Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Egy kicsit pontosítsunk, a kikapcsolásnál pl: lezár a V46 dióda ( mert a gatemeghajtó trafó szekunderén negatív lesz a feszültség ) és az IGBT feltöltött gate-emmitter kapacitásában tárolt energia áramot indít el a V47 emmitter-bázis diódáján az R61-es ellenálláson keresztül. Ennek hatására a V47 bekapcsol és gyorsan kisüti az IGBT gate-emmitter kapacitását, erre az IGBT kikapcsol.
A 18 V-os zener akkor lép működésbe, amikor a V32-es tranzisztor kikapcsol. Ekkor a gatemeghajtó trafóban tárolt mágneses energia ezen a zeneren és a V26-os diódán keresztül épül le, egész pontosan hővé alakul. Ez idő alatt a szekunderen negatív feszültség van, tehát a V46-os dióda lezár. Érdemes megfigyelni a kapcsolást, a snubberekben nincs ellenállás, vagyis a snubber kondenzátorokban tárolt energiát visszatáplálja a betápra, vagyis jobb a hatásfok mint a hagyományos RCD megoldásokban. Ráadásul, az IGBT-kben jóval kisebb kikapcsolási veszteség ébred, mivel az IGBT-k kikapcsolása után a terhelőáram a snubberkondikon folyik keresztül és amíg azok nem töltődnek fel számottevően, addig az IGBT-k teljesen lezárnak. Ekkor még alig van feszültség az IGBT-ken, vagyis a kondenzátorokon, tehát kicsi lesz az IGBT-ken a kikapcsolási veszteség. A másik előnye ebből fakad, az IGBT-k kollektor-emmitter feszültsége lassabban emelkedik, ez ugye lassabb meredekség, aminek következményeként jóval kisebb zavaráramok indulnak el, - mondjuk a vezérlés felé. Tehát, sokkal kevésbé zavarérzékeny, mint a hagyományos kapcsolások.
Nagyon köszönöm a kiegészítést. Számítottam rá,hogy lesz aki (konkrétan te) egészen pontossá teszi a működés leírását. Ezért jó ez a fórum, az ember folyamatosan mélyítheti az ismereteit(rám is fér).
Ha már a pontosításnál tartunk, ekkora teljesítmények kapcsolásánál van-e valami gyakorlati hátránya annak, ha csak a miller platóig kap vezérlőfeszültséget a FET (IGBT)?
Van. Egyrészt nagyobb lesz az Rdson, másrészt lassabban kapcsol be.
Sziasztok!
Elkészült az inverter! A táp mint hiba hamar ki lett lőve, mert 16V külső segédtáp mellett sem indult! Egyébbként 8V-al már megy a 3525 és induláskor (hihetetlen rövid időre) nincs is több, utána a főtrafóról kapja a tápot. Az lejött a leírtakból, hogy relatíve nagy impulzusoknak kell lennie az impulzustrafó kimenetén, de nekünk csak 2Vcs-cs volt, ezzel nem is nyithatnak az IGBT! Az SG3525 kimenetén brutáis méretű jel a meghajtó tranyó (BC337) bázisán már alaposan elfogyott és a trafón is ez volt mérhető, tranzisztor kiforraszt, B-C zárlat Emitter szakadás! Ezért volt impulzus a trafó szekunderén. Tranzisztor csere nagyságrendel nagyobb impulzusok, és már ment is az IGBT meghajtás! Aztán már indítás 230V-ról és szépen muzsikált, leégettünk egy pálcát, és el is vitte Feri fórumtársunk! Mindez 5-6 óra alatt sip-supsz meg is volt! Köszönjük a segítséget, én is okosodtam ebből az inverterből! Leiszt Jani
Gratulálok. Örülök a sikerednek.
apropó István!
Ön ígért nekem egy rajzot Készséggel elfogadom
Melyik rajzról is volt szó?
EPs W180E.
De azt mondtad Neked a 140-ről van kézi rajzod,ami ugyan az mint ami nekem kell.
Köszi hogy felhívtad a figyelmemet, bizony elfelejtettem. De holnap reggel az első dolgom lesz előkeresni. Elnézést, kissé lukas a memóriám.
Köszi!De ne kapkodj majd ideér amikor ideér
Én ezt a meghajtást a TUbI féle colt vezérléssel meg csináltam,gyári GYSMI trafóval,kimeneti induktivitás nélkül.A gép remekül működik.
Ha látnád micsoda áramok folynak az IGBT-ken, azonnal bekötnél egy fojtót.... Így csak a főtrafóban levő szórási induktivitás, meg a körben levő ohmos ellenállások korlátozzák a tranyók áramát. Ráadásul itt valaki azt írta, hogy sokkal rosszabb tulajdonságú az egész gép, mint fojtóval. ( nyilván, hiszen a fojtó fenn akarja tartani az áramot a kimeneten és amikor az áram kezd csökkenni, a fojtó megnöveli a feszültséget, így stabilabban ég az ív.
