Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Redoxpotenciál mérése AVRrel
 
Témaindító: L_Maqvus, idő: Júl 11, 2011
Témakörök:
Lapozás: OK   1 / 1
(#) L_Maqvus hozzászólása Júl 11, 2011 /
 
Sziasztok!

REdoxpotenciál mérő berendezést szeretnék építeni, google-be rákerestem de nem sok információt kaptam. Tud valaki segiteni hogy milyen elv alapján lehet redoxpotenciált mérni?
(#) Medve válasza L_Maqvus hozzászólására (») Júl 12, 2011 /
 
Hello, egy inert fémelektróda és egy referencia elektróda közötti feszültséget kell mérni. Jellemzően +-1V-os tartomány, egy jobb OPA és mehet az AD-ra.
(#) rozsascs válasza L_Maqvus hozzászólására (») Júl 13, 2011 /
 
Ezen az oldalon van egy elméleti fejtegetés a redox potenciálról.
Idézet:
„Az angol nyelvközegben ORP amely a Oxidation Reduction Potential rövidítése”

Ahogy Medve írta, ez egy referencia elektód és a különböző célokra alkalmas Redox elektród közötti potenciálkülönbség, amelyet mV-ban adnak meg. Érzésem szerint itt az elektródák jelentik a fontos pontokat, nem a feszültségkülönbség megmérése.
Házilag pedig nem hiszem, hogy ilyen elkektódák előállításával érdemes lenne próbálkozni.
Itt még az is izgalmas lehet, hogy ez a redox potenciál függ a pH-tól is, és szokás azt például a viz vizsgálatoknál a semleges 7-es pH értékre megadni.
Aminek a számítása egy AVR-es mérésnél nem is lehet nagy probléma.
Ezért, ha komolyabb műszert tervezel, érdemes egy pH méréssel kiegészíteni.
(#) rozsascs válasza Medve hozzászólására (») Júl 13, 2011 /
 
Találtam egy angol nyelvü mérési vázlatot tartalmazó
leirást, hátha ezt tudod használni:

Üdv: Rózsás Csaba
(#) Medve válasza rozsascs hozzászólására (») Júl 13, 2011 /
 
Idézet:
„Ezért, ha komolyabb műszert tervezel, érdemes egy pH méréssel kiegészíteni.”

Sőt, a Ph mérőket egészítik ki redoxi-potenciál mérési lehetőséggel.
Valóban, a titok az elektródákban van ahol az egyik pl egy standard hidrogénelektróda, ami célszerűen keráru lehetne, de a másik is valami platinabevonatú, igy az sem házibarkács kategória. Ám ha ez megvan, a többi csak feszültségmérés.
(#) L_Maqvus válasza Medve hozzászólására (») Júl 14, 2011 /
 
Sok helyen alakalmaznak platina elektródát nem? Bimetálba is van ha jóltévedek.
(#) Medve válasza L_Maqvus hozzászólására (») Júl 14, 2011 /
 
A vegyiparban bizonyosan, katalizátorként pl, de az elektronikában tudtommal csak kisebb mennyiségekben, a hőelemekben alkalmaznak platinát. Ha oxidáció ellen kell védeni a felületet, akkor az ipari ezüstöt használják. Vajon mekkora felületű elektróda szükséges a redoxi potenciál méréséhez?
(#) DuMatyi hozzászólása Júl 21, 2011 /
 
A félreértések elkerülése végett: A referencia elektród nem olyan egyszerű.

0,1 MPa nyomáson szobahőmérsékleten kell desztillált vizes közegben hidrogéngázt át buborékoltatni desztillált vízen. Ez lesz a referencia elektród. A platina felületét hasonlóan az elkókhoz megérdesítik, és innentől ennek a neve standard hidrogénelektród. Ugyan abban az oldatba lóg a másik fém. A potenciálkülönbséget galvanométerrel (elektrométerrel) mérik. Otthon nem előállítható a stabil rendszer, palackos hidrogént nem olyan egyszerű venni, még jó hogy nem, mert robban, ha nem megfelelően kezelik. Ha szivárog, színtelen, szagtalan, nem észrevehető! Az egyetemen volt külön hidrogén riasztó, ha megszólalt volna, annak súlyos következményei lettek volna.

Higgyjük csak el a bevált elektródpotenciál táblázatot, van, ami nem gyerekjáték, és nem otthonra való!...

Ha mindenképp késztetést érez valaki, akkor játszani lehet. A zseblámpa szénrúdja inert. Desztillált víz kapható. Ja, és totál felesleges az AVR. Egyszerű digitmulti, és kész.
(#) lorylaci válasza DuMatyi hozzászólására (») Júl 21, 2011 /
 
De a standard hidrogénelektród helyett választhat más, ismert redoxpotenciálú elektródot referenciának. A legtöbb elektrokémia laboron mi is ezt tesszük.
A legtöbb ilyen stabil referenciaelektród másodfajú elektród. A fém ekkor saját rosszul oldódó sójával érintkezik, és belemerül a rosszul oldódó só anionját tartalmazó oldatba.
Ilyen például az ezüst - ezüst-klorid elektrod. Ekkor egy ezüstelektródot merítenek olyan telített kálium-klorid oldatba, aminek az alján ezüst-klorid van.
Az ilyen elektródok potenciája nagyon stabil. A cucc egy átlagos középiskolai kémiaszertár vegyszeriből összeállítható.
A másik iylen gyakori másodjaú elektrod a kalomel-elektród. Sajnos a higany beszerezése manapság nehézkes, így az előbbi gyakoribb.
(#) DuMatyi válasza lorylaci hozzászólására (») Júl 21, 2011 /
 
Nehézkes? Kiírt az unió (szigorúan kisbetűvel) mindent, amiben higany és ólom van. Ahogy Medve is írta, a pH mérőkben is van redoxi mérési lehetőség, abban nagy valószínűséggel már az általad említett másodfajú elektród van, mivel egy vékony féligáteresztő üvegcső, hártya, stb, és benne egy gömb, amiben valami zavaros oldat van, azaz csapadékos. Tehát a te megoldásodra hajaz. Az Urak itt mindenképp a hidrogénelektródot nyaggatták, én meg mondtam, hogy nem kéne játszani vele. Viszont az átmeneti megoldás lenne, hogy egy egyszerű nemesfém (ezüst) merül az oldatba, és a méréskor kinullázzuk, azaz az ő potenciáljával toljuk odébb a mérési sort a hidrogén irányába.
Következő: »»   1 / 1
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem