Még egy: A képen látható hengergörgős csapágynál a lehető legkisebbre veheted a légrést, nem kell aggódni, hogy hamar belever az állórészbe.

Az a csapágy nem kúpos, így a hézaga sem állítható.

Nem is azt írtam, hogy soha, hanem sokára kopik el annyira, hogy beleverjen.

Az a csapágy teljesen új, a fordulattal úgy számolok, hogy nem fog 450 fölé menni, így talán kibír majd pár évet.

Előre is kösz! Az összefoglalót is. Én még mágneskörök tekintetében (is) a tanulás stádiumában vagyok, így semmiképp nem tennék jóslatokat, de ennek az "Erbe-féle" mágnesspórolási lehetőségnek a végére akarok jutni. Talán még a Fem-t (bocs, ha nem is így hívják) is letöltöm - jól jönne egy link.
A fejelésen még gondolkodom. Úgy tudom, hogy a kilépő erővonalsűrűség (térerő) a pólusok előtt korlátozva van a permeabilitás különbség miatt. E-miatt a nagyobbá tett pólus felület lehet, hogy nagyobb térerősséget, így nagyobb indukciót (B) eredményezhet egy nagy tömegű, nagy mágneses energiájú mágnes esetében. - Nos persze valamiféle méretezés szerint. ...???

A légrés növelése vitathatatlanul csökkenti a ragadást. Meddig érdemes elmenni, amikor még nem csökken a teljesítmény, vagy hol az optimum?
A "túl erős, túl nagy térfogatú" a mágnes se egyértelmű. Próbálom szajkózni, hogy a kilépő erővonalak mennyiségének korlátja van. Egy "nagyon erős" mágnes tapadó ereje "nagyon nagy", de a pólusai előtt mérhető térerő (kilépett erővonal sűrűség) lehet, hogy csak akkora, mint pl. egy ugyanilyen anyagból készült, de fele térfogatú mágnesé. Talán Gulyi88 erre is gondolt a korábbi elég lenne fele, harmada vastag mágnes felvetésében.
Neked vannak adott mágneseid, így nyilván az az olcsóbb, ha ezeket a talán feleslegesen nagy térfogatú mágneseket használod, mint éppen elégséges újakat vennél. Ez van, már mint mágnes, ezekből kell a lehető legtöbbet kihozni!
Fő csapásiránynak én a ~0,5 mm-s légrés mellet a pólusszám (ami megváltoztathatatlanul adja a pólus távolságot az adott méretű mágnesek miatt), fejelés és a tekercskiosztás (hány horony/tekercsrész, 1, 2, 3 rétegű tekercselés) kérdések tisztázását jelölném meg (magamnak).

A ragadás csökkentésére több módszer is létezik, ebből talán a legrosszabb a légrés növelése. A többi is csökkenti a kivehető teljesítményt és növeli a névleges feszültség eléréséhez szükséges fordulatszámot.
Annyira misztifikáljátok a sok pólust a kis fordulatszámhoz. Pedig a kivehető teljesítmény számításának képletében sehol sem szerepel. Kell hozzá ugye alapban a fordulatszám, a hasznos felület (vasmag vagy légmagos tekercsek össz keresztmetszete) és a gerjesztés. Hol van itt a pólusszám?
A gerjesztés meg ugye a legkönnyebben a légrés csökkentésével növelhető.
Hind esetében csupán azért lesz jobb a sok pólus, mert a vasmag külseje kisebb pólusszámnál hamar telítődne, ami a már korábban felvetett problámákat okozná. Ugyanígy hasonló okból értelmetlen kis fordulatszámra készült vagmagnál, pl. 24 hornyos, erőltetni a sok pólust. Ott a forgórész-külső köpeny közötti vékony ujjak telítődnének, míg a külső részben jelentéktelen lenne a gerjesztés. Leggazdaságosabb, ha közel azonos erővonalsűrűség alakul ki mindenhol.
Ugyanígy többször szóbakerült, hogy a légrésben nem célszerű 0,5-0,55 T fölé erőltetni a gerjesztést, mert ezekben a ujjakban ekkor már 1,2 T vagy azt meghaladó lesz. Azaz hiába van teljes szegmenset befogó vastag 1,4 T remanenciájú mágnesed, ha az eredmény "200,2 V".

Ha gondolod megcsinálom a szimulációt a konkrét tervedre.
Következő méretek kellenének:Állórész külső átmérője,állórész belső átmérője,horonyoszlop magassága,horonyoszlop vastagsága,horonyoszlop fejének vastagsága.
Forgórész rajza vagy pontos leirása,mennyi mágnes és milyen méretű, saru méret ha van stb...
Meglátjuk hogy alakul.

