A tervező alapja nem az én munkám, a neten megtalálható kis táblázatot magyarítottam és egészítettem ki. Ha gondolod kirakhatod.

Ismerős volt.
Meg is kerestem a gépemen a korábbi verziót de a javított jóval egyszerűbb és sokkal több adattal szolgál.
Köszönjük szépen.

Kösz! Hamarosan felkerül remélhetőleg sokak hasznára. Ott talán kevésbé kallódik el, mint a hála Istennek lassan kibogozhatatlan mennyiségű hozzászólásokban.
Hasonló magyarítást magam is végeztem, pl. a Canstein alap méretezővel.

btoti! csak szólók , hogy a norton letiltja a weblapodat, kártékony webhely címszóval! javaslom, csekkold le.

Kösz! Átnéztem az összes tartalmat NOD-al, semmit nem talált. Remélem csak túlzott érzékenység, óvatosság az oka. Talán valamelyik Google hirdetés, banner, sok link, vagy visszaugrási lehetőség az elejére (ciklus gyanú), esetleg a SpamPoison. Ha az utóbbi, azt meg megérdemli.

Valaki homályosítson fel....
Vasmagról lenne szó.Ha egy 36 hornyos vasmagban 3 fázisú tekercselés van,fázisonként 12 tekercs 0.9 es zománchuzallal tekerve,tekercselés átfedéssel készül,tekercsenként 14menettel.Ezzel a megoldással az állórészből üresen 80v dc feszültség, és rövidzárban 17A áram jön le.De nem is ez a lényeg!
A kérdés az lenne ,ha feltételeznénk hogy az állórész hornyaiban ezzel a 0.9es dróttal mondjuk elférne 40 menet és a tekercselés a fent leírtak szerint készülne el akkor hogy alakulna a kivehető teljesítmény?
A 0.9 huzalnál 14 menetről 40 menetre való emelés csak pusztán a feszültséget növelné és az amper maradna, vagy átalakulna a belső ellenállás és borulna minden?Vagy emelni kéne huzal átmérőt úgy hogy kb 25 menet 1.2 huzal?
Ami lényeg hogy ha feltételezzük a nagyobb hornyot akkor a legfeljebb említett megoldást milyen menetszám-huzalvastagság arányban kéne megtekerni hogy a teljesítmény növekedjen.

Szerintem csak akkor tudsz kivenni több teljesítményt,ha van még kihasználatlan vastömeg a generátorodban.
Ha jó a hatásfoka,akkor csak a kivehető feszültséget tudod variálni,a teljesítmény meg marad annyi,amennyi.
Fordulatszám növelés esetleg?

Barret szerint és szerintem is a kivehető max. teljesítményt a vasmag tömeg és a tekercshuzal max. áram terhelhetősége korlátozza be. (Az átütési feszültségnek min. 5kV-nak kell lenni. Tehát ezt figyelmen kívül hagyhatjuk.) Ez a motor névleges feszültségén és teljesítményénél van 10-20%-nyi tartalékkal.
Vagyis a kivehető max. teljesítményt nem lehet megnövelni semmilyen trükkel az adott vasmagtömeg korlát miatt, ha a motor tervezése az elvárható anyag-, tömeg spórolás szempontjai szerint történt.
A menetszám növeléssel szerintem az elérhető, hogy kisebb fordulaton vehető ki a max. teljesítmény, mivel kisebb ford-n nagyobb feszültséget kapunk. A belső ellenálás növekedés hátránya nagyságrenddel kisebb, mint a fesz. növekedés előnye.
A megengedett legnagyobb ford. is arányosan kisebb lesz!!! - Ügyelni kell a max. terhelésre viharban!
Az eredeti tekercselés melletti ford. növelés nem járható, mert az indukció nem növelhető az adott vasmag telítődése fölé. No meg épp a magas névl. ford. a probléma szélgenerátoroknál! Viszont ugyanakkora indukció (fordulat) nagyobb menetszámnál nagyobb fesz-t hoz létre.
Konkluzió: én a menetsz. növelést tartom jónak az eredeti vez. keresztmetszettel - amennyi elfér a hornyokban a tekercsfej helyigényével együtt.

Ez lemaradt:
A telj. csak a vastömeg (és tekercs huzal keresztmetszet) növelésével növelhető.
Az elérhető, hogy kisebb fordulaton vehető ki nagyobb, legfeljebb az eredeti max. teljesítmény.

