Anyagismeret prezentációt kell készítenem melynek címe: "Milyen anyagból készülnek a nagyfeszültségű távvezetékek oszlopai és miért?" ehhez gyűjtök anyagot.

köszönöm szépen előre is.

Tudok esetleg cserébe műszaki torrentoldalra meghívót küldeni.
[b]

Ez biztos nem sokat segít, de én nagyjából ezen okokat látom:
-acél, mert könnyű és erős, darabokban szállítható és a helyszínen gyorsan összerakható, valamint van némi rugalmassága is.
-vasbeton, mert olcsó és nem kíván karbantartást (festést).

Pylon

Acél a legelterjedtebb. Ugyan vezeti az áramot, de úgyis el van szigetelve a kábel az oszloptól; az acél viszont nagyon ideális szerkezeti anyag (Young-modulus~=200 GPa).

vasbetonból <10 kV feszre nem készül oszlop. az ilyen fesz szállításának geometriai és statikai követelményei is vannak - föld-vezeték távolság, áthidalási távolság, teherbírás.
a teherbírásnál nem csak a vezeték súlyát kell számítani, hanem a szigetelőkét is (porcelán, vagy üveg) - amely biz' tetemes (összemérhető a hordott vezeték súlyával!), valamint a lehetséges szélnyomás sem elhanyagolható.
ilyen követelményeknek a vasbeton nem felel meg - pontosabban természetesen lehetne építeni ilyen terhelést elviselni képes vb oszlopot, de az inkább építmény lenne, mint oszlop - költség!>

35kV-os távvezeték van itt néhány, úgyhogy készül (legalábbis készült, mert mostanában megszüntetik a 35kV-ot). De 20kV-ra továbbra is létezik.

hmmmm...akkor tévedtem
legalábbis a fesz határt illetően - utána kellett volna néznem...

20 Kv-on még vidáman használják a vasbetont. Az újabban használt hengeres fölfelé kupos oszlopok is vasbetonól vannak, 100m-es közökkel. Erősen igénybevett helyeken, elágazás, trafó stb... használnak
acélt. 120kv on vagy 400 kv-on már csak acél a nagy teher miatt.

"csak" 10x volt a tévedésem... ezek az emlékek néhány tíz év után megfakulnak...

Na akkor tisztázzuk.
Nagyfeszültségnek a 35KV feletti feszültségszinteket nevezik (120KV, 220KV, 400KV, 750KV)
Az 1-35KV-os feszültséget középfeszültségnek nevezik!
A nagyfeszültségű tartóoszlopok kizárólag acélból készülnek, újabban horganyzott kivitelben.
Az okokat potyo már felsorolta hirtelen nekem sem jut több az eszembe.

Készült aluminiumból is 120 kV-os , mintapéldány a Sopronkövesd- Szombathely (vépi ut tr állomás között) ha jol emlékszem még ráadásul sarok feszitő rácsos szerkezetü. Ugyanakkor a Sopron Győr közötti Kópházánál ha jól emlékszem egykori ÉDÁSZos multamból vasbeten kúpos aszlopokból áll egy 120 Kv-os
A 120kv és felette lévőket az ERŐTERV alapján gyártották illetve horganyozták.

Hi
Júúúj (csitt).....ezt ne nagyon reklámozd, hogy hol van, mert a végén a tásvírek elhordják!

Köszönöm szépen az eddigi hozzászólásokat, bár nemtom hogy lesz ebből prezentáció de fog segíteni

eza wikipédiás anyag fasza lenne csak nem tudok angolul

Skandináviában csinálnak fából is nagyfeszültségű távvezetékoszlopokat. Az oszlop anyagának semmilyen
jelentősége nincs azon kívül, hogy elbírja a vezetéket.
Persze, macerásabb a villámvédédelem a faoszlopnál. A tanárodat pedig kérdésfeltevésért csókoltatom.

Fából??? Hát nem tudom ők hogy csinálják nekem a fa+nagyfesz párosítás a lehető legroszabb dolgok egyike.

Szia!
Van egy Kandós villamosenergetika jegyzet pdf, ha sikerül kiszedni azt a pár oldalt belőle, ami ide vonatkozik, meg senkinek sincs ellenére, akkor feltudom tenni, ha gondolod.
Holnapra remélem meglesz.

Csatoltam egy leírást a távvezetékoszlopokról, remélem hasznát veszed!

Számolj majd be, hogy hogy sikerült!

Köszönöm szépen

ha jól tudom az az egy szál 750 kV-os vezetékünk is csak azért van áram alatt, hogy el ne lopják róla a kábelt...

