Fórum témák
» Több friss téma |
Most nézem, hogy 6,8-as zéner maradt a rajzon. 5,1-6,2 -ig tehetsz oda.
Az MP2 -es ponton annyi lesz a max. feszültség, amekkora a zéner feszültsége. A motor GND ágában lévő kapcsolótranzisztor C-E lábain marad valamennyi feszültség kapcsoláskor, úgyhogy annyival nagyobb feszültségű zéner kell.
Hello!
Bocs, hogy bele vau.. De lenne néhány észrevételem, ha nem gond. - Ha egy terhelés (motor) van, akkor felesleges, két teljesítmény fokozat. Tehát a felső darlingtonnal szabályozni és kapcsolni is lehet. (Az OP1 kimenete és a darlington bemenete között lehet egy ellenállás, amit az OP2 komparátor lehúz egy diódával. A T2-T1 BE szinteltolását, lehet helyettesíteni két diódával is. Nem precíz, de itt nincs is talán szükség rá.) - OP2 komparátornak, jobb ha hiszterézise van, mert átmeneti szakaszban esetleg "zümmögni" fog. - A D2..D4 diódák helyett, inkább ellenállást, éa a C1-el párhuzamosan egy zénert alkalmaznák. Hogy a motoráram, vagy tápfesz változás ne hasson vissza a szabályzó bemenetére. - Az LM 358 féltápfeszültséges üzemben is tud működni, így a -12V elhagyható. üdv! proli007
Jogos észrevételek, látszik, hogy még jobban át lehetett volna gondolnom a rajzot.
 A darlington előtti feszültséglehúzás jóval egyszerűbbé teszi a kapcsolást. A szinteltolás nem szándékosan van, hanem az előző rajznál az IC kimenetéről lett visszacsatolva a bemenetre a neg. visszacsatolás, így a két B-E átmenettel nagyobb feszültségű zéner kellett az ic visszacsatoló körébe, hogy meglegyen a motoron a megfelelő feszültség. Az első rajzon még zéneres volt a referencia kör kialakítása. Azért módosítottam feszültségejtős diódás megoldásra, mert az áramkör csak egy kis áramfelvételű ventillátort fogy vezérelni, nincs nagy teljesítmény, ami rángatná a tápot, valamint stabil tápfeszt feltételeztem. A kétoldalas táp adott volt, csak Kovdiv áramköre helyett csináltam egy egyszerűbbet.
Jó napot mindenkinek!
Szeretném megépíteni az Attila féle hővédelmet, de 470 ohmos ellenállás hiányában 500 ohmosat tudnék beletenni. Ezügyben szeretnék segítséget kérni, hogy elbírja-e ezt? Ill ha igen, min kellene változtatni még. ( Olvastam az R-C körről, ezek az információk megvannak. ) Köszönöm előre is.
Emlékeim szerint a 470 ohm a TL431 előtéte, simán jó az 500.
Köszönöm szépen a segítséget, örülök hogy itt HE-n sok segítőkész ember van
Sziasztok!
ATX tápegység ventillátorát szeretném valahogy hőmérséklet függvényében automatikusan vezéreltetni, hogy 60-70 fok környékén kapcsoljon csak be, ne zúgjon folyamatosan. Töltő tápegységnek használom ezért változó a terhelés, van amikor csak 0,1-0,2A-en töltök, ilyenkor teljesen felesleges a hűtés, de 2-3A körül már nem árt, ha bekapcsol amikor kell. Lehető legegyszerűbben hogy lehet ezt megoldani?
Bojler hőfokszabályzóval. Nekem is ezzel van megoldva a venti kapcsolás, még pluszban állítható is a kapcsolási küszöb.
Üdv mindenki!
Igen, ez az egyszerűség nagyszerűsége  Én pont a napokban gondolkodtam a dolgon. Másik megoldás, amire én gondolok (amennyiben nincs kéznél bimetál): Végy egy NTC termisztort, egyik felét tedd földre, másik felét stabil feszültségre (atx tápoknál adott a stand-by stabil 5V). A kettő találkozását pedig küldd be egy hiszterézises komparátorba (Ilyent nem vásárolhatsz, építeni kell. Keress rá neten, nagyon egyszerű). Így ha nagyon megmelegszik az NTC--> lemegy az ellenállása, a komparátor billen. A billenési küszöböt a komparátor másik (nem invertáló) bemenetére adott feszültség pontos beállításával tudod beállítani. A komparátor pedig nyithat egy tranzisztort (ellenálláson és esetleg LED en keresztül a komparátor kimenete a bázisra megy, az emitter földre, a kollektor a ventivel sorba, annak a másik vége pedig tápra), vagy logic-level MOS-FET -et. Egy kis javaslat még: a ventillátor +részére tégy 2 diódát úgy, hogy a két katód kerüljön a venti +vezetékére. Egyik dióda anódja menjen 12V-ra, a másik dióda anódja pedig mehet stand-by 5V-ra. Így ha ne adj Isten elfogyna a 12V (amivel töltöd az akkut), a hűtés akkor is működik. Természetesen a komparátor is a stand-by 5V-ról van táplálva az elképzelés szerint. Ha a túlmelegedést minden képen el akarod kerülni, akkor be lehet tenni még egy hiszt. komparátort, ami -ha a hőmérséklet mégfentebb megy- teljesen letiltja a tápot. Minden ízlés kérdése. Az egész olcsó, és nem túl bonyolult. A nehézség: az össze-vissza csepp alakú termisztort úgy kell feltenni a hűtőbordára, hogy jó legyen a termikus csatolás.
Szia!
Itt a HE kapcsolások között is van ilyen leírás, a bojler hőfokszabályzónál csak picivel komplikáltabb. Bővebben: Link
[OFF]Nem akarok offolni, de valamit nem értek a kapcsolásban. Még pedig azt, hogy a reverse current diagram 100°C -nál és 10V záróirányú feszültségnél kb 3000nA áramot mutat. Az 3uA. Ha ekkora áram folyik át a 220kohm ellenálláson, akkor az még csak 0,66V G-S feszültséget hoz létre. Ami elvileg nagyon kevés a nyitáshoz. Hogy is van ez..?
Lehet el kellene olvasni a cikket?
Idézet a cikkből: Idézet: „Természetesen az R1 ellenállást, a kívánt "kapcsolási" hőfok szerint kell megválasztani. Tekintve, hogy az áram növekedése tekintélyes és a kapcsolási hőfok értékének kiválasztása sem kritikus, potenciométer alkalmazására nincs szükség. De az ellenállás értékének kiválasztását, gyakorlati méréssel kell megállapítani.”
Eltaláltad, derogál az olvasás!
Egyébként elolvastam, de az Ugs=0,66V szerintem messze van az Uth=2V - 4V nyitófeszültséghez, ezért nem értem, hogy miért tud kinyitni a FET.
Üdv!
Először is köszönöm a gyors válaszokat mindenkinek. Én is gondoltam a bimetálos változatra, de a mérete miatt elvetettem. Le tudnád írni, hogy pontosan mire lesz szükségem? Ill. egy kapcsolási rajz is jól jönne. 2 termisztort lehet párhuzamosan kötni? Mert ugyebár 2 hűtőborda van a tápegységben, és biztosra akarok menni. Termisztor rögzítése lesz a legkevesebb szerintem, megoldom egy eporapiddal lezárt, hőzsírral kitöltött furattal a hűtőbordán, amibe beleteszem a termisztort, hacsak nem mondja valaki, hogy valamiért ez nem jó megoldás Mégegyszer köszi a gyors segítséget.
Üdv!
Hát termisztorokat párhuzamosan kötni... Lehet, de végig kell gondolni, hogy T1 és T2 változókkal hogyan változik az R eredő. A termisztorok nem lineáris alkatrészek, sok szerencsét hozzá! Minden esetre elég érdekes lesz, és vagy túl hamar fog bekapcsolni a hűtés (ha mindkét termisztor kb azonos hőmérsékletűre melegedett), vagy túl későn (az egyik mondjuk nem melegszik számottevően, a másik meg már sistereg). De még mindig jobb, mint ha sorba kötnéd őket. Nem javaslom, hogy komparátoron spórolj, a VAGY kapcsolatot is meg lehet oldani akár 2db diódával is. Én a helyedben eleve csak a tranzisztorok bordáját mérném. (nyilván ez melegszik jobban) Kapcsolási rajzot majd este teszek fel, de ha nagyon jó lesz a napom, akkor holnap délután. Addig próbáld meg lerajzolni az elmondottak alapján.
Szia!
Hamar olvasgatunk , ajanlok -talan- jobbat.A cikket Prolli007 irta, s megtalalhato a fooldalon is.
Az nem jó, hogy a ventillátorral sorbakötöd az NTC-t? Hidegen nagy az ellenállása, venti nem pörög. Melegen lecsökken, több áramot enged át, venti elindul. Persze megfelelő értékű NTC kell, és a hűtőbordához jól kell "csatolni"...
Mint mondtam, az egyszerűség a fő szempont. Nem lenne baj, ha nem kell NYÁK-ot maratni, mivel se NYÁKlapom, sem peroxidom, sem lézernyomtatóm nincsen, max próbaNYÁK-kal tudom megoldani ha nagyon muszáj.
Megfordult a fejemben, de mondom ha senki nem vetette fel, biztos felejtős. Működhet? Arra is gondoltam, hogy esetleg egy relét lehetne-e kapcsoltatni vele?
Amit El-Pinyo mondott / ajanlott akkor nem lenne rossz szamodra.
Annal egyszerubbet nem fogsz talalni ami meg szabalyoz is! Nekem a labortapomban dolgozik ilyen kulonben Idézet: „A levelezesembol: "Természetesen kisebb hőfok esetén, növelni kel az ellenállást. Hiszen kisebb hőmérséklet A Schottky-n is kisebb áramot hajt át, nekünk pedig az kell, hogy ezen az áramon is legyen meg a Fet küszöbfeszültsége.."”
Elnézést, félreérthető voltam. Csak ki-be kapcsolásra lenne szükségem, nem sebességszabályozásra.
Hát a termisztor+relé ötlet akár még használható is lehet!
A relének úgy is van egy jó nagy hiszterézise (ami igény szerint csökkenthető is 1-2 ellenállás és esetleg dióda segítségével). Kapcs. rajzot akkor ennek fényében egyelőre nem teszek fel az előző ötletemről.
Üdv!
Van egy elgondolásom. A kapcsolási rajz alapja egy relé. Ha a termisztor kellően felmelegedett, akkor lecsökken az ellenállása, és a tranzisztor bázisárama megnő. Ettől nő a kollektor és emitteráram is, ennek következtében pedig a relé meghúz. A termisztorral sorban azért van a potenciométer, hogy be lehessen lőni a kívánt hőfokot. A relé meghúzva, a ventilátor negatív pontja lekerül földre. Igen ám, de a tranzisztor emitteréről megy egy soros dióda-ellenállás komplexum a relé érintkezőire, így az emitter is földre kerül egy diódán és ellenálláson keresztül. EBben a pillanatban a relé behúzótekercsének árama lecsökken, mert az emitteráram 2 részre oszil: egyik rész a behúzótekercsen megy át, másik rész a dióda+ellenálláson keresztül megy földre(nyilván itt is be kell lőni a szintet, és a relé tekercsellenállását is figyelembe kell venni). Ám a relé nem fog ekkor elengedni, mert a tartóáram jóval kisebb, mint a behúzó áram. A dióda+ellenállás ezt a hiszterézist kívánja csökkenteni. Ez nélkül a működés kb olyan lenne, hogy egyszer behúz a relé, és... ... és míg le nem kapcsolod a tápot, addig az úgy is marad A rajz csak az elvet kívánja szemléltetni, értékeket szándékosan nem tüntettem fel. A tranzisztorra azért van szükség, mert az NTC-k pár száz ohmnál kezdődnek. A megoldás fő hátányai: 1) drága 2) nagy helyet foglal 3) ha mondjuk fejre állítod a berendezést, akkor változhat a behúzási-elengedési áram értéke, így a be-ki kapcsolási hőfok is.
Már csak egy kérdés maradt: Milyen termisztor és milyen relé?
Relének egy RY-5 WK-t gondoltam, de ehhez milyen NTC kell, hogy 60-80 °C között kapcsoljon?
Ááá már értem! Amúgy elolvastam a cikket, nem az olvasás hiánya miatt nem értettem. Tehát az MBR10100 dióda záróirányú árama azonos körülmények között jóval nagyobb, így már minden világos. Köszönöm a felvilágosítást!
Konkrétumokat most nem tudok mondani. Relé az szinte mindegy milyen, lehetőleg elég kicsi feszültségre húzzon be (mondjuk 5-9V körül). Meg kéne mérni pontosan, hogy mekkora áramnál húz be, mekkora a minimális tartóáram, és ezekhez az áramokhoz mekkora feszültségek tartoznak.
Az összes többi alkatrészét ez alapján kell megválasztani. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
