Egy olvadóbetét soha nem lesz képes félvezetőt megvédeni, itt pedig sajnos pont ez a rövid idejű túlterheltség a probléma, ami vélhetően kellő tápfesznél a végeszközök SOA tartományát túllépi.

Az ,hogy az "olvadóbetét soha nem lesz képes félvezetőt megvédeni" már én is korábban leírtam, és itt nem is erről van szó!
Ebben az ic-ben már van védelem, tehát a kimenő áram korlátotott, csak az nem mindegy, meddig áll fent a zárlat. Ezt az időt gongoltam áthidalni egy gyorsolvadó biztosítóval, ami viszont teljesen bevált megoldás a hasonló kimenetű erősítőknél. :yes:

Legelőször én is egy olvadó biztosítékra gondolok, de nem tudom elég gyorsan reagál-e ?

A rövidzár max 1sec lehetett, igazából az én hülyeségem, mert menet közben akartam átcserélni a másik hangfalra, csak valahogy összeért.

Hallottam olyat, hogy a hangszóró ha már "nagyon mozog" lecsökken az impedanciája. Ez lehet, hogy butaság
Azért hozzáteszem nem egy veszélytelen mutatvány "élő hangfallal" kísérletezni műterhelés helyett sinus jelnél, azt várva, mikor jön elő a védelem.

A legjobb védelem az lenne, hogyha max kivezérléssel megy az erősítő, és egy csavarhúzóval rövidre zárom, akkor is megvédje

De azért a tiszta rövidzár elég ritka jelenség, odafigyeléssel megelőzhető. Viszont mi a helyzet, ha a hangfal impedanciája túl kicsi pl.: 1-2 Ohm, akkor mi történne megsülne

Nem egyszerű a dolog

Most fólia helyett réz átkötés lesz, máshogy már nem tudom megmenteni :yes:
De az is kiderült, hogy ott bizony nagy áram akart átfolyni

Az megint nem túl előnyös, ha zene közben kapcsolgatna a védelem :no:

És ami még biztos: ezek az IC-k igazi társak voltak, jóban rosszban, együtt szólt, együtt sült meg

Az "ilyen" típusú védelmek nem nyújtanak megoldást zárlat ellen , mert valóban az ic a soa tartományban dolgozik. Ugyanaz a helyzet az 1-2 ohmos terhelésnél is.
A hagdoboz impedanciája bizony némely doboznál ténylegesen a névleges érték alá sülyed, ezért is javasoltam a párhuzamosítását az ic-knek. Régen rossz, ha a csipp elkezd klippelni, mert az azt jelenti, hogy a torzítás az egekben jár.
Jelenlegi kapcsolásod azért kb. 10 -12A ig üzemszerűen tud gazdálkodni, ami azt hiszem nem rossz.
Az elektronikus védelemre majd segítek valamit kitalálni, azt nem kell állandóan cserélgetni.

"Jelenlegi kapcsolásod azért kb. 10 -12A ig üzemszerűen tud gazdálkodni, ami azt hiszem nem rossz."

Bizony nem rossz, ezzel így már csutkára ki lehet tekerni a JBL-t. A zoka-féle 15Hz-es tesztnél csak a zárt doboz miatt nem szakadt ki a membrán

Gyakorlatilag a sima csillám alátétes 7294-hez képest kb. 7x-es teljesítményt értem el (8,6 -> 23V), ami nagyon-nagyon jó. Ezt csinálja utána a 7294 híd, 4 Ohm-on.

De a kedvenc erősítőm a mai napig a kinyírhatatlan, többszörös rövidzárnak és mindennek ellenálló TDA 1554-esem, (kb 12 éves koromban csináltam). Csak lenne erősebb

Ha valami hatékony védelmet sikerülne kitalálni, akkor egy nagyon szuper erősítő lenne ez a P7293. Messze lekörözne mindenféle 7294-et
Ha segítenél valamit kitalálni, akkor nagyon megköszönném

Ui.:azért érdekes, hogy a 94-be hatékonyabb a védelem, lehet, hogy ott azért is kopog, mert más a felépítése, de az nem sült meg rövidzárnál

Tapasztalatom szerint az IC elhalálozása ilyen zárlat alkalmával "azonnali", ami arra utal, hogy a zárlati, korlátozott áram esetén az eszköz maradékfeszültsége okozza a pusztulást (gondold végig: 10A esetén elméletileg 500W marad ott tápáganként a félvezető(kö)n, ami kellő pufferelés és jó kábelezés esetén elegendő energiát ad a megsemmisüléshez! Az IC egy akkorka chip-en van kialakítva, amiből diszkét megoldásban egy vagy két végtranzisztor készül el. A SOA túllépése a mértéktől és az itt töltött időtől függően lehet tragikus, vagy elviselhető, de ha elér egy pontot, onnét nincs visszaút, a félvezető károsodik. A biztosíték ennek a pontnak az elérését gátolhatja meg, de tapasztalat szerint csak ott képes hatékony lenni, ahol többszörös túlméretezés esete forog fennt, nem egy már-már éppenhogyra járó, agyonzsúfolt morzsa esetén. Azt is tudni kell, hogy bár az IC védelme félvezető gyorsaságú, a belépése részint kívánatos okokból (csúcsok kezelése) késik némileg, a biztosíték pedig névleges áramának többszörösénél sem képes kioldani annyi idő alatt,a mi az IC védelme érdekében kívánatos lenne.

Sziasztok!
A rövidzár védelem az ic-ben található?(7294).Kb 2másodpercre összeért a két vég és kinyomta az összes biztosítétok(2db graetz híd előtte,trfó előtt).Kicseréltem őket erre elfüstölt azt ic.Látszólag a panelon nincs semmi hiba remélem ha kicserélem menni fog.Vagy mit nézzek meg esetleg hátha más is kiment rajta?Amugy sima kis 100w-os végfok.

Vagy inkább cseréljem ki 7293-ra?Amugy +/- 33v-om van melyikkel tudok ennyi feszből nagyobb teljesítményt kihozni viszonylag kis torzítás mellet?Valahol olvastam hogy a 7293 +/- 29vról 4ohm-on lead 80w-ot.

Szerintem ónszippantóval átrántja a másik oldalról is,ha nem túl szűk a luk.

Hát sajnáljuk ,hogy kinyiffant a prototípus. (V0.1):gumicsirke:

Az a DC-védelem amit rákötöttél ,az rövidzárlatra nem figyel?

Most jut eszembe ,itt is negatív tápfeszen van a borda?

Sajna kinyiffant :bummafejbe:

De ha nem kap rövidzárlatot, biztosan bevált volna, gondolok itt a nem mindennapi szinuszos tesztemre, amit leírtam.
Mert bizony azt simán túlélte, ezért zenénél főleg nem lehet gond, nagyon jól sikerült kapcsolás szerintem

A DC védelemről csatoltam fájlt. A rövidzárlatra nem figyel, viszont ha az "amp out" kivezetését hozzáérintem a Vs+ vagy Vs- -hoz, a relé elenged, és a hangfalat leválasztja.

De nem volt szerepe, mert akkora áramok léptek fel, amik a másodperc töredéke alatt az üvegfalra sütötték a szekunder biztosítékok szálait.
Viszont 5W-ot fogyaszt ez a védelem, és mono, sztereónál 10W, hűteni is kell becsületesen a kapcsoló tranyót.

De hogyha rövidzárlatnál védene, lehet, hogy mire kattan a relé, az alatt a pár ms idő alatt felrobban az IC

A bordán nem volt tápfesz, szilikonlappal el voltak szigetelve az IC-k. Persze az IC hátán itt is negatív tápfesz van.

Kimenet-föld záralatkor milyen DC-t tudsz elképzelni a kimeneten, védelem számára érzékelhető módon?

