Sziasztok! Nekem van egy elektromos kerékpár hátsó kereke benne a 36 voltos motorral. Ha valakit esetleg érdekel, szélgenerátor építéshez az írjon rám! Napelemre szívesen elcserélném. ( pl.: ASI-12 )

Az aszinkron motor gyári forgórésze mágnesesség szempontjából ugyan úgy viselkedne szerintetek mint ha tömör lenne és nem lemezelt ,valamint nem lenne benne alu öntés?

Nem. Az alu öntés, az a rövidzár a forgórészben. Nagyon fontos a veszteségek szempontjából, hogy jó vezetőképességű legyen. A vas kevéssé jó vezető, ezért veszteséget okozna. A forgórész testje pedig azért van lemezelve, dinamólemezből, hogy a jó mágneses vezetés mellett, az örvényáramú veszteségek alacsonyak legyenek, hasonlóan a transzformátorokhoz. A tömör vas ezért nem megfelelő.

Bocsi lehet rosszul kérdeztem.Nem arra lennék kiváncsi hogy a motorban miért van ugy ahogy,hanem ha állandó mágneses forgórészt csinálok akkor nem akarok akkora vashengert beszerezni mint a gyári hanem lemarnám a gyáriról a felesleget és arra rakom a mágneseket majd arra a sarut.Kérdés csak az hogy mivel az tele van aluval vajon a mágneses erövonalak ugyan olyan intenzitással kapcsolódnának ezen a vasmagon keresztül a másikhoz mintha tömör lenne vagy nem mivel az alun is t kell küzdeni magát.

Akkor ez már szinkron generátor (vagy motor). Ha állandó mágnes van a forgórészen, akkor nem is lehet mellette rövidzár. Abban az esetben lehet tömör (lágy)vas is a forgórész, mert a forgórészben nincs fluxusváltozás.

Állandó mágneses generátor lenne.Sok munkátol megkímélném magam ha nemkéne a tengelyről lenyomatni a gyári forgót majd beszerezni valahonnan egy tömör vashengert aminek átméröje 110mm és hossza 100mm.majd ezt kifurni és illeszteni a tengelyre és rányomatni.Ezt simán meglehetne spórolni ha a gyári forgót használjuk ugy mintha tömör vas lenne.Csak hát nemaz.Így kérdés hogy viselkedne erövonal továbbításnál az alu miatt.

És a mágneseket hogyan rakod fel, hogy kiegyensúlyozva is legyenek, és a légrés is kicsi legyen? Az alumínium a legkisebb probléma, azt ki is lehet olvasztani.

Úgy ahogy eddig is csináltam,saruval.Az nemprobléma.Az alu viszont mágnesesség szempontjából olyan mint a levegö tehát felesleges kiolvasztani.

Hát, nem egészen. Ha nincs rövidrezárva, akkor igen, de ha rövidre van zárva, akkor mozgás közben feszültség indukálódik benne, ami a rövidzár miatt áramot is, annak pedig van mágneses tere....

Mivel a forgórészre vannak rögzítve a mágnesek, így azzal szinkron forog a mágneses mező is.
Emiatt nem lenne erővonalmetszés a forgórész rövidrezárt vezetőiben, így áram sem.
Tehát ebből a szempontból lényegtelen, hogy ottvan-e vagy nincs a rövidrezárt menet.
Sőtt egyes szinkron generátorba direkt építenek rövidrezárt kalickát, indítási és tranziens stabilitás növelés céljából (bele a pólussaruba).

Annyi baja lehet a dolognak, hogy a mágnes alatt kisebb keresztmetszetű lesz a vas, így ott az indukció magas lesz, akár telíthet is.
Ha a kalicka alá adódik a marás mélysége, akkor semmi gond.
Mechanikai problémák nemtudom, hogy adódnának-e.
A lemezek hőillesztéssel vannak feltéve a tengelyre,
a kalicka azért valamelyest összefogja a lemezeket, egyenletesen adja át minden lemezre az erőhatást.
Lehet, hogy végig kellene hegeszteni a lemezeket 2-3 (semleges)vonalon...

Az a helyzet hogy tuti nem menne a marás mélysége a rövidrezárt rész alá.Femm be kellene valamit ügyeskedni hogy betelít e , vagy talán van annyi "esze" a mágneses erövonalaknak és lemennek olyan mélyen a forgóba ahol már tömör a vas és ott kanyarodnak el.

Azért eröltetem a gyári forgórész meghagyását mert 1.5kW 6polus feletti motorokba már akkora a forgórész hogy gondot jelenthet a tömör vashenger beszerzése.Ha fentmarad a gyári kevesebb a munka is+ ha mágnestakarékos megoldással tehát ahol nincs mágnes ott maradhatna a forgórész érintetlenül.Csak itt is az a kérdés hogy betelít e a mágnestelen polus.

