Hű basszus!
Ez a mai napig nem változott a magyar kisvállalkozók körében egyébként. Mondjuk a többi panelen egyébként ott a lötstop, kivéve ugye a táppanelen, azon tudomásom szerint soha nem is volt.

Szia!
Az enyémben is R56-ok vannak, és nem látszik mókoltnak. A forrasztási oldalról sajna nincs képem. Gyári szám szerint '81-es, fekete műszeres.

Én úgy tudom, hogy 1979-ben adtak ki egy nullszériát, utána kezdték az újabb szériák gyártását ha jól tudom '84-ig? Van az enyémen is Gysz. ha jólláttam, de az alapján hogyan állapítom meg?

A nullszéria panelja és hálózati transzformátora másmilyen volt. A trafó lemezelt magos nem toroid, az erősítő áramköre egy nagy panelen volt megépítve.
Bővebben: Link

Akkoriban a gyári szám első két számjegye volt a gyártás éve.

Sziasztok!
Kicsit pontosítanék az SE 260 erősítővel kapcsolatban.
1979-ben elkészült a prototípus SE 260 és a komplett torony is még Tesla lemezjátszóval és az 1979-es gyártású HS 700-al. 1980-ban kiadták a nullszériás tornyot majd 1981-től már a sorozat készülékek kisebb módosítással (kivéve az SE 260-at, ott nagyobb módosításokat hajtottak végre) kerültek az üzletekbe. A nagy tornyot 1984-ben gyártották utoljára már az SM 250B magnóval, amit csak 1984-ben gyártottak.
Szerencsére a protó SE 260 a protó ST 240 és a protó HS 700-ból is van 1-1 készülék a gyűjteményemben igen ritka kincsek.
Ha bárkinek bármilyen Orion Hi-Fi készüléket kellene javítani, akkor azt vállalom típustól függetlenül. Üdv bakter7210.

Az ORION hi-fi toronyról elsődleges információkat HIFI MAGAZIN interneten is elérhető olvasásával lehet szerezni. Fenti hozzászólásban vannak hasznos információk, csak kissé hézagosak.
A HS700 a "futottak még" alatt van egy lépcsővel. Amennyiben hangminőségről beszélünk..

Tisztelt segítő! Rendben értettem, ha valami nem tiszta akkor leírom szívesen.

Sziasztok! Ide is feltenném a kérdésemet, mert ez a témakör tűnik a leginkább autentikusnak a kérdésemben:
A nagy Orion toronyról nincs valakinek részletes javítási könyve? Az erősítőjében levő trafó feszültség és áramadatai érdekelnének, az egyes szekunderek áramterhelhetősége. Annyit tudok róla, hogy 2 szekunder van rajta egyenként 35 V-os, 27-nél leágazással. Sajnos a két 27 V-os tekercs nem egyforma, az egyik 27 a másik 28 V-os. Egyenként szerintem nem tudják azt az áramot, amire nekem szükségem volna, szemre 1,2-es huzalból vannak. Párhuzamosan kapcsolni meg az eltérő feszültség miatt nem tudom. Ezért érdekelne a tekercsek áramterhelhetősége. (5 A kellene, egy labortápba menne)
Kösz

Szevasz!
2 db 12V-os halogén toroid sorbakötve elég lehet?
Üdv. M.

Kösz. Legalább 28-30 V kell. Egyébként a trafó már megvan, nem akarnék másikra beruházni.

Csak emlékekre hagyatkozva, kb. 300 VA-es trafó van az erősítőben, és azon van kb. 2x27V (erősítőtáp), 1x5V (világítás) és 1x20V (védelem és kiegészítők). Az értékek csak közelítőek.
A két utóbbi feszültség csak néhány 100 mA-es tekercs, tehát kis túlzással a teljesítmény a 2x27 V-on van, azaz ott reális lehet 5A-es terhelhetőség.
Ráadásul úgy emlékszem, nem két független tekercse van a trafónak, hanem csak középen megcsapolták az 54V-ot, amiben ha nem tévedek, akkor nem is tudnád őket párhuzamosan kötni.
Két általános megjegyzés a trafókhoz.
Előfordulhatnak gyártási sajátosságok, de általában az egyformára tevezett tekercsek egyformák is szoktak lenni. A menetszámot egzaktul számolja a gép.
A trafók akár jelentős mértékben is túlterhelhetők, éppen úgy mint a vezetékek. Átmérő 1,2-es huzal, mégha nem is ideálisan de biztosan terhelhető 5A-el (4,4 A/mm2-es áramsűrűség nem számít szélsőségesnek).

Szia! Használj kétszer egyutas egyenirányítást! Bővebben: Link

Lehet, hogy gyárilag így van. Ami hozzám került, azon, bár a tekercselés gyári, de sarukkal össze vannak kötve. Van rajta 2 db független 27 V-os tekercs, sajnos nem pontosan azonos feszültségűek, meg 2 db azt hiszem, 8 V-os tekercs, ugyanolyan vastag huzalból, mint a 27 V-os. A középen megcsapolt 54 V meg nem lenne gond, mert akkor nem graetzet, hanem kétutas egyenirányítást használok, két diódával, és már meg is van az egyenirányított 27 V. Sajnos ezt megakadályozza, hogy a két 27 V-os tekercs nem egyforma feszültségű. Hozzáteszem, bemondás szerint (akitől származik) állítása szerint a nagy Orion torony trafója. Ettől még bármi lehet.

Ha az a pici eltérés a gond, akkor biztos átfűzhető1-2-3 menet a magon és sorba köthető az eredeti tekerccsel. Ha a nagyobb feszből akarsz kisebbet, akkor a tekercset úgy kötöd, hogy levonódjon a feszültség az eredetiből.
Üdv. M.

A 27 és a 28 V-os tekercset fázishelyesen sorba kötve, két egyutas egyenirányítással ugyan elvileg lesz egy kis hullámosság a tápban, az egyik félhullámban 1,41*28-1 V-ra, a másikban 1,41*27-1 V-ra töltődik a puffer. Ezt az említett labortáp alkalmazás könnyedén fel kell dolgozza.
Megteheted azt is, hogy a 28 és a 27 V-os szekundereket nem kötöd össze, hanem mindkettő külön Graetz-et kap és a két Graetz pozitív és negatív lábait párhuzamosítod. Részterhelésnél lehet csak a 28 V-os szekunderen folyik majd áram, de azt vígan bírni fogja. Teljes terhelésnél eshet meg, hogy 27 V-os tekercs pár százalékkal kevésbé melegszik - az meg kit zavar?