A hozzászólásod a fiatalságomat juttatta eszembe. Egy Ezermester újságban megjelent cikk alapján tekertük a trafót, akkor még 24 gramm EI vasmagot kellett felhasználni 1 watt átviteléhez. A világító tekercs működését is jól megfigyelted. Nekem tetszik a hozzáállásod a dolgokhoz. Valahogy én is így kezdtem, és a dolgok iránti érdeklődésem a mai napig megmaradt.

Valamikor kb. 30évvel ezelőtt a MÉH telepen (akkor még működött) vettem úgynevezett dinamólemezt, és azt vagdostam méretre, abból tekertem (nem csak magamnak) hegesztőtrafót 7X7,5cm-es (kb 2500W) vasmagkeresztmetszettel (1Volt/menet) és kb. 25Kg lemez ment bele. Jobbak voltak mint a gyári Hetra heg. trafók.
A kapcsüzemű tápokba, és a hegesztőinverterbe viszont nem láttam még lemezelt vasmagot.

Az 1,6-s vezetékből hány menet férne el?
Hány db horony van az állórészen és mekkora ezek távolsága? - ? fázisú tekercselés alakítható ki
A hornyolás tengely irányú, vagy azzal némi szöget zár be? - a mágnes póluskiosztást ehhez is igazítani kell, hogy ne csak csőkulccsal lehessen megmozdítani a tengelyt
A mágnes cserét hogy képzeled? A régiek kivésésével, kiköszörülésével és helyükbe a neodymium mágneseket, vagy új forgórész gyártással?
Összesen hány cm3 N42-s mágnes rakható be? - minél több a cm3, annál nagyobb teljesítmény adott, pl. alacsony fordulaton, no meg a kilépő pólusfelület is beleszól

Minimum ezek ismerete kellene még, és az ötletgyár biztosan beindul! A várható terhelt feszültség még rejtély, de valószínű, hogy 100V-s nagyságrendben lesz. Azt az inverter majd a helyére rakja. A 22kg vasmag tömegtől 2-3 kW max. teljesítmény remélhető, de milyen fordulaton? - nekem még sejtelmem sincs.

Az eredeti tekercse 80 menetes volt, az 1,6 os huzalból 25 kényelmesen belefér, 30 még belemehet talán. A hornyok egyenesek, 10 cm hosszú a vasmag, és az eredeti mágnesek is.
A mágneseket nem kell levésni csavarral vannak felfogatva, bár még nem sikerült kicsavarni egyet sem. A forgórész a mágnesekkel csapágyakkal 15 kg.
A mágnesek felrakásához még nincs meg az anyagom, de valami vastag falú vascsőre szeretném őket felragasztani a ragadás csökkentésére nem pont tengely irányban.
A mágnesek 5cm*2,5cm*1,2cm N42?es , kettőt raknék egymás mellé, hogy átérje a 10 centis vasmagot. 12 pólust tervezek felrakni,
Az állórész 36 hornyos, 3 fázisban tervezem tekercselni, 6 tekercs /fázis, így minden tekercs mindkét ágára tudna dolgozni egy ?egy mágnes egyszerre.
Közben körülnéztem, hogy milyen huzalt tudnék berakni az 1,6-os helyett amivel tudnám növelni a menetszámot és valamivel többet tud mint az eredeti, talán az 1,12-es még szóba jöhet mint legkisebb átmérő.
A rajz amit beraktam nagyjából arányos az én generátorommal, egy mágnes két hornyot fog át.

Javasolnék eztazt:
A mágnesek szélessége legyen annyi, mint amennyi horony tartozik egy fázis tekercs elemhez (rajzodon 3 horony szélesség).
Teljesen felesleges a mágneseknek ilyen vastagnak lenniük, 5mm vastagság bőven sok.

A miértje már ki van vesézve generátor24 aszinkron átalakítása környékén.

Már megírtam a szöveget a nem szimpatikus tekercs-mágnes viszonyról, de Guly88 megelőzött.
A Generátor24 által elkészített sarus megoldás itt segítene. Sajnos nem közölt induló nyomatékot a generátoráról, pedig ez lehet hogy igen jó minősítést adna a munkájának.
Megjegyzés: a neodym mágnes beépítésnek egyedüli buktatója, hogy megnő a generátor induló nyomatéka. Már kellene lenni a fórumon elegendő gyakorlati adatnak arról, hogy egy generátor nagyságnál mi a várható nyomaték. A szélkerék induló nyomatéka is számolható, de ennek gyakorlati ellenőrzése sem történt meg. Így aztán csak reménykedni lehet abban, hogy az összeépített szélgép és generátor elindul.
Javaslat: kísérletezni kell, de a mágnesek berakását úgy kell elvégezni, hogy sikertelenség esetén könnyen kimenthetők legyenek.

Mint gulyi88 írta, túlzott a mágnesvastagság. ( neked kell eldöntened, hogy kétszer akkora mágnesmennyiséggel nem 200, hanem 200,2 V-ot adjon le...) Ezt ellensúlyozni tudod azzal, hogy a korábban többször betett vázlat alapján csak minden második szegmensben készítesz fészket a mágnesnek. Nem kell ferdíteni, 2 mágnesnél elég 1-2 mm elcsúsztatással beragasztani. A pólussaru nem árt, csökkenti a légrést, ami ugye "minden jónak elrontója".
A mágnesek felületét már ismerjük, valahol talán 1-1 horonyköz keresztmetszetét is megtalálnánk, a lehetséges menetszámot már megírtad, sőt még a mágnesek fajtáját is (N42?). Az összeépített szerkezet légrése ismeretében már meg tudjuk adni a fordulatszámhoz tartozó kapocsfeszültséget, a huzalkeresztmetszet alapján pedig a terhelhetőséget, teljesítményt, hatásfokot... Hiányzik még valami?

A mágnesek mérete már adott, amikor elkezdtem foglalkozni a generátor építés gondolatával, még légmagosban gondolkodtam, ahhoz szereztem be még annó a mágneseket.
Azt nem értem miért jó ha az egész tekercset átéri a mágnes. Én úgy gondolnám, hogy mivel a tekercs két szára ellentétes irányú, így ugyanabban a mezőben egymás ellen dolgoznak. A légmagos generátorból indultam ki, ott az volt a jó ha a mágnes elfért a tekercs két szára között.

Nem ragaszkodom hozzá, hogy belerakjak 24 mágnest, ha 6 pólusból is ki lehetne hozni a maximumot. Eredetileg engem is Generátor 24 átalakítása ihletett meg, és a 6 pólusra gondoltam pólus sarukkal, de úgy gondoltam a több mágnes jobb, viszont a 12 pólusnál már nem férne el a pólus saru.

Elméletben kevered a tekercs és a tekercspár fogalmát. A mágnesnek célszerű lefednie a tekercs vagy a tekercsen belüli vasmagrész felszínét. Ebben azonos a légmagos és vasmagos. Ekkor tudja a tekercsen belül a lehető legnagyobb átmenő erővonalmennyiséget létrehozni (közelítően). Ennek a változása + és - hozza létre a feszültséget.
Ha átgondolod, az ellentétes irányú tekercsszárakon az átmenet is ellentétes, É>D - D>É, így azonos irányú feszültséget indukál, ami összeadódik.

Nálad nem kell ferdére maratni a hornyokat, csak 2-3 mm-rel szélesebbre és a 2 mágnest picit eltolni.

A te rajzodon ha jól veszem ki, 6 mágnessel van kialakítva 12 pólus, a vas forgórész segítségével, én úgy gondoltam, hogy az egymás utáni mágneseket fordított polaritással rakom fel.
Ezt a tekercs tekercspár kérdést át kell gondolnom, már azt hittem értem, de úgy látszik mégsem.

A teljesítmény szempontjából mindegy hogy a nálad lehetséges 2, 4, 6 vagy 12 pólusból melyiket választod. A meglévő mágnes határozza meg, hogy jössz ki jobban. Ha a mágneses kört le tudod modellezni, akkor nem lesz gondod. Az Erbe javaslatát is érdemes megnézni, hogy mi történik, ha csak minden második saru alá kerül mágnes. A feszültség kiszámolása meg nem gond (főleg ha Erbe megcsinálja).

Ha minden második saru alatt van mágnes az eredmény pocsék ahhoz képest mintha rendesen felraknánk az összes mágnest váltakozó polaritással. .Femm legalább is ezt mutatta.

Azt már értem, hogy a teljesítmény véges, de ha 12 pólust rakok be akkor feleakkora fordulaton elérhetem mint 6 pólussal. Vagy ezt is rosszul gondolom?

Az Erbe felvetése mindenképp megér egy próbát. Nekem nincs meg a Femm. A mágnes fizikája, meg a saját mágnes beméréseim változatlanul adnak esélyt az Erbe ötletének. A jelenlegi mániám a megtérülés, és ha nagyságrendileg nem ront nagyot a lecsökkent fluxus, de csak fele mágnest kell megvenni?.
Mondom mindezt azért, mert én most az autógenerátor átalakításával foglalkozom, és ott is hasonló dilemma jött elő.
Utálom ezt a homály szöveget, de a valóságot csak az elmélet leírásával lehet pontosan megmutatni. Napok óta gondolkodom azon, írjak-e a Te problémádról. Lehet hagy ma megteszem.

