Fórum témák
» Több friss téma |
Komolyan azt az írást csak az veheti, akinek sejtelme sincs arról, hogy mit jelentenek a szavak, amiket használ.
A másik pedig, amiért annyira népszerű, hogy a projektjébe a világháborútól kezdve a politikán át a személyes hazugságain keresztül az értékelhetetlen szakmai tudását is belekeveri. Nagyon ügyesen látja, hogy ha megfűszerezi a marhaságait egy csipetnyi nacionalizmussal, rögtön felkapja a nép a feje fölé, és hősként ünneplik a bohócot. Aki abból a 'szakmai' leírásból egy szót is elhisz, meg is érdemli  A HHO bizonyára csökkentheti a fogyasztást, egy bizonyos értékig, de nem tovább. Sőt, úgy tudom, hogy a második világháborúban a német tankok hidrogénes 'turbót' használtak, de utána tönkre is ment a motor. Viszont pusztán HHO-val nem lehet autót hajtani, aki GSZ-nek hisz, az csak nyugodtan herdálja a pénzét, én pedig tovább röhögök. Tehát, GSZ és marhaságait tartogassuk az ingyenenergia topikba (bár ott már párszor ki lett vesézve). Idézet: „a második világháborúban a német tankok hidrogénes 'turbót' használtak” Hidrogén? Nem a "Göring-mischung"-ról beszélsz? Hát én tankról nem, de repülőgépmotorról hallottam, hogy kiegészítő adagolást használtak, csak vészhelyzetre. Ez volt a "Göring-mischung", ami dinitrogén-oxid volt, az a bizonyos "nitró". Tönkre tudta tenni a motort, ha nem vigyáztak vele és túlhajtották, de ha vigyáztak vele, akkor kibírta. Bár Tobak Tibor, volt vadászpilóta a könyvében meg metanol befecskendezésről írt, lehet, hogy olyan is volt, valószínűleg motorja válogatta, melyiket használták. Idézet: „Hidrogén? Nem a "Göring-mischung"-ról beszélsz? Hát én tankról nem, de repülőgépmotorról hallottam, hogy kiegészítő adagolást használtak, csak vészhelyzetre.” A tankoknál is csak vészhelyzetre, menekülésre voltak ezek, de többet én sem tudok. Majd megpróbálok beszélni az illetékes kollégával, ha találkozom vele. Idézet: „Köszönöm uraim kicsit eltávolodtunk az én kérdésemtől.” Remélem azért azt nem tiltod meg, hogy másról is beszéljünk, mint a te kérdésedről.
Egyébként nem látom annak akadályát, hogy egyszerűen átrakd a fetet a pozitív oldalra. Mondjuk akkor a source magasabb potenciálon lesz, így a meghajtásnak nagyobb feszültség kéne, hogy nyisson a fet.
Boccs, nem tiltok én meg semmit! csak kérdeztem valamit és mindent megtudtam csak a kérdésemre nem kaptam választ.
gondoltam én is rá de mivel csak hobbi szinten értek az elektronikához igy gondoltam hogy inkább megkérdem itt a fórumon hátha valakinek van valami frappáns megoldása.
De a legegyszerűbb egy p-csatornás fet, amit már ajánlott is valaki. Egyébként működés szempontjából meg mindegy hogy melyik oldalon van a fet, hiszen soros kapcsolásról van szó.
esetleg 1 rajzzal is segíthetnél hogy te hogy gondolod.
P-csatornás fet a pozitív oldalon.. ezt talán csak nem kell lerajzoljam. A p-csatornásnál kifelé mutat a nyíl a fet rajzjelénél, úgy ismered meg. Amit én javasoltam elsőre az komplikáltabb ennél.
Szia!
