Wow! Nagyon szép!
+ Legalább már tudom, hogy ez a topik is létezik.

Sziasztok! Az lenne a kérédésem ,hogy a detektoros rádiómat bele tehetem-e Alu dobozba?

Elméletileg beletehető, de: ha a det.rádió tekercse(i) nagy átmérőjűek(ami kívánatos a jósági tényező és a megfelelő hossz/átmérő miatt) akkor a relatívan közel kerülő alu. doboz oldalfalak rövidre zárt menetként viselkedve rontják a tekercs Q-ját(jósági tényező). Maradj inkább a régi megoldásoknál (bakelit, fa, esetleg szép sötétre festett műanyag).

A tekercsa nem túl nagy csak 40-es pvc-n van és csak 7 cm magas

Inkább ne.
Rosszul mutat, és az ALU valoszinü szét is hangolja, vagy lerontja a tekercsek joságát.
Szép nyitott fadoboz sokkal jobban mutat.

hatvanasjocó válaszában egyértelműen minden benne van. üdv. sz_f

Sziasztok! Láttam a tévében, egy érdekes rádiót, amit egy gyertya működtetett, pontosabban, a hő ami közel van egy tekercshez, ezt szeretném megépíteni, de kapcsolási rajz nélkül illetve, nehézkes a dolog. aki tud az segítsen nekem, a segítséget előre is köszönöm!
Amúgy építettem, conrad retro radiót Bővebben: Link

Ne dőlj be mindennek amit látsz! Láng használatával legfeljebb detektort lehet csinálni. Bővebben: Link
A tekercs legfeljebb meggyullad a gyertyától de nem fog jobban működni!
Olvasgasd az alábbi link oldalait. Tanulhatsz belőle.Bővebben: Link

Pedig milyen jó is lenne ha működne. köszönöm!

Lánggal lehet triódát is csinálni, azaz abból akár egy visszacsatolt audiont is

Áprilisi tréfának jó!Bővebben: Link

A linkelt gyertyás detektor elvileg a fűtőszálas (csöves) dióda modellje lenne, ahol a forró oxidkatódot hő hatására elektronok képesek elhagyni. Azért kíváncsi lennék a "gyertyás" dióda működésére egy OA1161-hez képest.

Tisztelt detektoros kedvelők...
Mivel még nem készítettem kosárfenék tekercset, ezért készült el nagy nehezen (sokszor abbahagyva) ez készülék.Kapcsolása a régebben bemutatott" négy az egyben módozat.A tekercsek mozgathatóságánál fogva sok a variálási lehetőség, de nincs sok értelme, mert a tekercsek egymáshoz legközelebb elhelyezve nyújtják a legjobb teljesítményt.Minden más mód rosszabb.De legalább jól néz ki!
Éjszaka majd megnézem mit tud behozni a távolabbi adókból.
A fényképező gépembe új akku kel,mert csak az első kép éles.Két garnitúra frissen töltött akkuval sikerült ennyit fotózni.Elnézést.

Tibi bácsi,
jól látom hogy forgókondenzátor is van benne?
Szerintem a kettő együtt túl sok (vagy tekerccsel hangolunk, vagy kondenzátorral).
Egyébként szép, ha nevet akarsz neki adni, akkor lehetne például: Napraforgók
Ha én csináltam volna (sajnos nem), akkor alul lenne elrejtve egy fix kondi és a tekercsekkel kellene/lehetne csak variálni.
További sok sikert,
Gábor

Szia Tibi "bácsi"!
Szép lett a készülék. Természetesen hangolhatunk tekercsel és kondenzátorrak egyűtt is, mivel "négy az egyben" alapján készült. Ez így nem is variométer. Az esti, vagy kora reggeli órákban érdemes hallgatózni. Nálad a helyi adó nagy térerővel jön, ha lenne is gyengébb állomás azt elnyomja. Bízok benne , hogy fogsz hallani más állomást is. A tekercsek egymástól való távolítására halkabb lesz a készülék de javul a szelektivitás. Sikeres hullámvadászatot! Üdv. sz_f

Hááát tudjátok ez olyan mint az orvosi ló!Minden van benne, még egy hullám csapda is.Én sem gondoltam komolyabb teljesítményre,csak a kíváncsiság hajtott, hogy milyen ha a négy az egybent variálom a varióval.Hát ez lett belőle.Érdekesség, hogy ezzel a készülékkel(mert a tekercsek mások csak, a többi része már méhsejt tekercsekkel megvolt.) egy ködös napon tudtam fogni a Kossuth adót.A másik detektorosokkal ugyan akkor nem.Ha a további próbák hoznak valami érdekeset, beszámolok róla.

A bácsizás utalás az email nevemre, amit brahiból választottam egy számítógépes tanfolyamon.Nem tudtam, hogy ez végleges, de nem változtatom mert már így ismernek.Nem igénylem a bácsizást, de a lényegen nem változtat, a 76 az 76.
Ha megfigyelted(és biztos meg, mert ezt hivatalból is megteszed)különc vagyok. Igyekszem olyat csinálni amit mások nem.Ezért és mert csak fehér anyagom volt, lett ilyen a forgató gomb.

Kedves Minden Detektoros...
Ígéretemhez híven az elmúlt éjszakában nagy barangolást csaptam az éter hullámain.Tapasztalatom szerint ez az eddigi legérzékenyebb és szelektívebb készülékem.Sok adót sikerült fogni,12 ig számoltam.A legtöbb tisztán-inkább halkan, mint hangosan-szólt .Egy pár adó átfedéssel jött be, de nagy türelemmel a két tekercs állítgatásával és a kondenzátorok segítségével sikerült szétválasztani őket.A két tekercs egymáshoz viszonyított helyzete nagyon kritikus.Nem szükséges a finomabb állításnál a távolságot változtatni, elég az egyiket kicsit megdönteni.
Az igazi öröm hajnalban ért:sikerült a Kossuth rádiót befogni, miközben a helyi adó tőlem 3-4 km.-re 25 Kw.-al működött.A két adót a keresőn 3 fok választja el.A Kossuth közepes hangerővel tisztán és érthetően szól.A nap folyamán elhangoltam 4-5 alkalommal és mindig sikeresen vissza álltam a Kossuth-ra.Elértem a célom, hogy detektorossal biztonságosan elérjem a Kossuth rádiót, miközben a helyi adó működik itt nyíregyházán.
Sikeres rádiózást kíván:M.Tibor.

Gratulálok!

Akkor ünnepélyesen visszavonom amit mondtam. Hiszen ha jól működik, akkor mondhat bárki amit akar...
Hívhatjuk Napraforgónak?

Szép munka!

Köszönöm mindenkinek az észrevételt és az elismerést.Ilyenkor érzi az ember, hogy egy csapatba tartozik és ez jó!
Most már bizonyos, hogy a ködös idő teszi lehetővé a távolabbi vételt, mert ma nem tudom befogni a Kossuth-ot, mert nem volt köd az alföldön ma reggel.
Köszönet Gafly kollégának a "napraforgók"elnevezésért, nagyon találó.

A dolg tnulsága: a sikerélmény nem zárul le a készülék sikeres megépítésével. Érdemes időnként hallgatózni is vele, megpróbálni minél távolabbi állomásokat befogni. Legyen ez egy "kihívás"! A Te esetedben ez most a Kossuth adó volt, amely légvonalban kb 210km. A késő őszi és téli időszakban, sötétedéstől hajnalig megelevenedik egy kicsit a középhullámú sáv. Hallhatunk olyan állomásokat is amelyek más időszakban nem vehetők. Detektorors készülékeinket általában a középhullámú sáv vételére készítjük, de nem igen esik szó ezeknek a hullámoknak a terjedési tulajdonságairól. A fentiek miatt érdmes tanulmányozni. A detektoros rádió esetenként többre is képes lehet, mint gondolnánk. Lehet, hogy a Kossuth-on kívűl mást is hallhatunk?

A detektoros vevő önmagában egy igen érzéketlen jószág. A vételkészségét jelentősen lehet javítani, jó hatásfokú, magas antennával, azonban egy ilyennek már jelentős irányhatása is van. Mivel az antenna hosszától nem csak a szolgáltatott feszültség, hanem a talpponti impedanciája is függ, ami persze másféleképpen terheli a bemenőkört, befolyásolva a rajta kialakuló feszültséget, és szelektivitást, érdemes egy olyan szerkezetet használni, ahol minden egyes paramétert állíthatóvá teszünk. Ezzel persze a behangolás is bonyolulttá válik, és minden esetben újra el kell végezni, dehát mindennek ára van.
A terjedésről. A középhullámú műsorszóró sáv, egy igen érdekes sáv hullámterjedés szempontjából. Mivel viszonylag nagy sávszélességről van szó a hosszú, és a rövidhullámok határán, alapvetően földfelszíni hullámokkal terjed, de már hatással vannak a térhullámok is, melyek a kora esti, és a hajnali különleges terjedést, és ezzel együtt a fadingot okozzák.

ki tudja megmondani a leg primitivebb 50 évben használatos detektoros rádiót amit a politikai börtönökben használtak miből készült,talán akkor a világ legkisebb rádiója lehetett.a margit köruton is használták

További és számomra rejtélyes érdekesség, hogy amikor venni tudtam a Kossuth rádiót, akkor a 180 fokos skálán 91 fokon a helyi rádió szólt és 94 fokon a Kossuth átfedés nélkül tisztán.180 fokon a kondenzátor csukott állapotban van, nálam.Holott a két adó a hullámsáv két ellentétes végén található.

Nem lehet, hogy túl nagy a sávátfogás? Jön más adó is a két adótól felfelé, lefelé?

Valóban, a sávátfogással lehet gond. Másrészt a két tekercs helyzetüktől függően el is hangolják egymást. Akárcsak a variométer. Egy kis utánhagolásra mindig szükség van. Becslésem szerint a forgó kb félig van nyitva ebben az esetben, ez 250-300pf lehet. A Kossuth adó frekijével számolva a tekercs induktivitása 310-340 uH. Ez sok (500pf-es forgóhoz). Lehet hogy valójában a helyi adóra (ami nálatok 1250Khz) nem is lehet ráhangolni, de mivel nagy a térerő ezért jól szól 625Khz-en ami fele az 1250-nek és közel van az 540-hez. Persze azért nem állítom, hogy ez a jelenség oka. Üdv. sz_f

Mivel közel van a két tekercs (lejjebb írta, hogy ekkor nagyobb a hangerő), azért a rezonanciagörbe a túl szoros csatolás miatt kiszélesedik, M betű formát vesz fel.
A két "púp" eltávolodik egymástól és az egyik pont a Kossuth frekvenciáján lesz, a másik meg jóval feljebb. A rezonancia a hangoláskor a két maximum között "átugrik".
Ha kritikus lenne a csatolás, a kettő között lenne félúton a rezonancia ezzel a forgóállással. A félig beforgatott forgó is jelzi, hogy a tekercsek okozzák ezt a jelenséget. Akkor lenne pont jó, ha a csatolás "egypúpú", de maximális, azaz kritikus lenne (ekkor megy át a legnagyobb energia, de nem torzul az átvitel), ilyenkor a beforgatott forgóval lenne fogható a Kossuth, a kiforgatottal a másik adó.
Nem beszélve arról, hogy jóval több frekvencia lenne fogható, mert így torz az átviteli sáv.

Én ezt egy szorosabb primer-szekunder közti csatolású, VTTC kialakítású Tesla-tekerccsel tapasztaltam. Szkópon jól követhető volt, ahogy a primert forgóval hangolva hol az egyik, hol a másik frekin rezgett a rendszer. Az egyik rezonancia kb. 860kHz volt, a másik 1,3MHz. A kettő között élesen "váltott", nem volt folyamatos a hangolás. A forgó kapacitásváltozása önmagában nem indokolt volna ekkora frekvenciaváltozást.

A teljes sávon más adót akkor és azóta se tudtam fogni.