én azt nem értem, hogy miért megy a nagyfeszültségű oszlopokon 3 nál töübb általábban 6 vezeték, meg a tetején egy vékonyabb mikor csak 3 fázis megy rajtuk. esetleg meg van osztva a terhelés a vezetékek között??

Sziasztok!
dpeti:
Azt az Ukrajnából jövő 750kV-os vezetéket már újból használják pár éve, de pontosan nemtudom mióta.

mlhe_vr:
három-három vezetéken a 3fázis megy párhuzamosan, ha egyik pl. elszakad, akkor a másik szál még üzemel.
A felső egy v. két szál a villámvédelem miatt van!

Szokták még egyik oszloptól a másikig a fázisokat felcserélgetni, hogy csökkentsék a földkapacitást, a vezetékek egymásrahatását, veszteségeket...

szabadvezeték = távvezeték ?

Hello!

Köszi, nem tudtam...

Hello!

"A távvezetékek, vagy röviden vezetékek az erőművek, transzformátorállomások és a fogyasztók között létesítenek összeköttetést.
A távvezeték kiviteli szempontból lehet: szabadvezeték vagy kábel.
A szabadvezeték olyan csupasz (burkolt, esetleg szigetelt) vezeték, amely a földtől elszigetelten a vétlen érintés megszabta magasságban tartószerkezeten van elhelyezve.
A kábel olyan - többnyire földbe fektetett - szigetelt vezeték, amely nedvességbehatolás, mechanikai- és vegyi sérülés ellen védőburkolattal van ellátva."
Dr.Novothny Ferenc - Villamosenergia-ellátás II.

Ez a válasz bizony az ifjúság megrontása. Azért áll több szálból egy-egy fázisvezető, hogy a látszólagos átmérője nagyobb legyen. Nagyobb rádiusznál kisebb a koronakisülés (veszteség)

Részleteznéd, mi a problémád a faoszloppal?

1. A fában folyhat úgy áram, hogy azt kívülről senki észre nem veszi, még akkor is ha semmi nedvesség nincs benne, igen nagy távolságokban.
2. Ez az áram elszenesíti a belsejét, ami így mégjobban vezet, a bent keletkező füst pedig kirobbantja a fa oldalát.
3. Rendkívül gyúlékony.
Tapasztalatból írom ezeket, és nemhiába nem használnak fát nagyobb feszültségeknél (120kV <) A neten is számtalan videó van, ahol a fent leírt 3 jelenség lezajlani látszik, ha akarod keresek.>

Lehet, hogy ez saját bejáratú vita lesz.
Nekem tanították azt, hogy csinálnak faoszlopokat.
Nem akarom "megvédeni", csak továbbadni, amit láttam.
Természetesen a villámvédelem nehezebb, meg kell oldani. Senki nem mondja, hogy a fa ideális anyag erre, ezek szerint van probléma vele - ahogy írod is. De olcsó, (ott).
Amugy pedig milyen áram kellene, hogy folyjon üzemszerűen a fában?

Én nem szeretnék vitatkozni, van egy 35kV-os póznatrafóm, amivel néztem, hogy bizonyos anyagok hogy reagálnak ilyen feszültségre. A fa idővel teljesen jó vezetővé válik, legfeljebb akkor nem ha átitatják valamivel. Bármilyen jellegű feszültség hatására folyhat benne áram, ezek elsősorban uA nagyságrendbe tartoznak idővel viszont ez egyre nő. Oszlopokként szerintem csak a középfeszültségnél kisebb feszültségű helyeken használják, és akkor is úgy, hogy kerámia szigetelőkkel jó messzire választják el őket egymástól. De még ez is csak kényszer (olcsó) megoldás. Egy 50A-es ív kb 10 másodperc alatt eléget egy vaskos fadarabot, itt meg néha több kA-ről van szó. Én eddig csak telefonkábel oszlopként láttam fát. Itt van egy példa arra, hogy a fa oszlopban átvezet vmilyen középfeszültségű trafó
Videó

Szétnéztem a neten, nem túl sok referenciát találtam.
http://www.finntrepo.fi/alasivu.php?s=3
balra lenn, kiemelés tőlem.

In addition to the many sizes of these standards, FINNTREPO produces wood poles to dozens of other specifications in lengths from 7 m to 20 m and over. Offers and deliveries are tailor-made for each customer's needs for telecommunication lines and for power lines up to 220 kV.

Kép: Hivatkozás
Kép: Hivatkozás