337
katalógusa szerint bemenet-kimenet között minimum 3 V feszültség különbség kell hogy legyen ahhoz hogy megfelelően szabályozzon.
Mostanában mértem az LM 337 rövidzárlati áramát, 1,3 A-t mértem kétféle műszerrel is.
Egyébként most éppen ezzel a témával foglalkozom, éppen számolom a kerülőtranzisztort
nyitó söntellenállást, de ilyen célra is fel lehetne használni, kinyit egy kisteljesítményű tranyót ami egy ledáramot kapcsol.

Még nem rendeltem meg az elkatrészeket, mert még nézelődök rendelnivaló után, de szimulátorban összeraktam és működik a dolog. De érdekelne a te elképzelésed is,ha mellékelnél egy rajzot.

Hello! A kapcsolásnak igazából nincs köze az LM-hez, mert azt jelzi, hogy ha nincs kimeneti feszültség. Mert rövidzárlatban pont ez van. Amiről Te beszélsz, az az áramkorlátozás. A 3V dropout feszültségnek meg főleg nincs köze a témához.. üdv!

Így van,nincs neki köze hozzá, meg abban is igazad van,hogy a legjobb egy áramkorlátozós áramkörkörkiegészítés lenne, de mivel nincs ilyen kapcsolásom, így egy butább,LED figyelmeztetős kapcsolást gondoltam az LM mellé beépíteni.

Kicsit csapkodsz!
"hogyha a kimenetet rövidre zárom" - - - "Lehet nem azt szeretnéd, amit írsz, de legyen"..
Ezért kérdeztem rá. De ragaszkodtál a "rövidzárlathoz". Most meg áramkorlátozásról és annak jelzéséről beszélsz.. De számtalanszor írtam, hogy ha mindenfélével kiegészítjük a háromlábú lovat, elvész az egyszerűség varázsa. Akkor már inkább "labortápot" érdemes építeni..
Egyébként itt már van egy kiegészítve. Bár ennek sincs jelzése.

Szerintem nem teljesen. Az LM-en kimenethez képest a bemeneten feszültségnek kell lennie,ahogy írtam, mert a szabályozásnak azaz a konstrukciónak erre szüksége van,
annak ellenére hogy rövidzárban van a kimenet.
A tranzisztort mindenképpen kinyitja a feszültségkülönbség.
Ha a bemeneten feszültségkülönbség van, akkor az a tranzisztort is működteti.
Na de úgy is ott vannak az asztalomon pont ezek a cuccok, holnap összerakom és meglátjuk.
Egyébként az áramkorlátozást be lehet úgy állítani, hogy az épen a rövidzárási áram legyen,
valójában egy előtét ellenálláson ezt arra használjuk hogy kinyisson egy tranzisztort ami a ledet működteti.

Hello! Még mindig nem veszed észre, hogy nem erről volt szó.. Ez a kis vacak, csak azért van az LM ki és bemenetére kötve, mert a bemenetén a nyers tápfesz van, (ami a Led működtetéséhez szükséges) a kimenetére meg azért, mert annak feszültségét figyeli a tranyó.
Te folyamatosan a ki és bement közötti feszültségről beszélsz. De ez nem azt figyeli! Egyébként ha a táp kimenete rövidre van zárva, akkor a legnagyobb a stabi ki és bemenete közötti feszültség különbség.. üdv!

Bocsi, már átnéztem jobban, igazad van mert a tranzisztor bázisa a 0-ra kerül rövid zár esetén
és ez zárja le a tranzisztort és kigyullad a led.
Rájöttem, de későn, mert kerülő tranzisztorban gondolkodtam.

Sziasztok!

Van egy szünetmentes tápegységem, amiben a régi zselés 7Ah -s akkut 65Ah savasra cseréltem. A töltést egy lm317T IC végzi, viszont csutkára lemerített akkun és félig töltve is csak 200mA folyik az akkun. A töltőfesz 14,4V(IC kimenete, bemenete 20V), viszont az áramerősség gyenge és ami a legroszabb ha tölt 20ms után izzik a hűtőborda rajta. Jó lenne módosítani a töltő áramkört olyan formában, hogy a feszültség megmaradjon de több áramot szolgáltasson(1A), mert egy töltő 14,4V -n lemerített állapotban 1,6A -t pumpál. Megoldható ez? Egy 240ohmos és egy 2k2 lóg a vezérlésén 2 tranzisztorral a háttérben.

