Sziasztok!
Múltkor már tettem fel néhány kérdést EVVEL a táppal kapcsolatban.
Én félhíd-vezérlőként IR2155-öt használnék,első sorban a 3-as és a 4-es láb közé kapcsolt FET típusának hiánya miatt. /Ha jól látom,az végzi a ShutDown funkciót./ Valamint az áramváltót elhagynám. Első sorban ennyi lenne a módosításom. Ezek után elkezdtem számolgatni a ferritmagomhoz a menetszámokat. A rezonancia-frekvenciát 100Khz-re állítanám be,ehhez a következő értékek jöttek ki nekem:
Primer: 152V-->16menet
Szekunder1: 446V-->47menet
Szekunder2: -104V-->11 menet
Segédtáp: 19V-->2 menet
Trafó ferritmag: 1,185Cm (EI-33)
Félhíd-vezérlő: IR2155
Rt: 6800Ohm
Ct: 10^-9 F=1nF
Kérdésem,hogy Jó-e ez így,vagy elszámoltam esetleg valamit,vagy rosszak a módosításaim?
Azt még hozzáteszem,hogy a 446V-os körön MAXIMUM 500mA, a -104V-os körön szintén 500mA áram fog folyni. Addig nem merek nekiállni,amíg mindenben biztos nem vagyok.

A shutdown lényegében teljesen felesleges, ha a rezonáns kört rendesen belövöd, mivel a rezonáns táp alapból rövidzárvédett.
A 100kHz kicsit sok az IR2155-nek. Gondolj bele, hogy ekkor 10us a periódusidő, míg a holtidőd 2x1,2us. A ZVS beállítás könyebb lesz, de nagy feszesésre kell számolnod. Én 100kHz-re IR21531-et ajánlanék (2x0,6us holtidő).

Értem. Ez számomra nem oszt,nem szoroz,akkor IR2131-et teszek bele. A számításaim jónak tűnnek?

Egyébként csak azért 100KHz a frekvencia,mert az EI-33-as/PC-tápból bontott/ ferrit trafó azon hozza a 300W-os teljesítményt,az adatlapja szerint. De hogy ez mennyire hihető el..?!

Elhihető, de szokott lenni még egy adat, mégpedig hogy a rendelekzésre álló keresztmetszetet hány százalékban borítja réz.
Főleg házi litzénél, és perzse kézi tekerésnél a keresztmetszet kb felét tudod rézzel telipakolni.

Bárhogyan nézem,itt csak méretek vannak,vagy az az utolsó oszlop jelentené azt?

Bocsánat hogy belekontárkodom, de én a csatolt adatlap alapján azt látom, hogy az EI-33 mag 100Khz-en 179W-ra van "hitelesítve". Az utolsó oszlop a cséve kivezetéseinek (lábainak) számát jelöli.

Valóban azt írja,viszont többen mondták,hogy tudja az a 300W-ot is. De ezek szerint azt nem 100KHz-en.

Persze, mert ez az adatlap nem írja a topolgóiát. A 179W valószínűleg forward converter topológiára vonatkozik.
félhidasban vagy push-pullban reális a 300W.

A Skori féle önrezgő rezonáns tápommal játszottam ma. Csináltam bele egy EI33-as trafót, amiben elválasztottam a tekercs testet, és így egymás mellé került a primer, és a szekunder tekercs. A Szórási induktivitás 73uH lett. 2db 47nF-os rezonáns kondival pont 47.3KHz-en rezonál. (Egy IR2153-as ic-s táppal próbáltam ki.)
A lényeg az, hogy 180W-nál nem nagyon tudok többet levenni róla, mert a trafó nem engedi. Az IR2153-assal vezérelt rezonáns tápomban sem tudott többet. Mondjuk a trafó egy 1000 éves 200W-os tápból való.
Nem lehet, hogy nagyobb energiát csak úgy lehet kivenni belőle, ha szoros lenne az illesztés? Akkor a huzalokon keresztül is működne az indukció, és nem a mag vinné át az összes energiát. Jól gondolom? Lehet növelni az átvihető teljesítményt ha szoros csatolású trafót használok előtét induktivitással (fojtó)?

Másik kérdésem: A mostani trafómmal üresjáratban a Skori féle tápnál nagyon le esik a freki. 25KHZ környékére. Terhelve rendesen ott van, ahol szeretném. Mit lehet tenni? Túl nagy a mágnesezési induktivitás? Nyissak egy kis hézagot a magra?

Ez teljesen h*lyeség, bocs.

Ha azért nem tudsz több teljesítményt átvinni, mert a rezonáns kör bekorlátoz (vagyis a kimeneten leesik a fesz), akkor szorosabb csatolással nyilvánvalóan nő az átvihető teljesítmény.
Ha azért nem tudsz több teljesítményt átvinni, mert a huzalod túlmelegszik, akkor a frekvencia növelésével és/vagy a menetszámok csökkentésével több réz pakolható be, így nő az átvinni kívánt teljesítményt.
Ha azért nem tudsz több teljesítményt átvinni, mert a magod melegszik túl (de a huzal nem), akkor kis menetszámcsökkentéssel, vagy kis frekicsökkentéssel akár egy picivel több teljesítményt tudsz átvini (magveszteségek csökkennek, de rézveszteség nő).

De az átvihető teljesetmény azonos soros induktivitás esetén szinte mindig az integrált trafó javára billenti a mércét, mint a külön fojtós megoldásra. Gondolj a plusz trafó mint plusz ellenállás, vagy arra hogy szoros tekerés esetén sok szigetelsét kell alkalmaznod, aminél mindig biztonságosabb és kevesebb helyet foglal egy középső elválasztó. Valamint arra is gondolj, hogy légréses mag esetén (ami ZVS üzemhez sokszor kell) a szoros tekerés esetén erőteljes Eddy-áramaid lesznek, amik hátráltatni fogják a magas frekik alkalmazását.

A megfelelően változó frekihez, a segétrafó és a meghajtó kört kell belőni megfelelően. Pontos tanácsot ezzel kapcsolatban sajnos nem tudok nyújtani, mivel "nem ez a szakterületem".

Igen,én is erre gondoltam. De vajon ezt mekkora frekvencián? Vagy hogyan lehet ezt kiszámítani,van erre valami képlet? Ahogy elnéztem Skori tápjában is ilyen ferrit trafó volt.

Eddy-áram?

Az meg mi? Ja, most olvasom a jóbarátom könyvében, hogy örvény áram. Miért nem Magyarul írod?

Az előbbi gondolatmenetet többször leírtam már itt a fórumban, olykor eddy-áramnak olykor örvényáramoknak nevezem. Valamint több helyen hívják eddy-áramoknak. (ez amúgy sem angol szó, hanem névből van)

Én az Epcos application document-jét szoktam mindig nézegetni. A pontos meghatározás mindig kísérleti jellegű, amúgy is leginkább tapasztalati képletek vannak.

Kezd összeállni a satbilizált rezonáns tápom. Ma beraktam a visszacsatolást leszámítva mindent, és beindítottam korlátozó ellenállásal a cuccot. Minden gond nélkül beindult, és a kimeneti fesz nagyobb volt jóval a szükségesnél (így lehet hova lestabilizálni).
Holnap berakom a visszacsatolást és megnézem majd terheléssel.

Ez mondjuk igaz is! Az elmélet és a gyakorlat szorosan összefügg,még is van a kettő közt különbség.

ITT a módosított rajz. A stabil 250V-ról nem is beszéltem,de az úgy biztos,hogy működik.

Ez így elég tákom-bákom. A szekunder oldal teljesen zagyva.

Igen,ezt csak úgy összelapátoltam magamnak,hogy tudjam. Felraktam egy TINÁS rajzot,ez így a helyes,így van megtervezve a NYÁK-on is. Nem tudom,mennyire szerencsés itt az egyutas egyenirányítás? A stabilizátor a már meglévő +446V-ból csinál stabil +250V-ot.

Ez így nagyon nem jó. Mivel a különböző feszek terhelése nem egyenletes, ezért a primer félperiódusokban lesz terhelve, ráadásul így csak az egyikben teljesen. Ergó sosem lesz rendes rezonáns működés, a primeren elég durván asszimetrikus jelforma alakulhat ki stb...

Akkor kell neki a graetz egyenirányítás? Vagy a többi sem stimmel így?

Sziasztok!
Szükségem lenne egy kb 50W-os kapcsolóüzemű tápegységre. Szkópom sajnos még nincs, szóval valami olyan kéne amit nem kell nagyon méregetni. Lehetőleg stabil fesz kéne 24-30V között. Tud valaki ilyen kapcsolást?

Bármilyen egyenirányítás jó, ami a primert mindkét félperiódusban terheli. Szóval graetz, vagy kétutas, vagy feszültségkétszerez vagy...

Értem. Akkor itt a következő rajz,evvel akkor elvileg már nincs gond.

A 446V-os szükséges feszt szerintem érdemesebb feszültségkétszereéssel előállítani, így csak két dióda fog kelleni, valamint könyebb lesz kondit találnod.
A -104V-ot előállíti diódahíd rosszul van! (így +104V lenne ott).
Másik dolog, hgoy nagyfrekvenciát szűrsz, így akár kisebb kondik is elegek.
Számold bele, hogy a rezonáns tápod fesze esni fog terhelésre. Szerencsédre a cső alapjáraton sokat fog zabálni, de azért érdemes nagyobb fesztűrésű kondikkal dolgozni. Emiatt pl a 446V-ra nem elég a 450V-os kondi. (így jobban is jársz feszkétszerezéssel és 250V-os kondikkal)

Értem. Akkor úgy lesz! Köszönöm szépen a segítséget!
Majd még jelentkezem.
Szerk: A 446V azért annyi,mert így ad teljes menetet a számítás. Ott valójában +440 és -100V lenne.

Én építettem már csöves rezó tápot.
A tapasztalatom az hogy be kellett tegyek a főágba tranziens diódákat mert a terheletlen túllövések miatt elszállna a kimenet. 560V kellett üresben de diódák nélkül elment volna 700-750V-ig.
Ezért ekkora feszültségnél oda kell figyelni!!!

Egyébként hasonlóan áteresztő fetes megoldással csináltam stabil +330V@50mA; +150V@100mA; +15V@1A; +6,3V@15A; -51V-ot. Az 650V-os ág 1A-t tudott.

Miután a FET-esetében nincs másodlagos letörés, kényelmesen lehet használni analóg helyeken. Mostanában gondolkozom valami kilowatt körüli ikertápon, van egy rakás "ócska" FET-em, pont jók lesznek bele. Egy vastag alulemez, arra felcsavarozva KL91-es tirisztor hűtőbordák. " Labortáp" lesz...

Sziasztok!

Egy kis segítségre lenne szükségem.
Skori féle tápot építem: ezt

Az alkatrészek beszerzésénél tartok, viszont megakadtam egy kicsit. Egyik dolog a fet. W9NA60 fet helyett tudnátok ajánlani valamit bele? Szerintetek Milyen fettel lenne a legjobb az áramkör? Valami jó strapabíró fet kéne.
A másik alkatrész pedig a fojtótekercs. Azt írja, hogy 60uH, 10A, 60kHz, 150V légréses fojtótekercs. Ezt mire tekerhetném, milyen vezetékkel stb.
Ezenkívül még annyit kérdeznék, hogy a kimeneti feszültséget csak a trafó áttekerésével növelhetném, vagy van rá más lehetőség is a kapcsolásban?
Előre is köszönöm a válaszokat!