Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Igen, kapcsitáp lehet, pont ezért érdekelne.
Pucuka: Sajnos a számítógép nem vezérli ki teljesen. Triódába van nekem kötve, UL-ban a képkimenő miatt nem is tudom, pentódába nem próbáltam. Visszacsatolást nem próbáltam. Két cső oldalanként? Én erre azt mondom, hogy akkor már inkább PP.
Szerintem PP ben lenne a legjobb
Kipróbálnám, csak a kimenőt kellene megcsinálnom hozzá, amiről azt sem tudom, hány kohm Raa kéne. Na meg akkor már sztereóban..
Sziasztok!
Szerintetek érdemes régi csöves tv-ből, rádióból kiszerelt 50 uf-os kondikat használni új csöves erősítő tápegységébe, vagy inkább vegyek újakat ?
Meg kell mérni a kapacitását, ha jónak bizonyul, használható tápszűrésre. Ha látványerősítő lesz, akkor meg főként.
marone irta:
Idézet: „Hát vezetékelés az van, hosszú. De nem sistergés hallható, hanem egy adott frekvenciájú zaj. (talán 100 Hz) Azért gondoltam hogy nem a vezeték ami összeszed dolgokat. ” A vezetékezés hibája nemcsak sistergést okozhat, hanem a trafó, vagy az arról elmenő vezetékek sugárzását is összeszedi. Ha a fűtés vezetéke nincsen összesodorva, az is brummot okozhat a szórásával, még rövidrezárt bemenetbél is (ha nem a csőfoglalaton van közvetlenül rövidrezárva, akkor a jelentős méretű hurok a bemeneten, antennaként viselkedik). A trafó nemcsak a kimenőt tudja megszórni, hanem pl. magát a csövet és a cstolókondit is. Át kell gondolni a deszkamodellt, nemacsak földhurok, hanem mágneses szórás szempontjából is, és újravezetékelni (figyelembevéve, hogy minden vezeték szór valamennyit, amelyikben váltóáram folyik (a fűtés vezetéket ezért kell összesodorni), és hátulról eleje felé haladva nem folyhat közös testszakaszon (van amikor fél cm-en sem) a kisebb áramú meghajtócső katódárama a nagyobb áramú utána lévő csővel (tehát még a csillagpontot is úgy kell kialakítani, hogy a kondi tövébe megy a végcső katódja, és kijjebb az előtte lévő, még kijjebb az azelőtt lévő, nem csillagpontos kialakításnál (pl. sasszira testeléseknél is) nagyon nagy jelentőségű, hogy hol milyen áramok folynak a sasszin.
A PCL 85 csak triódásan szól jól (esetleg valami trióda közeli UL-ben, szerintem max 20%, de ezt nem próbáltam, mert az enyém TV kimenővel van (1,57W-os most)). 4,5-5 K körüli ilesztés kell neki, így 260 V táppal max 1,5 W lehet a leadott teljesítmény (a katódellenálláson is esik 25 V körül). A 86-os sem ad le többet semmivel triódában, és a nagyobb belső ellenállás miatt még a mélyhangokkal is lehetnek nehézségek nála. Fülre nem szabadna érdemi külömbséget hallani hangerőben még dupla telejesítménynél sem, ha van akkor az a jelentősen eltérő torzítások miatt van, vagy a gyengébb mélyátvitel miatt (a torzabb erősítő hangosabbnak hallatszik, de a valóságban akár kisebb teljesítményű is lehet. Ha nagyon rossz a mélyátvitel (pl. tul erős a magasakhoz képest), akkor viszont túl korán leül az erősítő és az miatt lesz kicsi a taljesítmény (a közép és magas tartomány még nem tud normálisan megszólalni, mikor a mély már tozításba vezérli a tetemet)). Az én kapcsolásom így néz ki most. A katódkörben lévő kondik nyilván kimenő függőek is, normálisabb kimenővel nem valószínű, hogy így agyon kell kompenzálni a jó 10 K-s négyszöghöz. Minden gond nélkül lehet DC csatolt is szerintem, csak akkor nagyobb táp kell, hogy a pentóda katódján legyen vagy 80-100 V (a trióda anódján 75-95 V).