Hello! Már megbocsáss, de hány helyen és formában szeretnéd feltenni ugyan azt a kérdést, anélkül, hogy valami konkrét dolgot is tudnánk?
De elsőként meg kellene ismerkedni a villamosságtan alapjaival, kapcsolásokkal, aksik tulajdonságaival. Ajánlották, már hogy olvass el néhány dolgot. Megtetted? Kételkedek benne, mert szerintem csak írsz és írsz, minden konkrétum nélkül, tele ellentmondásokkal..

- "a feszültség megmaradjon de több áramot szolgáltasson" Ha egy feszültség érten egy fogyasztón, adott értékű áram folyik, akkor szerinted hogyan lehet az áramot növelni, a feszültség növelése nélkül. Ha csak az I=U/R OHM törvényét nézzük, akkor láthatod, hogy ez nem lehetséges. Vagy is a fogyasztó ellenállását kellene csökkenteni, ami jelen esetben maga az aksi. Az meg akkora áramot vesz fel, melyet kénye-kedve diktál. Ráadásul annak belsőellenállása nem egy "ellenállás", hanem egy komplikált hálózat, amit számtalan dolog befolyásol.
- Fogalmunk sincs arról miből is áll a töltőd.
"Egy 240ohmos és egy 2k2 lóg a vezérlésén 2 tranzisztorral a háttérben." Ezt szerinted hogy lehet értelmezni. De kihagytad, hogy távolban meg egy fehér vitorla van..
"A töltőfesz 14,4V(IC kimenete, bemenete 20V)" Ez szerinted mi? A ki és bemenetén 20V van, miközben a töltőfesz 14,4V? De mikor? Milyen állapotban mérve? Egyáltalán mi a bánatot szabályoz az LM317? Feszültséget? Áramot? Mindkettőt?
- "áramerősség gyenge és ami a legroszabb ha tölt 20ms után izzik a hűtőborda rajta" Azon kívül, hogy a 20ms az, az 50Hz-es hálózati frekvencia periódus ideje, ha már 20mA-től is "izzik" a borda, akkor szerinted mit tesz, ha növeled a töltőáramot? De a teljesítményt nem kizárólag csak az áram, hanem a feszültség is befolyásolja. P=U*I alapján. Ha tényleg 20V van a töltő pufferkondiján, az aksiban mondjuk 12V van és 200mA áram folyik, akkor az LM terhelése (20V-12V)*0,2A=1,6W. Ez még nem olyan nagy teljesítmény amitől az IC-nek forrnia kellene. Persze attól függ, mekkora a borda hozzá. Mert ha csak egy 20Ft-os nagyságú, akkor lehet izzad rajta. Vagy nem 8V a különbözeti feszültség, vagy nem 200mA az áram. De az IC hiába 1,5A-es áramú, ha felhevül, a belső hővédelem leszabályozza az áramot. Akkor simán lehet 200mA akármilyen beállításban.
- Egyébként meg gondolj bele kicserélted az aksit egy tízszeres kapacitásúra. Miközben a töltő változatlan maradt? Miért töltene nagyobb árammal, mint ami a 7Ah-ás aksihoz be lett állítva rajta. Trafó "tud róla" hogy ötször nagyobb árammal szeretnél tölteni? Mert 200mA-es töltéssel 4VA-ra van szüksége, 1A töltőáramhoz meg 20VA-es kell? Te mit szólnál, ha a boltban 10kg cukor helyett egy mázsát nyomnának a kezedbe? Nem izzadnál? Vagy kilónként vinnéd haza?
- "mert egy töltő 14,4V -n lemerített állapotban 1,6A -t pumpál" Szerinted mit jelent az, hogy 14,4V-on lemerített állapotban? Mert a lemerített állapot nem 14V, ha meg le van merítve, mi értelme van a 14V emlegetésének? A 14,4V az aksi töltési végfeszültsége. Vagy is ha ezt eléri, meg kell szakítani a töltést. De ezt a feszültséget az aksi kacsain kell mérni, nem "akárhol"! Még ott is gond van, mert az aksi belsőellenállásán a töltőáram feszültséget ejt. Vagy is az aksi kapcsin mért feszültség nőni fog, ha a töltőáram magasabb értékű.
Ezért van az, hogy a töltőáramot korlátozni kell, hogy lemerült aksi esetén se emelkedjen az egekbe. (Aksinak nem oly nagy gond, de a töltőnek annál inkább.) Valamint a töltési végfeszültséget is korlátozni kell, vagy ha eléri, leállítani a töltést. De semmiképpen nem nőhet tovább, mert onnantól kezdődik az intenzív vízbontás. Ha meg zselés az aksi, víz alig van benne, így egyből "hasmenést kap". Ha a feszültséget korlátozzuk (nincs benne lekapcsoló automatika, akkor a töltés vége felé csökkenni fog a töltőáram, egészen nulláig, ha az aski eléri a beállított töltési végfeszültséget. Ez jó így, csak éppen a töltés elhúzódhat a végtelenig. A töltési végfeszültség meg nem maradhat tartósan az aksin.
- Ha a töltődben az LM317-nél 240ohm és 2,2kohm van a visszacsatolásban és az LM feszültséget szabályoz, akkor a maximális kimenő feszültség nem emelkedhet ((2200/240)+1)*1,25V=12,7V fölé. Ha ez van benne, hogyan lesz ebből 14,4V?
- Hogy egy valamilyen töltő 1,6 A-t pumpál, annak mi köze a kérdéshez? De miért nem pumpál akkor inkább 16A-t? Az még is jobban hangzik..