Amennyiben nincsenek még teli a hornyok, akkor teljesítmény növekedést okoz az, ha telitekered.
Ha teli vannak, akkor a teljesítmény nem fog számottevően változni az áttekeréssel.
Csak azt tudod befolyásonli, hogy milyen feszültségszinten jöjjön ki.
Tehát a vasmagot ki kell hajtani a BH görbe könyökéig, és az összes rézteret a lehető legjobban ki kell tekercselni, ezzel a gép kihasználtága maximális lehet.
Hogy milyen huzalvastagsággal, azt a névleges fordulatszám, a kívánt feszültség és a rendelkezésre álló rézterület határozza majd meg.
A fordulatszám növelése minden esetben a kivehető teljesítmény NÖVEKEDÉSÉT okozza.
(magasabb fordulat magasabb feszültség, az áram pedig közel ugyanannyi lehet...)

A teljesítménynövekedés a feltett kérdésben:
A változtatott gép teljesítménye azonos fordulaton azonos huzalvastagsággal közelítőleg
Putána = Pelötte*Nutána/Nelötte.
De ehhez el kell férjen a többlet huzal, ergo elötte a gép nem volt gazdaságosan megtervezve, ilyen pedig gyakorlatilag nem fordulhat elő.

A döntés a TE kezedben.
A ford. növelés elméletileg vitathatatlanul fennálló lehetőség. Én gyakorlati okok miatt vetném el (valós anyagból készült lemezelt vasmag határfrekvenciája, hiszterézis-, örvényáramú veszteség frekvencia függése, áttételmű veszteség). Hogy ezek 2-3 szoros ford. növeléskor milyen mértékűek, ezen lehet számolgatni.
A vez. keresztmetszet növelés (max. rézkitöltés ilyetén kielégítése az eredeti menetszámmal) is gyanús, mert egy jól tervezett gépnél a használt vez. megengedett legnagyobb áramánál a BH görbe könyökéig illene eleve kihajtani a vasmagot.
Szerintem változatlanul a gyakorlati lehetőség a menetszám növelése az eredeti keresztmetszetű huzallal - amennyi elfér.

A fázisonkénti 12db tekercsrész eredetileg sorba van kötve? Ha csoda folytán felezve, harmadolva párhuzamosan is lenne (az eredeti motoros nyomatékmenet miatt ennek kicsi az esélye), akkor ez egy újabb lehetőséget kínálna. (Soros tekercseléssel, keresztmetszet növeléssel.)

Csak mellesleg hirtelen felindulásból: a tekercsek deltába kötésével is lehet némi teljesítményt növelni (nagyobb fordulat és/vagy menetszám kell eredeti vez. keresztmetszet mellett). A megengedett max. áramot a tekercsekben ténylegesen folyó áram határozza meg függetlenül a mért, vagy számolt fázis, vagy vonali áramtól.

"egy jól tervezett gépnél a használt vez. megengedett legnagyobb áramánál a BH görbe könyökéig illene eleve kihajtani a vasmagot."
Motor üzemmódban illik bizonyos ráhagyással dolgozni. Egyrészt a hálózati feszültségingadozás miatt, amit bár a szolgáltatók meghatározott értéken belül kötelesek lennének tartani, a "végeken" ennek ellenére 10%-ot meghaladó kilengések is tapasztalhatóak. Fölfelé 247-nél eddig nem mértem többet, de hegyi hajlékoknál a hegesztés, nagyobb körfűrész bizony 190-re is leviszi.
Az se mindegy, hogy egy motor állandóan pörög, pl. 3 műszakban, vagy időszakosan szipákol kis vizet egy házi vízműben. A BH könyök megközelítésével jelentősen nő a vasveszteség, azt meghaladva meg más is. Főként a füst.
Ugyanez generátor üzemben legfeljebb annyiban jelentkezik, hogy nem nő tovább a feszültség.
Régebbi motorokban bizony elég jelentős holt tér maradt, ennek kitöltésében sok függ a tekercselő gyakorlottságától.