Szerintem szó sincs róla, hogy elfeledkeztünk volna az eredeti kérdésedről. Ha jobban végigolvasod a blogot kizárólag erről beszélünk, csak a megoldás buktatóit is meg kell vitatni. Nem mondom, hogy nem merül fel más is időközben, de egy feldobott téma más ötleteknek is lehet a szülője. Pont ezért mondtam, hogy "kisebb átalakítással igen", megoldható. DE. A P csatornás FET-et nem lehet egyszerűen behelyettesíteni a kapcsolásba. Szerintem kell a mostani meghajtás és a P csatornás FET közé egy invertáló fokozat, valamint nem 7810 -el kell megoldani a feszültség stabilizálást, hanem 7910-el, mert akkor a + lesz a "hideg" pont, a FET meghajtása szempontjából ez szerintem fontos. Ezek csak elvi dolgok, gondolom valaki esetleg pontosabban meg tudja majd mondani, vagy lerajzolni az igényednek megfelelő változtatást. Ehhez némi tervezői gyakorlat is kell, vagy legalább is megépíteni először a kapcsolást, kipróbálni a módosítást, vagyis egyszerűbben fogalmazok: mások végzik a munkát, Te meg méltatlankodsz, hogy eltértek a tárgytól. Csak türelem, nem rosszindulat vezérel itt senkit, csak próbálnak egymás agyával gondolkodni és a felmerült problémákat megbeszélni egymással. Csak megjegyzem, hogy az internet hemzseg a P csatornás FET-ekkel felépített kapcsolási rajzoktól, csak az is idő, amíg végignézi az ember. Az is igaz, hogy nehéz olyan kapcsolást találni, ami beállítható áramhatárolást is tud! Bár nem tudom mivel foglalkozol civilben, de ha meg szeretnéd építeni akár csak ezt a kapcsolást is, az eredetit, ahhoz is kell némi gyakorlat és elektronikai ismeret. Gondolom meg is van Neked, tehát add hozzá akkor Te is a saját ötletedet, elképzelésedet és próbáld magad is megoldani a dolgot. Nem azt kell szégyellni, ha valaki nem tud valamit, hanem azt, ha nem is akarja! Sokat gondolkodtam, hogy írjak e egyáltalán, de végül is leírtam amit akartam. Remélem nem sértettelek meg, nem állt szándékomban! Tudod, akinek nem inge - gatyája!
Szia Gyula! A DRY lemezes bontót alapból passzoltam a neutrális lemezei miatt. Nem használok neutrális elektródákat a vízbontókban. Külön álló cellákban és így külön elektrolitban dolgoznak a katód és anód elektródák.
Az ilyen cellák maradék feszültsége jóval magasabb és jóval tovább is marad fent, mint a közös elektrolitos és semleges elektródákat is tartalmazó vízbontók. Ha nem fúrod ki a DRY lemezes bontód elektródáit az már közelebb áll a Bob Boyce bontó szerkezetéhez, ahol szintén nem keveredik az elektrolit az egyes cellák között. Ez jobb irány, mint a hagyományos DRY lemezes bontó, ahol sajnos egy közös elektrolittal kénytelenek működi az elektróda lemezek. Mágneses szempontból is előnytelen a hagyományos átfúrt lemezes DRY cellás kapcsolás.
Szia Zoli! Talán el kéne már szakadni az általános oskola kémia óráján bemutatott VÍZ bontástól, ahol csak a vízbontás történik, és ott a folyamat még nem MELEGSZIK. Ott valóban 2 rész Hidrogén és egy rész Oxigén keletkezik a H2O molekulákból egyenáramú elektrolízis hatására.
Szerintem kevesen vannak, akik csak vizet bontanak itt, és jóval népesebb a vizes ELEKTROLITTAL dolgozók tábora. Gondolom itt minden nagyszájú ( tisztelet a kivételeknek ) bontott már vizes elektrolitot a Hidrogénes témával történő ismerkedése legelején, a különböző szerkezeti felépítésű bontójában tetszőleges feszültségű egyenárammal mindenféle PWM segítség nélkül. Kivétel nélkül az 1. szerkezetek MELEGEDTEK a folyamat közben! H3O pozitív, és OH negatív ionokról hallottatok vajon? http://www.klte.hu/~wwwinorg/essays/essay054.html Ej, mik vannak! 100% biztos, hogy csak X ..... mól H2O és X mól KOH, vagy NaOH, vagy NaHCO3 stb. van a vizes elektrolitos bontókban? Ilyen körülmények között biztos, hogy csak egyszerre szabadulhat fel a vízmolekula mindkét Hidrogén eleme? A vizes elektrolitos bontó hosszabb működés után, lekapcsolt tápáram mellett maradék feszültséget mutat. Ha leengedjük az elektrolitot a cellá(k)ból a feszültség alig mérhető. Van, aki azt gondolná az egyenáram járta elektródákon töltések halmozódnak fel, amit az elektrolit összeköt és így lesz a mérhető maradék feszültsége a bontónak, de! A leengedett elektrolit sem sima elektrolit már, erősen töltötté vált a hosszabb elektrolízis folyamata közben! Vékony 4mm-es belső átmérőjű átlátszó műanyag csőben lassan átvezetve a töltött elektrolitot rengeteg gázbuborék képződik a műanyag cső belső falán! Mi történt a műanyag cső belsejében? A töltött elektrolit lassan haladva súrlódik a műanyag cső belső falánál, amitől sztatikus elektromosság folyamata indul el, ami több tízezer volt feszültség és minimális mikró amper áram társaságában keletkezik, minden adott a töltött elektrolit bontáshoz külső táp nélkül is! Csak H2O és KOH meg stb. mi? Gondolom nem a KOH vette fel azt a rengeteg töltést, hanem a hosszabb idejű elektrolízis közben változott és módosult vízmolekulák és az így keletkezett ionok. Egy "hajóban" evezünk, több fórumon is dolgoztunk, dolgozunk együtt. "Megvesztél"?