Szia!
Mutatnék néhány gyári megvalósítást.

Élek vele. Átgondolok olyan méreteket aminek a puszta nézegetésen túl gyakorlati hasznát is vehetem a mérőgenerátor megépítésénél, és 1-2 napon belül megadom. Alapvetően az összehasonlítás érdekel majd n db mágnes és n/2 db ugyanakkora, de "patkó" mágnessé tett közt tárcsagenerátor esetén. (A mágnes takarékos eset tárcsagenerátornál.)
Az inspiráló alapötlet (Nem Erbe ötletét célzom lenyúlni!): Ha két azonos mágnest É-D pólusaival összetapasztunk akár pl. vastömb közbeiktatásával, akkor ennél az új mágnesnél a pólusok előtti térerő (ugyanakkora távolságban a levegőben) szerintem ugyanakkora, mint volt az eredeti, fele akkora mágneseknél. Vagy nem? Szerintetek? (Vállalom a tudatlanság bélyegét is.)

Ez egy 6 polusu gyári aszinkron motor akar lenni.A mágnesek helye pusztán le van marva a gyári forgórészről.Sajna jól látszik hogy betelít a forgórészben.
Remélem jól rajzoltam a forgórész és így néz ki kb.

Az alu mi célból van a Te forgórészedben? Maguk a "rövidrezárt menetek", vagy egyéb?
A rövidrezárt meneteket szerintem el kell távolítani a lemezelt vasmag légrései miatt kialakuló pulzáló mágneses mező miatt állandó mágnesnél. A lemezelt mag az általad már nézegetett telítődési határ szempontjából kérdéses, amit gondolom ki lehet számolni, szimulálni. Egyébként mindegy, hogy lemezelt, vagy tömör, csak a lemezelt új gyártásánál feleslegesen drágább, de itt az olcsóbb, egyszerűbb átalakítás meglevőből az eset.

Az állandó mágneses LEMEZELT forgórészen (vagy állón, ha azon vannak a mágnesek) NE LEGYEN semmilyen rövidrezárt tekercs! (Szándékos befolyásolás - a Gulyi88 említett, más eset.)
Hogy a hőkezeléssel tengelyre sajtolt, ragasztott, alu kiöntött tömb ki bírja-e az esztergálás nyomatékát, melegedést? - Ez már a TE szakmád.

Az alu mi célból van a Te forgórészedben? Maguk a "rövidrezárt menetek", vagy egyéb?<------írtam hogy ez egy gyári motor gyári forgórésszel!Tehát azok a rövidrezárt menetek.Mikor megveszünk egy aszinkron motor akkor a forgórész is benne van pontosan elkészítve kicsi légréssel.Namost azért erölködök, hogy lehetne a legegyszerübben elkészíteni az állandó mágneses forgórészt.pl ugy ha meghagyjuk a gyári forgót,csak mágnesnek marunk helyet benne úgy ahogy pl a szimuláción is látszik.Ezzel anyagot spórolunk időt és munkát is.<--ez a jobbik része.A baj az mint kiderült a szimuláción és sejteni is lehetett hogy betelít a mágnes a gyári forgóban a rövidrezárt oszlopos részben.Fele mágnessel van szimulálva és így 0.9T az indukció az állórészben.Szerintem ez kevés.>>

Az első részhez: Nem ilyen irányba tettem fel a kérdést. "Előfordulhat", hogy rezet használnak vezetőként, akár rezet aluval kiöntve. Ez így már mellékes, és ami ebben jó lehet az nagy ötlet.
Valahogy jó lenne azokat az alu "meneteket" megszakítani. Szerintem nagyon nem jó, hogy ott van az a "tekercs", különösen a lemezelt vas telítődése mellett. Fogalmam sincs, hogy miképp - talán valahol beleszúrni, vagy a végét leszedni, ha bírja az esztergányozást.
Megenged-e az állórész horonyszáma (össz. horony / 6 3f-nál pólus PÁRONKÉNT akár áttekercseléssel) több és kisebb mágnest? Vagy eleve így nézted? Bocs, de nem elemeztem a képeket.

Közben megnéztem a képeket. Gány ügy, nincs technikailag kivitelezhető ötletem. Az alu kiolvasztása és vasreszelék, vagy ferrit őrlemény péppel való kitöltés szerintem reménytelen, bár segítene.
Egyetlen valós remény, hogy ez a 0,9T mire elég vajon szélgépnél elérhető fordulaton?

