Isten ments hogy haragudjak mert beleszólsz!!
Hiszen ezért írok ide...

Ha ide irsz én csak arra lennék kiváncsi ,hogy mi a graetz tipusa?

Nem graetz hanem csak úgy van kötve.

MBR20200

Szerinted tehetek róla hogy nagyban gondolkodom? Bővebben: Link

Ja csak ha úgy van akkor értem.

4-es láb és a 14-es közé 10µF kondi, plusz 4-es lábról GND-re 33k. Lassan fog indulni bekapcsoláskor, nem rántja meg.

Méretezést nem tudom hogyan számoltad/csináltad, szerintem 10-14.4V-ig tartó tartományban a kimeneti feszültség ne változzon.

Ne egy és ugyanaz, de hasonló.

nincs mit

Az a kérdés hogy szabályozni is akarod az áramot, vagy elég csak egy rövidzár védelem. Ha szabályozni is akarnád azt mindenképpen a szekunder körben kéne csinálni mert a 494 nem árammódú vezérlő. Ez felvetné a következő problémát miszerint 2 ág van + és -. Hogy figyelnéd mindkettőt egyszerre? De a primer figyelése/szabályozása is érdekes mert mi van ha a szekunder elbillen (egyik ágban zárlat van)? Nem biztos hogy a védelem működni fog mert kisebb lesz a zárlati áram mint ha a teljes szekunder lenne zárlatban. Szóval elég macerás ez, nem véletlen hogy a gyári tápokban sincs normális védelem.

Ami a rövidzár védelemre egyszerű és biztosan működik: mindkét szekunder ágba egy sönt, rá egy-egy opto (817) amiknek a tranyói egy 100 ohmos ellenálláson keresztül felhúzzák a DT lábat a Vref-re. Tökéletesen védi mindkét ágat, a hátránya hogy nagy sönt kell. Nekem ez más formában de ragyogóan működik. Vagy figyelni kell a primert egy áramváltóval, lehet hogy az is jó megoldás.
Az ETD biztos hogy nem lesz jó, ezt már most mondom tapasztalatból, nem most találtam ki. Nagyon nagy lesz a terhelt feszültségesés.

Mit kezdesz a táp kimenetén lévő pufferekben tárolt energiával rövidzár esetén?

Mit használsz ETD helyett és honnan szerzed be?

A rövidzár a pufferban tárolt töltést elkezdi kisütni, a védelem pedig megakadályozza hogy további töltést kapjon. Mivel a védelem elég gyors (annak kell lennie), addig folyik nagy áram amíg a kondi elkezd kisülni. A primer kör félvezetőit megvédi, a kondi lehet hogy szól egy nagyot a kisüléskor ez a körülményektől függ.

Mindenképpen gyűrűt kell használni, nem véletlenül szerelik őket azzal. Tali bt. Vác.

Az Alpine erősítőket miért szerelik ETD-kkel? Még a bemeneti fojtó is az.

Eddig kizárólag gyűrűvel szereltet láttam. Előfordulhat hogy az szabályozott, akkor jó lehet az ETD is. A szoros csatolás mellett a másik érv a gyűrű mellett hogy több huzal fér rá ami ráadásul jobban is hűl, ezért ugyanakkora méretben nagyobb teljesítményt lehet átvinni vele.

Ha Tali, akkor az felejtős. Az a meglátásom, az csak annak alternatíva aki személyesen tudja felkeresni őket.

A védelmed milyen gyors? Tesztelted-e már, mi élte túl?

Bocs, nem jó "felét" kérdeztem a rendszernek.

A bemeneten lévő pufferekben lévő töltéssel mit kezdesz, ha a táp kimenetén rövidzár van?
Tehát nem a szekunder kör érdekel, hanem a primer.


(Bocs még egyszer, elírtam!)

Üdv!

A bemeneti pufferekkel nem kell és nem is lehet semmit kezdeni. A FET-eket kell megállítani, és mindkettő a trafón keresztül megy földre. A trafó primer közepe meg nyilván tápra, így elég azt az egy vonalat figyelni. (amennyiben a primer oldal van figyelve)
Szerintem Ge Lee a szek. oldali pufferekre gondolhatott, az a logikus.

Amúgy kérdés: Ha összerakom a kapcsolásomat, hogyan élesszem?

Igen én is 2 söntre gondoltam + opto.

Az én helyzetem egyszerűsödött, nekem nem kell mérni mind 2 ágat mivel teljes hidam lesz. Ezért a szinusz akármelyik félperiódusában is vagyunk, akkor is át kell folynia a negatívon.

A csapolást csak a komparátorok/fetmeghajtók tápjának fogom használni. 30Vból könnyebb 12Vot csinálni mint 60-80V-ból.

LM2576-ot akarok használni a 12V előállítására. Szerintetek nem lesz gubanc a 2 kapcsolófrekvenciával? Nem fognak összeveszni és zajként megjelenni az erősítő kimenetén?

hmmmm... Át kell tekernem a szekundert nagyobb feszültségre hogy legyen erőtartalék. 2x45V-ra fogom. Visszacsatolással ezt 65V-ra fogom szabályozni.

Azokkal csak akkor lehet valamit kezdeni ha a pufferek után van egy kapcsolóelem, ami bizonyos áramnál egyből szakít. Ez eléggé bonyolítaná a kapcsolást, mondjuk attól függ ki milyen ügyes és hogy oldja meg.

Egyrészt bonyolítaná, másrészt meg számold ki hogy mekkora veszteségeket okozna...

Szerezz egy ilyet.
Csak legyen hozza eleg akkumulatorod. )

Előjött egy érdekes hiba visszacsatolás után. Kb. 30V-ra van beállítva a kimenet és a fetek egy 10 másodperc alatt, hűtőborda nélkül forrónak érezhetőek. Ez normális? (gate jelek csatolva)

Úgy nézem míg (legyen a piros gate1, a sárga gate2) gate2 lekapcsol addig gate1 valamennyire be. Ezért összenyithatnak. Mi okozhat ilyet?

de ugyan ezt csinálja 60Von is.

Konkréten milyen tápról van szó?

Ez nem biztos, hogy valós tüske. Mivel a szkóp 2 bemenetének a föld potenciálja azonos, de a tápban az agyonrángatott test potenciál miatt a két fet S -ja simán elmozdul egymás mellől. Múltkor erről beszéltem. Mérd meg a szkóppal a két ellentétes oldal fetjén source pontokon a jelalakot. Sajnos lesz ez biztos. Csak a jó nyák erre a megoldás. Na meg minden fet tövébe puffer kondi.
Az is lehet, hogy a jelet előállító ic tápját rángatja meg, az is lehet, hogy vissza indukálódik a tekercsen. Addig nem számít, amíg nem kezd tényleg nyitni. Nézd meg az U_DS -t is. Ott látszik ha ilyenkor nyit.

A "minden fet tövébe puffer kondit" kifejtenéd bővebben?

Mondasz valamit. Leellenőrzöm a negatív rángatást.

Az a nem tiszta mĂŠg hogy ha az csak a fĂśld rĂĄngatĂĄsa miatt lenne a szkĂłpon akkor nem kellene felvennie primer oldanak 7A-t, 30W-al terhelt szekunder esetĂŠn.

a masik meg hogy egy fetet merve a g-s laban ugyan ilyen a jel. A be ĂŠs kimeneti teljesitmenykulonbseg nagyobb reszet a fetek futik el. Ezert melegednek olyan hirtelen

Az elvileg nem nagyon lehet hogy összenyitnak, a 494-nek elég nagy DT-ja van. A szkópon látszó zavart szerintem csak a mérőfej szedi össze, ha mégsem akkor érthető a nagy primer áramfelvétel, ami nem lehetne több néhányszor 10mA-nél terheletlenül. Ezt mérd meg. Látni kéne a nyákot is, hozzáteszem nem igazán értettem hogy a rajzon miért van egymás után két komplementer emitterkövető?

epp ez az. Nagy a holtideje a TLnek es ezern nem ertem. Uresjaraton 200mA korul van a primer oldal aramfelvetele de, ebben benne van a TL arama is es a meghajtas is. A 182-212 komplementer gondoskodik a megfelelo meghajtasrol BD139-140nek. Szerintem igy sokkal egyformabb a gate vezerles mind 2 ele, aramilag mivel nem csak egy ellenallassal van tapra vagy foldre huzva a bazisuk.