Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Szélgenerátor építési problémák
Lapozás: OK   375 / 507
(#) btoti válasza generátor24 hozzászólására (») Nov 16, 2011 /
 
Én is félnék. Szerintem a vasat is oldja, de ötletből nincs hiány nálam se.
Pl.: Kiolvasztás - Mindkét oldalon 3-3 ponton megcsippenteni a tengelyhez a lemezelt magot (átvegye az esetleg fellazuló sajtolás szerepét, de ne gyengítse el a tengelyt) és tengelyvégnél felfüggeszteni, hogy ne deformálódjon a tengely és gázperzselőt neki körkörösen. Esetleg acélcsövet a tengelycsonkokra, minél jobban megóvandó a felületét. Az alu 660 °C körül olvad, a vas meg ~800°C körül kezd izzani. Kicsit kiég a vas felülete körül a szén és ötvöző anyagok, de "csak" vasmagnak kell az nekünk. Próba mosógép motor beáldozásával. A lemezek remélhetőleg nincsenek műgyantával rögzítve.
(#) btoti válasza generátor24 hozzászólására (») Nov 16, 2011 /
 
Nézd már meg pl. kétszer akkora mágnesekkel! Nem lehet, hogy ez a szimuláció csak a vasban levő indukcióval foglalkozik? Nem ismerem, de nem látok semmilyen szórt teret.
(#) generátor24 válasza btoti hozzászólására (») Nov 16, 2011 /
 
Vastagságban nagyobb mágnesekkel?Nemhiszem hogy javul a helyzet.Ami viszont eszembe jutott hogy ezt az állórészt csak emlékezetből rajzoltam és sztem vastagok a horonyoszlopok.Van nekem egy 6polusu Evig 1.5kW os motorom.Ma szétkapom és lemérek benne szépen mindent pontosan.Mondjuk a forgórészt csak ugy tudnám ha leesztergálom rola egyik oldalt az alu öntést akkor pontosan lehet látni a vas és alu arányt.Beszámolok majd a fejleményekről.
(#) btoti válasza generátor24 hozzászólására (») Nov 16, 2011 /
 
Igen, vastagabbra gondoltam. Ha ez csak 1-2 paraméter átírását jelenti már csak kíváncsiságból is megérné.
Várom a fejleményeket magam is.
(#) hind hozzászólása Nov 16, 2011 /
 
Egy témába vágó érdekes koncepció:
http://www.youtube.com/watch?v=_QYVjZZI79k&NR=1
(#) generátor24 válasza btoti hozzászólására (») Nov 16, 2011 /
 
Na szétszedtem a motort és leméregettem mindenét pontosan.A helyzet az hogy a forgórészen csak 30 horonyoszlop van és ez a szimuláción is látszik hogy picit bekavar.Nekem itthon 20mm széles 5mm vastag mágnesem van ezért ezzel a mérettel szimuláltam le.
1T az indukció a horonyoszlopban a vasmagban 1.2 körül,de változó.
Forgórészre visszatérve ott ugye gyárilag ferdítés is van,namost nemtudom az merre viszi el a dolgot ha viszi egyáltalán.De remélem pozitív irányba.
(#) zölcsi hozzászólása Nov 16, 2011 /
 
Sziasztok!

Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy egy ilyen (http://mulder82.atw.hu/) 500w-os szélgenerátor összeállítása kb mennyibe kerül.

Tudom, hogy hülye kérdés, mert nyilván amit tud az ember azt össze szedi a műhelyből, de mégis mire lehet számolni.

A másik kérdésem az lenne, hogy a rendszerbe visszatáplálós óra felszereltetése pénzbe kerül, vagy azt a szolgáltató díjmentesen kell, hogy felszerelje?
(#) zölcsi hozzászólása Nov 16, 2011 /
 
Kicsikét pontosítanék a kérdésemen;

Ha odáig készen vagyok, hogy áll a szélkerék, a generátor termeli az áramot, (kb eddig lehet összerakni házilag szerintem)
innentől az invertelek átalakítok, és ilyesmik, amik ahhoz kellenek, hogy a hálózatba vissza lehessen táplálni, mennyibe kerülnek
Van erre valami leírás, hogy hogyan kell összerakni a rendszert?

Épület gépész vagyok, ugyhogy elektronikához csak kezdő szinten értek
(#) poros válasza zölcsi hozzászólására (») Nov 16, 2011 /
 
Szia! Itt nézzél körül ezeket vissza tápláló inverterként hirdetik. Ez már talán elég ahhoz, hogy tudjál kalkulálni a kőltségekkel.Bővebben: Link
(#) zölcsi hozzászólása Nov 16, 2011 /
 
uh 400-nál kezdődnek... elég durva
(#) btoti válasza generátor24 hozzászólására (») Nov 16, 2011 /
 
Gyors voltál.
Ácsi! Ez merőben új helyzet az eddigi elmélkedéseinkhez képest. Hol vagyunk itt még az oszlop telítődéstől? Ha egyáltalán az a határ légréses magnál - még ezt se tudjuk, csak találgatjuk.
Ezt kellene megnézni kétszer ilyen vastag mágnessel első összehasonlításra, és utána optimalizálni a mágnes vastagságát. Függetlenül attól, hogy milyen mágneseid vannak. Az legalább biztosan látszana, hogy érdemes-e vastagabb mágnesekben gondolkodni? Szerintem ennél biztosan erősebbek (itt vastagabbak) kellenének.
Hogy az alut ki kell-e venni és, hogy helyette kell-e vaspótlást csinálni - egy másik fejezet.
A horonyferdítés szerintem jelentősen, számolhatóan nem módosít a teljesítményen, feszültségen. Az inkább csak az indító nyomatékot javítja (csökkenti) és a fesz. jelalakot módosítja. Utóbbi számunkra érdektelen.
(#) btoti válasza zölcsi hozzászólására (») Nov 16, 2011 /
 
Minimális segítség:
A hálózatba táplálásról
Általában a szélenergiáról
Az inverter árakról már tudsz. Ennek beszerzése "csak" pénz kérdés. A sarkalatos probléma az épp sokadszor, és még ki tudja hányszor napirenden levő megfelelő generátor kérdése.
Maga a mérő csere díjtalan, ha nem szükséges egyéb villanyszerelő munka, teljesítmény növelés összesen (az összes fázison) 35 Amper fölé. Ha kell, azokat a mérőcserét megelőzően el kell végeztetni. Inverternél az 1 fázis elég 5 kW (20 A Áramszolgáltatói biztosíték)-ig.
(#) zölcsi válasza btoti hozzászólására (») Nov 16, 2011 /
 
Elég sok bejegyzést elolvastam, de mivel az elektromossághoz, nem értek az nem világos, hogy ha generátor megtermelte az áramot,

(kihagyjuk a hálózatba való visszatáplálást)

az feltölti az akkumulátorokat, és arról mennek a háztartási fogyasztók?
És ha elfogy a töltés akkor vissza kapcsol hálózatra?

Így működne?

Ha kimarad a hálózati visszatöltés milyen alkatrészekre van szükség az aksikon kívül?
(#) gergobmwe30 hozzászólása Nov 16, 2011 /
 
A forgórészből kiszedni az alut... Nem is nehéz...
Tél van, gondolom sokan fűtünk kazánnal, a cuccot bele és kész... Én régóta olvasztok alut a kazánban, öntéshez... Simán megolvad nekem...(Sima, házilag gyártott lemezkazánom van) Ja, és csak fával fűtök.. Szénnel tuti hamarabb olvad.. A lényeg, hogy nagy huzatot adj a kazánnak, had égjen! Csak mint btoti írta, meg kell csípni a lemezeket, ne hulljanak szét..
(#) mex válasza gergobmwe30 hozzászólására (») Nov 16, 2011 /
 
Látom ötletekben nincs hiány... A tengelyre eredetileg túlfedéssel illesztett, sajtolással egyesített lemezek biztos, hogy megsínylik ezt a hősokkot, de maga a tengely is deformálódik, mert a kazánban nem tudod biztosítani az egyenletes felmelegítést.
(#) btoti válasza zölcsi hozzászólására (») Nov 16, 2011 /
 
Ilyen is lehet, de ez sziget üzem. Nincs hálózati betáplálás, szinkronizálás, csak vagy-vagy választás.
Egyszerű fesz. figyelő áramkör kell (1-2 IC, tranzisztor, relé) ami vezérel két nagyobb relét (ezt már inkább mágneskapcsolónak hívjuk). Ezek vagy az akut, vagy a hálózatot kapcsolják a fogyasztókra. A fesz. figyelő áramkör az akuőr szerepét is betölti túlsütés ellen.
Ebben a legegyszerűbb esetben a fogyasztók csak 230 V EGYENÁRAMÚAK lehetnek, vagy 230/pl.12 V-s trafóval 12 V-osok. Gyakorlatilag csak hagyományos ízzók, LED-lámpák, fűtőtestek.
HA pl. TV-t is, mikrót is, Kompakt fénycsövet, stb. akarsz működtetni, akkor könyörtelenül a fesz. figyelőn túl inverter is kell, ami az aku telepből 230 V, 50 Hz-s váltóáramot csinál, amikor az akuról mennek.
Árban a fesz. figyelő mágneskapcsolókkal együtt ~20-30000, az inverter néhány 10ezertől a csillagos ég a teljesítményétől (hány Wattos) függően.
(#) tozso72 válasza mex hozzászólására (») Nov 16, 2011 /
 