Mindegy milyen módszerrel és meggondolással számolok, a fizikában mindig azonos eredményt kell kapnom, hisz az csak modellezi a természetet.
Légy szíves, olvasd el megint a 1097542 hozzászólásom a billenő nyomatékról. A legnagyobb átvihető nyomaték a mágneses mező erejétől és nagyságától függ, de hogy azt hány póluspár állítja elő, az érdektelen. Ez egy egyszerű megközelítés.
Megteheted a fenti bizonyítást úgy is, hogy kiszámolod egy adott gépnél több pólusszámra a fluxust, menetszámot a feszültséghez és a huzal vastagságot, majd a teljesítményt, a fenti eredményt kell kapnod. (én a légréses generátor tanulásakor megtettem, hisz érdekelt a "miért?".)

Hála Istennek sok jó ötletet kaptál már is, és az előkészület is előbb tart, mint az sejthető volt a korábbi hozzászólásaidból.

Ha a végső felhasználáskor a kapott fesz. inverterre megy, akkor én az 1,6-s huzalból "taposnék" bele annyit, amennyi sérülés nélkül elfér a horonyban (és a tekercsfejek is). Ezt persze még át kellene gondolni, hogy az 1,12-s huzal menet-többlete mennyi plusz fesz-t jelentene. A várható inverter bemeneti fesz. tartományában kellene maradni, hogy ne keljen még egy plusz AC-DC invertert is berakni a híd egyenirányító helyett. (Csak mellesleg: a 3f-ú, 2utas hid egyenirányító kimenetén a fázisonkénti fesz. 2,34-szerese jelenik meg!)
Az egymást követő É-D-i pólusoknak egy-időben illene fedni egy-egy tekercsrész ellentétes oldalát (a középvonalaknak). Generátoroknál a ragadás csökkentésére viszont ezen mindig csalni kell egy keveset. Ez a tervezett pólus ferdítéssel megoldottnak látszik, ezt akartam javasolni.
A pólusok közti "horony" szélessége adott a meglevő mágnesek és rotor kerület miatt. Ezen nincs mit tervezni, így ezzel a ragadáson sincs mit változtatni. A pólusok kilépő felületét mindenképp íves fejeléssel kellene lezárni (valami Generátor24 félére gondolok).
Az Erbe-féle "mágnes spórolós" megoldás jó ötlet (én is agyalok hasonló megoldáson a mégis megépítendő mérő tárcsagenerátoromnál a hasáb mágnesek pólusaira ragasztott laposvasakkal "patkómágnessé" alakítással), csak a szórt, a tekercs vasmagot el nem érő mágneses tér minimalizálása félek nagyon alapos, pontos tervezést, kísérletezést igényelne. Ennél is hagynék 1/3-1/5-nyi távolságot a pólusok oldalai közt. (Jó lenne a "csoda" Ferm-l, vagy mivel megnézni a különbségeket néhány pólus-rés esetére.)
A rotor - stator közti légrés legyen minél kisebb. (No ez jó értelmes, főleg "műszaki" tanács lett.) 0,6-0,8 mm-re le kellene menni. Ez még talán enyhe, normális csapágykopás után sem jelentene beverést a rotor pólusfejek centírozó lemarása, leköszörülése után.

Változatlanul 2-3 kW-s generátor reményét sejteti az átalakítás. Hajrá tovább!

Ha ez kétszer akkora mágnes térfogatot is jelent, akkor kb. igen. A kilépő pólus felületnek is maradni kell, mert a kilépő erővonal sűrűségét (térerőt) a kilépő felület anyaga (nikkel, króm, vas) és a levegő permeabilitás viszonya korlátozza (mágneses tér törése határfelületen).
Ezekkel a korlátozásokkal igaz a több pólus, több teljesítmény azonos fordulaton.

!!!
Meglevő mágneseid vannak, így a tekercsoldal - pólus távolság, tekercs szélesség - pólus szélesség a fő szempont. Ez meghatározza a pólusszámot.
Közben jutott eszembe, hogy a Generátor24-féle pólus fejelésnél további javulást eredményezhet a kissé túllógatott, "gombafej" szerű fejelés.

Készítettem pár képet, talán így jobban látszik miről lenne szó.

Most megelőzöm Gulyi88-at. Mekkora az állórész fogának a vastagsága? Mekkora légrést tervezel? A szokásos méret 0,3-0,5 mm.

Csináltam egy nagyon gyors szimulációt.Szerintem látszik a különbség.

Megcsinálhatnád 6 p-p helyett 4 p-p-vel is ugyanezt a két modellezést. Érdekelne, hogy mekkora a különbség, ha a pólusok közti távolságot megnöveljük.