Tehát van itt bizonytalansági tényező bőven, de ennek legfőbb oka TE MAGAD VAGY és a pontatlan információid, méréseid! Szerinted így hogy lehet csak megközelítőleg értelmes választ adni, bármely kérdésedre. Mert nekem biztos nem sikerül, akár hány helyen is kérdezed meg. üdv!

Azért kérdezek, mert egy egész délutános gugglizás után nem kaptam választ a kérdéseimre, és valahogy soha nem volt az erősségem az áramgenerátor, így a 317 működése sem világos, csak hogy a két lába közti ellenállással változtatható a feszültsége.



1. láb(out): 14,4V(trafóról egyenirányítva)
3. láb(in): 20V

Akku nélkül mérve. Fogalmam nincs mit szabályoz az lm317, mert a feszültség be van lőve fixen 14,4V -ra, és a csutkára merült akkuba(12,11V) 200mA -t pumpált. Ez mért eredmény, egyszerűen csak ráraktam a szünetmentest az akkura ami önállóan töltési üzemmódot vett fel a bekapcsolást követően, a szünetmentes és az akku között mértem 200mA -t. Ugyanakkor láttam, hogy ez így a végtelenségig tartana, így fogtam a kis stabilizált tápegységemet, belőttem ugyanúgy 14,4V -ra és kiváncsiságból mértem egy töltési áramot, így jött ki 1,6A. Tehát ugyanazon a feszültségen a szünetmentes 200mA -t, a tápegység 1,6A -t pumpált az akkuba. Innen gondoltam azt, hogy áramgenerátorként lehet ott az LM317 -s IC. Ugyanakkor ez megdőlt mikor a szünetmentes kimenetére az akku helyett egy 60W -s izzót kötöttem és 1,8A -t mértem. Tehát a 317-s kimenete elbírná az 1A -t, de valamiért csak 200mA folyik az akkuba legyen az bármilyen töltöttségi állapotban.(feltöltve nyílván kevesebb) Ugyanakkor ha áramgenerátorként lenne belőve az a 200mA, akkor nem folyt volna az izzón 1,8A, így feszültséggenerátorként üzemelhet. Viszont ha feszültséggenerátor akkor folynia kéne ott legalább 1A -nak. Tehát ez vagy feszültség és áramgenerátor egyszerre vagy fogalmam nincs és ezért kérdezek, mert nem szeretnék mégegyszer szobát savtalanítani. Ugyan így az a gondolat járt a fejemben, ha ez az LM317 -s beépített töltő nem korlátozná le annyira az áramot, akkor kevésbé melegedne. Úgy tudom elképzelni mint egy félig nyitott tranzisztort, ami másodpercek alatt ég mint a reistag, holott teljesen nyitott/zárt állapotban egész hűvös tud lenni nagyobb áramerősség melett is. Ha valami akkor a trafó és a diódák bírnák a 4A -t is, nekem a célom az lenne, hogy nagyobb áramerősség melett lehetőleg kevésbé melegedjen, mert szerintem a fölösleget elfűti és ezért éget.



