Rendben, habár nem értem, hogy mi verte ki nálad a biztosítékot. Én nem úgy éltem meg, hogy itt vérre menő vitáról lenne szó. Nem volt semmi személyeskedés, indulatos megnyilvánulás. Ami elhangzott, annak volt értelme, volt használható vagy tanulságos információ tartalma. Legalább is számomra igen. Az, hogy bizonyos kérdésekben eltérő nézetet vallanak vagy más véleményen vannak a fórumozók szerintem még egyáltalán nem probléma, ha a véleménycsere kulturált mederben folyik. De, te tudod...

Akk or h ogy ne legyen veszekedés meg szeretném tudni hogy ***

Én tudok neked készíteni,te is tudnál magadnak készíteni..Nem kell tőle félni..

csak annyi a baj hogy nem tudom beszerezni a ferritet

És ezért kérnék ***

Akkor még annyi kérdésem lenne hogy a 3-as mini teslába elég az az mks kondi ami van?

Srácok ha mégsem elég akkor mit ajánlotok mellékötni?

Hello!

Tegnap végeztem pár mérést és kísérletet működő Tesla tekercsel. Az esetleges viták elkerülése végett előre leszögezem, hogy nem az a célom, hogy bármilyen a fórumban korábban leírt állítást cáfoljak vagy megkérdőjelezzek. Csupán a saját tapasztalataimat és megfigyeléseimet szeretném megosztani azokkal, akiket ez érdekelhet.

Mivel felmerült az a kérdés, hogy működő Tesla tekercs közelében lehet-e egyáltalán mérni nagy fokú mérési pontatlanság vagy a mérőműszerek tönkremenetele nélkül, végeztem néhány kísérletet ennek tisztázására. A kapott eredmények csak és kizárólag a saját magam által épített és működtetett Tesla tekercsre érvényesek! Nincs semmi garancia, hogy más Tesla tekercsek és műszerek esetében is megegyező eredmények születnek!

A méréshez használt műszerek: Ganzuniv-3 analóg multiméter, Metex digitális multiméter, Tektronix analóg szkóp.

A kísérletet működő Tesla tekercs környezetében végeztem. A kisugárzott teljesítményt nem tudom megmondani. A működési frekvencia 1,2 MHz körül volt (mért érték). A koronakisülés hossza kb. 3-4 cm volt. A kompakt fénycső kb. 15 cm-ről kezdett világítani.

Megfigyelések:
A kb. 1 méter távolságban lévő oszcilloszkóp működését látható módon nem zavarta a Tesla tekercs. A mérővezeték végét közelítve a működő Tesla tekercshez az ernyőn 50Hz frekvenciájú szinuszos jellegű burkológörbével rendelkező, nagyfrekvenciás jel látszott. A jel amplitúdója a távolságtól függően változott. Kb. 10 cm távolságban megközelítette a 100V nagyságrendet. 30 cm távolságban már csak 10V-os nagyságrendű volt.

A digitális multimétert viszonylag közel téve a működő Tesla tekercshez nem volt megfigyelhető értékmutatás, de ettől függetlenül lehet, hogy a mérési pontosságot befolyásolja a nagyfrekvenciás elektromágneses tér.

Az analóg multimétert viszonylag közel téve a működő Tesla tekercshez (5-10 cm) a mutató kitért. 300V-os méréshatár esetében a mutatott érték elérte a 100V-os nagyságrendet. Nagyobb távolságban nem volt megfigyelhető mutató kitérés ebben a méréshatárban.

A megfigyelések alapján az látszik, hogy az általam készített Tesla tekercs esetében, ezen a teljesítményszinten csak a tekercs közvetlen közelében (10-15 cm vagy kevesebb) van jelentős hatása a műszerek működésére. Véleményem szerint a kisugárzott teljesítmény nagysága befolyásolhatja ezt a határt leginkább.

Megnéztem, hogy a működő, habár csak fél feszültségről járatott MOT mágneses tere milyen hatással van a műszerek működésére. A műszereket a MOT közvetlen közelébe helyezve szemmel látható hatás egyik műszeren sem volt tapasztalható.