Erbe nem így gondolta, mint a szimuláció képe, de én sem. Saru kerül a mágnesekre, és a berakatlan mágnes helye nincs kimarva. Így a légrés, amit az erővonalaknak át kell ütni, mindenütt egyforma, mondjuk 0,5 mm. Egy adott mágnes vastagságra normál esetben 0,5 mm, vagy a spórolós figurában 1 mm levegő átütése jut feladatul.
Természetesen a kimarás szélesebb, mint a mágnes, hogy az erővonalak kényszerüljenek átmenni az állórészen.
Na, valaki vegye át a fórum ügyeletet, én megyek autót szervizelni.

Ja, igen. Teljes és fele mágnessel ugyanolyan forgórész alakzat kellene, csak fele mágn-nél minden második pólusnál van mágnes.
Bocs, hogy dolgoztatlak!

Megcsinálom majd úgy is de ugyanez fog kijönni amúgy pici különbséggel.mindenki emlegeti hogy a szomszéd mágnes felé nehogy menjenek az erővonalak. Nem az a lényeg hogy milyen közel vannak egymáshoz a mágnesek hanem hogy az állórészen minden horonyoszlop alatt jó közel ahogy csak lehet legyen mágnes.Ez az ami megakadályozza hogy átmenjek és az erővonalak az állórészen keresztül záródjanak.
A mágnes szélességének megfelelő vastagságú anyag kell alatta felette meg minél közelebb az állórészhez, két mágnes közötti rész pedig pontosan a horonyoszlopok közötti táv kell hogy legyen.Ekkor garantáltan az állórészben záródik minden erővonal.Ha a mágneseket megfejeljük saruval akkor is ezt kell követni csak annyi hogy gyengébb lesz az indukció.

Remélem tudunk játszani egy kis "Ki mit tud"-ot. Nálam Erbe a nyerő!
A Hind mágnesére, és közvetlenül a felületre számolva nekem egy 0,95-ös szorzójú fluxus gyengülés jött ki. Az áttétellel hajtott generátornál (én most ebben gondolkodom) picit kell megemelni a fordulatot, és jön az eredeti feszültség és teljesítmény.
A valóság persze más lesz, mert a mágnest némi méretezés után lehet berakni a helyére. A végső méret kialakulása után ki lehet számolni, vagy be lehet mérni fizikai módszerrel, mi lesz, ha fele mágnest használok, és ez az eredmény dönt.
Megjegyzés: más méretű mágnesnél más eredmény jön ki. A fizikai bemérést aki nem ismeri, annak elmondom.

Kivettem az eredeti mágneseket, azt gondoltam kicsit erősebbek lesznek, bármekkora vas felületről két újjal levehetők, vascsőről a saját súlyától lecsúszik.
Lehet, hogy egy kicsit tényleg sok lesz bele 24 db ennyire erős mágnes, de nem szándékozom emiatt kisebbeket venni.
Ma elolvastam egy rakat angol tanulmányt a különböző elrendezésekről, és az egyikben a ragadás csökkentésére a légrés növelését említik,
Azon gondolkodom, hogy ha már eleve túlmágnesezett lesz így a generátor, akkor talán be lehetne áldozni ebből egy keveset a légrés növelésével.

Nagyon jól sikerültek a képeid. Mindent látni rajtuk, ami lényeges. A generátor állórész lemezelt vasmagja nagyon soványka. A tervező helyében nem tettem volna bele 4 pólusú forgórészt, inkább 6 vagy 8 pólusút. Ebből a szempontból jobban jársz a sokpólusú elosztással. Generator24 szimulációján látni, hogy a dupla erősségű mágnesezésnél nagyon besűrűsödnek a hornyok alatt az erővonalak. Túlmágnesezve ez a rész telítődni fog, illetve az erővonalak egy része átlép az öntöttvas befoglaló tömbbe és ott örvényáramokat kelt.
Gyanítom, az állórész súlyát ezzel az öntöttvas tömbbel együtt mérted. Először is számítottam rá.
Folytassuk: Ami nem tud kilépni, illetve az örvényáram "visszaszorítja" az telítésbe viszi a vasmagot. Innentől kezdve életbelép az 1-es törvény. Na nem az, hogy a főnöknek mindig igaza van, hanem dupla mágnessel eléred, hogy 200 V helyett 200,2 V-ot termel.
Nem lett volna olyan rossz az az eredeti generátor, ha a mágnesek köré tekersz néhány menetet és rákötsz egy töltésvezérlőt. Amíg kicsi a fordulat, belenyom egy kis többlet gerjesztést, ha meg túlnőne a feszültség, elveszi.