Ha nem lett volna biztosíték, meg semmiféle hangfalvédelem, akkor maga a rövidzárlat védi a hangfalat. De durva

Ez a védelem iszonyat bonyolult és pazarló. Nézz át a hangfalvédelmes témába, épp leközöltem az otthoni védelmemet, egyrészt nem kell feleslegesen fűteni teljesítményellenállásokkal a táplálás végett, másrészt a fogyasztása a relénél alig több. (magasabb tápfesznél a LED-ek soros ellenállását át kell gondolni, persze a kiojelzés nem kötelező ilyen formában).
A reakcióidőben igazad van, sokan elfelejtik, hogy a DC-védelem, koppanásgátló, stb, egyszóval a hangfalvédelem a hangfalat védi: Nem az erősítőt. A relé ehhez továbbra is lassú, no meg van más késés is az áramkörökben. Félvezetőt védeni csak félvezetővel lehet. Létezik félvezető alapú biztosíték, mely egy soros FET révén képes beavatkozni, ha egy szintén soros figyelőellenálláson, vagy éppen a FET Rdson ellenállásán elegendő feszültség esik. A hátránya kézenfekvő, nem kívánatos impedanciát jelent a tápágban. Pufferelni mögötte tilos, mivel ekkor a pufferben tárolt energia továbbra is a végeszközökön fog elfüstölni és a tönkremenetelhez bőven elegendő lesz a 2x1000µF-os kondi a panelen.
Úgyogy az IC számára kevés értelmes alternatíva marad, ezek egyike az alacsonyabb tápfeszen üzemeltetés. El kell fogadni, hogy ekkora tápfesszel egy ekkorka tokot nem lehet túlzottan kínozni, egy tisztességes, 100W-os végfokot meg lehet nézni diszkrét alkatrészekből, hogy milyen dimenziók vannak ott, a fizika meg a miniatürizálás ellenére fizika marad.

A -Vs jelenléte a szubsztráton technológiai okok miatt van, erről el is feledtem említést tenni: Ez az IC igazi Achilles-íne. CMOS áramköröknél (és deriváltjainál, mint ez a bipolar cmos-dmos valami) a hordozónak kell lennie a legnegatívabb ponton a megfelelő működés végett. Ha ez nem teljesül, az áramkör gyorsan szublimálhat. Erről pedig muszáj gondoskodni megfelelő szigeteléssel A -Vs signal (és praktikusan a +Vs signal) lábak lehetőleg ne a nagyáramú lábakból ágazzanak le, hanem külön útvonalon, minimum a pufferkondikon közösödjenek.

A 7294 helyett a 7293 kicserélhető?Nemkell semmit átkötni hozzá?Nekem a nyákon alapról a muta és stby már bevan kötve.Szval simán kicserélem és megy?

Lényegében ugyanaz, ha a 7294 szépen működött, és átcseréled 7293-ra nem lehet gond. Csak rövidre ne zárd a kimenetet, mert akkor :gumicsirke: azonnal !

Eleve azon gondolkodtam, ha a kimenetre egyenfeszültség kerül, az minden esetben az IC felrobbanásával jár, nem ?

Vagy előfordulhat olyan hogy egyszer csak DC megy ki, akár bekapcsolás pillanatában, akár zene közben, úgy, hogy az IC nem robban fel, és emiatt nem növekedik meg az áramfelvétel sem ?

Ugye egyik módja az IC megölésének a zárlat: - ekkor nem kell hangfalvédelem
A másik talán az alacsony 1-2 Ohm terhelőimpedancia: - ekkor is felrobban az IC, mielőtt DC menne ki, nem ?
Túl magas tápfesznél szintén robban.

Nem elég a trafónak a biztosíték, ami előbb kiold, mint ahogy a védelmi relé meghúz ? (most hangfal védelméről beszélek)

Mert nálam abban a tizedmásodpercben a +/- 42V táp ami a 44000µF-ot töltötte, azonnal hővé alakult az IC-ben. Arra akarok kilyukadni, hogy egyáltalán van értelme a hangfalvédelemnek ?

A koppanásgátló része itt hülyeség, az tuti, mert csendben indul.

"Ha ez nem teljesül, az áramkör gyorsan szublimálhat. Erről pedig muszáj gondoskodni megfelelő szigeteléssel A -Vs signal (és praktikusan a +Vs signal) lábak lehetőleg ne a nagyáramú lábakból ágazzanak le, hanem külön útvonalon, minimum a pufferkondikon közösödjenek."

Ezt most nem teljesen értem: az ic hátlapján negatív fesz van "gyárilag". Tehát ez mindig "teljesül", mivel hogy így van legyártva. Én a 2 IC-t egymástól és így a bordától is elszigeteltem szilikon lappal. Vagy be kell vezetni a negatív tápot a hűtőfelületre vagy hogyan értelmezzem ? A láb leágazással eddig sem volt probléma, másnak sem, azt nem tervezem át, nem látom értelmét.

Igen azt már megtanultam már nem is tudom hagyadik ic-t cserélem........

nekem ez az első ami tönkrement, pedig a 7294-et is zártam zene közben rövidre, és ott nem lett baj.
Az adatlap magyarázatot adhat a jelenségre, míg a 93-nál csak bemenő jel nélkül van védelem, addig a 94 már talán kibír egy kis zenét is

Na meg szerencsén is múlik

Azért a képen látható, milyen kicsike pontba futnak be a vezetőpályák, nem semmi azért

Én tegnap véletlen full hangerőn járatva értettem össze a kiemenetet De ha minden igaz 7293-nak jobban kéne valamivel szólnia.29v 4ohm 80w.Nekem 33v van pufferelve

Mivel ez egy műveleti erősítő, mindenféle csatolás nélkül, tulajdonképpen lehetséges DC a kimenetén. Az adott kapcsolástechnikában a DC-t nem vágja el az IC, csak a visszacsatolásnak megfelelően, DC-re 1x-es a feszültségerősítése, tehát a bemeneti DC-re így reagál. A kimenet csak nagyjelű kivezérléskor érzékeny, kisjelűnél, néhány V körüli műsorjelnél még vélhetően nem tud megfutni.
A hangfalvédelemnek van értelme, persze. sosem lehet tudni, mi megy végbe, mielőtt egy biztosíték kimúlik. Adott esetben sok másodpercig DC kalimpál a kimeneten, nem feltétlenül tápfesznyi és nem feltétlenül rövidzárra dolgozik.

A szubsztrát előfeszítése ott válik képlékeny fogalommá, ahol áramok kezdenek el folyni. Ezek feszültségesést hoznak létre a nyilván nem ideális vezetőn és ebből differencia adódik két pont között. ennyi is elég ahhoz, hogy az adott IC ne működjön jól. Paneltervet nem nézegettem itt sokat, de az egyszerűbb megfejtés szerint is az áramút először a nagyramú táplábat kell megejtse és csak azután a 8-as lábat, vagy pedig a 8-as láb a pufikonditól kerül leágazásra, a lényeg az, hogy míg -Vs van az IC-n, a 8-as láb felé nem szakadhat meg az áramkör. Ezutóbbi huzalozás egyébként audio szempontok szerint is kedvezőbb, hiszen a többi fokozat nem egy relatív hosszú vezetőn vastagon pulzáló tápágat kap, hanem valamivel simábbat közvetlenül a pufferről.
Ezek mind-mind apró dolgok, amik végeredményben összeadódnak, nagyobb kockázatot teremtenek, tehát érdemes odafigyelni rá (és adott esetben nem vakon követni a gyártó végletekig egyszerűsített demo paneljét).

Ezt akartam tudni, így már tényleg látom értelmét a védelemnek. Néztem a védelmet, amit közzé tettél, de mivel már megépített panelom van 2 is, valószínű nem fektetek bele több pénzt. Ezek is hatékonyan védik a hangfalat, a relé egyből kattan, ha gond van. Hangfalnál szerintem nem jelenthet gondot az a nagyon kicsi esetleg pár ms késlekedés. Az 5W fogyasztás inkább csak 3-4, de az is valami.

Egyébként Te aztán vágod a témát és tényleg szakszerűen fogalmazol.

Amit írtál abból arra következtetek, hogyha a 8-as láb nem kap Vs- feszt, tehát ha mondjuk elszakad az a vezetőpálya vagy nincs jól beforrasztva stb. az azonnali robbanáshoz vezet.

Tegnap csatoltam képet amin látható a szakadás, mind a 2 helyen. Elképzelhető, hogy a rövidzárlat miatt annyira megnőtt az áram, hogy elszabta a vezetőpályát a 8-15 között, és ez okozta a vesztét a cuccnak ?
Bár valószínű, ha 400 amperes bikakábelen megy a lábra, akkor is elcsattant volna, csak lehet, hogy nyertem volna 1 másodpercet, ami megmenthette volna az életét.

A panelra nézve azért látható, hogy messze áll a gyártó demo paneljétől. itt van

Akkor a 7294-helyett simán berakható átkötés nélkül a 7293 vagy sem?Van aki szerint igen és van aki aztmondja átkell kötni a 14-es lábat a 12-esre.Most akkor melyik igaz?

Hasonlómódon szokták ellenőrizni a félvezetők eredetiségét is. Ott jól lehet látni a hamis FET nél milyen hajszál vékony ér fut be. Van ilyen fórum is egyébként.

Hát most még jobban szétkaptam, csatoltam még egy képet. (ez az utolsó, ígérem). Ezen látszik hogy nem hajszálvékony ér fut be, a láb bent is olyan vastag, mint kívül.
Ha hamis lett volna, akkor tutira nem szól ekkorát, meg ilyen szépen Szerinted is eredeti, ugye
De amikor megláttam azt a kis négyzetet a közepén, azt hittem leülök :eek2:
Egy ilyen pici kis vacak erősít ??? De hogyan
Hogyan fér ott el az áram

Ha már ennyire szétszedted akkor meg is javíthatod

Jó ötlet...
Neki is állok, csak még keresem az egyik lábat :beka2:

Ennél a típusnál nincs ok az aggodalomra. Szerintem nincs olyan olcsóbb típus ,amit átlehetne szitázni.

Viszont a teljesítmény tranzisztorok , és fetek esetében van bőven variáció. Ott szoktak próbavásárlást csinálni , és kipróbálni , az adatlapnak megfelelő teljesítményt elviseli-e., vagy csak egyszerűen szétnyitja és már látszanak is a hajszálak amiknek 60A -kellene elviselnie.(vagy épp az ellenkezője). De sokszor a ferde szitázás , nem létező típus a gyártó palettájan is sokat elmond.

De van az STK végfok -nál is bőven van ok az aggodalomra.

HQ ban vásárolt, nem széthajtott darabok, 30 V -ról járatva, 6 ohm os terheléssel bírják a strapát, 23 nm es szobát szólnak be, HECO vitas 300 as kis dobozokkal, ha jól vannak rakva a "monitorok" semmi baja a hangnak, pedig nincs nagy puffer alattuk.

(körfolyosó, zugló, ha valaki kíváncsi jöjjön halgassa +

Szal, eredeti vagy nem, hát , sztem azt hétköznapi otthoni normális használatban nem derül ki.

Eredetinek tűnik...
Fene tudja, hol spórol a hüan xi a tervezőasztalon, mindenesetre néhol láttam olyan megoldásokat félvezetőkre, hogy a fejem fogtam. A ferde felirat sokszor egyedi is lehet, én a feliratozás módját, anyagát szoktam nézni, pl. az ST-re egy időben jellemző sötétsárgás, gravírozott felirat volt.
Bizony, ekkorka szilíciumnak kell átadnia a disszipálandó hőt a relatív kicsi és vékony hűtőkengyelnek! És ez nem egyszerű feladat, sajnos nem véletlen a relatív alacsony zárlattűrés.