Robikám! Igen rázod a fejed, csak nem víz ment a füledbe?
Szia!
Nos igen nem fúrtam ki a lemezeket! Ez az próba után azonnal jelentkezett. Az áramfelvételt az előző bontóhoz képest meg sem tudtam közelíteni. Amint már írtam ez a szerkezet az autóban is megállt 12A-nál az a max. melegen! A felülete 20%-al nagyobb mint az előzőé! Szerintem nem egy nagy bűvészmutatvány az egészet megcsinálni sem. A másik azt valaki tudja hogy egyáltalán miért keletkezik a gáz a vízből amikor elektromos áramot vezetünk bele? Azt hogy a vízmolekulák amikor a lemez felületével érintkezve elektromos áramot adnak át annak azzal a molekulát olyan mozgásra kényszerítjük amitől az szétesik alkotóira. Viszont ott vannak azok amiket az előttem író kifejtett hogy a víz tartalmaz H3O és HO is. Azt hogy a meleg vízben lényegesen jobb a gáztermelés valószínűleg annak a következménye hogy a meleg vízben a molekulák sokkal gyorsabban mozognak és ezért egyrészt a ütközések a lemezzel intenzívebbek ezáltal könnyebben "esnek" atomjaikra valamint a lúgosság is növekszik. Ennek két hatása is van a folyadékra, a vezetőképesség és a belső áramlás ellenállás csökkenése. Nem csak a kézen lehet érezni Pl: a mosószerek "síkosságát" ez belül a vízmolekulákra is hasonlómódon hat (Lásd szappan buborék). Viszont abban is egyetértek az előttem szólóval hogy a bontóból nem keletkezik több hidrogén mint oxigén bármit is csinálsz. Azt megteheted hogy az oxigént elkülönítve vezeted el de ettől még az arány megmarad. Ugyanis mindkét elektródán ugyanannyi hidrogén és oxigén keletkezik csak a töltések miatt jön a felszínre a különböző oldalon.
Szia Gyula!
Ne magyarázzuk félre a vízbontás mechanizmusát. Szó sincs itt arról, elektrolízis esetén a molekulák gyorsuló mozgása révén esnének szét atomjaikra. (Ez egy esetben igaz, de ahhoz meg nem kell áram, ez pedig a hő. 800 C fok körül tényleg szétválik a vízmolekula!) A tiszta víz ugyanis egyáltalán nem vezeti az elektromosságot. Az szigetelőnek tekinthető. Az elektrolit, az vagy savas, vagy lúgos oldat, azt használják elektrolízishez. Az ionos vezetés létrehozásához van szükség egy olyan adalékra, ami a lúg, vagy a sav lehet. Az elektronokat ezek továbbítják az egyik pólusról a másik felé, miközben vegyi átalakulás is bekövetkezik. Erről többet is lehet olvasni más fórumokon, ahol a pontos reakcióegyenletet is megtekintheted. Bővebben: Link Maga a lúg (KOH, NaOH) ilyenkor nem változik, vagyis mindig visszaalakul eredeti formájára, miután a segítségével és az elektromos áram hatására a H2O bontásában segédkezett. Ezért viszont csak olyan lúgokat alkalmaznak nagy részben, mint elektrolitot, amik egyéb vegyi anyagokat nem hagynak maguk után. Ezekről is számos irodalom megtalálható. A szódabikarbóna pl. nem ilyen. Ionos vezetést természetesen létrehoz, vagyis lehet elektrolitnak használni, de sajna más anyagok is keletkeznek az elektrolízis során. Arról persze most nem is beszélünk, hogy maga az elektróda anyaga sem mindegy, mert annak összetevői is vegyülnek, oldatba mennek és új, nem kellő vegyületeket alkotnak (barnulás, zöld elszíneződése az elektrolitnak, stb.) Az igazán megfelelő elektróda anyag mondjuk a platina, vagy az arany lenne, de gondolom pillanatnyilag eltekintünk ezektől!  Az amit írtál, hogy a lukak, meg külön térben történő elektrolízis, meg a közös elektrolit egymásra hatása természetesen valós problémákat rejthetnek magukban, ezzel nem is akarok vitatkozni. Azzal viszont igen, hogy pl. két lemez egy elektrolitban, vagy mondjuk a csöves felépítés esetén ne lehetne melegedés, az bizony nem állja meg a helyét. Az áram nagyságáról nem is beszélve, mert az bizony a lemezek közötti távolság, az elektrolit sűrűsége, a lemezek közötti feszültségkülönbség, a hőmérséklet, stb. határoz meg. A lúgosság nem növekszik, csak ha töményedik az elektrolitod, vagyis elfogy belőle a H2O, mert elbontottad. Ez a folyamat a DRY-CELL esetében is igaz persze, mert hiába van elektrolit tartály, tiszta vizet kellene "folyamatosan" utántölteni ahhoz, hogy a töménység ne változzon, méghozzá pont olyan mértékben, mint amennyit elbontunk. Az persze igaz, hogy a meleg elektrolit jobban vezet, vagyis ettől megnő a cellák áramfelvétele. Hiszen pont ezt a változást igyekszünk a PWM segítségével leküzdeni. Lehet a nélkül is, úgy ahogy mondod, beáll egy hőegyensúly, aztán nem változik az áram, de az is csak akkor, ha az elektrolit szintje mindig ugyan akkora marad. Bocsi, hogy bele vau-vau!
Szia Gyula! A zárt lemezes, 20%-al nagyobb felületű DRY cellás vízbontód "gyenge" max. 12A-es áramfelvétele nem feltétlen a különálló elszeparált elektrolitok rovására tudható be.
Késztettem olyan kísérleti vízbontót, ahol szorosan egymás mellett 5 db vékony ( csak 6 - 7mm vastagok az egyes cellák, közöttük pedig 2mm-es plexi válaszfalak voltak csupán! ) azonos méretű különálló cella volt elektromosan sorba kapcsolva. Itt tökéletesen lehetett modellezni az anód és katód elektródák tetszőleges elektromos betáplálását! Sikerült olyan kapcsolást 1.-re készíteni, hogy a bontó bekapcsoláskor egy pillanatra vett fel 2A áramot, majd szinte rögtön 0-ra ( 30mA-re! ) zuhant! Az elektródákon átfolyó áram, az áram irányára merőlegesen, mágneses mezőt is létrehoz maga körül! Minél nagyobb az áram, annál nagyobb és erősebb lesz a mágneses "tér" - terek is a bontóban! Nagyon nem mindegy, hogy a keletkező mágneses pólusok ( É vagy D ) éppen hogyan állnak egymás mellett! Az elektródákon átfolyó áram irányával lehet a mágneses pólusokat is változtatni! ( Akár egy nagy és erős mágnes is készíthető a bontó elektródáiból. ) Ezt lehetetlen a neutrális elektródákat is használó bontóban elérni! Gondolom az nem új dolog, hogy az azonos mágneses pólusok ( É - É vagy D - D ) taszítják egymást, és a különböző mágneses pólusok pedig vonzzák egymást. Taszítás esetén jóval erősebb mágneses erőtér jön létre, mint vonzás esetén. Az 1. működő vízbontóm ( két db azonos méretű elektromosan sorba kapcsolt cellás, cellánként egy anód és egy katód, perforált vaslemezes elektródákkal, 1mm távolságra egymástól ) elektródái, ahol lehetőségük volt, eltávolodtak egymástól az eredeti 1mm-es távolsághoz képest! Az elektródák ott felül voltak betáplálva. Ilyenkor jóval erősebb taszító mágneses tér keletkezik! Szegény DRY lemezes bontók úgy össze vannak csavarozva, hogy a merevebb elektródák nem nagyon tudnak közben mocorogni, kénytelenek egymás "társaságát" elviselni. A bontó meg csak melegszik - melegszik, ahol van PWM, az pedig közben serényen próbálja zabolázni a felvett áramot. Az sem mellékes, hogy maga a bontó tömb ( mágnes tömb ) milyen irányú áram betáplálásban részesül. A FÖLD is egy NAGY MÁGNES, és ez is hatással van a bontó működésére! Nem mindegy, hogy a FÖLD melyik mágneses pólusa van éppen közelebb az elektromosan bekapcsolt bontóhoz, mert ez is segítheti, vagy éppen ellene dolgozik a bontó működésének! Egy kicsit misztikus, de ha komolyan veszitek a témát, elektrolízises bontásnál számolni "kell" vele.
Kedves Laci!
Amit a mágneses terek kialakulásáról modasz az nyilván igaz. Ahol áram folyik, ott mágneses tér is van. De van egy u.n. "jobbkéz szabály" (nem tudom lerajzolni itt, meg kell keresni a neten és akkor szemléletes is lesz), mely kimondja, hogy az áram irányára MERŐLEGES a kialakult mágneses tér. Nézzük egy kicsit másképpen a dolgot. A "szárazcellás" bontóknál a, legyen közbe semleges lemez, vagy sem, teljesen mindegy. A mágneses tér iránya megegyezik a ilyenkor a lemezek síkjával. Az, hogy hol lesz az északi, vagy déli pólus, az attól függ, hogy merről folyik az áram, vagyis ha szembe teszed magaddal a bontót, úgy, hogy a lemezek élét látod, akkor a mágneses tér iránya lefelé és felfelé mutat. És itt jön az a dolog, amit pedzegetsz. Ha mondjuk egy 11 lemezes bontóról beszélünk, akkor ugye középen van egy olyan lemez, ami a két különálló bontónak a közös lemeze. Teljesen mindegy, hogy ez a pont + vagy - tápfeszültségen van. De. Az igaz, hogy a két fél között kialakult mágneses tér iránya pont ellentétes. Vagyis mondjuk a bal oldalinak a déli pólusa felül van a jobb oldali félnek pedig alul. A két mágneses tér ilyenkor úgymond "vonzza" egymást. Ha viszont egymás mellé teszel két különálló bontót, avagy úgy alakítod ki, hogy nincs közös lemez és az elektromos bekötésnél az áram iránya azonos legyen (szándékosan nem írom le, hogy hogyan, de ez azt hjszem nem is kérdés ezek után), akkor egy homogén mágneses tér alakul ki a bontó körül. Kicsit beletrafáltál a mostani kísérleteimbe, mivel pont ennek a hatását szeretném kézzel fogható módon demonstrálni. Már kész van a "speciális" bontó, amivel meg tudom majd mérni a gázhozam különbséget, ha van egyáltalán. Ez a cél. Csak akkor tudok majd róla valamit is mondani, ha valóban látványos eredmény érhető el ezzel a módszerrel. Már korábban kérdeztem Tőled, hogy vannak e mérési eredményeid a mágneses tér és a fejődő gáz összefüggésére, de akkor nem válaszoltál. Nyilván nincsenek, vagy nem publikusak.
Idézet: „Egy kicsit misztikus, de ha komolyan veszitek a témát, elektrolízises bontásnál számolni "kell" vele.” Szerinted tehát a Föld mágneses tere befolyásolja a HHO cella működését. Hát ez tényleg misztikusan hangzik, vagy mintha GSZ írta volna le. Napkitöréskor ezek szerint meghülyülnek a cellák vagy mi lesz? A telihold nincs rá hatással véletlen?
Szia Sándor! 12:39-kor Gyulának írt válaszomban ott van, hogy az áram irányára MERŐLEGES a mágneses tér. "Az elektródákon átfolyó áram, az áram irányára merőlegesen, mágneses mezőt is létrehoz maga körül! Minél nagyobb az áram, annál nagyobb és erősebb lesz a mágneses "tér" - terek is a bontóban!"