Pontosan az ilyen aggályok miatt teszem fel a hülye kérdéseimet, kevés dolog van amitől félek, de egy túltöltött 65Ah -s akkutól NAGYON félek! Ezért tettem fel azt a kérdést, hogy mennyire lehetséges az az eset, hogy ez a 317 -s valami be van állítva a kellő töltőfeszre, hogy mikor eléri csak szinten tartja, de közben valahogy nem csak feszültséget szabályoz hanem a 200mA -s áramkorlátot is fixen belövi ugyanakkor. Mert ha ez az eset áll fönn, a töltőfeszültséghez nem nyúlnék, de azt a 200mA -s korlátot feloldanám.



fogalmam nincs. Én arra gondoltam, hogy az egyik ellenállás a feszültséget, a másik az áramot korlátozhatja.

üdv.

Ha a feszültség be van lőve fixen 14.4V-ra, akkor az LM317 mit szabályoz? Hát a feszültséget, fix 14.4V-ra! Ekkor az akksid eldönti, hogy hány mA-t van kedve felvenni a tápból ezen a feszültségen. Ha emelni kezded az feszültséget, akkor az akksi valószínűleg több áramot fog felvenni. De ez nem a jó megoldás. Akksit ugyanis fix árammal kell tölteni, nem fix feszültséggel. De hogy ezt miért kell hetente kétszer leírni... Egyébként ilyen kapcsolást is lehet(ne) csinálni az LM317-tel.
A gond az, hogy közben arra is panaszkodsz, hogy 200mA-nál már melegszik az LM317. Márpedig adott akksi és adott bemeneti feszültség esetén az LM317-tel ezt a melegedési problémát nem lehet megoldani; ha ötszörösére növeled az áramot, akkor kb. ötszörösére fog nőni a hőtermelés. Vagy kell oda valami irtó nagy hűtőborda, vagy valami teljesen más kapcsolást (valami kapcsolóüzemű cuccot) kell használni.

Hello!
Ezekre a kérdésekre, csak akkor lehet érdemi válasz adni, ha ismert a töltő kapcsolása. Mert abból látható, mit hogyan tesz a töltő.

De az az elmélet, hogy ha nagyobb áram lenne, akkor kevésbé melegedne, nem éppen helytálló. Mert ebben az esetben csökkenni kellene az töltő nyers (mint írod 20V) feszültsége, és az aksi feszültsége közötti különbségnek. Hiszen ami az IC-t fűti, az a teljesítmény. P=U*I alapján. Ahol az U=Ube-Uki.
Vagy is, vagy a bemeneti nyes feszültségnek kellene esni, vagy az aksi feszültségnek kellene magasabbnak lenni. Ha most Ube=20V és Uki=14,4V akkor U=5,6V. 200mA árammal ez 5,6V*0,2A=1,12W ez fűti az LM-et. Ha ettől már tűzforró, akkor valami árulás van. De azon a kis bordán amit valahol képen láttam, erősen terhelni nem lehet az IC-t. Vagy is lehet, hogy több áramot is adna, csak éppen felmelegszik, s mint írtam a hővédelem szabályoz vissza.
Amikor izzóval mérted, nem tudni meddig. Vajon felmelegedett-e a borda ez alatt, és nem mérted (írtad) mekkora volt az izzón a feszültség. De valami kondi hibát is emlegettél valahol. Minden esetre azon a kis bordán, 1..2W-nál több hőt nem lehet leadni. Ha 1A a töltőáram, akkor maximum 2V eshetne az LM-en. De ez már elve a minimum feszültsége Ube-Uki feszültsége az IC-nek. Az alatt működni sem képes.
A tranzisztorok szerepét is tisztázni kell.

Egyébkét a feszültség és áram generátor, nem az ördögtől való, csak érteni kell, mi micsoda.
- Ha valahol a kapocsfeszültséget tartjuk állandó értéken, akkor feszültség generátorról beszélünk. Ha a körben folyó áramot, akkor áramgenerátorról beszélünk. De tisztán ez, vagy az, soha nincs önmagában. Mert ezeket a tulajdonságokat, csak egy értéktartományon belül tudjuk tartani. A valóságban a kettő, mindig együtt jár.

A feszültséget nem tudjuk mindenáron állandó értéken tartani, csak egy terhelő ellenállás tartományban. Mer ha egyszerűen belegondolsz, a kimenetet rövidre zárva képtelenek lennénk a feszültséget tartani, hiszen akkor a terhelőáram végtelen nagy lenne. Tehát feszültség generátor terhelő ellenállása csak a végtelen nagy és egy minimális Rt érték között értelmezhető. Ahol a tápegység még el tudja látni árammal a generátort, és az sem "fűti szét magát".

