2R2 az ellenállás értéke

Így első ránézésre működőképesnek látszik.
Az oszci tényleg 65khz-en mennyen.
A vcs-be tegyél be egy 10K potmétert és akkor pontosan be tudod állítani a neked kívánt kimeneti feszültségre.
Üresen előfordulhat hogy ki/be fog kapcsolgatni a TL, illik megterhelni a kimenetet legalább 5%-ban.
R12-R10 szerintem felesleges. Első ránézésre kb ennyi

Köszi!

Természetesen potenciométerrel fogom beállítani a feszt. Amúgy a frekvenciát is potenciométerrel fogom állítani. A frekvenciát fentebb viszem, mint ahogy a PC tápban volt. 110kHz-re tevődne a freki 10k-val. EBből lehet gond?

R10 és R12-t nem akarom elhagyni, nem igazán bíznám rá a meghajtó épségét a gate "ellenállásra".

Az error amp. visszacsatolására nincs valami elmélet, hogy mi alapján kéne? A tl494 adatlapján 10dB open loop van írva kb 130kHz-en. De sok helyen frekvenciafüggő a vcs. hálózat. Mi a jelentőssége?

Bocsi, benéztem.

Szóval R10 és R12 nem a gateellenállás, rájöttem

Nade akkor sem hagynám el őket, mert félek hogy belassítja a FETmeghajtót, vagy valamiképpen beleszól az impulzusszélességbe.

A 33152-esnek feltétlen tegyél a táp lábaihoz közel egy puffert, és egy hidegítő kondit. Különben hamar össze f..sa magát. A tl494.hez se árt.

Bedobom az Alpine MRD-M1005 erősítő tápjának a kapcsolási rajzát. Abban ilyen megoldás van. Onnan tudsz puskázni-

Üdv!

Köszönöm a puskát. Nekem nagyon bonyolult az a sok egymáson átmentő vonal, és a sok semmibe végződő "mérőpont" vagy csatlakozó, vagy nem tudom mi az.

Amúgy megmutatom a NYÁK tervet, azon látszik, hogy elég közel terveztem a puffert és a hidegítő kondit az IC-khez. Kérdés, hogy nincs-e túl közel a trafó is

Ámde ettől jobb nyáktervet nem tudtam összehozni, a nyák mérete adott, minimális mennyiségű alkatrészt használtam, és igyekeztem a trafó -főleg primer oldali- vezetékeléseit rövidre hagyni. 2 oldalas nyák eleve kizárt volt, mert azok 16um fóliával vannak ellátva. Természetesen minden TO220-as tokozású alkatrésznek lesz egy 4 ujjas, 19mm széles hűtőbordája, szóval még azt is be kellett zsúfolni.

Amúgy mit értesz az alatt, hogy összecsinálja magát a meghajtó?? Egymásra nyitja a FET-eket? Nem hinném, hogy baj lenne, max 150kHz-en járatnám a TL494-et. A gate ellenállás is megfogja a meredek felfutásokat. Mint láthatjuk, az Alpine kapcsolásban a PWM vezérlőt rendesen megkergetik frekvenciába (Rt=2kohm, Ct=680pF)

A nyákterv amúgy jó?

Ezzel az erősítővel szívok most (javításon van nálam). Nem akartam el küldeni a komplett rajzot, mert nincs értelme.
Van benne egy TMP86PM47UG mikrokontroller. Az menedzseli a cuccot. Az ad engedélyt a fingásra is az erősítőben. Ha kihagyod belőle a hókuszpókuszt, akkor jó. Ezt a mikrokontrollert úgy sem lehetne klónozni. Fölösleges is.
Külön nézi a mindenféle blokk táp feszültségét, külön méri a táp, és külön a végfok hőjét, meg a klippelést is. meg még ki tudja mit.

Szóval szerintem kísérletezz ki a 494-es köré olyan védelmeket, amire szükséged van, és kész.

Van egy tuti fajta pici tápocska rajzom driver ic-vel. Beteszem ide. ok?

Köszi!

Védelmet egyelőre nem tettem bele. A rajról annyit, hogy tetszik... Csak nekem adott már a trafó is meg minden. Ráadásul 20V-tal, főleg stabilizálatlan -20V-tal nem érem be. Nekem nem szimpatikus a Dt áramkör. 0 kitöltésről indul, és igazából nem is állít holtidőt, csak lágyindít.

Kérlek leellenőriznéd a nyáktervemet?

Nem túl jó a nyákterved.

A 12V-os részen nincs puffer kondi, és bemeneti fojtó. A tervet úgy csináld meg, hogy a nagy áramú tész a lehető leg rövidebb legyen. Miért keringőzik a gnd a nyákon olyan hosszan? Ott olyan tüskék lesznek, hogy nem győzöd majd leirtani.
A másik dolog ami nem valami jó lett, az a fetek gatej-énél lévő ellenállás. Az ellenállásokkal lehetne átmenni a vezetősávok fölött, és nem fordítva. Érted.
Bele javítok, és vissza küldöm.