Ez a ferritpéppel való kiöntés tetszik.Már csak az a kérdés házi körülmények között hogyan lehet kiolvasztani az alut?

Valamilyen vegyi anyaggal talán ki lehet maratni a kalickát, mint a rezet a vaskloriddal.
(fordítva már láttam, a vasat maratták le a kalickáról iskolai bemutatódarab..)
Ferritpor helyett szerintem inkább vasport kell alkalmazni valami műgyantába keverve.
A ferrit sokkal hamarabb telít, mint a vas(0.3T).

Sziasztok! Elektromos kerékpár (36volt) kerékmotor jó lehet szélkerékhez? .-ha igen mennyi energia lapulhat benne? Köszi!

Vakon beugrott ötlet volt, azt hittem kiröhögtök. Gulyi88-l egyetértve a vasreszelék tényleg jobb és hozzá is férhetőbb. Talán még vékony acél kötöződrót pálcikák is megtennék műgyantával. Az alu eltávolítása után nincs örvényáram veszély, csak a vastömeget kellene növelni.
A kiolvasztás izgalmas lehet a tengelyre minden bizonnyal hősajtolással rögzített mag miatt. Esetleg a másra nem használható mosógép motorok feláldozásával (valószínű azokban is alu van) kipróbálni szúrólánggal, terülő kisebb hőmérsékletű lánggal, stb..
A vegyi kioldás? ...? Van köztünk legalább amatőr vegyész?

A vegyi kioldás? ...? Van köztünk legalább amatőr vegyész? Jólenne ha lenne

Nekem is jött egy ötlet, be is lehetne hegeszteni a kalicka utána maradt gödröt.
Mondjuk CO vagy AVI -val feltölteni..

Alumínium oldódása réz(II)-klorid oldatban

Szükséges anyagok: víz (H2O), nátrium-klorid (NaCl), réz-szulfát, kristályos (CuSO4 * 5 H2O), alumínium (Al)
Szükséges eszközök: kémcső, hurkapálca (a keveréshez)

A réz(II)-klorid oldatot a következő képpen állítjuk elő: kb. 20 ml forró vízben oldjunk fel 2,5 g kristályos réz-szulfátot és 0,73 g nátrium-kloridot. Várjuk meg, míg teljesen fel nem oldódik a két anyag. Zöld színű oldatot kell kapjunk. Dobjunk az oldatba kb. 0,5 g alufóliát (alumíniumpor is jó). Heves reakció megy végbe, az oldat ha hideg volt, felmelegszik. Gázfejlődés tapasztalható, hidrogén fejlődik, mert az alumínium elbontja a vizet; közben leválik a réz, mivel az alumínium redukálja a rézionokat rézzé.

vajon fél kiló aluhoz mennyi kell és müködhet?Áztassam az egész forgót a löttyben és az alu szépen eltünik belöle? Félek

Nem kell kétségbeesni a mágnes alatt visszamaradó alucsíkok miatt. Egyrészt az alu picit jobb mágneses szempontból, mint a levegő. Másrészt a pólussaru alatt nem lehet mágneses tér "átfordulás", legfeljebb minimális ingadozás, aminek az örvényáram keltése minimális. A vas gerjesztését állandó esetben nyugodtan felviheted telítésig. A lemezelt dinamólemez ezt biztosan jobban bírja, mint a tömör lágyvas (szénacél..., amit a boltban kaphatsz. )
Nemcsak idő, munkát, hanem komoly kölséget is spórolsz vele.
A szimulációban ne a forgórész gerjesztésével foglalkozz, hanem az állórésszel, mert abban nemcsak gerjesztés, hanem gerjesztésváltozás is van, +-max-ig. !!!
Vannak acélok, amik 2 T-ig is gerjeszthetők, de a permeabilitás sokkal rosszabb, mint a trafó-dinamólemezeké. Ez utóbbi kettő sem teljesen egyforma.

Csak egy tipp, ha jól tudom, akkor a kihasznált vasklorid tulajdonképpen rézkloriddá alakul. Szóval egy próbát megér, előtúrni a műhely legmélyebb zugából az elhasznált vaskloridot.

Azt minden esetben ellenőrizni kell, hogy a vasat bántja-e az anyag.

Fele pólussal miért dupla a felület? ???

Tettem a mágnesekre sarut és javult a helyzet.
Saru nélkül 0.9T volt a horonyoszlop indukció.
Saruval ez felment 1.16T ig és az állórész más területén is erősödőtt kb 1.27T, valamint sokkal egyenletesebben oszlik el.Lehet így már érne valamit ez az "olcsó" megoldás!?