Az áramgenerátornál is hasonló a helyzet, csak a terhelő ellenállás határa más. Ott Rt terhelő ellenállás tartomány nullától a maximális Rt értékig lehet. Hiszen ha az Rt ellenállás végtelen nagy (szakadás), akkor végtelen nagy tápfeszre lenne szükségünk, hogy tartani tudjuk a beállított áramot.

Tehát alapvetően két lehetőség van. Vagy a terhelő ellenállásnál kikötjük, hogy mely tartományban változhat és úgy határozzuk meg a kimeneti paramétert, vagy a feszültség és áram tartományokat határoljuk (vagy magától határolódik, mert pld. nincs nagyobb tápfesz, nincs nagyobb áram). Feszültségre általában nem kell korlát, hiszen ott a tápegység feszültsége az föléé nem nőhet, áramnál, vagy soros tényleges ellenállást használunk, ami nem engedi egy határ fülé nőni az áramot, vagy biztosítékot, de az is lehet, mint ahogy az LM-ben is van, hogy belső áramkorlát is van és plusz hővédelem. Csak éppen jelzés nincs melyik kikor lép életbe. Avagy csak a kimenti feszültség/áramból látjuk, hogy valami nem stimmel..

Az LM 317 működése (kívülről nézve) egyszerű.
- Van benne egy tranzisztor, az "in" és "out" lába között, ami vezérelhető soros ellenállásként működve szabályozza az átfolyó áramot.
- Van benne egy referencia feszültségforrás aminek feszültsége 1,25V. Ezt a belső feszültséget hasonlítja össze az "out" és "ADJ" lábak között mérhető feszültséggel. Ha a mért feszültség kisebb mint a referencia, akkor nyitja az áteresztő tranyót. Ha nagyobb, zárja azt.
- Alapvetően ennyi a működése. Tekintve, hogy a belső működésnek "nincs tápfeszültsége", ezért az "in" és "out" lábak között szükséges egy minimális (kb. 2..3V) feszültség különbség. valamint az "out" kimentet mindenképpen terhelni kell egy minimális árammal. Mert ez biztosítja a belső tápfeszt, és a belső áramfogyasztást.
- Vagy is amíg az LM317 a "működési tartományában van" (vagy is tud működni a belső szabályozása) addig az "out" és az "ADJ" lába között 1,25V feszültség mérhető. Hogy a minimális 5mA terhelőáram meglegyen, ez a két láb közé teszik a 240ohm-os ellenállást. hiszen 1,25V/240ohm=5,2mA. Vagy is a minimális terhelést, maga a szabályzó osztó fogja szolgálni.
- Ha ekkor az ADJ láb a negatív (sokszor GND) potenciálon van, akkor az "out" vagy is kimeneti feszültség 1,25V lesz. Ha az ADJ és a GND között van ellenállás, akkor a 240ohm-on folyó 5,2mA áram átfolyik azon is. Vagy is az ADJ láb feszültségét ezen az ellenálláson eső feszültség megemeli. A két ellenálláson eső feszültség összeg, lesz a kimenti feszültség (vagy is "out" és GND közötti feszültség. Esetedben ez az ellenállás (mint írtad) 2,2kohm. Tekintve, hogy azon is átfolyik az 5,2mA, a feszültség esés 2,2k*5,2mA=11,4V lesz. A tényleges kimenő feszültséghez még hozzáadódik a 240ohm-on eső 1,25V feszültség, így a kettő összege 11,44V+1,25V=12,7V lesz.
(A valóságban ennél kissé magasabb, mert a 2,2kohm-on még átfolyik az ADJ lábat vezérlő áram, és a kimenti feszültséget még befolyásolhatja az ellenállások és a belső referencia pontossága.)

Tehát feszültség szabályzó kapcsolásnál, így kell számolni az LM317-el. Áramgenerátorként is ugyan így szabályoz az LM, hiszen neki fogalma sincs milyen kapcsolásban üzemel. Csak ott az "out" és ADJ lábak között, nem a "szokásos" 240ohm van, hanem a Shunt ellenállás, amin a terhelő áram átfolyik és feszültséget ejt. Ekkor a terhelés, nem az "out" és a GND között van, hanem az ADJ és a GND között. De az IC ugyan úgy 1,25V feszültséget állít be a két lába között, csak ott éppen most a Shunt ellenállás van. Vagy is a kimeneti áram értékét, most a Shunt ellenállás határozza meg. Ezért az Iki=1,25V/Rshunt lesz. (Természetesen elvárt helyes működés esetén az áram, ekkor sem lehet az 5mA alatt.) Nyílván az IC addig tudja tartani a beállított áramot, míg meg van az "in" és "out" közötti 2..3 feszültsége, és a Shunt-re jutó 1,25V feszültség. (Plusz nem léphet be a belső áram vagy hőmérséklet védelem) Vagy is a minimális tápfesz ekkor 14,4V töltési végfeszültséget számolva pld. 14,4V+1,25V+2V=17,6..18,6V tápfeszültség szükséges. (És a tápfeszültség hullámossága a "brumm" sem lóghat be, ezen feszültség alá.)

Ha ezeket átolvasod, akkor talán már egyszerűbb értelmezni a kapcsolásokat. A helyzet bonyolítja, ha a feszültséget és az áramot egyszerre szabályozza az IC. De ekkor megkötésekkel kell számolni. Hiszen egy töltőben "töltési végfeszültség" alatt az áramot kellene állandó értéken tartani (korlátozni), a feszültséget elérve, viszont a feszültség már nem nőhet, vagy is a töltési feszültséget kell korlátozni.
üdv!

Keresek majd olyan kapcsolóüzemű IC -t, ami méretben belefér a kis bordába és megpróbálom azzal orvosolni a kínos helyzetet.

Köszönöm a részletes leírást, így már érthető a helyzet. Igen találtam egy hibás elkót a 317 bemenetén amit cseréltem, így remélhetőleg pár fokkal hűvösebb lesz. Megpróbálom majd helyettesíteni egy feszültséggenerátoros kapcsolóüzemű IC -s megoldással, ha nem sikerül akkor építek egy nyákot ami töltés közben lassan járatja az egyik ventinlátort.

Üdv!

Ebay-en néha látni olyan LM2596-ra, meg hasonló IC-kre épített DC-DC step down konvertereket, amik nem csak fix feszültséget (CV), hanem áramkorlátos üzemmódot (CC) is tudnak. A 400 Ft-os verziók nem ilyenek, de kicsit többért szokott lenni ilyen is. Úgy érdemes keresni, hogy "step down converter cc".
Nem a tökéletes megoldás, de szerintem sokkal jobb megoldás, mint egy LM317-tel felépített. A tökéletes az általában valami spéci, az adott akkutípushoz való töltő IC lenne, de olyat találni/beszerezni nem annyira egyszerű.

Számomra az lenne a legoptimálisabb ha tudna légalább 1A -t, de közben a feszültséget lehessen belőni fix értékre mert én abban bízok. Majd az akku eldönti hogy kívánja fölvenni a járadékát biztonságosan. Nem számít, hogy az IC 400 forint vagy 4 ezer, ha valamit saját célra csinálok azon nem gányolok. Nekem megbízható felügyelet nélküli megoldásra van szükségem, mivel sokszor hónapokon át nem vagyok itthon, és nem szeretném hogy az akkuban forralja a savat. Ez a 317 -s valami meg szerintem gyárilag is gányolás.

Ha jól értelmezem, akkor az LM 2596 feszültség -és áramkorlátot egyszerre tudnak korlátozni?

Amit én javaslok, azok CV és CC üzemmódot tudnak. Ez azt jelenti, hogy beállítasz egy feszültséget, és egy max. áramot. Amíg a max. áramot el nem éri a terhelés, addig a beállított feszültséget tartja, ha megnő az áram (mert rákötsz egy lemerített akksit), akkor elkezdi leszabályozni a kimenetet addig, amíg a max. áramra le nem megy a terhelés. Ezután ahogy az akksi töltődik, úgy egyre kevesebb áramot venne fel adott feszültségen, de a táp szépen emeli a feszültséget, hogy az áram maradjon konstans. Ezt addig csinálja, amíg a beállított feszültséget el nem éri, ezután már nem emeli tovább a feszültséget, így nyilván a töltőáram szépen csökkenni fog. Ez szerintem elég jól használható akksitöltésre.
Hogy az LM2596 milyen kapcsolásban tudja ezt a két beállítást egyszerre, azt így meg nem mondom, de nyilván valahogy összehozták vele az ügyes kínaiak, hiszen így hirdetik.
Ahogy nézem a fényképen, van még mellette valami SO8-as IC, az valószínűleg egy komparátor vagy műveleti erősítő lesz. Bővebben: Link

Utánanézek, TO2020 -s tokozásban kellene nekem.