Kellenek akkor a puffer kondik,
A nagyáramú részt át kell tervezni vastagabbra.
A fet driver nagy előnye, hogy az őt vezérlő 494-esnek nem kell a fetek körül lennie. A drivernek viszont kötelező. Nyugodtan tervezt olyan helyre, ahol nincs útban másnak. Esetünkben kellene a hely a kondiknak.

Még egy fontos dolog. A tápokat is úgy tervezd, hogy minden tápja csillagpontban legyen egymással. Egy 5 centi hosszú széles vezető sávon is tud lenni 5-6V-os tüske. Tehát a fet meg rángatja a tápot a vezetősávon, azután te leveszel egy tápot valaminek, főleg az a valami a tápod vezérlése, akkor ott duplán, vagy sokkal jobban erősítik a hibát.

Nem is azt kell benne látni, hogy 20V-os. Az olyan lesz, amilyenre tekered a trafódat. A lágy indítást te is szerkeszd bele a cuccba.

Ja, még valami.
A terveden az R11, és R13 ellenállást elhagynám.

Én beleszerkesztettem. Nem nézted meg a kapcsirajzot?
Amúgy köszönöm a rajzodat, de nem tudom, hogy mivel jobb mint az én saját agyrémem.

R11 és R13 nem hagyható el, mert akkor 10us alatt egymásra nyitnád végleg a két fetet A TL494 open kollektoros, és nem komplementer kimenetű!

Ja rosszat írtam a driver, és a 494 közötti ellenállás nem kell. Akkor az az R12, és az R10.


A 494-nek, és A 33152-nek ne legyen egy vezetősávon a tápja, és mind a kettőnek külön puffer kondijai legyenek.
Nem terveztem meg neked a nyákot, csak bele hekkeltem. Majd te át gyógyítod.

Miért kellene a TL494-nek és a gatedrivernek külön puffer? Ha külön ha nem külön, akkor is azonos potenciálon vannak mindenképp. Akkora induktivitása nincs annak a 3-4 centis rézfóliának, hogy csillapítson bármit is. Ráadásul a TL494 alig vesz fel áramot.

R10 és R12-höz pedig ragaszkodom, mert hiszterézises a driver bemenete, és a billenési szintek eléggé lent vannak. Attól tartok, hogy lelassulna a driver reagálása, ha nem vennék lentebb a bemeneti feszültségéből.

"Miért kellene a TL494-nek és a gatedrivernek külön puffer?"

Majd meg látod, hogy fontos. Szívtam már ezzel. 50-60KHz megy a cuccban. Ott már más a helyzet, mint egyenfesznél.

Hát remélem, hogy nálam nem fog előjönni a gond. Sajnálom de fafejű vagyok, és senkinek semmit nem hiszek el bizonyítás nélkül. Köszönöm a segítségedet, hamarosan beszámolok. Egyébként az ötletedet érteném akkor, ha legalább 1 diódával el lennének szeparálva egymástól a pufferek. De akkor meg az lenne a gond, hogy az is csökkentené a maximális G-S feszültséget.

Nem akarok beleszólni de autóba inkább UCC3808-al építenék tápot. Kell egy sönt neki a primer körbe és kész az áramszabályozás vagy áramkorlát amit akkorára állítasz amekkorára akarsz. Ha nem túl nagy a fetek totál gate töltése, akkor direktben is meghajtja őket vagyis semmilyen aktív elem nem kell az IC-n és a feteken kívül a primer körbe. Ennél egyszerűbb, jobb nincs, igaz drágább mint egy 494, ami szintén jó.

Üdv!

Segítő szándékot nem veszek rossz néven, köszönöm. Most elég nyúzott vagyok, hogy elmélyedjek a 8 lábú szörnyeteg lelkivilágában, de első ránézésre nem rossz. A kettes kivezetés mivoltját nem értem. Amúgy már el van döntve a 494, minden cucc meg van hozzá. Tul képpen nem lenne drágább a UCC3808 sem, mint egy TL494+MC33152P. De így szájízem szerint variálhatok.

Meg ám a TL494-ben két hibajelerősítő van. Túláramvédelem meg ha kell, akkor csak komolyabb cuccoknál, ott már nem annyira számít +-500Ft, szóval mágneses érzékelővel oldanám meg...

Egyelőre elmókolgatok a kis 494-essel, annak nagyjából tisztában vagyok a működésével, és elég kevés külső alkatrész kell hozzá.

A nyáktervemet ellenőrizné valaki?

Nem rossz cucc lehet. Építettél már ilyennel tápot? Egyszer kipróbálom.

Igen, a hegesztőm ezzel megy.
Az átalakított PC tápos videóm egy részének linkje ott a topikjában. Nézd meg.

Most jutott eszembe, hogy lehet ilyenem van is . holnap meg keresem.
1mA kell az ic.nek, A kimenete olyan erős mint bármelyik normál driveré. a kitöltési tényező sokkal jobb. Egy próbát megér.

Keresem a videót és nézem.

Nem találom a videót. Hol van?