Lassan el kellene mondani Hind-nek, hogy miként gondoljuk mi a generátorát.
Folytatom a hozzászólásod. Arányosan néztem a képről a méreteket. Én úgy látom, hogy egy mágnese 0,3-0.5 mm légrés mellett három fog 1 Teslás gerjesztését elintézi úgy, hogy használva van a "mágnestakarékos" módszert. Szemre a koszurú elbírja három fog fluxusát. Ebből már következik, hogy 6 vagy 12 pólusú forgórészt lehet használni, és minden második pólusba kell mágnes. Mindkét esetben 6 darabra van szükség. (milyen fura a fizika). Ha Hind eldönti, hogy melyik pólusszám a szimpatikus, meg kapunk egy fordulatszámhoz rendelt feszültséget, akkor meg mondunk egy menetszámot meg huzalvastagságot. Mit szólsz hozzá?

Köszönöm a felajánlást, természetesen élnék az alkalommal.
A kért adatok:
Állórész külső átmérő 190 mm, belső 150 mm
Horony oszlop magasság: 17mm, vastagság: 4mm, fej vastagság 10mm
légrés 0,5mm
Mágnesek mérete: 50*25*12mm N42
A forgó rész: vasmagra felragasztott 12 pólus egymás után fordított polaritással (két mágnes egy sorban egymástól kicsit eltolva oldal irányban ad egy pólust), mágnes saru 5 mm legnagyobb vastagsággal, 34 mm szélességgel néhány fok ferdeséggel ( kb. 10 mm eltérés a két vége között.)
A visszatápláló inverternek 250 V nyitott feszültség kell, hogy elinduljon.

A ?mágnestakarékos? módszert sajnos nem tudom kivitelezni. Először is az eredeti tengelyt fel kéne hizlalnom 150 mm átmérőre, már ez sem menne, de ha mégis, akkor a marással lennék bajban. Az a tervem, hogy az eredeti mágnes sarukat erősítem vissza némi alátét lapos vassal a helyükre, körkörösre esztergálom és erre ragasztom a mágneseket, a mágnesekre a sarukat, aztán az egészet kiöntöm műgyantával, majd méretre esztergálom.

"... Annyira misztifikáljátok a sok pólust a kis fordulatszámhoz." Részemről inkább a minél nagyobb gerjesztést a telítődési határokig. Ez pedig igen sok egymásra is ható tényező függvénye, mint ahogy ebben azt hiszem mindannyian egyetértünk. Legfeljebb hol ezt, hol azt a tényezőt fogtuk vallatóra. Én tőled is sok jó gondolkodási irányt kaptam, köszönöm. Az én generátor építésben mindenképp tudatlan gondolataim, kétkedéseim pedig hátha legalább agytornákat generált.
Hind generátor problémája hála Nektek egész jó úton jár. Gen24 szimulációs vizsgálata sokat fog segíteni a végső megoldásban. (Hátha az én személyes kérésem szimulációját se felejti el.) Még nyitott kérdés a menetszám - feszültség, tekercskiosztás számszerűsítése.

Az ok, amiért a sok pólust erőltetem, a frekvencia. Lehet, hogy ezt is rosszul tudom, de a pólusszám hatással van a frekvenciára, dupla pólusszám, dupla frekvencia.
Szintén fórumon rám ragadt képlet szerint a feszültség meghatározása: (Ueff = N * 4,44 * f * max fluxus).
Ahol f a frekvenciát jelölné, tehát az én értelmezésemben így van hatással a pólusszám a teljesítményre, vagyis én ebből agyaltam ki, hogy ha a teljesítményem nem is nőhet bizonyos érték fölé, de dupla pólusszámmal fele fordulaton vehetem ki.
Ez nekem azért lenne fontos, mivel ragaszkodom az áttétel nélküli kivitelhez.
Nincs kizárva, hogy valamit félreértettem, volt már olyan.

Látod, épp erről írtam korábban. Te a képletből csak az egyik tételt nézed. Fele pólusszámnál igaz, hogy fele a frekvencia de a fluxus duplája. Ha végigszámolod...
Túl sok mágnessel sok lesz a vasveszteséged.

Valami nem stimmel.

Állórész 40mm/2. Egy oldalon 20 mm, ebből 17 mm a horonymélység. Az állórész külső fala csupán 3 mm lenne? A fényképen nem így látszik.
Mérd meg az öntöttvas köpeny belső átmérőjét mind a két oldalon!

Valóban igazad van, elmértem, a nagy tolómérővel mértem az 10 mm-rel kevesebbet mér. A helyes érték 200 mm külső átmérőre.
Köszi!

Erbe! Kérjük meg a Hind gépénél az állórész koszorú lemezelt részének a vastagságát, a jelenlegi légrést és azt, hogy a mostani saru hány hornyot fog át. (a fog vastagsága is kell).
Arra gondolok, hogy a jelenlegi saruk alá betenni a neodymot, meg megnézni, hogy a három fázisú tekercset hogy lehet (ha lehet) berakni. Közben ezt a gondolatot elnevezzük kókányolás helyett gazdaságos megoldásnak.
Mottó: ha egy gondolat elég őrült, érdemes megnézni, hogy mennyire igaz.

Az még mindig nagyon kevés. 25-17=8 mm. 4 mm horonyvastagság mellett ez 2 horony. Ilyen értékek mellett 12 pólusnál kevesebb használata nem igazán célszerű. 6 pólus már többszörös horonykeresztmetszetet ad, a közbenső páros értékek meg nem használhatóak. A mágneses tér kis része kimehet az öntöttvas köpenybe, mert egyrészt annak sokkal nagyobb az ellenállása, másrészt laposan az állórészt követve oszlik el benne. Ha ezzel is számolnánk és emellett gerjesztnénk túl a vasmagot, az már valóban aránytalanul nagy vasveszteséget okozna.
Az eredeti generátort csak azért készíthették el 4 pólusúra, mert az állandó mágnesük gyengécske volt. ~3-szoros teljesítménynövekedésre számíthatsz, az...
800/1500*200*3= 320 W. Reméljük, ennél még picit többre. Egy kicsit levon belőle, ha az eredeti 2 fázis helyett 3 fázisra tekercseled.
Nekilátok 12 pólussal számolgatni.

Pedig csak annyiból áll, hogy minden második pólustörzsbe mágnes helyett vele azonos méretű vasdarabot teszel. Majd meglátjuk, mit mutat a szimuláció, de 25 mm széles ~1,3 T erősségű mágnest állítasz szembe pólusonként 3*4= 12 mm vasmaggal.

Akkor átrajzolom,mert már megcsináltam....

Na kész van.Remélem tudtam segíteni.Elég brutális horonyoszlop indukciód lesz ezzel a megoldással.Majdnem 2T!
Véleményem szerint jóval vékonyabb mágnesek és elegendőek lennének,viszont a vasmag lehetne vastagabb.

Szuper a szimuláció.
Na erről beszélek már mióta.
Bár letöltöttem a FEMM-et és ki is próbáltam, sokkal bonyolultabb kezelése miatt inkább továbbra is a Vizimaggal szórakoztam. Az messze nem képes ilyen csodákra. Gondolom egy ilyen összeállítása sem néhány perc?

Megnéztem fele mágnessel is,és tökéletes így is az indukció,szinte semmit nem gyengül.

Meglehet tanulni csak csinálni kell sokat és sokat.Nekem Gulyi88 segített,köszönet érte!

Konkrét méretekre neked is megcsinálom szívesen a szimulációt.

Nagyon köszönöm a fáradozásodat, és bocs a mérési hibáért.
Akkor úgy tűnik valóban csak a fele mágnest fogom felrakni, megspóroltatok nekem pár forintot, köszi.
Akkor azt hiszem a forgórész kérdést kipipálhatjuk.
Tekercselésre, felmerült egy új opció, 0,75-ös huzal duplán tekerve talán beleférne 45 dupla menet tekercsenként, vagy az 1,6-os 25-30 menet.

Pár megjegyzés a szépen elkészített szimulációhoz:
A 2 Tesla nagyon sok, nincs értelme. Ha megnézed a 1099681 hozzászólásom, én csak 6 mágnest kalkuláltam. Egy saru alá nem teljes hosszban kerül mágnes, a szimuláció ezt a figurát nem tudja, csak ha három dimenzióban menne. Némi spekulációval a valós helyzethez azért megnézhető.
A vékonyabb mágnesek nem adnak fele akkora Tesla értéket, hanem majdnem annyit, mint a vastagabb. Van rá a neten konkrét bemérés leírva magyarázattal együtt.
Ahogy én értettem a Hind hozzászólását, nem sík felületre akarja felrakni a mágneseket. Ez fog változtatni elég nagyot a mágneses körön.
Ha érdekel a mágnesesség, tudok segíteni irodalommal vagy magyarázattal, ha kéred.

A mágneseknek a sík felületet meg tudom csinálni, a bemarás nem ment volna, de Erbe rávilágított, hogy miként lehet megoldani.

Maradtak még problémák. Lehet hogy már írtam a szélkerék és a generátor induló nyomatékának összeillesztéséről. Egyszerű 10 perces mérések adatainak hiányában maradunk a próbálkozásnál (pedig ismerjük a kiskutya példáját).
Vannak ismert eljárások a mágnes beépítésénél az indulás megkönnyítésére. A 1038973 és 1039221 hozzászólásomban írtam erről. A Generátor24 villanymotor átalakítása a teljesen elvékonyodó saru szélekkel szintén egy lehetőség, és jól beleillik a már felsoroltakba.
Tudom, kaptál a huzalvastagságra fix tippet. De vajon mi alapján? Talán jobb lenne, ha itt is inkább Erbére hallgatnál.

Se kötekedés, se értetlenkedés - ma nincs időm belemélyedni, ezért kérdezem:
Fele pólussal miért dupla a fluxus?