Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Sziasztok!
Szeretnék segítséget kérni a fenti témában, ha valaki rendelkezik kapcsolási rajzzal, azt megköszönném. 
Szia Gabi!
A gyártók a kapcsrajzokat őrzik, mint a kincset. Ha tudsz szerezni és szétszedni egy bolti darabot, akkor tudok segíteni lemásolni. Kivéve például láttam egy svájci készüléket, aminek a borítóját lekaptam, és belül olyan alkatrészdzsungel volt, hogy esélyem sem volt lemásolni.  Amúgy a bolti ára kb 400 eFt volt. Kedvencem az OBI áruházban kapható olasz darab, ami 2.5 kg, és a szellőzőréseken benézve nagyon üresnek tűnik az egész.Ezek alapján saját ötlet útján indultam el, vagyis magam igyekszem kitalálni a kapcsolási rajzot. Az UC3842-es ic-t vettem alapul. Csak hát lassan halad, mert mindíg mással foglalkozom. )))
Szia!
Én is azzal szemeztem szerintem, amit Te láttál, csak én máshol, de ugyanaz volt az élményem, könnyű és belenézve szinte semmi nem volt benne.
Az nem is olyan drága...
Talán pár tízezer körül az ára... Vegyünk egyet...?!
nem megy alink,ezért:
---------------------
A Kerepesi úton az OBI-ban egy szlovén darab 50eFt-ba kerül. Az olasz meg 80eFt.
De eszembe jutott egy kis probléma: ami alkatrészboltokat ismerek, azokból tuti, hogy azokat az alkatrészeket nem tudjuk beszerezni, amit a szlovének beleépítettek a hegesztőjükbe.  Hasonló alkatrészeket elvileg be lehet szerezni, de ha nincs szerencsénk, akkor pl. a vezérlő IC-k és a ferritmagok beszerzése Magyarországon szerintem nem megoldható.:no: Vagyis akkor csak a működési elvet tudjuk megismerni, és aztán ittthon is kapható alkatrészekkel megvalósítani.
Nagyon szuper az ötlet mikado, hogy a neten keressek rá a kapcsolási rajzra. Néhány óra alatt egy csomó érdekes kapcsolási rajzra leltem rá. Sajnos nem volt köztük inverteres hegesztőtrafó.
Én is így jártam...
De ne add fel, volt már úgy, hogy 1 év után találtam meg valamit...
Találtam valamit, egyenirányítják a 230-at, majd izom fetekkel szépen megszaggatják relative magas frekin és ráküldik egy -magas freki miatt kis méretű- trafóra. Itt jön egy újabb egyenirányítás és már kész is a hegesztőnk...
Már Csak neki kéne ugrani és méretezni a dolgokat: Két lehetőség van... 1: Kísérletezünk és tanulunk a hibáinkból... 2: Egy mérnök kezébe kell nyomni a rajzot " Vazze! Ha meg bírod csinálni és működik, akkor Király vagy!!" szöveggel Ha kell a rajz, akkor küldjetek egy emilt az aurumcorp@fbi.hu-ra Ja és ugye nem kell mondani, hogy ha valaki sikeresen megépíti, akkor megérdemeljük, hogy megossza velünk is a konkrét dolgokat... :yes:
Küldök emilt, megépítem !
"Király leszek!" Szerintem az alkatrészek beszerzése nem jelenthet gondot, már nem azokat az időket éljük, egyébként pedig a legolcsóbb 40e Ft volt a földalatt közlekedő kék vonat nevével fémjelzett áruházban. Azért alkatrészszinten lehet, hogy olcsóbb, lehet, hogy nem (?) Vagy megvárjuk míg tömegesen elterjed és röhögünk.
hello!
Eltundnád nemkem is küldeni, kiváncsi vagyok reá!
És honnan szüljem az emileteket...?
Ami drágább lehet benne, az a teljesítményfetek, a trafó és a végére való egyenirányító (A MÁV-tól lehet szerezni mozdonydiódákat, ököl méretű, van itthon 4db.. ) meg a vezérlőáramkör sincs meg a rajzon, de sztem nem kell azt túlbonyolítani...
Itt a cím és gondolom, hogy a 4-es részt kell nézegetni...
http://www.bitechnologies.com/pdfs/weldingpowersupplies-an.pdf Ez nem egy full rajz, de alapnak megteszi... Jó munkát és a fejleményekről várom az infót!
Na, ebből nagy füst lesz
Az elv jónak tűnik, csak nem értem miért kell a végén egyenírányítani. A sima trafónál sincs semmi a végén, sőt selejtes hegesztési tudásom alapján még nem is túl kóser az egyenáram az összeragadás veszélye miatt  Az egyetlen probléma a méretezés A gyáriban ugyanez lehet, úgy néz ki, mint egy kapcs. táp vagy szünetmentes.
A komolyabb hegesztőknél van egyenirányítás a végén, pl próbálj meg alumíniumot hegeszteni váltó árammal... nem fog menni..
Az egyenáramú hegesztőnél jobb az ívképződés és a varrat minősége is jobb lesz. Ha még védőgázt is raksz rá, akkor meg Isten lesz. Ha nem védőgázt pakolsz rá, akkor olyan drótot kell, aminek a belseje salakképzővel van kitöltve. Ha egyik sem, akkor marad a hagyományos pálca...
Az én sekélyes hegesztéstudásom szerint Egyrészt a nagy
Idézet: esetében egyenáramot nyom, és asszem vas esetében a negatívot kell testelni, alumínium esetén pedig a pozitívot, tehát egy mezei piros pont.„hegesztődinamók” Viszont a pálcáknak nem a közepe van kitöltve salakképzővel - legalábbis olyat én még nem láttam - hanem maga az acél van bevonva.
Az a belső salakképzővel ellátott huzal, az úgy néz ki kívűlről, mint a védőgázashoz való huzal, csak a belsejében van cumó.
Olyan a szerkezete, mint a gyantás óné. Az ón az ötvözet, a gyanta meg a salakképző. Viszont rohadt drága. De a minőség ott van a topon. Szval ennyi haladunk a korral...
Ha már itt tartunk, láttál olyan mindössze 0,5-0,6mm átmérőjű gyantás ónt, amelyben több gyantaér volt?
Nekem volt egy kevés - már nem emléxem honnan - csak bazi jól futott, és kért az egyik cimborám. Vágtam neki egy darabot sniccerrel, és akkor láttam, hogy 6-7 hajszálvékony gyantaér volt benne. Lehet, hogy már régen ismert sokak számára, de lehet, hogy sokan viszont nem is figyelték meg, hogy mitől olyan nagyon jó amit használnak.
Ja.
Van sokfajta, olyan is pl, hogy nem csak egy fajta folyasztószert tartalmaz, hanem többet... A professzionális dolgokon nekem is megakad a szemem, csak nézek ki a fejemből és csodálkozom, hogy mik vannak..  Egyébként én 0.56mm-es ERSIN ónt használok, ebben flux van. Még nem volt vele bajom és nem is drága.
Helló !
Ha van lehetőséged kukkants bele egy rádiótechnika évkönyvbe méghozzá a 2000 évibe ott találsz információt sőt egy teljes project le van írva kápcsrajzal nyáktervel stb....jó építést hozzá !By Gipsz
Nekem több fenntartásom is van ezzel a kapcsolási rajzzal:
http://www.bitechnologies.com/pdfs/weldingpowersupplies-an.pdf (a 4-es rész) Első közelítésben az Input Boost PFC részt szerintem hanyagoljuk el, és a C1-et válasszuk 5000 µF-ra 400V-on. Ez persze termelni fogja a felharmonikusokat a hálózatra, de ráérünk foglalkozni vele, ha már a trafó rész működik. A négy MOSFET-nek minimum 400V-os és 30A-esnek kellene lennie. A vezérlésükre jó lenne az SG3525AN, de szerintem ehhez rengeteg tapasztalat kellene. Én a TL494-el vacakoltam, és pillanatok alatt le tudtak égni a tranzisztorok a rosszul beállított túláramfigyelésnél.
Mindezen túlmenően én hetekig szórakoztam az R snub és a C snub értékeinek a kikisérletezésével. Ha nem jó az értékük, úgy tud oszcillálni a MOSFET, hogy csak na.
A kimeneti egyenirányítást nem kerülhetjük el, mert ha akárcsak 25 kHz-ra választjuk a frekit, a hegesztőkábel által okozott induktivitás nagy impedenciát okozhat a kimeneten. Ettől függetlenül személy szerint kiváncsi vagyok, mit csinál a 25 kHz egyenirányítás nélkül, de hát ez inkább kisérletezés.
Mindezek miatt, mivel ezen a téren én is viszonylag kezdő vagyok, egy egytranzisztoros megoldást próbálok megvalósítani.
Az alapkapcsolás itt látható, az első oldalon: http://www.st.com/stonline/products/literature/an/4034.pdf A dokumentum amúgy az UC3842-es PWM vezérlő IC használatát mutatja be, de most maradjunk az első oldalon.
Látható egy tranzisztor, aminek én egy 1200V 32A-es IGBT-t választottam 2000Ft-ért, ami erre jó lesz, majd megnézem a típusát. Az ÁRVILL-ben lehet kapni.
Aztán van a trafó, ami 230V / 52V áttételű. A primer menetszám kb. 20 - 30 körül lehet, ezt majd pontosan kiszámolom. A vasmag legyen mondjuk a régi tévékben is használatos U57-es ferritmag, amit amúgy sehol nem lehet kapni, de nekem van egy nagy marékkal. Aztán van két egyenirányító dióda, amikkel szerintem az a probléma, hogy 25 kHz-en gyors diódákra lenne szükség. Vagyis minél kisebb legyen az a bizonyos trr idő. Ellenkező esetben lehet hogy szépen fog melegedni a tranzisztor, még egy egy köbméteres ezüst hűtőtömbön is. Erre csak azt a megoldást találtam, hogy olyan MOSFET-eket veszek, amikben van ilyen gyors dióda beépítve a FET védelmére. Lehet kapni a LOMEX-nél IRF3205 (IRE) * N-POWERFET 55V 98A FET-eket, most jobbat nem tudok.
Aztán jön egy tekercs, ami lehetne 20 - 30 menet egy 5 cm-es ferritrúdon. Ez pár száz mikroHenry lehet.
Végül egy kondi jön, ami lehet akár 470µF is, mivel lényegében az előző tekercs tárolja az energiát, és simítja a kimeneti feszültséget. A szekunder 52 V az 50 százalékos kitöltés miatt 26 V-ra fog csökkenni a kimeneten, amivel remélem lehet majd hegeszteni is. A 2000 évi rádiótechnika évkönyvet meg megpróbálom megnézni, kiváncsi vagyok, mit alakítottak ott. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