Üdv mindenkinek!
Van egy régi elképzelésem amiről kérném a véleményeteket!Az autókban használatos generátorok átalakításáról van egy elképzelésem:
A diódákat kivenni és a keletkező stabilizált váltakozó feszültséget transzformálnám fel 230 V-ra.A z így létrejövő szimmetrikus 3 fázisú feszültséggel lehetne vizet melegíteni!Várom véleményeket!!!
(#) btoti válasza tozso72 hozzászólására (») Nov 16, 2011 /
 
Vélemény 1:
Lehet, csak ilyen célra minek? Szerintem a trafó drágább, mint egy 14 V-s fűtőszál és még vesztesége is van.
(#) zölcsi válasza btoti hozzászólására (») Nov 16, 2011 /
 
köszönöm a választ a szinkronizálás mit jelent? egy átlagos családi házhoz hány wattos inverter kell?
(#) gergobmwe30 válasza mex hozzászólására (») Nov 16, 2011 /
 
Ebben igazad lehet... Én soha nem használtam fel az ilyen forgórészeket./itt a fém volt a lényeg, mind1 milyen állapotban /
(#) tozso72 válasza btoti hozzászólására (») Nov 17, 2011 /
 
A kis feszültségen történő nagy áramú energia szállítás is nagyon veszteséges, sőt ott nagy vezeték keresztmetszet szükséges. Nem igazán találtam 12V-os vízmelegítő fűtő betétet.
(#) Atis57 válasza tozso72 hozzászólására (») Nov 17, 2011 /
 
Szia!
Pedig van ,az amcsi lakókocsikban.--persze elég drága...
..
de ilyet lehet házilag is késziteni.Pl hajszáritó fűtöbetét 18 felé osztva és párhuzamosan kötve.ill a legegyszerűbb;elegendő számú autó fényszóró izzó csőbe szerelve.
(#) Atis57 válasza btoti hozzászólására (») Nov 17, 2011 /
 
Szia!
Szeretnélek kiegésziteni;"Gyakorlatilag csak hagyományos ízzók, LED-lámpák, fűtőtestek." ez RENDBEN van.!
De ez nem; "HA pl. TV-t is, mikrót is, Kompakt fénycsövet, "a mikrót majd később.
ezen fogyasztók kapcsoló üzemű táppal mennek ,vagyis a bejövő 230V-t egyenirányitják (kb 320v DC ) ezt alakitják tovább 10-70kHz- es négyszögimpulzusokká , ezt transzformálják le /fel . hogy utána egyenirányitják-e (PL; PC laptop tápok , 1,5-12V-s tápegységek )/.Ezen tápok elég széles tartományban működő képesek . nagyon sok TV PC táp 65 V Ac vagy 90V Dc től már rendesen működik.
A kompakt fénycsövek is 180V DC ról már jól működnek.
Ezt könnyű előállitani 12V-s gk. akkuk soros kapcsolásával is . A 7Ah-s akkucsoportról egész este lehetne Tv-t nézni vagy 3-5 órát ámitógépezni. a 35-44 stb Ah-s akkuról meg napokig....Ráadásul a "kiselejtezett " akkuk is megfelelnek. a kisáramú üzemmód miatt.
A MIKRÓ; sajna a legrugalmatlanabb készülék 230V-s trafója van kb 900--1500W között. Ez sajna csak 200-270V és 45-65HZ között működik jól...Ráadásul érzékeny a jelalakjára is ,leginkább a sinust szereti.
de ha más véleményed ?
(#) btoti válasza Atis57 hozzászólására (») Nov 17, 2011 /
 
Szia!
Mondhatni teljesen egyetértek. Annyit tennék hozzá, hogy az ilyesmi szinten elektronikához értőknél nem is igen merül fel általános kérdés. Sőt merünk ötleteket, tanácsokat adni, amik leginkább jók, még ha nem is feltétlenül a legjobbak.
Zölcsi pl. helyesen és tisztességesen azzal kezdte, hogy nem ért az elektronikához. Én se mindenhez, talán Te se és más se.
Ha nekem lenne hasonló igényem akár még napelemmel, agregátorral fűszerezve a fogyasztók külön áramkörökre válogatásával, átvezetékezéssel kezdeném. A fesz. figyelő, átkapcsoló elektronika nem okozna gondot, de biztosan lennének más, mélyebb problémáim és azt megkérdezném Tőled is.

Én is inkább a 12V (14) -s fűtőtestet erőltetném a mindenképp veszteséges trafóval szemben. Ráadásul a trafó áttétele, hatásfoka frekvencia függő is, amiről legalább tudni kell, ha nem is jelentős a szerepe fűtésnél.

Régen a fűtőszálhoz használt ellenállás huzalt egyszerűen cekasznak hívtuk. Ez még elvétve ma is megvehető kiskereskedelemben, vagy kimenthető megszakadt, de nem túl sokat használt fűtőbetétekből. Egyenes inox cső egyik vége lezárva, a cekasz tekercs egyik vége "pici" furaton átfőzve, odahegesztve, samott kiöntés (az egyszerűbb kiönthetőség miatt tartom jobbnak az egyenest az "u" alaktól). A cső másik végén menetes kiképzés, hőálló klingerit tömítés, az egyik vezeték itt kilóg, a másik vég a csőtest. A 14V miatt nincs érintésvédelmi szempont, de az egyik pólus elszigetelése nélkül nem tehető a vízbe a durranógáz fejlődés miatt.
(#) btoti válasza tozso72 hozzászólására (») Nov 17, 2011 /
 
Vitathatatlan! Vélemény1 nem erről szólt.
Vez. veszteségről bővebben: ITT
(#) btoti válasza zölcsi hozzászólására (») Nov 17, 2011 /
 
Szinkronizálás itt ("Nincs hálózati betáplálás, szinkronizálás, csak vagy-vagy választás."): A hálózat betáplálás nélkül is használható az inverter, szinkron generátor gerjesztő áramköre referenciájaként a feszültség, frekvencia, fázisszög tükrözésével. Durva analógiával, mint egy stabilizátorban a zener dióda. A hálózatba táplálásnak egy előírt tűréshatáron belül ez alapfeltétele minimum a rákapcsolás pillanatában. A hálózatba tápláló inverterek ezt elvégzik (már amelyiket az Áramszolgáltató is elfogad), közvetlen generátoros (inverter nélküli) betápláláskor pedig a szinkronizáló automatikának a feladata ez is.
Hány W-s inverter kell? - Ahány W 230V, 50Hz-re szükséged van. Betápláláskor célszerű a szélerőmű beépített max. teljesítményével megegyezőt, kettős ellátásnál el kell dönteni, hogy miket akarsz inverterről is működtetni (Ezek várható egyidejű max. teljesítménye). Ha az egész háztartásét, akkor nézd meg a villanyóránál hány A-s főbiztosíték (3fázisnál összesen) van. Pl. ez 20A-s, akkor 230V x 20A = 4 600W = 4,6kW. Ebben némi ráhagyás mindig van, tehát valamivel kevesebb inverter teljesítmény is elég, legfeljebb a mosógép nem mehet inverterről.
(#) zölcsi válasza btoti hozzászólására (») Nov 17, 2011 /
 
köszönöm a választ!

ilyen felállásnál ez gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor vált, egy pillanatra elmegy az áram? Vagy hogy kell ezt elképzelni?
(#) btoti válasza zölcsi hozzászólására (») Nov 17, 2011 /
 
Melyik felállásban?
(#) zölcsi válasza btoti hozzászólására (») Nov 17, 2011 /
 
hogyha akkumulátorba töltődik az áram, és abból táplálom hálózatba, majd ha leesik a fesz, akkor vált hálózatra
(#) btoti válasza zölcsi hozzászólására (») Nov 18, 2011 /
 
Ha hálózatba tápláló inverter van pl. szélerőműről meghajtva, akkor nem kell aku, mert a tárolás, a puffer szerepét az országos hálózat biztosítja. Amikor fúj a szél betáplálsz, amikor és amennyi villany kell, akkor és annyit vételezel. A szaldónál, célszerűen évenkéntinél egyenleget vonnak. Ha többet fogyasztottál, mint betápláltál Te fizeted csak a különbséget, fordítva neked fizetik a különbség mindenkori eladási árának (ez most ~50 Ft/kWó) 85%-át.

Ebben az esetben nincs átkapcsolás, Te mindig a hálózatból fogyasztasz. Amikor van betáplálni való, azt az inverter a beépített szinkronizáló automatikájával észrevétlenül elintézi, nincs pillanatnyi kiesés se. Ahol mégis van, ott rosszul kivitelezték! Megvásárlás előtt az Áramszolgáltatóval egyeztetendő, hogy a kinézett invertert elfogadják-e? Nem a boltos, vagy a haverok szava számít, bármit is állítanak róla!
Aku persze lehet áramszünet esetére, de az "átkapcsolódás" (ami a párhuzamos (szinkron) üzem miatt nem is igazán átkapcsolódás, inkább csak kiesik az egyik párhuzamos energiaforrás, a hálózat) ekkor se vehető észre csak amikor lemerült az aku telep is, ha közben nem jött vissza a hálózat.
Az aku telepes üzemet kis elektronikával meg lehet fűszerezni, hogy csak bizonyos kiemelt fogyasztók mehessenek az akuról. Ehhez villanyszerelési szempontból ezeknek külön áramkörön (biztosítékon) kell lenniük.
Következő: »»   375 / 507
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem