Meg fogom nézni. Ez nem jutott eszembe. Eszembe nem jutott, hogy a meghajtó kevés lenne ehhez a csőhöz. Ez a konstrukció simán kivezérli az APX100 végén lévő PL509 PP-t, igaz hajszálnyival nagyobb tápfeszültségről. Köszi a tippet.

Nem használok katód kondit, egy darab ellenállás van csak a katódon, meg a visszacsatolás.

Minden csatornán megcsináltam a negatív visszacsatolást, mert találtam elég 1kOhmos ellenállást, eredményeképpen minden csatornán megszűnt a maci, totál csönd van a hangfalakban valamint még erőteljesebbek lettek a mély hangok.

Itt a kép 100Hz-en. Csővoltmérővel néztem a feszültségeket. A meghjatójel közel 20V és láthatóan már egy kicsit benyomódott, de még nem vészes. Számítógépről nézem, nehézkes állítani a szintet így, kielégítő a pontosság. A kimeneten a voltmérő 4V-ot mutat és hát a jelalak önmagáért beszél. Megnéztem, a másik oldal meghajtójele még elég jó szinusz, ennél jobb, de nem hiszem, hogy ezzel lenne gond.

Még néhány mérés, azonos bemeneti szinten. Az 1Khz-es meghajtó is jó szinusz, kb. 22V.

***Az 50Hz-es képek fel lettek cserélve, de azt hiszem, ez sejthető.***

Szia Imi! Ha ott lettél volna a talin akkor halhattad volna, vagyis inkább nem hallottad volna a különbséget a Pityu PL500PP és a csöves HT-A között. Ezen Mi is meglepődtünk. De azért volt olyan csöves is ami másképp szólt.

Üdv mindenki!!! Elkészült végre tökéletesítve dobozolva a PL508-as SE-m Viszont még mindig a segítségetekre szorulok, mert újabb komplikációk léptek fel... A dobozolás előtt, mikor a hálózat földelve volt, kiterítve egy farostlemez lapon semmi búgó nemvolt a hangszórókon alaphelyzetben, csöndes volt... Most, hogy a dobozban helyet kapott, búg... A doboz teljesen fém, a test a dobozra van kötve, és a doboz ott földelve (nemrég tanulmányaim folytatásának céljából Budapestre költöztem, és egy oylan lakást fogtam ki pont, ahol nincs védőföldelés... :no: ) De most áttranszportáltam az egész rendszert egyik jóbarátomhoz, és ott kipróbálva is jelentkezett ugyanaz a búgás... mit lehet ez ellen tenni? Másik kérdésem pedig az lenne, amit nemrég valaki más is felvetett, de sajnos nem kiövettem végig a beszélgetést, ha a hangerőszabályzó potit a két fégponton kívül álítom, akkor ott mégjobban bebúg a rendszer... ezt sem tudom miért lehet( ez is a dobozolás után jelentkezett csak) Előre is köszönöm a segítséget!

Az APX nagyon elfuserált fázisfordítóval bír, és még a csőtipus is szerencsétlen. A PL t visszonylag könnyű meghajtani, mert pentóda, és nagy a müje.

Ez nem az eredeti APX, kb. leírtam, hogy mi van előtte. Az Imi által linkelt rajzon 6N23P hajtja a csövet, nem hinném, hogy az sokkal többet tudna 230V-ról, mint az ECC83 380V környékéről, bár erősebb cső. Azt gondolnám, hogy egy ECC83 azért a legtöbb kisebb csövet képes meghajtani. Hát még variálok majd akkor valami más csővel, pl. 6N6P-vel.

Teljesen igazad van. De ha valakinek van felesleges ecc808, jelezze

Merthogy fázisfordítónak milyen csövek a jók ?

Pl. 6n1p long tail kapcsolásban. Az ECC808 inkább phono előerősítőbe jó, a cső belső árnyékolási miatt erre lett kitalálva, vagy miki előerősítőnek. Szóval kár elpazarolni végcsövek hajtására. Nagy kincs.

