Kb igy. Fontos a FET jo meghajtasa mind nyitaskor, ugy zaraskor is. Ezzel a modszerrel biztos a meghajtas. A bemenet a Q3 tranyo emittere. Itt 0-5 volt szinttel lehet vezerelni. Amennyiben a magas szinted nincs 5 volt, akkor meg egy tranyot kell betenni az emitter es a GND koze, vagy pedig a Q3 bazisat vezerelni foldelt emitteres kapcsolasban. Viszont akkor fazist fordit.

Hmm, értem, köszönöm az ötletet.
A kapcsolás, amit én rajzoltam, valamiért nem műkszik.
Az 547 kollektora, és a + 12 V -ot nem kell egy ellenállással összekötni?
Egyenként nyitnak a tranyók, csak együtt nem...

Hello!
Természetes hogy nem működik, hiszen nem jó.
- Egy NPN tranyóval, legfeljebb lehúzhatod a Gate feszültséget, de mi húzza fel? Semmi. Tehát ahhoz, hogy valami is működjön, minimum egy ellenállás kell a Gate és a 12V közé.
- De ahogy a tranyó bázisa a tápra megy az nem lehetséges, mert így már halott is. Lerajzolhattad vagy leírhattad volna mi lesz ez, honnan vezérled a tranyót...mert így, hogy "pici jelet ad" nem lehet érteni.

A Fet rajzjele nem ez. Ez egy JFet. Egyébként meg nem érted amit Vilmos írt, mert akkor tudnád mi a gond..
üdv! proli007

"mert így már halott is"
ha megfelelő ellenállással kötöm a tápra a bázist, akkor is?
Pl ennek a kapcsolásnak egyik kimenetére gondoltam: Itt

Vagy ha egy egyszerű bemenetes audio jeles villogót("stroboszkóphoz hasonlót") működtetek.
Itt

az utóbbi kapcsolás mellesleg rossz, mert hiányoznak az ellenállások a ledek elé + a gyenge bemenő jel miatt kell erősítés is (gondolom), de itt nem ez a lényeg

Sziasztok,

Tudnátok segíteni, mekkora kondit tegyek be, ha szeretném elsímítani a zajt egy tápegységből?

Egy mikrofon elő és végerősítő (ez egy gyári, nem én épitettem nem tudom milyen áramkör van benne) tápolásához használnék olcsó stabilizálatlan adaptert (7volt 100mA ráírva, méréseim szerint 9volt 500mA inkább reális) majd egy stabkockán stabilizálnám a jelet, de hiába van 1-1 elkó a stabkockán (5Volt low-drop), mégis mély morajló zúgás jön elő a jelen.

Kipróbáltam és akkupakkról nincs ez a mély zúgás, tehát a mély része az biztosan a tápegységből fakad, de elvileg a stabkocka és a 2 kondi ki kelle szűrjék, de lehet nem jól választottam meg kapacitásukat.
(Ha akkupakról tápolom meg csak magasabb hangú statikus zaj van de az nem annyira zavaró, az a mikrofonból jöhet.)

Bemenő ágra eddig 470µF 16V elkót tettem (elvileg az hálózati adapterben belül is van egy 1000µF körüli), stabilizált kimeneten jelenleg 2.2µF elkó van.

(Ezen kívűl még a hang kimenetre gondoltam kötök sorba egy kondit, hátha az is kiszűrné a zajt, de az sem tudommekor a legyen, hogy pont a beszéd frekvenciatartományában vezessen jól.)

Jó lenne, ha apadterről sem zúgna, nem kellene naponta akkut tölteni.
Köszi válaszokat!
GB.

Sziasztok
Na ez most lehet hogy nagyon kezdő kérdés lesz...
Ha például nagyfrekin dolgozok kapcsolóüzemű tápban, akkor a kimeneti feszültséget ugyebár Schottky diódákkal szokás egyenirányítani. Ha Schottky diódákból csinálok egyenirányító hidat, anak jobb lesz a hatásfoka mint mondjuk egy darab diódának? Vagy nagyfrekinél ez másképp viselkedik?

Kár, hogy nem érkezik válasz, pedig engem is érdekelne, én is Schotty-ból akarok majd egyenirányító hidat, de én azért mert kisebb a feszültségesése nem a sebessége miatt és én alacsony áram és feszültség egyenirányítására használnám. (dinamóhoz)
Szerintem ha más nem a gyorsaság és a kis feszkóesés miatt jobb lehet a hatásfoka, de majd a tapasztaltabbak csak válaszolnak!

A kapcsoló üzemnél nincs váltakozó feszültség, csak szaggatott egyen, ahhoz pedig csak egy dióda kell, így nincs is értelme a diódahídnak.

Váltakozó feszültséghez persze, hogy lehet belőle hidat építeni, és igen, kisebb lesz a vesztesége, és így kevésbé melegszik.

Hello!
Egy kissé, meg kellene ismerni a tranyók lelkivilágát. Egy Fet-et lehet feszültséggel vezérelni, de egy tranyót, csak úgy ha van minimálisan egy bázisellenállás, ami korlátozza a bázisáramot.

- A tranzisztor bázis-emittere között egy dióda van, aminek küszöbfeszültsége felett (ami kb. 600mV) az áram négyzetesen nő a feszültséggel, majd pik-pak megdöglik, ha nincs határolás.
- A bázisáramot úgy kell kiszámolni, hogy a kollektoráramot elosztjuk a bétával (áramerősítési tényező, vagy "hfe"). A bétát a katalógusból nézed ki a kollektoráramnak megfelelően.
- Majd a meghajtó feszültségből levonva a bázis-emitter küszöbfeszültségét, elosztod a bázisárammal.
- Így megkapod a bázisellenállás értékét. Ettől csak kisebb ellenállást lehet tenni kapcsolóüzembe. (Mert itt ugye ki-be kapcsoljuk a terhelést.) De a maximális bázisáramot, amit a katalógus ír nem szabad meghaladni.
- Vagy is a bázist a tápfeszültségre (vagy ha bármi feszültséget ad ki), csak ellenállással köthető!
- De a kapcsolás amit belinkeltél, közvetlenül is meghajtja a Fet tranzisztort. Főleg ha az 12V-ról működik, mert annak is van küszöbfeszültsége, csak az már több volt tartományba esik.. Vagy is a plusz tranyó, teljesen felesleges egy CMOS áramkör kimenetére. Arról nem is beszélve, hogy a tranyó invertálna, vagy is megfordulna a működés. Akkor kapcsolna be a relé, mikor el kellene ejteni.
- Ezt a népszerű egytranyós vacakot, már érdemes lenne elfelejteni. Mert ebben minden esetleges. Mindenkit meghat, hogy csak egy tranyó kell a villogáshoz, csak éppen az egész kapcsolás igen esetleges. Mint ahogy írtad, nincs korlátozás a Led-eknél. A Led is dióda, arra is érvényes, amit a tranyó bázis-emitterére írtam.
- Vagy is a 4db. kék Led nyitófeszültsége, éppen kiadja a 12V-ot, aztán ha mégsem annyi, (vagy pld. valaki mondjuk csak hármat köt be) akkor az áram már is annyi lesz amennyi akar. Vagy nemég, vagy kiég.
- A bementi jel, ha nem haladja meg a tranyó küszöbfeszültségét, nem fog a kollektorban áram folyni. Ha meg valamit hozzáépítesz, akkor meg az legyen már értelmes dolog, ne egy műszaki baromság!
üdv! proli007

Hello!
Csak éppen azt nem írtad, mekkora a be és a kimenő feszültség a stabilizátor előtt és után. Mert az és a terhelőáram, kondi megválasztásánál fontos lehet. Egyébként meg nem biztos, hogy a szűretlenségtől zúg. Az ha kétutas az egyenirányító, akkor 100Hz-el szól.
De lehet azért zúg, mert áram folyik az adapter és az erősítő háza között. Mert egy adapter elég egyszerű lelkületű jószág, és kapacitása van a hálózat és a kimenete között. Ha ez a váltakozóáram, a kisjelű bemenet GND vonalán folyik át, akkor már is brummog az erősítő, hiába szúrt a táp. De ellenőrizheted úgy is, hogy ugyan az aksiról táplálod, de az adapter GND-jét hozzá érinted az aksi negatívjához. Így nem lehet szűretlenségről beszélni, de földhurok még lehet..
üdv! proli007

Sziasztok, írtam az előző oldalon, de nem kaptam választ, újra bemásolom, ha nem gond:


Kaptam egy nagyfeszültségű cuccot javítani, aminek a kimenetén van 2 db (szerintem) FET, ami párhuzamosan van kötve egymással teljesen.
A Kimenetnél egy 400 voltos 40 ľF kondit szakít meg.
A kimeneten kb 350 volt van és nem tudom mekkora áram. Az egyik FET rossz, mert az S és D között nagyon kicsi az ellenállása, kevesebb mint 1 ?. A másik pedig jó, mert alap esetben szakadást mutat. Mind a 2 alkatrészről le van kaparva a felirat, így nem tudom beazonosítani. Azt szeretném kérdezni, hogy multiméterrel ki lehet-e mérni, hogy milyen lehet, illetve mivel tudnám helyettesíteni.
Előre is köszönöm a választ!

Szia!

Huh, ezt jól leírtad. köszönöm szépen a kimerítő választ
Így már sokkal tisztábban látom a dolgokat.
Régebben nézegettem az adatlapokat, de amíg nem mondja el valaki, hogy mi mi, addig csak egy-két dolog + karakterisztika volt számomra értelmezhető.
Az egytranyós vacaknál meg engem csak a jel erősítés érdekel, ezért próbálkoztam tranzisztorral. (De szerintem maradok az LM386-os megoldásnál) Csak mivel elég sok ledet kell meghajtanom (1200 db 10 millis led-et pc táppal), ezért merült fel bennem, hogy mi lenne, ha mondjuk 1.5 V a jelem feszültsége, és viszonylag nagy áram felvételét kéne segítenie (pl az IRFZ44N-nek) egy MOSFET-nek.

Gondolom akkor, hogy pl ennél a kapcsolásnál is (mivel ez is CMOS-t tartalmaz) lehet a kimeneten 12 V-ot előállítani.
Akkor ez a futófényes kapcsolás is hibás, mert nincs a LED-ek előtt előtétellenállás, ugye?

Zsolti

Hello!
1200 Led? Nem vagy kissé megalomániás?
Oda már gyors meghajtás kell a Fet számára, mert elfűti magát. Tehát egy ilyen tranyós izé, szoba sem jöhet, csak ha ki van munkálva a dolog.
Ez a kapcsolás is illetlenség (mint a BSS-en sok más). Tönkre ugyan nem, mert a CMOS kimenetnek is van csatorna ellenállása, de az adalap fölötti értékre nem illik tervezni semmit. De minden esetre még azon sem gondolkodott el aki készítette, hogy egyetlen előtét ellenállás is elégséges, mert egy időben csak egy Led ég mindig.
üdv! proli007

Mit értesz a gyors alatt?

Amúgy a panelek már készen vannak (150 darab van 1-en)
a ledek 3-asával vannak sorba kötve + 1 ellenállás, majd ezek párhuzamosan egymással. Ez már működik, és nem melegszik (mármint az ellenállások... meg a panel). (zenekari színpadi megvilágításhoz fogjuk használni)
Össz vissz kb 8 Amper jön ki max.
Viszont egy ilyen MOSFET adatlapján az IRFZ44N-nél 49 amper van írva a D-re. Akkor ezzel miért nem megoldható? Vagy megoldható, csak a MOSFET-et hűteni kell? Vagy mire gondolsz?

Hello!
Azt, hogy nem lehet ilyen "analóg módon" működtetni, mert akkor a disszipáció túl nagy lesz.
(Az hogy valaminek az adatlapján a maximális adat fel van tüntetve, még nem jelenti azt, hogy azon üzemelni is tudna.)
Vagy is komparátorral, és kemény meghajtóval kell a Fet-et kapcsolni. Mert amíg a Fet átkapcsol, rajta lesz a 12V*8A=96W, így nem mindegy milyen gyorsan megy az átkapcsolás végbe.
üdv! proli007

Hmmm.

Azt értem én, hogy nem szabad a max értékig valamit kivesézni, de a 8 és a 49 között van különbség.
Tehát ha nem hűtöm, akkor biztosan elhalálozik?

Komparátort még soha nem használtam, csak annyit tudok róla, hogy összehasonlító áramkör. Arra gondolsz, hogy ezzel a kapcsolási időt rövidítem?

Bocsi, hogy ennyit kérdezek, de szeretném érteni ezeket a dolgokat, és jól megcsinálni azt, amit akarok.

Köszönöm,
jó sok olyan szót említesz amiről nem is hallottam főleg a végén.
Szerintem írtam én mi a stabon a be és kimenő feszültség, de akkor az árammal és egyéb adatokkal egybevetve részletesen:
Be 9-7.5Volt stabilizálatlan (trafós kis fali adapter 100mA-re tervezve) ki jelenleg 5Volt low-drop-on.

A mikrofon egység jelemzői:
Frekvenciatartomány: 100-6000Hz
Áramfelvétel: 0.5-60mA
Javasolt feszültségtartomány: DC6-14Volt

(Én 5voltról próbáltam mert olyan lowdrop stabkocka volt kéznél, működött róla, de a búgás a stabkocka nélkül is megvolt a tápról.)
Amkor akkupakkról próbálom akkor 7.8Voltot adok neki (6db NiMH cella sorba).
Maga a "lehallgató" egység egy kis dobozka elektrét mikrofonal és benne az elő és végerősítővel, 3 vezeték jön ki belőle, jel, közös föld és a táp plusza.
Képes átlagos fejhallgatót jól meghajtani.

[OFF]
Amit én készítettem mikrofon előerösítős áramkör az nem búgott ugyanezzel a stabkockával és táppal, csak az nem tudott elég hangos jelet adni (saját gyártású véfok meg sajnos csak a rádiót erősítette) azért vettem ezt a kis egységet helyette, csak ez meg búg a táppal, még az is lehet 100Hz-en, amit írtál is...

Közben utánanéztem, hogy az NE555 "komparálni (határozottan átváltani egy adott feszültségszinten) is tud" [szavaidat idézve].
Egy analog módon működő alapkapcsolással nem lesz határozott a feszültségszint a Gate lábon? Vagy miért nem történik meg gyorsan az átkapcsolás?
Ezt nem értem

Zsolti

Sziasztok! A következőben kérnék segítséget. Van egy 13,5V 35VA trafóm, ebből csináltam szimmetrikus tápot, 4 diódás egyenirányítás, 2x4700mF elkó, LM7815 a pozi, LM7915 a nega ágban, majd 330nF MKT, utána 330mF elkó, stabil 15V-ot kaptam, de a pozi ágban a LM7815 rövid idő után elszáll, pedig hűtőborda is van rajta. Egy kisebb erősítőt hajtok róla. A 4700mF után 18V-om van. Ötletek? Köszönöm!

Jólvan mindjárt csinálok valami paint-es gyönyörűséget Amúgy még nem kötöttem semmit sehova csak az elméleti résznél tartok de mindjárt vázolom

Legyen az első.

Nem figyelsz! Ezt nem neked válaszolta köbüki, hanem djkoko-nak!

De neki válaszolta.. És nem köbüki, hanem köbzoli.

Bővebben: Link
Miért is?

Na én ezt már nem értem.

Köszi a választ

Hello!
Egy analóg jel tetszőleges értékeket vehet fel egy tartományban. Azért analóg, mert arányos az értéke, valamely fizikai folyamattal.
A komparátor egy analóg jelből, diszkrét kétállapotú jelet képez. Vagy is, ha az analóg jel egy meghatározott referencia érték fölött van, akkor a komparátor kimenete pld. magas szintű, ha a meghatározott érték alatt, van, akkor alacsony szintű lesz. Jelátmenet csak a átváltás pillanatában van, ami lehetőleg minél gyorsabbnak kell lenni.
Ha egy erősítő eszközt analóg módon vezérelünk, akkor annak Kollektor/Drain árama arányos lesz az analóg jel nagyságával. Vagy is az analóg jel függvényében szabályozza az áramot. Mivel a szabályzó eszköz és a terhelés soros kapcsolásban van, a rajtuk átfolyó áram azonos, viszont a feszültség megoszlik rajtuk. Ha pld. a fele tápfeszültség a terhelésen van, a fele pedig a szabályzó eszközön, akkor mind kettőn ugyan akkora a teljesítmény.
Tegyük fel, hogy a 12V/8A-t szabályozol. Ez 1,5ohm terhelő ellenállást feltételez. Ha pont féltápfeszültség van a terhelésen, akkor a teljesítmény azon P=U^2/R=6V^2/1,5ohm=24W. De ekkor a szabályzó tranyón is 24W hő keletkezik. Ha több munkaponton számolgatod, akkor láthatod, hogy ez a legrosszabb helyzet, mikor a feszültség pont fele.

Ha a szabályzó le van zárva, (nem folyik áram rajta, a szabályzó ellenállása közel végtelen nagy), akkor a teljes tápfeszültség a tranzisztoron van, de nincs áram. Így a tranyón a teljesítmény nulla.
Ha a szabályzó ki van nyitva (vagy is maximális áram folyik, és a szabályzó ellenállása közel zérus) a teljesítmény ismét nulla lesz. Hiszen P=U*I

A kapcsoló üzemek pont ez az alapötlete. Ha az eszköz ideális lenne, nem lenne rajta teljesítmény. De persze nem az, hiszen a bekapcsolt szabályzónak is van átmeneti ellenállása, továbbá az átváltás pillanatában ugyan úgy oszlik meg a teljesítmény, mint az analóg szabályzónál. Ezért fontos az, hogy az átváltás (mikor tulajdonképpen analóg módban van) minél rövidebb legyen. Ezért a komparátor, mert az vagy be, vagy ki kapcsolja a szinttől függően a tranyót, és a sebessége is fontos, hiszen az átváltás alatti "analóg üzemnek" a legrövidebbnek kell lenni.

Igen, egy 555-öt is lehet komparátorként használni. De annak jelentős hiszterézise van. A hiszterézis, a ki és bekapcsolási szintek közötti távolság.
Ez azért szükséges, mert ha az előbb említett komparátorba egy analóg jelet vezetünk, és az épp az átváltási ponton vacillál, akkor a komparátor kimenete össze-vissza csapkod. Az NE555-nek két bemenete és két referencia feszültsége van. Ez a tápfeszültség 1/3-ad illetve 2/3-ad része. Vagy is a két bementet összekötve egy olyan komparátorhoz jutunk, ahol ha a bementi jel meghaladja a táp 2/3-ad részét, a kimenet alacsony szintre vált, de csak akkor vált vissza magas szintre, ha a bementi jel, lecsökken a táp 1/3-ad része alá. Tehát a táp 1/3-ad része lesz a hiszterézis értéke is.
Tehát ha a Fet-et kapcsolóüzembe szeretnénk alkalmazni, akkor az analóg jel és a Fet közé, komparátor áramkör kell. Ekkor a terhelés csak ki és be kapcsolható vele, de jóval kisebb lesz a veszteség.
üdv! proli007

Üdv!
Az lenne a kérdésem , hogyha egy nyákterv úgy van fent,hogy ilyen zöld színű , tele van betűkkel számokkal stb... Ezeket , hogy tudom eltüntetni , hogy vasalható állapotba tudjam kinyomtatni?