"Recsegő" hang legtöbbször az áthúzó pufferkonditól szokott lenni. Ha nagyon régen volt a készülék használva feltétlenül formázni kell őket használatbavétel előtt (ami egy kiszáradt kondinál nem fog sikerülni, de ha nincs kiszáradva hibátlan lesz). Jelen esetben ha a kondi a gond (mert ez csak tipp) ez már mindegy. Bekapcsolás előtt rá kell tenni a műszert a pufferre, és figyelni a feszültség feléledését, ha áthúz a puffer, akkor azt cserélni kell. Ciripelhet maga az ECL 86 is, ha erősen átvezet a csatolókondi, és már a cső is tönkrement (fény is lehet ekkor a csövön belűli ív miatt). Egyszerű kontakthibák is okozhatnak recsegéseket, mindenképpen alaposan át kell nézni mindent, még mielőtt használni akarod.
Helló mindenkinek. Találtam egy EL84 PP kapcsolást. Szerintetek megérné megcsinálni? (hangszer erősítő lenne) Ha igen, akkor érdekelne, hogy milyen kimenő kellene hozzá. Köszönöm!
hm..Érdekes.
Továbbra is állítom, hogy ez a csőtípus nem rúg labdába. Sturbi kielemezte, hogy pentódába pocsékul viselkedik (én a méréseknél tovább nem is vittem a dolgot), triódában pedig harmatos, az átlagos HiFi hangsugárzókat szinte sehogy nem tudja meghajtani (maradjunk a földön, az átlagember bolti hangládákat hallgat).
Valóban van jó pár fellelhető példány (csak a P sorozatból), hisz a FF TV-k függőleges eltérítő fokozatát ez a cső szolgálta ki az összes modern típusban. Ne felejtsük el azonban, hogy ez a cső leginkább használtan került hozzánk, ki tudja, mennyire "széthajtott" állapotban. Erre az esély minden további nélkül megvan, hiszen eléggé forszírozott munkapontban (impulzusüzemben) dolgozott az eredeti felhasználási helyén. Gyakorlatilag ma már - leginkább - beszerezhetetlen új példány, a régi használtakra én nem alapoznék új erősítőt.
Szia!
Az én kapcsolásom NVCS nélküli. A kimenő amin próbálom még a PCL86 PP-hez készült kimenő 8k-s primerrel, természetesen légréssel. UL kivezetések 75, 50, 25%. Jelenleg 50%-ra van kötve. Szkóppal nézve az 1kHz-es és a 10kHz-es négyszög is elég szép rajta, a szinusznál egész tartományban nem találok kivetnivalót. A triódán jelenleg 1,2mA a nyugalmi áram, katalógus szerint 5mA kellene neki. Lehetséges ez? 5mA anódáramhoz kb 170ohm-os katódellenállás kell. A pentódán jelenleg 26mA nyugalmi áram folyik, lehet meg kellene próbálni 30-35mA-en. Próbáltam egy ECL86 SE-hez képest ami triódába van kötve, ugyanakkora kivezérlés mellett kb. fele akkorát szól.
Nekem jelenleg 10db vadi új cső áll a rendelkezésemre és mint az előbb leírtam 50%-os UL beállításnál nagyon jó mérések születtek. Viszont véleményem szerint nagy a pentóda belső ellenállása, így 10kohm feletti kimenő kellene neki a jobb minőséghez.
Volt belőle valaha szép számmal, elképzelhető, hogy vannak még elfekvő készletek. A Puskás börzén viszont soha nem találkoztam vele nagyobb mennyiségben.
Nekem most is van vagy 50db, és elég sok új is. Lehet kipróbálom PP-ben, csak nem tudom, hogy kell méretezni hozzá a kimenőt. (Na meg foglalat kéne olcsón. Azt is megnézném, mit tud 4, 6 cső , azaz 2-3 párhuzamosan.)
Esetleg kicsit bővebben kifejtve?
Kösz !
Majd kísérletezgetem vele, ha lesz rá időm. Amúgy nem is baj ha már az elején kijönnek ezek a dolgok. Olyan ez mint a kisgyerek a skarláttal, mumsszal. Minél hamarabb jobb túllenni rajtuk. Aztán később már nem fogok belefutni ilyenbe. Egy másik kérdés: Van aki azt mondja, hogy csöves (hangszer)erősítőt tilos védőföldelés nélkül csinálni. Mert ugye abból a kilógó dolgokat (test a gitárhúron) az ember fogdozza. Tényleg tilos, vagy azért az még lehet úgy is biztonságos ? (pl. biztosítékkal )
Sziasztok!