Igazad van,de a gyári GYSMI gépben sincs induktivitás,és a gyári trafót használom hozzá.Én írtam hogy az ív fröcsög zajos,de hegeszt a gép.
Tud valaki 10 V alatti DIAC-ról? Vagy helyettesítő kapcsolásról amivel ez a kapcsolási feszültség megvalósítható?
10V alatti szerintem nincs,28-32V van.De hogy jön ide a diak?Talán tirisztoros hegesztőt építesz?
Nem. Egy kapcsolásban ilyen karakterisztikájú eszközre volna szükségem, de 10 V alatti feszültségre.
Van megoldás erre?
Egy PNP és egy NPN tranyóból megvalósítható, bár nem kétlábú eszközt kapsz, hanem 3 lábút. Keresed úgy, hogy tirisztor, vagy diac helyettesítő kép. Vagy tedd be ide a kapcsolási rajzot, csak ki lehet valamit találni.
Helló!
Nem tudom berajzolni; de, dióda-zéner szemben, ellenpárhuzamosan ugyanez; és kétvégű, tetszőleges értékű DIAC-ot kapsz. Én is itt találtam a fórumon, csak nem tudom hol. Üdv: Kálmán
Ez nem DIAC lesz, hanem zener váltakozófeszültségre... sosem lesz jó pl: impulzus generálásra.
Egykor PUT néven futott a kapcsolás, az interneten sajnos nem találom pontosan ezt, de 6 V-os Trabant tirisztoros ablaktörlővezérléséhez is használható volt. A linken szereplő csak hasonlít hozzá.Simulated diac
2N6027RL1G
Kemény 29Huf+ÁFA, egy PUT az egyik fővárosi alkatrészboltban.
Igen, van PUT, UJT, SBS, stb, ezek programozhatók billenési szintre, a DIAC, meg a négyrétegű dióda fix billenési feszültségű.
De ez a topic nem erről szól...
Helló!
(bocs...)a PUT nem kapcsolás, hanem egy alkatrész, valószínűleg olyan lehet, amit keresnek. Valaha valamihez én is vettem (akkor nagyon kellett, de sosem lett belőle semmi....), lehet meg is van valamilyen dobozban. Úgy tudom valami kétátmenetű tranziszor, de ha nem így van, akkor mindenkitől elnézést. ja...., látom lekéstem....
,de lehetne köze! ("lehet sárga is..." M&M cukorka)
A kapcsolás nagyon egyszerű: Ellenáláson keresztül töltődik egy kondenzátor. Amikor elér egy bizonyos feszültséget ( nekem 10 V kell) akkor a Diac nyit és kiad egy impulzust. Hasonlóan a compact fénycsöveknél alkalmazott megoldásra. Miért nem PUT -t vagy UJT-t alkalmaznak? Melyik topikba való ez kérdés?
Sziasztok,
Én is csináltam egy új főtrafót,a régivel kb annyit tudott mint egy 100A-es Hetra.Az új trafó 3pár U57-es magból van,1-1 mag ragasztóval O alakban össze van ragasztva majd a három pár egymásra van rakva.Ezzel a trafóval fél poti állásnál is többet tud a gép mint a régi trafóval.Ezt a trafót könnyű elkészíteni,nem kell csévetest és nagyon sok hely van a vezetéknek. Pár kép.
És a többi.
Tetszik. Olyan, mint egy nagyobbacska toroid, csak négyszögletes. Ez jó példája a kör négyszögesítésének... Szép példája a találékonyságnak! Szóval: gratula!
Kisebb a szórási induktivitása, jobban hűl, mert át tudod fújni ventilátorral, feltéve, ha marad valamennyi luk a közepén amikor beszereled. Még ez utóbbi mechanikára lennék kíváncsi. Esetleg meg lehetne próbálni a primer közé betekerni a szekundert, talán kisebb áttétel is elég lenne, ez könnyítene a tranyók áramán, vagy nagyobb áram jöhetne ki belőle. Azért arra ügyelj, hogy úgy szereld be a trafót, hogy a ferrit ne tudjon semmihez sem hozzárni, ugyanis ahogy elnézem a primer nagyon közel van a ferrithez. A ferrit valamennyire vezeti az áramot, tehát, ha a ferrithez átüt a primer, akkor nehogy baj legyen. A szekundernél nincs ilyen gond, ha jól gondolom, akkor teljesen körbeszigetelted a huzalt. Én ilyen esetben két rétegben tekerem körbe, ha esetleg van valami apró mechanikus sérülés, nehogy problémát okozzon. |
Bejelentkezés
Hirdetés |