Sziasztok!
Én is a fejembe vettem egy régi mágneses generátorom átalakítását, ami most éppen témába vág. Az eredeti generátor 4 pólusú volt, két fázisra tekerve 0,75-ös huzallal. Eredetileg 800W körüli teljesítményre volt képes. Ezt szeretném átalakítani kicsit a meglévő neomágnesekkel, és huzallal, amit még tárcsagenerátor építéshez szereztem be anno. Van 24 db N42-es mágnesem, és elég sok 1,6 mm-es huzalom a tekercseléshez. A cél 2-3 kW kinyerése lenne 3- 400 közötti fordulaton, és 200 V egyen feszültség minél alacsonyabb fordulaton ( hálózatra szeretném visszatáplálni majd egyszer.
A mostani agyammal a csatolt képen látható verziót képzeltem el, de ha lenne ennél jobb ötletetek, azt szívesen meghallgatnám.

Úgy nézem a kép lemaradt, hátha most sikerül.

Épp előbb írt gulyi88 is a BH könyökről. Hiába van akármilyen erős neo... mágnesed, ha a vasban nem tudsz nagyobb gerjesztést létrehozni. 1450 fordulaton 800 W-os motorból-generátorból 400 fordulaton soha nem fogsz 2 kW-ot kivenni. Pontosabban kivehetnél, ha vízhűtéssel megnövelnéd a kivehető áramot, persze iszonyatos veszteségek mellett.

Mint azt már írtam korábban, nem vagyok elektromos szakember, de úgy gondoltam annak csak van valami oka, hogy ma már mindenki méregdrága neodim mágneseket használ az olcsó ferrit helyett. Én azért reménykedem némi teljesítmény növekedésben emiatt.
A másik pedig a tekercselés, a generátor adatlapja szerint max. áram az eredeti tekercseléssel 1,54 A lehet, az 1,6 mm átmérőjű vezetékre én úgy számolom 12 Amper körül még jó vagyok. Lemértem az állórészt tekercsek nélkül pontosan 22kg, eddig nem is gondoltam, hogy ez is számít.
Lehet, hogy nem fog 300-as fordulaton 200 voltot adni, a kérdésem pont az lenne, hogy ezekből az anyagokból hogyan lehetne a legtöbbet kihozni, a lehető legalacsonyabb fordulaton.
(A BH könyök sajnos még rejtély a számomra.)

22 kg-os vasmag az már komoly példány. Az üzemeltetési körülmények megváltoztatásával sokkal nagyobb teljesítményt lehet kihozni belőle, mint eredetileg.
Nem első eset, már volt rá példa. Teljesen mindegy, milyen huzallal tekered meg, hány voltot és hány ampert ad le. A kettőnek a szorzata számít. Ki lehet hozni 300 fordulaton 200 voltot, de nem 1,6-os huzallal. Ha azzal tekered tele, sok ampert tud, de kisebb feszültséget. Viszont mindkettőnél azonos az U*I érték. Ezt pedig a fordulatszám és a vasmag paraméterei határozzák meg. A vasmag felmágnesezése egy darabig közel lineáris, majd kisebb görbe után ellapul. Ez a görbe a BH könyök. A görbe elsimulását követően a tekercsen belül a gerjesztés a levegő mágneses gerjesztésével arányosan növekszik. Azaz innentől kezdve mintha légmagos tekercsed lenne. A BH könyök eléréséig viszont a légmagos tekercs sokszorosát adta ahhoz képest jelentéktelen mágneses "erőbefektetéssel" ( < mm3 mágnestérfogat).
Amíg egy motornál a BH könyök átlépést füst szokta jelezni, generátornál innen kezdve nem nő tovább a feszültség. Pontosabban arányos mágneses erőbefektetés növeléssel 1-1 ezreléknyit. Azt már neked kell eldöntened, hogy kétszer akkora mágnesmennyiséggel nem 200, hanem 200,2 V-ot adjon le a generátorod. >

Ez is jogos. Nemigen lehet néhány bekezdésbe összefoglalni a villamos gépek fizikáját.
"... legfeljebb annyiban jelentkezik, hogy nem nő tovább a feszültség." is azt erősíti, hogy egy adott BH görbéjű és adott tömegű vasmaggal (az eredetileg motorként használttal) a motoros névl. telj. max. az általam is korábban említett 10-20%-nyi tartalék -nál nagyobb max. teljesítményt nem lehet elérni semmilyen trükkel. (Ha csak rossz tervezés szüleményeként ez a tartalék nem jelentősen nagyobb 10-20%-nál. - ritka szerencse lenne.)
A menetszám és/vagy gerjesztő mágnes (akár elektromos akár állandó) erősségének növelésével csak az érhető el, hogy kisebb fordulaton nagyobb telj. vehető ki, de ez nem lesz nagyobb "végtelen" fordulaton se az eredeti névl. + tartalék teljesítménynél. Legfeljebb jelentéktelen néhány ezrelékkel, ha az egyre növekvő vasveszteség miatt nem izzik fel idő előtt a vasmag. (Ez utóbbi generátor üzemnél is fennáll, ugyan kisebb mértékű, mint motoros üzemnél.)

Szerintem is a teljesítmény növelés 10-20%-nál nagyobb mértékben reménytelen. A névleges ford. csökkentése oldható meg ilyetén "trükközésekkel".

Ez így van ahogy írod, és a lemezelt vasmagnál is egy bizonyos fordulat (frekvencia) felett nem növekszik a kivehető teljesítmény. Pl. kismotorok világítótekercse. A vasmag minősége nagyon befolyásolja a teljesítmény felső határát.
Valamikor az E I magos egyfázisú transzformátorok teljesítményét súlyra is meg lehetett határozni. 1kg vasmag kb. 100W teljesítményű.

Ez a 22kg vasmag tömeg szerintem jóval többre képes, mint 800W. Itt nem igaz a 10-20% tartalék, bár nem is motor volt. Durva saccal talán 2-3kW is kiszedhető neodim mágnesekkel. Épp ráérő emberek ki is számolhatnák pontosan.

Apró hiba csúszott a hozzászólásodba.

A fordulatszámmal lineárisan növekszik a kivehető teljesítmény. Egészen a tekercsek átütési szilárdságáig.

jani5-nek
A kismotorok generátorainak ehhez semmi köze. Azokat úgy méretezték, hogy egy bizonyos teljesítménynél ne adhassanak le többet. Aki meg a trafók teljesítményét kilóra méri, az nem szakember.

Eredetileg a generátor 200-as fordulat körül már 100 voltnál nagyobb feszültséget adott, 80 menetszámú tekercsek voltak benne, nem nagyon értettem, hogy hogyan ad 1500-as fordulaton 230 voltot (az adatlapja ezt írja) ha már ezen a fordulaton ennyit ad. A feszültségével nem volt gondom, de az 1.54 Amper az semmi egy ekkora géptől (összerakva kb. 50 kilós volt).
Attól nem félek, hogy elrontom, mert van egy másik ugyanilyen.

Egy generátor mellé szabályzó is tartozik, hiszen a generátornak 0-max. tartományban közel azonos feszültséget kell leadnia. Nem lehetetlen emiatt, hogy a névleges feszültségét terheletlen állapotban már sokkal kisebb fordulaton leadja. De max. fordulaton is azt kell leadnia. !!!
Generator24-gyel vitáztunk már többször emiatt, hogy a terheletlen vagy éppen rövidrezárási mérések semmire nem használhatóak, értékelhetetlenek.
Helyedben először szerkesztenék egy állandómágneses forgórészt. Ha már működik és látod, milyen fordulaton mit termel, sokkal egyszerűbb a nagy feszültség-kis áramból konverterrel kis feszültség-nagy áramot csinálni, mint áttekercselni.

Sajnos ez már nem opció, mivel már nincs benne a tekercs. De az eredeti két fázisú tekercseléssel nem is nagyon tudtam mit kezdeni úgy ahogy volt.
Egyébként ez egy vonat generátor volt gyárilag.
Berakom az adatlapját hátha kiderül belőle valami.