Kössél a trafó primerjére pár V váltófeszültséget és mérd meg a szekunderen mennyit eredményez. A kettőt elosztod egymással. A kapott számot négyzetre kell emelni és megszorozni 8-al. Így megkapod a primer impedanciát.

PCL82 PP-re milyen beállítást érdemes választani? Valakinek valami tapasztalat?

Szia mindenkinek.
Szeretnék megkérni valakit aki a :beag eag-453 qualiton
erősítő kapcsolási rajzát elküldené nekem.
Köszönöm szépen....

Egyelőre nincs, de valamikor biztos lesz

Valamikor 1974-ben csináltam ECL82-vel egy egycsöves A-osztályút. Az nagyon szépen szólt.

Szóval fázisfordítónak is a jó hangú csövek a jók, ugyanúgy mint az előerősítő fokozatba.

A fázisfordító, egyszeres, vagy annál kisebb erősítése miatt, nem annyira kényes szerintem.

Nemcsak katodin fázisfordító létezik, a 1-nél kisebb erősítés csak arra igaz.

Ezek a csövek azért jók mert nem felkapottak, olcsók és van megadva az adatlapon hangfrekis alkalmazás is. Csak nem lehet annyira rossz hangjuk. Nekem nem tűnik hihetőnek 250V anódfesz mellett 10W kimenő teljesítmény 10k Raa-nál. Matematikailag egyébként hogy lehet kiszámolni?

Igen, én is azért vettem belőlük egy zsákkal mert olcsóak voltak és gyári állapotú dobozosok. Nem olyanok amik 1000 évet dolgoztak egy csöves TV-ben. (bár van olyan csövem is) Ja és egy olcsó csőből is lehet jó hangú ampot készíteni. A hálózatit már meg is csináltam hozzá többféle fűtésekkel és anódfeszekkel. fűtésből van 6.3V 13.8 V és 16 V. Ecl 82/86, 6f3p és Pcl 82/86 hoz.

Üdv!
A segítségeteket szeretném kérni. Szeretnék egy stereo EL84 SE erősítőt építeni. A következő csövek és trafók állnak rendelkezésemre: 2x EL84, 2x 6P14P-K, 2x ECC85, 2x 6N2P-EV, 2x Orion AR-612 Pacsirta kimenő trafó, és egy Orion AR-612 Pacsirta táptrafó. Én a djhans féle kapcsolásra gondoltam, vagy a elektroncso.hu-n található kapcsolásra Bővebben: Link. Azt szeretném megtudni, hogy az egyes kapcsolások milyen paraméterekkel rendelkeznek (a teljes kivezérléshez tartozó maximális bemeneti jelszint, frekvencia átvitel, torzitás, a hangzás szubjektív megítélése, maximális kimeneti teljesítmény). Még egy kérdésem lenne: ha jól látom, akkor a kimeneti jel a bemeneti jelhez képest ellenfázisban jelenik meg, ez okoz bármiféle hangzásbeli változást? A segítséget előre is köszönöm !
Üdv!

Persze hogy kell Zolikám. Köszi!

Szia!

Én megcsinálnám EL84-ECC85 vagy 6P14P-6N2P variációban. ECC85-nél legyen 47k az anódellenálás, 6N2P-nél 100-120k. A munkapontot úgy állítanám be a triódánál (mivel nem vagyok szakértő a számolásban) hogy katódellenállásnak betennék egy 2.5K trimmert és addig állítanám amíg a csövön a tápfesz 2/3-a essen, tahát az anódellenálláson a maradék 1/3-ad. Utána megmérném a trimmert és a hozzá legközelebb álló ellenállást kötném be. Ezt egy kondival hidegíteni is kell. Alatta pedig a 100-150 ohmos vissszacsatoló ellenállás egyik tagja. A kimenőről jön vissza a másik tagja. Ennek a változtatásával lehet testre szabni a bemenő érzékenységet. A pentóda katódellenállásáshoz nyugodtan lehet tenni 470µF-os hidegítő kondit 16-25V-osat.