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem. Van itt ez a kapcsolás., ami az LM317-re épül. Az előbb építettem meg, azt már elsőre kiszúrtam, hogy a 317 lábkiosztása a rajz szerint rossz, ezt korrigáltam is. A feszültségszabályzás a leírtak szerint működik, ám az áramkorlát már nem. Annyiban másabb az alkatrészlistám, hogy BC212 (PNP,100mA,50V) helyet BC557-et(PNP,100mA,45V) használtam. Hiába tekergetem az áramkorlát potiját, zárom rövidra a kimeneti kapcsokat, nem működik a LED-jelzés. Nem létfontosságú a dolog, csak érdekelne a működése, bár azért jó lenne, ha működésre lehetne kényszeríteni. Mi lehet a gond?

A működése egyszerű: ha a sönt ellenálláson (R5, és R6) elegendő fesz. esik nyitja a T1-es tranyót. Ettől kigyullad a piros LED és kinyit T2 is, ami leszabályozza a stabIC-t.
Nekem a sönt értéke gyanús, hogy nem az igazi, bár teljes rövidzárnál működne. Viszont érdemes meglesni a T1 lábkiosztását is, mert mostanság sokszor hallani egzotikus elrendezésekről is! Vagy ha tudod cseréld olyan PNP tranyóra, amiben biztos vagy, hogy melyik lába melyik! Azután mérni kell a söntön a feszültséget, majd mérni kell a T1-en a feszültségeket rövidre zárt kimenetnél. A stabIC-re tegyél normális bordát és bírni fogja, mert van benne védelem!
szerk: És persze a nyákot is végig kéne nézni, mert ha a lábkiosztást elkavarta, akkor más bakik is lehetnek! Én sajna nem nagyon látom, olyan pici a rajz

Ezen mechanizmus alapján akkor a T1-es tranzisztornak nem PNP-nek kellene lennie? Mert ugye akkor ha elegendő a bázisáram, akkor nyit és az emitteren távozó feszültség nyitja a T2-t.

T 1 most is PNP. Ha te mást tettél, akkor az a baj !

Pardon, PNP helyett NPN-t akartam írni. Bocsi,ha értetlenkedek, de nem NPN kellene ide?

Hello!
- T1 helyére PNP kell, T2 helyére NPN. Valamint a tranyónál a nyíl az emittert mutatja. Vagy is ha T1 kinyit, annak kollektorárama működteti a Led-et és a T2 tranyót nyitja. (Amúgy nem "mechanizmus alapján", hanem logika alapján..)
- Ez a kapcsolás egyébként nem jó. Mert hiába szabályozza le a T2 az LM kimenti feszültségét, 1,2V alá nem tudja. Ha a túlterhelve a tápot a kimeneti feszültsége 1,2V felett van, addig működik az áramkorlát szabályozása, de ha rövidre zárod a kimentet mindenképpen 1,5A lesz a zárlati áram. (Már amennyiben a belső hőfokkorlátozás nem szabályozza ez alá az LM áramát.)
- A shunt ellenállás 2*047ohm. A legkisebb beállítható áram így Imax=Ube/Rs=0,6V/0,94ohm=640mA lehet.
üdv!

Nem, jó ide a PNP. Mérd végig amiket írtam!

Így van,ha kiveszem a söntöket, akkor max P1 állásnál világít a LED és leszabályoz az LM. Ebből következik, hogy jól tettem be a 2 tranzisztort. Nincs NYÁK-on, egyenlőre próbapanelen építettem meg. Rövidre zártam a kimenetet és elszállt a stab IC-m Pedig bordán volt. Mindegy, ez nem érdekes. Söntön hogy gondoltál feszültséget mérni? R6 végén és a föld között? T1-en rövidzáráskor föld és emitter-bázis-kollektor között?

Feszültséget az ellenállás két vége közt kell mérni. Valamint T₁, T₂ bázisa és emittere közt.

Minimum P2 esetén a két söntön eső feszültség összesen 1,2mV volt, ami szerintem eléggé kicsi, 22V táp esetén legalább ugyan ennyinek kellene lennie,nem?