Egyelőre ennyi. Az elvégzett mérések eredményeit még nem értékeltem ki, de néhány érdekes tapasztalás volt, amelyek okain el kellene gondolkozni. Ehhez szeretném majd kérni a tapasztaltabbak segítségét, hogy a megfelelő következtetéseket tudjam levonni. Előre is köszi.

Szervusz!

A Ganzuniv valószínűleg azért bírta a gyűrődést és azért éli túl könnyebben, mert viszonylag kicsi a belső ellenállása. A Hodinka-féle műszer meg nagyobb belső ellenállású lehetett.

Milyen Tektronixod van? Nekem egy 2236-os (ha jól emlékszem a típusszámra ). Jó cucc, nekem is bírta, hogy a nagy GU81-es meghajtású tekercs tőle 1 méterre nyomta a delejt. Szép jelalakokat lehetett megfigyelni a közel (max 50 centi) tartott mérőfejjel.

Amúgy a nagyfrekin működő kisebb tesla is tud olyan feszültségeket kelteni viszonylag messzebb, hogy vagy megmarkolod a fémtárgyat, vagy nem nyúlsz hozzá, de a kis érintkezésnél ívet húz a bőrön át, ami éget. Nem csoda, ha egy nagyobb belső ellenállású eszközt (benne a tekercset) túlhevített Hodinka esetében.

Üdv!

Nekem egy Tektronix 2246-om van. Jó kis cucc. Szeretem.

Igen, az ív melegét magam is megtapasztaltam az imént. Kicsit még mindig sajog a helye.

Sikerült szereznem ma pár régi, békebeli izzót. 200 illetve 300 W-osakat. A 200-ast hoztam egyelőre haza. Nagyon szép gomolygó plazma alakult ki benne. Majd megpróbálok valami videót csinálni róla. Az volt a meglepő, hogy nem is a koronához érintve volt a legszebb a jelenség, hanem ha a szekunder tekercs felső részéhez közelítettem az üvegburát. Próbálkoztam egy halogén lámpa cső alakú izzójával. Abban is elég érdekes volt a plazma a hosszú spirál izzószál körül. Na azzal sikerült megégetni az ujjamat.

Érdekes módon ami volt itthon elektroncső, azokban nem alakult ki semmi látványos dolog. Valószínűleg ezek nem gázzal töltöttek, hanem csak vákuum van bennük.

Te a GU81-ből mekkora szikrákat tudtál kicsiholni? A következő projektet én is azzal a csővel tervezem. Egyébként most nagyon tetszik ez a kis GU-50-es meghajtó is, pedig szerintem még nincs is kihozva belőle a maximum. Szeretem, hogy nem zajos mint a szikraközös megoldás, és van egy erős retro fílingje ami a félvezetősöknél nincs meg. Igazából ez életem első csöves áramköre, amit én építettem. Meg nagyon könnyen szabályozható a teljesítménye az is egy jó tulajdonság. Megpróbálom kihozni belőle amit lehet. Kíváncsi vagyok, hogy meddig lehet elmenni ezekkel a csövekkel.

Tényleg eszembe jutott még egy dolog. Amiket láttam videókat GU-50-es Teslákról, ott 15 cm hosszú szikrákról írnak. Na ettől még elég messze vagyok. Viszont azt is láttam, hogy a csövek belseje szép piros volt, amikor jobban megküldték őket. Ez mennyire normális dolog? Ez még a normális működést kísérő jelenség vagy már az erős túlhajtás jele?

Még 20mV is nagyon komoly mérési hibát okoz, ha egyszer 20mV a méréshatár, vagy a szkóp úgy van beállítva.
Nekem a számítógépemet még 5 méterről is lefagyasztotta a minitesla, néha még újra is indította, pedig 30W-nál nem vett fel többet. A nagyobb tesla még az árnyékolt kábel TV-t is hazavágja, amikor üzemben van, szétesik a kép. Hozzáteszem, vasbetonon keresztül. De még egy kis indukciós hevítő is totálisan elnyom mindenféle rádifrekvenciás készüléket, pedig az nem is nyitott rezgőkör.