Bocs! Újra tervezés.
Ez a gerjesztés növelésére igaz (BH könyök). Már, mint az elérhető telj. növekedés. A menetszám és/vagy ford. növeléssel való telj. növelést a tekercs megengedett legnagyobb árama korlátozza az átütés, szétrepülésen túl.
Így talán már kibogoztam a szálakat.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a nagy fordulatú villanymotorok és a generátorok teljesítménye azonos nagyság mellett nagyobb, mint a kis fordulatúaké. Az ok prózai, megértéséhez nem kell csak józan ész. (a témát nem is érintő műszaki halandzsát meg mellőzni lehet).
Azt tudjuk, hogy egy villanymotorban a forgórészre a forgást az állórész és a forgórész közötti mágneses mező viszi át. A teljesítmény függ a mágneses mező erejétől, amit Gulyi88 és Erbe szemléletesen és részletesen elmondott, valamint a mágneses mező nagyságától, ami viszont csak a gép fizikai méretének függvénye. A mágneses mező nem egy fix kapcsolat, mint pl. egy lánchajtás. A maximális teljesítményt az határozza meg, hogy mekkora nyomatékot tud átvinni ez a mágneses erő. Túlterheléskor ezért megállhat a forgórész. A legnagyobb átvitt nyomaték neve a billenő nyomaték. Ennél több nyomatékot, erőt nem lehet rávinni a forgórészre. Ha a fizikai méreteket nem változtatom, a teljesítmény növelésnek egyedüli módja a fordulatszám növelés.
A generátornál is ez az elérhető maximális billenő nyomaték határozza meg a fordulatszámtól függő maximális teljesítményt.
A felhasznált irodalom: Uray Vilmos: Villamosgépek üzeme. (1974-es kiadás, 150. oldal, régen ebből tanultak a villamos mérnökök)
A fordulatszám növelésnek szélgépeknél sajnos határt szab a szélkerék induló nyomatéka.
Csak halkan jegyzem meg, hogy a fentiek miatt van az, hogy az azonos nagyságú generátoroknál 1,2,3 stb. póluspár esetén azonos fordulaton azonos a teljesítmény.

Fordulatszám növelés generátornál a teljesítmény növeléséhez:
Van néhány járulékos következmény, ami számunkra kedvező. A nagy fordulat miatt kevesebb menet kell a kívánt feszültséghez, nagyobb átmérőjű huzalt lehet használni, drasztikusan esik a belső ellenállás. A generátort meg hőterhelésre méretezik. A belénk gyökeresedett huzalra megengedett amper/mm. négyzet terhelést ezért pl. az autó generátornál jelentősen átlépik. Az általam most szétszedett generátor hornyaiban a 2 mm-es huzal jó nagy hézagokkal van betéve, gondolom, a hűlés miatt, a megengedett áram pedig 29/80 amper! (ez utóbbi agresszív hűtéssel).
Ismét megemlítem: a fordulatszám növelésnek a szélkerék és a generátor induló nyomatéka szab határt.

Érdekes. Az adatlap szerint állandó mágneses volt. A szabályzást valószinűleg a kismotor generátorokhoz hasonlóan nagy légréssel és a forgórészen belül a mágneshez közeli söntölésre alkalmas vasmagtörzzsel oldhatták meg. Így nem annyira feszültség, hanem inkább teljesítményszabályzású volt.
Kár volt szétvágni a tekercset, hiszen, mint írtad, próbáltad is. A régi állandómágneses forgórészt neo-ra cserélve komoly teljesítménynövekedést kaphatsz. A ferritmágneseknek (AlNiCo, stb) elég kicsi az erővonalsűrűsége (remanenciája), az meg se közelíti a vasmag teljesítőképességét. Akár háromszorosra is sikerülhet. Fontos, hogy a forgórész és az állórész között minél kisebb legyen a légrés, a szegmensek felülete meg minél jobban közelítsen az állórész szegmensei formájához.

Köszönöm az észrevételeket. De azért még visszatérnék egy kicsit a kérdésem lényegére ami igazából az lett volna, hogy az általam felvázolt elrendezés alkalmas e arra, hogy a lehető legkisebb fordulaton a legtöbbet kihozzam ezekből az rendelkezésre álló anyagokból, ( és most tekintsünk el a kissé extrémnek tűnő elvárásaimtól) vagy esetleg tudtok ennél jobbat is.
A lényeg az lenne, hogy direktben rá tudjak rakni egy 3,5-4 méter közötti rotort, amit majd akkor szeretnék megtervezni ha a generátor már üzemel.

A házi szélerőműben használt generátorok teljesítmény növelésének esélyei saját gondolat rendezés okán, természetesen ?vitára? bocsátás lehetőségével is:

- Hangsúlyoznám a szélerőműbeli felhasználást, ami az erőműi (VER) és gépjármű villamossági alkalmazásoktól eltérő vizsgálódási szempontokat jelent. Az erőműieknél a fesz. és frekv. állandó értéken tartásához kell a meghajtó mechanikus teljesítményt és a gerjesztést szabályozni. Gépjárműveknél pedig a generátorból kivehető max. telj-ig kényünk-kedvünk szerint áll rendelkezésre mechanikai teljesítmény (a motor telj-nek <1%-a a kivett villamos telj.). Itt a feszültség állandó értéken tartása az egyetlen szempont. Szélerőműnél a szélkerék fordulata (50-500 1/min), a tsr-től függő pillanatnyi hatásfok szerinti nyomatékának, mechanikai teljesítményének a nem, vagy csak részben befolyásolható szélsebességtől való függése, és az áttételezhetőség felső határa az áttételmű vesztesége miatt speciális alkalmazást jelent. Ezért nem árt körültekintően adaptálni a generátorok tankönyvekben leírt egy-egy felhasználási területének fizikáját. ? Mondom ezt magamnak!
- A kivehető pillanatnyi villamos teljesítmény növelésének lehetőségei áramköri megközelítésből:
A Thevenin helyettesítő kapcsolással (pki-thevenin kép) vizsgálva állandó terhelést (pl. fűtőszál), állandó belső ellenállást és állandó hatásfokot feltételezve a villamos Pki=f(Ug). Vagyis a Pki a belső fesz. generátor (üresjárati fesz. méréskor ennek a fesz-ét mérjük) feszültségétől függ annak négyzetével egyenes arányban.
Mitől függ ez a feszültség? Ug=f(?)
1. Az erővonalakat merőlegesen metsző vezeték hosszától = a póluspárok előtt egyidőben, azonos szöghelyzetben levő össz. sorbakötött menetszámtól.
2. A mágneses indukció (B) nagyságától.
3. A merőleges fuxusmetszés relatív sebességétől.
Hogy növelhető az Ug, ezzel együtt a Pki?
ad 1. A fázisonként sorbakötött, a póluspárok előtt azonos szöghelyzetben levő menetszám növelésével.
És/vagy a gerjesztő póluspárok számának növelésével addig, amíg a szomszédos pólusok távolsága nem kisebb, mint a tekercsenkénti tekercsoldalak távolsága (polusszam-pki kép). (Nem tévesztendő össze a párhuzamosan járatott erőműi szimmetrikus 3f-ú generátorok pólusszám ? teljesítmény függetlenségével!!!)
ad 2. Gerjesztő mágnes erősségének növelésével, légrés csökkentésével, minél jobb vasmag indukciós tényezővel, minél magasabb BH-könyökkel, horony és pólus kiképzés optimalizálásával, szoros tekercseléssel.
ad 3. Minél nagyobb fordulatszámmal és sugárral, hogy a kerületi metsző sebesség minél nagyobb legyen.
És, ha eltekintünk a terhelő impedancia állandóságától, akkor annak csökkentésével.
Pki-max korlátai:
1. A tekercselés áram és fesz. határa.
2. Max. ford. szám szétrepülés előtt és az áttételmű vesztesége kisebb maradjon, mint a szélkerék tengelyén megjelenő mechanikus teljesítmény.
3. A felhasznált anyagok valós méretei, anyagállandói (tekercstér ? vez. keresztmetszet, menetszám, mágnes ? méret, erősség, kilépő erővonal maximum, vasmag ? BH-gorbe, tömeg, kerület feloszthatósága ? pólus, horony méret, távolság, db szám, stb.).

Konklúzió új, vagy átalakítandó generátor teljesítményének növelésére:
- menetszám növelés (korlát a hely és átütési fesz.)
- gerjesztő mágnes erősségének növelése és/vagy a légrés csökkentése (korlát a vasmag BH-könyök szoros függésben a vasmag tömegével, mágneses ellenállásával és a mágnesek helyigénye)
- a fordulatszám növelése (korlát a szétesés, áttételmű vesztesége, átütési feszültség)
- a gerjesztés pólusszámának (póluspár) növelése (korlát a helyigény és a pólus-, tekercsoldal távolság)
Természetesen a kivenni kívánt villamos teljesítmény?szer 1/hatásfok nagyságú mechanikus teljesítménynek rendelkezésre kell állni a generátor tengelyén! Ha ez nem teljesül, akkor bármit trükközünk a ténylegesen kivett teljesítmény a mechanikus teljesítmény-szer a hatásfok nagyságú lesz csak! Teljesen mindegy, hogy ez a terhelésen mekkora áram és feszültség értékeket jelent, mivel ez már csak következény! (Pki = Ut x It = Pmech x hatásfok)

Ezekkel az általános szempontokkal a teljesítmény növelés valós, reális lehetőségeire ösztönözném a megfelelő műhellyel rendelkező szeles társakat. Az átalakítás, új építése előtt semmiképp nem nélkülözhető a mondhatni mérnöki igényességű átgondolás, számítás.>