A diódákkal rendben vagyok. Lenne még kérdésem :roll:

Gyári kapcsolásokban nem látni L tagot szűrésnek a szekunder oldalon. Vagy az csak a gagyi cuccokból van kihagyva?

más:
2db 30W izzóval terheltem a kimenetét. Méretezésileg 35V-ra van tekerve. Ez üresjáraton 40V megterhelve 30V.

Mennyivel kell a feszültséget fölé méretezni a szekunder oldal mikor megterhelődik akkor meg legyen a 35V?

(TL494 a vezérlő ic 4. lába GND-n van. Ez a legkisebb dead time)

A tápom szekunder oldalán van 2db 2200µF puffer. A primer oldalon a fetek elszállhatnak áramkorlát nélkül ha bekapcsolom a vezérlés aksiról? Tehát arra gondolok hogy a kondenzátor kisütött állapotban rövidzár.

Üdv!

Bocsi, hogy beleszólok. Szerintem a szek. oldal feszültség felülméretezése attól is függ, hogy mennyire tudod -a periódusidőhöz képest- gyorsan be-ki kapcsolni a feteket, és jó esetben ennek függvénye a Dt is, ami szintén korlátolja a Pmax -ot. (tudom, most minimális dt-vel működteted) Nem melegszenek a FET-ek?
A betáplálásnál nem fogy el a feszültség? Elég erős az a dolog, ami táplálja? Jah esetleg arra is lehet gondolni, hogy nem tud eléggé kinyitni a fet, de akkor melegedne.

Sajnos nem tudom melyik kapcsolásról van szó, de ha flyback, akkor nem szükséges a szek. oldalra a folytótekercs. Egyébként mindenképpen kell, mert másképp nagyon nagy csúcsáramok lesznek, és nem csak bekapcsoláskor.

Egyébként ha a számítógépes tápegységekből indulsz ki, akkor akár UkiRMS kétszeresére is méretezheted a szekunder oldali csúcsfeszültséget.

Isten ments hogy haragudjak mert beleszólsz!!
Hiszen ezért írok ide...
A fetek egyáltalán nem melegednek. Ide feltettem már a kapcsolást: Bővebben: Link

A feszültség nem fogy el. Stabil 13,5V-ról járatom. Kb. 6A eszik.

A feteket ez a BD139-140 páros nagyon szépen meghajtja. Ha kíváncsi vagy rá akkor lemérem a bekapcsolási/kikapcsolási időket.

Azokban a tápokban amik közel teljes kitöltésen mennek nem feltétlenül szükséges a fojtó. A szekunder diódák utáni feszültség szinte teljesen egyenes csak a DT hiányzik belőle. A fojtó elhagyása miatt gyorsabb lesz az áramváltozás, ami nagyobb zavarokat és nagyobb áramimpulzusokat okoz. Egyébként a trafónak is van szórási induktivitása (ha elég kicsi is). A nagy áramot arra az időre amíg a kondik töltődnek a fetek kibírják, de ezért is jó ha van áramkorlát. A végfok tápomban 3300µF van a tápágakon amik 91V-ra töltődnek. Lehet hallani bekapcsoláskor hogy működik az áramkorlát, mert ciripel egy rövidet. A feszültségesés csökkentése érdekében a lehető legszorosabb csatolásúra kell készíteni a trafót és mindenképpen gyűrűre. Ha ez sem elég akkor jöhet a visszacsatolás és a szabályozás.

Párdon...

A kapcsolást nem láttam. Vagyis láttam a képet, de nem láttam rajta a lényeget. Nem tudtam, hogy "szabadon fut". Akkor ez nem is PWM tápegység
Így természetesen értem, hogy miért nem kell bele feltétlenül folytótekercs.

A nagy áramot míg a kondik töltődnek megoldottam lágy indítással. Hol lenne érdemesebb áramot mérni? A primer körben vagy a szekunderben? A szekunder hátránya ha a transzformátor kifekszik akkor azt az áramkorlát nem veszi észre. Elszállnak az alkatrészek. A primeré pedig hogy hatalmas áramot kell mérni, átfolyatni a söntön, esetemben 66A+veszteségek, nagyon fog fűteni a sönt, vagy egy raklap ellenállás kell bele. A trafón a primer van alul felette a szekunder. Teljesen fedik egymást. Szerintem elég szoros a csatolás. A mag ETD49.

Hát ha a trafó kifekszik, akkor már mérni sem nagyon kell. Egyébként teljesen mindegy, hogy 20A-t kell-e mérni, vagy 66A-t. Ekkora áramoknál szerintem mindegy.
Én javasolnám, hogy mágneses érzékelővel és ferritrúddal mérj. Egyébként legjobb lenne közvetlen a kimenet előtt mérni, így még van elég idő a közbeavatkozásra (addig a szek.pufferkondi kitart) a primer oldalon.

Ha a primer oldalon mérsz áramot, akkor csak azt tudod megakadályozni, hogy az akkut rövidre zárja a kapcsolás.
Arra meg ott az olvadóbiztosíték, az mindjárt "integrálja" is az átfolyó áramot