Srácok!!
Skori 3-as mini teslájába pontosan mekkora ferritmagot tettetek tr1 -her ? mm-ben persze

Persze, ez így van. Nekem a legkisebb érzékenységen volt a szkóp, plussz 10-es osztó a bemeneten. Szóval 50V/div volt az érzékenység. Azt én is sejtettem, hogy mV nagyságrendű jeleket nem érdemes mérni egy működő Tesla közelében. Amit én szeretnék esetleg mérni (és mértem is) az a meghajtó áramkörben lévő több száz voltos feszültségek. Ott pedig akár pár voltos zavarjel sem olyan nagy gond, pláne ha csak egy hozzávetőleges értékre van szükség. Mondjuk szkóppal egyébként sem lehet olyan nagyon pontosan mérni.

Egyébként kezdem gyanítani, hogy az én Tesla tekercsem nagyon nincs kihajtva és ezért nem tapasztalok olyan dolgokat, mint amiket írtatok. Lehet, hogy a névleges teljesítmény (kb. 100W) töredékével működik csak jelenleg. Azért gondolom, mert a Youtube videókon egy csővel is lényegesen nagyobb koronákat csináltak, mint amit az enyém eddig produkált 2 db csővel.

A másik dolog, hogy tegnap próbáltam mérni áramfelvételt, de már a MOT után. Nagyon alacsony értékeket mértem (kevesebb mint 200 mA), de lehet, hogy valamit nem jól csináltam szóval ez még nem tuti, ezért majd megismétlem a mérést, de nem csodálkoznék, ha valóban így lenne.

Szervusz!

A GU81-ből eddig 30-35 centis szikrákat csiholtam hegyes csúccsal. De szerintem a szekunderem nem a legmegfelelőbb. Ha végre eljutok odáig (drótbeszerzés, a tekercselőgép befejezése), akkor tekerek másikat. Azzal tán jobb lesz. Meg a primert is másképp kéne kialakítani.

Csöndesebb a csöves? Hááát... Ha a GU81-nél korongról (vinyólemez) ugrott ki a szikrakorona, nem csúcsról, akkor rövidebb volt (rövidebb, olyan 20 centi, de sok egyszerre körben), és úgy szólt, mint az ütvefúró.

Az elektroncsövek többsége vákuummal töltött, nem gázzal Ha világít, akkor gázos, azaz rossz.
Ha a GU50 anódja izzik az nem jó! Van nekem egy 75TH típusú csövem, az kivétel, mert arra az adatlap is írja, hogy max teljesítményen (75W), az anódlemez cseresznyepirosan izzhat. Sőt, rövid ideig, a hangoláskor esetleg narancsvörösen is. Nekem néhányszor sikerült is ilyenre izzítanom, de kibírta

Amúgy nagyon-nagyon számít a primer-szekunder jó hangolása, illetve a csatolási tényező! Ugyanis a szekunderre kiküldött energia vissza tud jutni a primerre, rontva a hatásfokot és feleslegesen fűtve a csövet, esetleg átütést képes okozni - ami ellen biztonsági szikraközzel lehet védekezni.

Ha túl kicsi a csatolás, akkor nem jut ki az energia megfelelően, ha meg túl nagy, akkor a rezonanciafrekvencia "felhasad", azaz két rezonanciapont alakul ki. Ezt ismerik a rádiótechnikában is, túlcsatolt KF-körökben van ilyen. Ilyen esetben a második rezonancia is viszi az energiát, azaz két frekin alakul ki feszültségmaximum, egymás hatását rontva.
A k=0,2 körül az igazi Tesla-tekercs esetében. Ezt kísérletileg lehet meghatározni, de ha precíz akarsz lenni, akkor szükséges hozzá jelgenerátor, meg szkóp (legjobb egy wobblerszkóp, azzal a legkönnyebb a frekimenetet meghatározni).
A maximális szikrahossz a kritikus csatoláskor áll elő, amikor a legtöbb energiát tudja felszívni a szekunder és még nem alakul ki a kettős rezonancia. Ez a k=0,2 körüli érték.

De a szikrahosszt befolyásolja még maga a szekunder minősége, huzalellenállás, az alkalmazott szigetelők nagyfrekvenciás vesztesége (a PVC, bár olcsó, de nagyon veszteséges), a dielektromos állandója. Ugyanis a szekunder sajátkapacitásán is disszipálódik veszteség, mert nem ideális kondenzátor, illetve saját rezgések keltésével (az egyes menetek és a köztük levő kapacitás kis rezgőköröket alkot!) is csapolja a betáplált energiát.

Ja, írod, hogy 10x-re állítottad a szkópfej osztóját. Rossz hírem van: az osztó nem igazán osztja le a jelet, mert ez sugárzott jel, nem drótból jön és könnyen "megkerüli" az osztót.

Üdv!

Ha folyamatosüzemű a VTTC, akkor nem fog nagyobb plazmát csinálni. Kell bele egy szaggatás, amit legtöbbször a táp szűrés elhagyásával lehet elérni. Amikor én folyamatosüzemben járattam a GU81-et, akkor 3 centis plazma volt, szaggatva 25-nél nagyobb.
1µF tápszűréssel: Bővebben: Link
8µF pufferrel: Bővebben: Link

Nekem sincs benne tápszűrés, és oszcilloszkóppal jól látni az 50 Hz-es félhullámokat. Akkor elvileg ez így jó ugye?

Srácok!!
Skori 3-as mini teslájába pontosan mekkora ferritmagot tettetek tr1 -her ? mm-ben persze

Egy vagy két ilyet ,de bármi jó ami befér.Én egy ilyet tettem és jól megy.De Skori szerintem leírta az oldalán.

én 16*8*5-öset vettem.... megfelel?

A szekunderem nekem is elég gyatra. 30 mm-es csőre van tekerve és csak valami 18 cm hosszú. Elvileg a hétvégén kész lesz az alkatrész a tekercselőgéphez. Utána akarok készíteni egy nagyobb szekundert. Erről jut eszembe. Csöves Tesláknál mi határozza meg a szekunder tekercs ideális hosszát (ha van ilyen egyáltalán)? Amiket láttam, azok elég rövidek voltak. Én most egy kb. 1:4,5 arányú tekercset gondoltam készíteni, de lenne hosszabb csévetestem is, így tudok hosszabb tekercset is készíteni, ha az jobb.

A csendességet úgy értetettem, hogy maga a meghajtó működése csendes, mivel nem kell hozzá flex, meg ilyenek.

Egyébként a csöveknél milyen jelei vannak, hogy már nagyon túl van terhelve? Azt már tudom, hogy nem jó, ha izzik az anód. Szerencsére nálam ilyen még nem volt. Mire kell még vigyázni, ha nem akarom gyorsan kinyírni?

A hangolást nekem is meg kellene csinálni azt gondolom. A számítások szerint a szekunder rezonancia frekije 1,8 MHz körüli, viszont a primer körben 1,2 MHz-es impulzusokat mértem. Valószínűleg csökkentenem kellene a primer menetszámot.

Amit a csatolási tényezőről írtál nagyon érdekes és hasznos volt. Jó lenne nekem is valahogy megmérni. Próbáltam keresni a neten csatolási tényező mérés leírást, de nem igazán találtam. Esetleg tudsz valami viszonylag egyszerű módszert?

Amit az osztóról írsz, igaz lehet. Nem próbáltam ki, hogy osztó nélkül mennyivel változik az amplitúdó.

Köszi a hasznos infókat.

Ja és igen, ekkora frekvenciánál már nagyon nem mindegy, milyen szekunder csévét használsz. A sima PVC, ha nagyobb teljesítményen járatod 1,8MHz körül már annyira felmelegszik, hogy el is olvadhat. De vesztesége mindenképpen lesz.

És akkor mit érdemes használni PVC helyett? Mondjuk a nagyobb szekunderem rezonanciája lényegesen kisebb lesz majd. Ezzel a kicsivel csak azért szórakozok, mert még nincs más.

Meg kell nézni neten, milyen könnyen elérhető anyagnak kicsi a dielektromos vesztesége. Lehet, hogy polipropilén, vagy PE már megfelelő lenne, nagyon nagy frekvenciáknál viszont inkább kerámia.

Átnéztem kicsit jobban a múltkori mérések eredményeit. Van néhány dolog, amit szeretnék megkérdezni tőled, mint tapasztalt csöves tesla építőtől. Persze ha más is tudja ezekre a választ ne fojtsa magába.

Annyit jó tudni, hogy ezek a mérések olyan bemenő feszültség tartományban történtek, amikor még nem volt semmilyen korona kisülés megfigyelhető.

Az első megfigyelés: az anód feszültség csúcsa szinte pontosan kétszerese volt a betáp csúcsfeszültségének. A betáp feszültség csúcsa 115, 230, 350 V volt. Az ehhez tartozó anódfeszültségek pedig 223, 466, 708 V. Ennek mi lehet az oka (önindukció?) Normális jelenség és ennek így kell lenni vagy valami problémát sejtet?

Második megfigyelés: A g2 rács feszültsége nagyon magasnak tűnik. 119, 246, 370 V a korábban írt betáp feszültségeknél. Arra számítottam, hogy itt kisebb feszültségnek kellene lenni mint a betáp, mert a 3,3 kohm rács ellenálláson a rács áramával arányos feszültségnek illene esni. Miért lehet, hogy itt ilyen nagy a feszültség?

Harmadik megfigyelés: A g1-es rácson is nagyon nagy feszültségek vannak. -135, -259, -400 V a korábban írt betáp feszültségeknél. Mivel a g1-es rácsra a visszacsatoló tekercs van kötve, így gondolom, hogy a vcs. tekercs menetszámától függ ez. Mekkora feszültséget lenne itt érdemes beállítani? A cső adatlapján található grafikonokon a legkisebb érték -50V. Ehhez képest amiket én mértem nagyon soknak tűnik.

Most a primer tekercsem 12 menet 63-as csövön, a visszacsatoló tekercs pedig 10 menet.

Értem, mondjuk nem tudom, hogy ilyen anyagokból készült csöveket mennyire egyszerű beszerezni. A PVC kb. mekkora frekvenciáig alkalmas? Egyszerűbbnek tűnik egy nagyobb tekerccsel levinni a frekit, mint különböző egyéb anyagból készült csöveket megpróbálni felhajtani.

Régi munkahelyemen volt teflon rúdanyag. Kb. 50 mm átmérőjű. Abból esetleg lehetne esztergálni csövet, de nem biztos, hogy megéri elforgácsolni annyi jó anyagot.

Még talán poliamid is jó, azt kapni sok helyen. Én úgy érzem, hogy a lélektani határ PVC-nél 1MHz. Alatta is veszteséges, de a többi veszteség mellett nem számottevő. VTTC-nél meg a rossz hatásfok miatt amúgy is lényegtelen a frekvencia alatt.

A minap sikerült nekem is életre keltenem a gu50-es teslámat, egyelőre egy csővel, és feszkétszerezővel. Majdnem elsőre ment, csak fel kellett cserélnem a vcs kivezetéseit. A szekunderem 1,3 MHz (0,4-es zománcozott huzal, 63 mm átmérőn), a primer 10-14 menetes (kivezetésekkel), a vcs meg 10 menet (mindkettő 110-es pvc-n). Eddig tetszik, bár a kis csőnél hamar el lehet érni, hogy elkezdjen pirosodni az anód. Szerintem 2 centinél nem szikrázik nagyobbakat, határozottan pamacsszerű.

Használtam már teflon csövet, jó, de elég drága, és nehéz beszerezni, jól bírja a meleget is. Állítólag a plexi is jó, nagy frekvenciára is (és még jól is néz ki), nem tudom kapható-e. Ezen túl az üveg sem rossz, ha van megfelelő méretű, és tudsz vele dolgozni.

Szervusz!

A Tesla-szekunderre tapasztalati méretek vannak, mármint az átmérő/tekercselési hossz tekintetében. Kisebb teljesítményig (olyan 500W) jó az 1:5 vagy 1:6 arány. 500 és 1000W között 1:4 körül, 1000-1500W közé 1:3,5 és 1500W fölött 1:3 arány jó. Persze, ha jól emlékszem Ezek adják a tapasztalat szerint a legjobb szikrahosszt.
Valahol megvan egy doksi, amiben ilyeneket írnak. Csak több mega letöltött teslás cucc között nem könnyű megtalálni

Amúgy a huzalhossz a másik fontos adat. ugyanis a tekercs felfogható egy negyedhullámú egyenes sugárzónak, aminek az aljánál (betáplálási pont) kell lennie az árammaximumnak és a tetején a feszültségmaximumnak. mint tudjuk, a tekercsben az áram és a feszültség 90 fokot eltér egymástól, ez negyed hullámnál pont a tekercs alja és teteje. A huzalhossz meghatározta frekvenciára (a hullámhossz a huzalhossz négyszerese, ebből számítható) érdemes méretezni. Persze, ha tetőkapacitást használunk ez a freki némileg lejjebb megy - plusz a tekercs sajátkapacitása és a szikra is csökkent valamelyest. Ezt a primer hangolhatóvá készítésével lehet kikompenzálni.

A 75TH-val összedobott teslámnál elég határozott rezonanciafrekvencia adódott, itt a primer kört egy hatalmas forgókondival hangoltam. Jól megfigyelhető volt, hogy a tekercs alja hamar meleg lett: igen, itt az árammaximum.

A csöveknél az anódterhelés mellett figyelni kell a rácsok terhelésére is - túlterhelve elolvadhatnak, megszakadhatnak! Ugyanis ezek, az anóddal ellentétben, jóval kisebb terhelést képesek elviselni (típusfüggő, vannak olyan csövek, ahol több tíz, sőt száz watt is lehet, de ezek böszme nagy csövek). Ezt az adatlapokon feltüntetik. Mikor terhelődik le a rács? Ha rácsáram folyik, azaz pozitív feszültség kerül rá. Adócsöveknél a rácsáramos vezérlés általános, mert ezzel lehet kihozni a legnagyobb teljesítményt - persze ésszel és nem túlterhelve. Ugyanis a katód áramába beleszámít a rácsáram is, és a katód emissziós képességét sem szabad túllépni. A max áramot a max anódáram és a rácsáramok összegéből lehet meghatározni.

A VTTC-nél van rácsáram, mert ez egy blocking oszcillátor és annak a vezérlő jelalakja átmegy pozitív polaritásba.

A primer menetszámot ne csökkentsd, inkább a kondenzátort válaszd kisebbre. Ugyanis a rezgőkör impedanciáját növeli a tekercs induktivitásának növelése és ez a cső terhelését csökkenti, miközben a rezonancia ugyanaz marad. Kicsi tekercs, nagy anódáram, a cső meghal. A 75TH-val jól látható volt, amikor kevesebb menetet kötöttem be, izzott az anód, ha többet, akkor szinte alig, sőt, csak sötétben derengett a max kihangoláskor.

A csatolási tényező meghatározásáról olvasgattam valahol, csak át kéne nézni rengeteg infót, hogy emlékeimet frissítsem. Azért nem foglalkoztam vele, mert ha jól emlékszem, eléggé műszerigényes a kimérése. Mármint mindenfélét mér az ember és abból számolni kell. Például wobblerem sincs, anélkül meg rengeteg mérési pontot kéne felvenni, grafikont rajzolni. Meg jelgenerátort is kéne építeni... Vagy venni egyet, de eddig nem volt rá keret.
De ha lesz kis időm, kotrok utána.

Üdv!

Az üveg nem jó! Nagy a vesztesége. És törékeny is.