Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok!
A problémám az lenne ,hogy van egy csaphegesztő gépem és nem értem hegesztés közben merre halad az áram és milyen mágneses mező keletkezik. Az berendezésről tudni kell, hogy egyenárammal, 2000 A -ral és 40 V -tal dolgozik. Működési elve: a csapot a pisztolyba rakjuk , hozzáérintjük a lemezhez, megnyomjuk a gombot, gép ráadja a feszültséget , a berendezés 1-2 mm re megemeli ekkor ívet fog és megolvad a lemez és a csap.Majd a pisztoly belenyomja a megolvadt ömledékbe és kigyűrődik egy része, ezt hívják gallérnak.
A való problémám az hogy az előbb említett gallér az nem körkörös , hanem csak félkör.
A probléma akkor keletkezik ,ha már közelebb hegesztek az egyik testkábelhez.
Tessék a csapot merőlegesen a lemezhez illeszteni-közelíteni és a felületek tisztasága is lényeges.
Az összes ilyemi hibát tegyük most félre mind az emberi tényezőt mind a gépi tényezőt.
Az áram útjára vagyok kiváncsi illetve a keletkező mágneses mezőre.
2 fénykép kéne, egy a jóról, és egy a rosszról. Egyáltalán milyen anyagokról van szó?
A mágneses tér pedig valóban elfújhatja az ívet, de ebben az esetben szerintem csak az ellenállások differenciája miatt van ez. 2kA-nál meg pláne.
Ha azt megfigyelted ,hogy a testkábel távolságától függ a gallér,akkor azt gondolom hogy az áram a munkadarab ellenállása arányában oszlik meg a két kábel között.(mivel a közelebbi kábel felé ez kevesebb, ezért arra több áram folyik .lehet ez befolyásolja az alakot.Ezen maximum több testkábellel ,vagy a helyük megváltoztatásával tudsz segíteni.(szerintem)
" mivel a közelebbi kábel felé ez kevesebb, ezért arra több áram folyik .lehet ez befolyásolja az alakot "
Én is erre gondoltam , csak ennek a pontos magyarázata kellene nekem. ! Rendes szénacélt hegesztünk . A nemzárodó gallért segédlemezzel lehet (nem minden esetben) kiküszöbölni.
Tedd a csap alá a testkábelt. Akkor mindig jó kell, hogy legyen.
Idézet: „Én is erre gondoltam , csak ennek a pontos magyarázata kellene nekem. !” A pontos magyarázat erre ohm törvénye. Illetve jelen esetben ez egy áramosztó.
Én sem kértem komolytalan kritikát. Kifejtenéd, számodra mi a komolytalan? Az ohm törvény, vagy az áramosztó?
Elnézést kérek , azt nem mondtam,h olyan helyen használom,h nem lehet alárakni a testkábelt!
Az áram a negatív pólustól a pozitív pólus felé halad. A pozitív azt jelenti, hogy elektronhiány, a negativ azt jelenti, hogy elektrontöbblet. Az elektronok az elektronhiányos pólus felé tartanak. Ehhez képest a mágneses teret az un. jobbkézszabállyal állapíthatod meg, a hüvelykujjad mutat az áram irányába a többi ujjad mutatja a mágneses mező irányát.
Ezt én is tudom, csak az a bajom ,h elmélet !
Én arra lennék kíváncsi ,hogy amit feltöltöttem képet , ott hogyan halad az áram !!!
Szia!
Én a te helyedben nem az áram útjára lennék kíváncsi,hanem arra,hogy a pisztolyban nem billen-e meg a csap közvetlenül azelőtt,mint ahogy a megolvadt fémbe a csapot belenyomja, illetve a csapot pontosan merőlegesen viszi-e az alapanyagra. Javítottam olyan csaphegesztőt amelyiknek egy testkábele van, és azt mindegy hogy hova teszik, a hegesztés mindig jó.
Még egyszer leírom, tekintsünk el az emberi tényezőtől!(tuti ki van küszöbölve)
Esetlegesen valaki ért olyan végeselemes progihoz, amiben a mágneses erőteret tudnám vizsgálni ???
FEMM-el tudok statikus mágneses 2D-s tereket ábrázolni, és mérni.
Itt le lehet tölteni: Bővebben: Link
Az esetleges szennyeződés is kizárható? Fémtiszták a felületek?
Jó, tekintsünk el tőle, bár az általam felvetett lehetőségnek semmi köze az emberi tényezőhöz. Viszont felmerült bennem egy kérdés: A neked oly fontos információ egy fejlesztéshez szükséges,vagy valós probléma?
Nincs kereamiagyuru ami az olvadek formajat alakitja ki?
"A probléma akkor keletkezik ,ha már közelebb hegesztek az egyik testkábelhez." Akkor nyilvan valo, itt kell a jelenseg magyarazatat keresni. Van egy olyan fogalom, hogy aramsuruseg, ami segit megerteni a jelenseget. Az aram arra megy amerre neki "egyszerubb", a legkisebb ellenallasiranyaban. (nem egy mazohista fajta) Az aramsuruseg maskent alakul az anyagban, amikor kulonbozo helyeken van a be- es kilepesipont. Akkor mar csak azt kell tudnod a P=I*I*R. Szoval, radasul negyzetesen fugg az aramerossegtol a disszipalt teljesitmeny, ami melegiti az anyagodat. Ha hokameraval megnezned a csap korul a homersekletet, lathatnad a homerseklet kulonbseget, ami az anyag kulonbozo deformalasahoz vezet mechanikai hatasra. MEgoldas, a testkabel megfelelo elhelyezese. Az, hogy az aram merre folyik sok apro ellenallasra kell bontani az anyagot, radasul terben es az ismert torvenyek szerint mar szamolni is lehet. Azutan lehet finomitani, figyelembe venni a homerseklet novekedessel a valtozasukat. A feluleten a hulest.
Az áram igyekszik mindig egyenesen haladni a kapcsolódási pontok között. Ha több van, lemezben közelítően a távolságuk arányában oszlik meg. A nagy áram képes ívfúvást létrehozni, emiatt, mikor túl közel kerülsz valamelyik elektródához, inkább tedd át előtte a másikkal ellentétes oldalon valami távolabbi pontra.
Ezt leszimulálni egyszerűen nincs értelme. Egyszerű számítással nagyon jó közelítő megoszlási értéket kapsz. Ami aztán minden egyes hegesztési pontnál eltérő.
" Egyszerű számítással nagyon jó közelítő megoszlási értéket kapsz. Ami aztán minden egyes hegesztési pontnál eltérő. "
Egyértelmű ,h minden pontba más, de össze lehetne állítani egy diagramot v valami ajánlást . Például ha ilyen vastagságú lemezt, ilyen távolságban hegesztek akkor mi lesz . Idézet: „Például ha ilyen vastagságú lemezt, ilyen távolságban hegesztek akkor mi lesz .” Biztos nem fog tetszeni, de erre egy lehetséges válasz van. Alaposan el kell olvasni a használati útmutatót.
Hegesztésnél az áram mindig a legmelegebb pont felé halad. Kézi ívhegesztésnél ezért fontos az első olvadék képzése, azt követően az elektróda már akármilyen irányba tartható, az ív a meleg olvadék felé fog fújni!
Az a helyzet,h SEM a használati utasításban sem a hozzátartózó szabványba pontos adatok és méretek nincsenek megadva, h hóval kell helyezni a testkábeleket.
BIZTOS h nem így van ,mert a megelgebb fémnek nagyobb az ellenállása és tudjuk ,h mindig a kisebb ellenállás feél halad
.....
Ez igaz, csakhogy levegőben ez épp fordítva van, és a fémolvadék hője előionizálja a levegőt, ezért az ív arrafelé vándorol.
Ezt nem egészen értem.
Az áram ugyanis a fémben halad és nem a levegőben . Kicsit részletesebben le tudnád írni,h mit akartál. Idézet: „a berendezés 1-2 mm re megemeli ekkor ívet fog és megolvad a lemez és a csap.Majd a pisztoly belenyomja a megolvadt ömledékbe és kigyűrődik egy része, ezt hívják gallérnak.” Ha egyszer ívet húz, akkor a levegőben is halad amíg bele nem nyomja, hisz éppen ezt írtad. |
Bejelentkezés
Hirdetés |