Egy kis segítség kellene.... Elkészült az első csöves erősítőm (kapcsolás mellékelve),elsőre elindult gond nélkül...viszont annyi a baj,hogy van egy nagyon minimális alapzaj ami akkor sem szűnik meg teljesen ha a bemenetet a negatívra kötöm...az alapzaj viszont teljesen olyan mintha hozzáérnék a bemenethez. A másik kérdésem (tapasztalat hiányában),normális dolog az,hogy ha megkocogtatom az ECC82-öt (jelen esetben ECC85) és úgy "viselkedik" mint egy mikrofon? Köszi
Ha egy kicsit előre olvasol, néhány hozzászólással ezelőtt ezt az alapzajos témát tárgyalták… Valószínűleg a hálózati trafó szór vagy a kimenőkbe, vagy ha úgy megy alatta pont vezeték, akkor abba. Természetesen minden csőnek van mikrofóniája a szerkezetéből adódóan
Klemonak van igaza, de egyes csövek eltérőek. Nekem a 6H8C-s változat volt egy darabig. Csövek eltérőek voltak. Csilingelni mind csilingelt kicsit, de volt, amelyik reccsent is, annyira lengedezett a belseje. Nem tragikus, ha akkor nem zavar, ha nem kocogtatod.
Érdemes több (akár fajta, 12AU7 pl.) csövet kipróbálni, nem egyformák mikrofónia szempontjából. Esetleg tedd meg a fűtés potenciálra emelését az előfokon valami osztón át, ahogy írtam. Kicsi brummot kiszedhet. Milyen fojtót használsz? Próbálj meg sorbakötni a táppal egy fénycsőfojtót.
A 6S3P-EV-t verheted, mire meghallod, hogy berezonál a rács… Nagyobbacska teljesítménynél érdemes az alacsony mikrofóniás csöveket keresni.
Az a 6S3P az a szingli trióda? Van egy két darabom, de nem próbáltam még semmiben. Jó, lehet, hogy egy EF86-ot is lehet kopogtatni, de nekem a fejhallgató erősítőben az ECC88 és variánsai (nem nagyon), mag a végcső (inkább) csilingel. De nem kell kovogtatni és a fejhallgató amúgy sem dübörög. A 6H8C az biztos csinálja valamennyire. De pl. a tung-sol 12AX7 nekem nem.
A gitárhúr nincs galvanikus kapcsolatban az erősítővel, tehát ez így nem igaz, a gitárhangszedőkben levő tekercs is ki van szigetelve. Normálisan megépített 6V-s és nem soros fűtésű erősítőnél nem szükséges védőföld szvsz. Üdv
Na jó, de az anódfesz. az nem tud a testre kerülni ?
A 6.3 az nem rázna meg, azt tudom.
Esetleg valaki tudna segíteni ennek az erősítőnek a kimenőjében? Ha jól tudom 8K az Raa, de sajnos a többit nem tudom.
Legalább 7 cm^2 vasmagra tekerném. SM74 esetében 2x1800 menet primer és 130 menet szekunder elegendő lenne. Ha nem ragaszkodsz a 20 Hz-es alsó határhoz, kevesebb menettel is meg lehet tekerni.
Ez a kapcsolás nekem is felkeltette az érdeklődésem. Amint elkészülök jelenlegi erősítőmmel, valószínű belefogok egy EL84 PP építésébe. Igazából már minden meg van hozzá (csövek, foglalatok, kondik, trafók...), csak össze kell raknom.
Ez esetben a transzformátorokat kizárnám mert az első próba úgy történt,hogy nem voltak beszerelve...csak bekábelezve...
Viszont a vezetékekkel kapcsolatban már nem vagyok biztos...ma megpróbálom. Köszi
Az említett csövek sajna nincsenek..esetleg van egy pár E88CC-m...ezt ki tudom próbálni vagy esetleg akad 6N1P...
Alapból fénycsőfojtóval építettem meg a tápot... Kipróbálom az említett dolgokat,remélem megszűnik a probléma. Köszi
Egy valamit visszont nem értek:
A segédrács 250V-ig bírja, az EB-s ha jól tudom 300V. Viszont láttam ul-ben és triódában is bekötve 400V felett. Hogy is van ez?
GU50-EV-t még sosem láttam. Igazából érdekes dolog ez, hisz tényleg 250V-nak írja az adatlap de akár 350-400V-ot is elvisel. A GU nem kényes erre, szemben a PL5xx/6P45Sz csövekkel.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |