Ha 512 hőmérsékleti pontot állítunk elő, az 2 egész számu többszöröse és lefedi a kívánt hőmérsékleti tartományt, vagyis ez jó lenne. Egy baj van vele, hogy 2 bájtot igényel, ami bonyábbá teszi a programot. Ezért választottam 256 pontot (ez pont egy bájt), viszont itt meg kell határozni a kezdeti hőmérsékletet. Ha ez 200 fok, akkor a műszer 200-tól 456 fokig mér. ( ha 150, akkor 150-406-ig). Tehát egy konstans értéket mindig hozzá kell adni az ADC-n mért értékhez és ezt kell a displaynek kijelezni.
Hogy a páka csúcsa milyen meleg, az nagyon sok mindentől függ, még a mérési eljárástól is. Viszont elvileg 1 fok pontossággal beállítható a kijelzett érték, mert a konstans 0-tól 256-ig állítható, de hogy mennyi pontosan, azt mindenki egyénileg kell, hogy kikisérletezze. Indulásnak jó, ami a programban van, de látszik, hogy különböző okok miatt akár 100 fok is lehet az eltérés.

Itt a beállítás elég lenne minimum 150 és 450C ig
Mert forrasztani 400C kell ólommenetes ónnal.

Nekem a 200-456C közötti tartomány használhatóbb lenne. Sajnos program írásban nincs gyakorlatom, ezért a kívánt módosításokat sem tudnám megoldani. Így csak a 150k változtatásával és a poti GND pontjába bekötött soros 1k ellenállással tudtam némi eredményt elérni. Most 195C ról indul 400C-ig, saccolni már lehet a hegy hőmérsékletét, kb. annyira pontos, mint ha a poti gombját skáláznám be. Kicsit luxus a kijelző használata, de jól néz ki.

Nem ismerem a projektet, csak nem ez az első, hogy azt olvasom, programban kell turkálni a kalibráláshoz. Nem lenne egyszerűbb, ésszerűbb (a kezdők, illetve a programozáshoz nem értők szempontjából), hogy azt a 0-256-os értéket egy trimmerrel be lehessen állítani?!

Hegy hőmérsékletét MX-25 306 DMM műszerrel mértem, jól beónozott hegyhez erősen odaszorítva , közel egy percig. A hegy 100C fokkal nagyobb hőmérsékletét az is bizonyítja, hogy 400C-ra beállítva már nem is kapcsolja le a fűtést.

Ezt megértem, csak az a furcsa, hogy három pákával is próbáltam, alig volt közöttük különbség, 10C fokon belül volt. Ha ha hőelemek szórása miatt lenne ez a nagy eltérés, akkor három pákánál már érzékelhető lett volna. Ezért nem értem a 100C fok eltérést. Ennyi szerintem nem lehetne. Vagy rossz programot égettem be?

A rossz programot úgy értettem, hogy nem a megfelelő kapcsoláshoz valót. vicsys által betett nyákon 1-2 érték eltérő az eredeti kapcsoláshoz képest.

Ez egy nagyon frappáns ötlet! Csupán egy analóg bemenet kell, ami maradt is még a PIC-en, meg egy csöppnyi program módosítás.
Be kell vallanom, olyan kapcsit akartam készíteni, amiben minél kevesebb alkatrész van. Ezért akartam direkt szoftveres kalibrációt. Saját építésü PICkit2 klónom van, amivel gyorsan tudom a programot változtatni. Külső trimmerrel viszont tényleg gyorsan és akármikor be lehet állítani a mért értéket. Most nem tudok ezzel foglalkozni, de később átírom a programot (ha addig valaki meg nem teszi)

Érthető, hogy kevés alkatrésszel akartad megoldani, nincs ezzel semmi gond... Egy tipp még, ha már spórolni szeretnél. Még egy szabad IO-vel eldöntetheted a kalibráció "helyét". Vagy programból figyeli, vagy az ADC-ről olvassa, így eldöntheti mindenki, hogyan jobb/ egyszerűbb/ költséghatékonyabb. Bár az az egy darab trimmer... Egyszerű, kisméretű pad-et készíteni a jumper helyére, és akkor még az sem kell bele pluszba, csak egy ónhíd szükséges.

Te jó ég... nem egyszerűbb két bájton számolni? :hide:

4 bájton sem vészes már, így 2-3 év után... :zavart1:

OK!
Maga a progi engedélyezheti az ADC, vagy a fw kalibrálást, nem is kell hozzá semmi más, ez így tényleg jó.
Attila86 jól látod, ha már programozunk, akkor ez nem lehet akadály, mégis azt hiszem az eddigi hozzászólásokból, hogy valamilyen kalibrálásra szükség van, ez pedig könnyebb így 256-256 biten, az 512 (vagy még több) bitet meg nem is nagyon lehet kihasználni.

Félreértesz! Egyet értek azzal hogy kalibrációra szükség van. Csak azt nem értem miért kell egy bájtos felbontáshoz ragaszkodni, hogy 100-foktól 356 fokig vagy 150 foktól 406 fokig stb... lehessen állítani a hőmérsékletet. Ha két bájton számolunk akkor kompromisszumok nélkül matematikailag 0-tól 65535 fokig tudunk értéket beállítani, tehát a kívánt 100-foktól 450 fokig terjedő tartomány egészében tudunk kijelezni/szabályozni.

A kalibráció egy más tészta, de azt szintén megkönnyítené a két bájtos számolgatás.

Egy kérdés! Valakinek nincs esetleg eladó Digitális forrasztó állomása? Pálka nélkül érdekelne. Lehetőleg a második verzió ami az oldalon található a kapcsolások között.

Sajnos nincs időm megépíteni pedig szeretném, meg 1-2 alkatrész beszerzésével bajban vagyok.
Köszönöm előre is!

Vagy a következőket mivel lehet helyettesíteni?
MOC3021
LT1014
BT136

Ugyanis ezeket a HEstore-ban nem találtam meg!

Hát a végén mivel nem kaptam segítséget úgy döntöttem tervezek egy sajátot . A vázlat el is készült. Kérném pár ember segítségét hogy nézze már át hogy a fűtési rész jó lesz-e így?

Az elgondolás a következő.. Ha OC1A láb +5V-ot ad ki akkor kapcsoljon be a fűtés ha pedig GND-t akkor ne fűtsön a pálka. Most egyenlőre csak kapcsolgatós megoldás lesz az AVR-ben, a későbbiekben PWM vezérléssel akarom majd megoldani.

Jótanácsokat szivesen veszek, ez az első úgymond "komolyabb" tervezésem. Az LCD és a vezérlőgombok még nincsennek bekötve mert számomra az még mehet más-más lábakra. Ezek már fixek nagyjából.

Hello!
- Az R7 az R6 rossz oldalára megy. (Bár én nem bíznám a hőelem feszültségét egy mezei LM358-ra) Hideg-pont kompenzálás sincs..
- A PWM jelnél és az optocsatoló/trac-nál, csak a lassú PWM jöhet szóba, mert az opto nullpontkapcsolós, de a triac sem kapcsol ki, csak a nullpont közelében.
üdv! proli007

Van itthon a lomosban egy Epson FX tápegység. Tudtom szerint 2 kivezetéses. 9V és 30V. 9V-ról táplálnám a PIC-et meg az LCD-t és a hozzá tartozó IC-ket, 30V-ról pedig a forrasztó pálka fűtését. Hogy tudom a 30V-ot lecsökkenteni 24V-ra? Vagy elbírja viselni a 30V-ot a fűtőszál?

PWM..

Szia!
azért nézd meg milyen vastag drótból van a 30V-os tekercs, nem vagyok biztos benne hogy tud 2A-t

Egy illető már megcsinálta ezzel a trafóval. Mutatom a linket. Azt írja hogy 1 éve megy hibátlanul a dolog. Egyébként kb 3kg maga a trafó szóval szerintem csak elbírja azt a áramot.

Epson trafós Forrállomás

Közben megmértem a trafó vezetékét... 1,1mm vagy 1,2mm a pontatlanságért elnézést de ennyire kicsit éppenhogy csak megbírtam mérni . Mekkora Árammal lehet ezt leterhelni?

2.5A / mm² az átlag áram sűrűség. Így 2.375A

Múltkor mondtad, hogy érdekelne egy kompakt táp kifejlesztése ehhez a forrasztó állomáshoz. Na nem vagyok kész vele, csak volt időm a múlt hétvégén bíbelni egy kicsit az energia takarékos égőm paneljával.
Vissza rajzoltam. Ez is tranyós. Dobok be róla képet.

Nem olyan jó cucc, hogy érdemes legyen vele foglalkozni. A Skori oldalán lévő ilyen rajzok közül az Osram elektronikára hajaz.
Szerintem olyan tápot lenne jó kitalálni, amihez a legnagyobb valószínűséggel kitermelhető majdnem minden alkatrész. tObi azt írta, hogy a fetes cuccok ritkábbak, tehát azt nyugodtan tervezhetem irf840-el. Azt úgy is meg kell vennie mindenkinek, aki meg akarja ezt építeni.

Még nincs semmi használható nyáktervem, mert most hétvégén nem értem rá, de rajta leszek, amint lesz egy kis időm. Technikai kérdésem is lenne tObi-hoz.

Hello

Tőled meg azt szeretném kérdezni, hogy a tápnál nem hagyható el az 55uH-s induktivitás? Gondolok itt arra, hogy módosítani kellene a trafót. A pc tápok trafóját viszont nem lenne könnyű szét szedni, hogy a szórási induktivitását meg növeljük, talán nem is érdemes. Mi van, ha a rezonáns kondikat változtatom meg? Akkor túl érzékeny lesz? A terhelésnél a frekvencia ingadozna? Csak kérdezem, nem vagyok benne biztos.

Vagy nem is a pc trafó szórási induktivitása számít inkább, hanem a mágnesező? (üres járatban)

Hogy miért vacillálok ezzel ennyit? Mert ezt a fojtót mindenkinek át kell hekkelni. Akkor jó lenne el hagyni.
Majd megmérek egy néhány pc trafót, hogy milyen értékei vannak.

Skori írta:
"elvben semmiképp sem lehet lehagyni a soros induktivitást, azonban ha úgy készítjük el a transzformátor tekercseit, hogy azok között laza csatolás legyen, akkor a soros rezonáns induktivitást kiválthatjuk a trafó szórási induktivitásával"
Azt kell mérlegelni, mi a könnyebb (olcsóbb, biztonságosabb, pontosabb ). Adva van egy PC táp trafó. Nagy teljesítményt bír ki, gyárilag precíz kivitelű, nem kell vele dolgozni, viszont kicsi a soros induktivitása. Lehet változtatni a kondik értékét, de vigyázni kell, se az induktivitás, se a kapacitás ne legyen nagyon kicsi, mert akkor más tényezők (porszem, hő, stb) könnyebben meg tudják változtatni a paramétereket. Egy 50 uH-s tekercset elkészíteni 5 perc. Nekem úgy tűnik, ez könnyebb és biztonságosabb, mint áttekerni a trafót (nagyon helyet sem foglal).

Ha nem hagyható el az 55uH-s induktivitás (ami valószínű), akkor olyan magot kellene választani ami meg van a PC tápban is. Skori szinte minden kapcsolásánál más-más magra tekert induktivitást használt. Most legalább 20 PC tápot kaptam szét, ebből a 200-250 esetleg még a 300wattosakban van EI33 trafó a nagyobbakban már más trafók vannak. Ezekben szinte minden trafó megegyezik (méretben). Így is nehéz lesz olyat találni amit mindenki ki tud termelni.
Sajnos még nincs kész az LCM3-am és nem tudom kimérni az EI33-akat, de úgy vettem észre hogy ezeknél sem egyforma a tekercs kivezetések sorrendje. Neked mi a tapasztalatod ez ügyben?

Időközben megépítettem a saját forrasztóállomásomat is ami többé-kevésbé tökéletesen működik. + - 5C eltérés van a mért és a pákahegy között. Ami szerintem ilyen kategóriában tökéletesen megfelel. PWM vezérlésű AVR-rel. Ha esetleg valakinek szüksége lenne egy ilyen kapcsolásra szívesen felteszem, vagy ha esetleg valaki tudna nekem paneltervet csinálni hozzá azt megköszönném (Jelenleg próbapanelon van összerakva).

Egy mellékes kérdés. A hidegponti kompenzálás mi célt szolgál? Mi a szerepe? Mennyire fontos ez a forrasztóállomásba? Csak mert ebben nincs ilyen. Simán a belső hőelem értékeit nézem.

Üdv

Itt gyönyörűen leírták a lényeget:
Bővebben: Link
Az enyémben nincs hidegpont mérés, úgy oldottam meg, hogy a kalibráló értéket addig állítottam, amíg a kijelzett érték meg nem egyezett egy külső hőmérővel mért értékkel. Ez csak akkor jó megoldás, ha a szobahőmérséklet viszonylag állandó. A kalibrálást mindig a leggyakrabban használt hőmérsékleten kell elvégezni.
Szívesen segítek a panel megtervezésében, bár papír-ceruza kérdés az egész, ha nem akarsz géppel bajlódni.

Így van ahogy írtad. Azt hiszem tényleg egyszerűbb lesz meg tekerni egy 55-60uH-s fojtót, mint mókolni a trafóval.
A gond az lehet, hogy a fojtót például az én esetemben nem lehet szét szedni, mert ragasztva van az e mag. Az meg hőre nem enged. Gondolom más is így fog járni. Vannak itthon különböző magjaim, úgyhogy meg tudom oldani a kellő értéket vele, de hogy tudjuk ezt tök egyszerűvé tenni mindenki számára? Kinézzek egy magot a Lomexből, és meg mondjam nagyjából mennyi menet kell rá, hogy jó legyen?
Na meg a PC táp trafójának a láb kiosztása is változhat.
Lehet, hogy meg építem magamnak egy egyszerű szellős módon, és akit érdekel, a tervem alapján módosítja a saját alkatrész bázisához képest.

Ott van a leírásban. Nem kell szétszedni csak le kellett a gyári magról tekerni néhány sort. Én csak a feteket vettem meg. A többit kibontottam az izzó elektronikájából és a PC tápból. No igen. A táp traffancsa eltérő kiosztású lehet. Emiatt használtam gyári és lyukraszteres panelt. Bővebben: Link