Nem a ténylegesen betáplált elektródákkal van a probléma, hanem a neutrális elektródákkal, ahol nem tudod az áram irányát tetszőlegesen változtatni. Ha mindegy lenne a katód és anód elektródák bekötése, az vajon, hogy fordulhat elő, hogy ugyan az a bontó 1x képes normálisan beindulni, majd hirtelen leállva semmit sem csinálni, majd az elektródák áram irányának változtatásával már rendesen működik, és tovább variálva az áram irányokkal ( megduplázza az áramfelvételét és a gázhozamát is ) még lelkesebben is képes működni? Csak az áram irányok változtak az elektródákon végig! Ha kihagyod a FÖLD nevű nagy mágnest a képletből, ugyan az a bontó képes a saját kapacitása 50%-át "eltitkolni" és csak fél teljesítménnyel üzemelni. Írtam anno Tamás fórumán az eredményeket, de gondolom nem figyeltél rá, mivel tele volt misztikus mágneses anomáliákkal is.
Bizonyára nem értesültél olyan nem éppen hétköznapi dolgokról, hogy egyes "misztikus" technikák jól vagy egyel talán nem működnek a FÖLD bizonyos pontjain. A FÖLD nevű nagy mágnes északi féltekén a Déli mágneses pólus hatása erősebb, a déli féltekén az Északi mágneses pólus hatása érvényesül. Első hallásra fura lehet, de ez bizony hatással van a HHO cellákra is ( már amelyikre ) .
Az űrhajósok szervezete a világűrben megbetegedett a mágneses tér hiányában, ezért mesterséges mágneses teret biztosítottak az űrállomásokon. Misztikus, pedig tény. GSZ akkor lenne valaki a szemedben, ha pl. külföldre adta volna el a szabadalmát? Akkor bezzeg azért fikáznád, hogy miért nem idehaza profitált belőle az ország.
Szerintem hanyagoljuk a gróf urat és egyezzünk meg abban hogy ő mégsem egy nagy tudós.
Szia Laci!
Igazad van, a mágneses teret elnéztem a hozzászólásodban! Bocs! De azért mégis csak egy malomban őrölünk, ha nem is ugyan annak a folyónak a partján! A semleges lemezekre vonatkozóan nem értek egyet Veled, mert ott is ugyan az az áram iránya, feszültségmegoszlás következik csak be. A semleges lemezt úgy tudnám a legszemléletesebben elmagyarázni azoknak, akik nincsenek tisztában a működésével, hogy tulajdon képen ha szétcincálnánk a bontót és mondjuk 5 darab mindössze 2 lemezest tennénk egymás mellé , de elektromosan sorba kapcsolnánk őket, akkor is feszültségmegoszlás következne be. Minden cellán a tápfeszültség 1/5 része lenne jelen, mint cellafeszültség. Ha összeépítem és egy egységbe foglalom, akkor ugye akár egymás mellé is tehetném a két -két lemezt, ami ugyan azon az elektromos potenciálon lenne, hiszen a soros kapcsolásnál is azon van. Magyarul akár el is hagyhatom az egyiket belőlük. Ezek lesznek a semleges lemezek. Nem azért semlegesek, mert nincs rajtuk feszültség, hanem azért mert nem kapnak direkt áramellátást. De ezt Te is tudod. Ha el akarnám bonyolítani a dolgot, akkor azt is megtehetném, hogy sok kis tápegységet, akár külön szabályzott feszültséggel sorba kapcsolnék és ezzel táplálnám a cellasort. Ennek persze itt semmi értelme nincs. A csöves bontókat is célszerűen soros kapcsolással rakják össze. Akkor ott is csak összesen 2 darab cső az ami valóban feszültséget kap, egy belső és egy külső cső, a többi bizony "semleges" csőnek tekinthető. Ha ezt a gondolatmenetet magadévá teszed, akkor azt hiszem igazat adsz majd nekem. Ami a csöves bontók mágneses terét illeti, ott bonyolultabb a helyzet, de lehet, hogy egyszerűbb megfogalmazni. Ha a csöveket egymás mellé teszed mondjuk egy sorban, akkor is más a helyzet, mintha mondjuk körbe rakod, mint egy ötszöget, ha öt csőpárból áll. Azt már a Tamás blogjában is megpróbáltam ecsetelni az egyik bejegyzésemben, hogy pl. a Meyer bácsinál minden csőpárnak külön-külön elektronikája volt! Azt hiszem nem véletlen! De ott teljesen függetlenek voltak (látszólag) a cellák. Na nem elektromosan, hanem elhelyezésben és elektrolit ellátásban. Tényleg nem volt közös lötty, legalább is nem úgy, hogy egy nagy kádban körberakom a sok csövet és adok meki elektrolitot. De ez gondolom egy más és sokkal hosszadalmasabb téma lenne.
Max nálad van hatással a cella működésére, errefelé nemigazán. Az űrhajósokat meg ne keverd ide, mert az ég világon semmi köze ehhez.
Idézet: „Akkor bezzeg azért fikáznád, hogy miért nem idehaza profitált belőle az ország.” Fikázza a halál, saját magát égeti a bohóc a betanult szövegével, meg az értelmetlen leírásaival. Csak nem arról a szabadalmáról beszélsz, amiben egy gyufásdoboz van lerajzolva? Ajjaj, micsoda veszteség az ország gazdaságának, egy dobozzal kevesebb (viszont 500millióval több). De természetesen vallásszabadság van, így felőlem nyugodtan lehet valaki GSZ hívő. Csak ne terjessze az igét műszaki fórumokon.
Tisztel Uraim!
Az előbb voltan kint a műhelyben és csináltam egy ill. két mágneses próbát. Nos az a dolog hogy a cellában elektromágneses tér keletkezik tény de a mértéke olyan csekély hogy az nem hiszem hogy bármelyik "saválló!" lemezt eltolná a helyéről vagy házi eszközzel mérhető nyomást keltene rajta. De miért is írom ezt? Válogattatok már sima lemez és saválló között? Hogy lehet a legegyszerűbben megállapítani hogy melyik a saválló? Nos fogsz egy darab mágnest és amelyiket nem "fogja" az a saválló! Ez egy "ősi" módszer a 70-es évek elején is így állapítottuk meg a műhelyben hogy melyik saválló és melyik vas amikor már összekeveredett.! A másik kísérletem arra vonatkozott hogy lehet-e elektromágnest készíteni úgy hogy a közepén a vasat kicseréljük savállóra nos a válasz NEM! A tekercs maga mágneses lett de csak a tekercs a saválló egyáltalán nem! Tehát mivel ez a módszer nem működik vajon hogyan tolja el a nem mágnesezhető lemezt az elektromágneses tér? Ráadásul a bontóban tekercs sincs! Biztos elő lehet állítani olyan elektromágneses erőteret DE az biztos hogy nem keletkezik ilyen a bontóban! Idézet: „A másik kísérletem arra vonatkozott hogy lehet-e elektromágnest készíteni úgy hogy a közepén a vasat kicseréljük savállóra nos a válasz NEM!” De ha a saválló acélon keresztül folyik az áram, akkor ő maga mágnes lesz. Ettől függetlenül tök mindegy, hogy a Föld mágneses tere ott is jelen van, semmiféle hatása nincs a működésre. Hall-effektus esetleg mérhető, de ez édesmindegy.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim.A gépkocsi fém karosszériája Összegyüjti a Föld(és minden más mágneses forrás)erővonalait mintegy levezeti a bontóktól,tehát leárnyékolja azt.Ezért a Föld mágneses tere (Bár milyen erősségű)nem befolyásolja a bontó működését.Más;a bontóm(csöves)mágneses terét vizsgáltam.Régi rádióból szedtem ki"varázs szemet".Ha ehez mágnest közelítesz,a zöld sugár elhajlik jobbra,vagy balra-attól függően melyik pólus(É vagy D)közelít a "varázs szemhez".A bontómnál nem ment se jobbra,se balra a zöld sugár még 20A-nál sem.Tehát igen csekéjke az a mágneses tér.
Az körülbelül annyira lesz mágneses mint egy darab fa!!
Most csináltam a kísérletet a réz drót!! magához húzta a vasforgácsot a saválló nem! Mit nem értesz ezen az az elektromágneses tér amiről te beszélsz nem elég arra hogy egy rádiót megzavarjon! Ja és ne keverjük a fogalmakat a saválló nem acél. Pont az a lényege hogy nem tartalmaz szénacélt! azért nem rozsdásodik Te kevered a "rostfree" ami csak rozsdamentes acél na azt teszed a bontódba akkor az mágnesesen is rúghat! de a lúgban hamar megadja magát! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