Kérdezz ha valamit nem értessz. A trafóiddal jó lesz az erősítő. Gondolom Egyencsövet fogsz használni. Akkor EZ81 kell bele hogy elbírja sztereóban.

Üdv!
Köszönöm szépen a segítséget, igen EZ81-et szeretnék majd alkalmazni vagy diódákat, viszont nekem 47-100kOhm-os bemeneti impedanciára és 2,5-3V-os maximális bemeneti jelszint elviselésére képes bemenetre lenne szükségem (a bemeneti impedanciát tulajdonképpen a rácsellenállás és a bemeneti potméter változtatásával próbálom majd elérni, és ahogy Ön is ajánlotta, megpróbálom a trióda munkapontját módosítani és így remélhetőleg lecsökken az erősítése, ha nem tévedek). Sokan visszacsatolás nélkül építenek EL84 SE-t, Önnek mi a véleménye ezekről?
Üdv!

Ebben a kapcsolásban az erősítést a két visszacsatoló ellenállás aránya határozza meg és csak kis mértékben az anódellenállás. Lehet úgy is hogy 47-100k ellenállást teszel a bemeneti csatoló kondi elé a földhöz és akkor ez lesz a bemeneti ellenállása az erősítőnek. Ha meg hangerő potit akkor meg az. De lehet 47-100k rácslevezetőt is használni de akkor oda már 1µF korüli csatoló kondi kell hogy ne legyen jelveszteség alacsony frekvencián. Én úgy tapasztaltam hogy ilyen kis SE-nél kell a visszacsatolás mert nélküle elég SOKOL-os hangja van.

Üdv!
köszönöm, már csak egy kérdésem lenne, ha az erősítést szeretném csökkenteni a negatív visszacsatolás változtatásával akkor a trafóról érkező visszacsatoló ellenállás értékét csökkeneteni vagy növelni kell, és a katódkörben mely ellenállásokat kell vagy lehet módosítani az erősítés megváltoztatásának érdekében?
Üdv!

Hihető a megadott teljesítmény pentódás kapcsolásban, primer oldalon, azzal a torzítással. A számolása mérhetetlen egyszerű. Pentódánál hifiben az anódfesz 80 %-át, nem hifiben (pl. az adatlapon is) az anódfesz 90 %-át vesszük hasznosíthatónak. Feszültséggenerátorosnak vesszük a kimenőtrafó meghajtását (ehhez az kell, hogy kiváló minőségű, nagy fő induktivitású (16-20 Hy) legyen a kimenőtrafó, és a magkeresztmetszet elég legyen ahhoz, hogy a primerre számolt feszültség majd ne vigye telítésbe). Mivel induktivitással terhelt PP erősítőről van szó a hasznos feszültség négyszerese lesz a cs-cs feszültség a primeren (2*2 szeres a két primer miatt), tehát 250*0,9*4=900 (V) lesz a primeren a-a ig a cs-cs ig fesz, ez 900/2,82=319 (Veff, ennek nem szabad telíteni a vasat erővonallal), ebből a teljesítmény 10000 ohmra 319*319/10000=10.18 W. Ebből a szekunderen megjelenik majdnem az egész (mert jó kimenőt tekertünk) 8 W-nál már 1% alatti torzítás lesz valószínűleg, tehát 8 W-os (PP) hifi erősítő realizálható az ECL 82-vel. Ha számoláskor eleve 20 % maradék feszültséggel számoltam volna (hifit) a 10 % helyett (adatlapi), akkor eleve 8 W jött volna ki.

Csak a trafóról visszajövő ellenállást változtasd. Ha növeled nő az erősítés.

Köszönöm, most okosabb lettem.