Hű basszus!
Ez a mai napig nem változott a magyar kisvállalkozók körében egyébként. Mondjuk a többi panelen egyébként ott a lötstop, kivéve ugye a táppanelen, azon tudomásom szerint soha nem is volt.

Szia!
Az enyémben is R56-ok vannak, és nem látszik mókoltnak. A forrasztási oldalról sajna nincs képem. Gyári szám szerint '81-es, fekete műszeres.

Én úgy tudom, hogy 1979-ben adtak ki egy nullszériát, utána kezdték az újabb szériák gyártását ha jól tudom '84-ig? Van az enyémen is Gysz. ha jólláttam, de az alapján hogyan állapítom meg?

A nullszéria panelja és hálózati transzformátora másmilyen volt. A trafó lemezelt magos nem toroid, az erősítő áramköre egy nagy panelen volt megépítve.
Bővebben: Link

Akkoriban a gyári szám első két számjegye volt a gyártás éve.

Sziasztok!
Kicsit pontosítanék az SE 260 erősítővel kapcsolatban.
1979-ben elkészült a prototípus SE 260 és a komplett torony is még Tesla lemezjátszóval és az 1979-es gyártású HS 700-al. 1980-ban kiadták a nullszériás tornyot majd 1981-től már a sorozat készülékek kisebb módosítással (kivéve az SE 260-at, ott nagyobb módosításokat hajtottak végre) kerültek az üzletekbe. A nagy tornyot 1984-ben gyártották utoljára már az SM 250B magnóval, amit csak 1984-ben gyártottak.
Szerencsére a protó SE 260 a protó ST 240 és a protó HS 700-ból is van 1-1 készülék a gyűjteményemben igen ritka kincsek.
Ha bárkinek bármilyen Orion Hi-Fi készüléket kellene javítani, akkor azt vállalom típustól függetlenül. Üdv bakter7210.

Az ORION hi-fi toronyról elsődleges információkat HIFI MAGAZIN interneten is elérhető olvasásával lehet szerezni. Fenti hozzászólásban vannak hasznos információk, csak kissé hézagosak.
A HS700 a "futottak még" alatt van egy lépcsővel. Amennyiben hangminőségről beszélünk..

Tisztelt segítő! Rendben értettem, ha valami nem tiszta akkor leírom szívesen.

Sziasztok! Ide is feltenném a kérdésemet, mert ez a témakör tűnik a leginkább autentikusnak a kérdésemben:
A nagy Orion toronyról nincs valakinek részletes javítási könyve? Az erősítőjében levő trafó feszültség és áramadatai érdekelnének, az egyes szekunderek áramterhelhetősége. Annyit tudok róla, hogy 2 szekunder van rajta egyenként 35 V-os, 27-nél leágazással. Sajnos a két 27 V-os tekercs nem egyforma, az egyik 27 a másik 28 V-os. Egyenként szerintem nem tudják azt az áramot, amire nekem szükségem volna, szemre 1,2-es huzalból vannak. Párhuzamosan kapcsolni meg az eltérő feszültség miatt nem tudom. Ezért érdekelne a tekercsek áramterhelhetősége. (5 A kellene, egy labortápba menne)
Kösz

Szevasz!
2 db 12V-os halogén toroid sorbakötve elég lehet?
Üdv. M.

Kösz. Legalább 28-30 V kell. Egyébként a trafó már megvan, nem akarnék másikra beruházni.

Csak emlékekre hagyatkozva, kb. 300 VA-es trafó van az erősítőben, és azon van kb. 2x27V (erősítőtáp), 1x5V (világítás) és 1x20V (védelem és kiegészítők). Az értékek csak közelítőek.
A két utóbbi feszültség csak néhány 100 mA-es tekercs, tehát kis túlzással a teljesítmény a 2x27 V-on van, azaz ott reális lehet 5A-es terhelhetőség.
Ráadásul úgy emlékszem, nem két független tekercse van a trafónak, hanem csak középen megcsapolták az 54V-ot, amiben ha nem tévedek, akkor nem is tudnád őket párhuzamosan kötni.
Két általános megjegyzés a trafókhoz.
Előfordulhatnak gyártási sajátosságok, de általában az egyformára tevezett tekercsek egyformák is szoktak lenni. A menetszámot egzaktul számolja a gép.
A trafók akár jelentős mértékben is túlterhelhetők, éppen úgy mint a vezetékek. Átmérő 1,2-es huzal, mégha nem is ideálisan de biztosan terhelhető 5A-el (4,4 A/mm2-es áramsűrűség nem számít szélsőségesnek).

Szia! Használj kétszer egyutas egyenirányítást! Bővebben: Link

Lehet, hogy gyárilag így van. Ami hozzám került, azon, bár a tekercselés gyári, de sarukkal össze vannak kötve. Van rajta 2 db független 27 V-os tekercs, sajnos nem pontosan azonos feszültségűek, meg 2 db azt hiszem, 8 V-os tekercs, ugyanolyan vastag huzalból, mint a 27 V-os. A középen megcsapolt 54 V meg nem lenne gond, mert akkor nem graetzet, hanem kétutas egyenirányítást használok, két diódával, és már meg is van az egyenirányított 27 V. Sajnos ezt megakadályozza, hogy a két 27 V-os tekercs nem egyforma feszültségű. Hozzáteszem, bemondás szerint (akitől származik) állítása szerint a nagy Orion torony trafója. Ettől még bármi lehet.

Ha az a pici eltérés a gond, akkor biztos átfűzhető1-2-3 menet a magon és sorba köthető az eredeti tekerccsel. Ha a nagyobb feszből akarsz kisebbet, akkor a tekercset úgy kötöd, hogy levonódjon a feszültség az eredetiből.
Üdv. M.

A 27 és a 28 V-os tekercset fázishelyesen sorba kötve, két egyutas egyenirányítással ugyan elvileg lesz egy kis hullámosság a tápban, az egyik félhullámban 1,41*28-1 V-ra, a másikban 1,41*27-1 V-ra töltődik a puffer. Ezt az említett labortáp alkalmazás könnyedén fel kell dolgozza.
Megteheted azt is, hogy a 28 és a 27 V-os szekundereket nem kötöd össze, hanem mindkettő külön Graetz-et kap és a két Graetz pozitív és negatív lábait párhuzamosítod. Részterhelésnél lehet csak a 28 V-os szekunderen folyik majd áram, de azt vígan bírni fogja. Teljes terhelésnél eshet meg, hogy 27 V-os tekercs pár százalékkal kevésbé melegszik - az meg kit zavar?

SE260

Helló! Egy munkámat SE2260-as erősítővel "fizették ki". Nagyon örültem neki, mert már elég hosszú ideje szerettem volna ilyen erősítőt. Ez a példány egy kazánházban kallódott, félig-meddig szétszedve. Nem is ecsetelem az állapotát, mert elég gyalázatos volt.
Amennyire tudtam felújítottam, és amit még lehetett eredeti állapotba hoztam, jó lett, de azért nem professzionális az állapota!
Itt jönne a kérdésem amiért ebbe a csoportba írok. A hangerőszabályzó gombot kilyukasztották, poziciójelző LED-et raktak bele, de ezt a műveletet pillanatpákával követték el. Gondolhatjátok, hogy néz ki. Meg a bemenetválasztó gomb tengelye is törött volt, és a gomb is (a tengelydarabbal együtt) hiányzott. Nem tud valaki ilyen gombok beszerezhetőségéről valamit?