Szívesen! Örülök, hogy segíthettem! Az eredeti kérdésed is, amúgy tényleg érdekes

Üdv!

Üdv!

Van e valakinek tapasztalata arról, hogy pl egy 1300mAh-s AA Ni-Mh akkunak mennyi a rövidzárási árama feltöltött állapotban?

Valami erősáramú cuccot akarsz belőle csinálni? Az energetikások szeretnek mindent rövidre zárni és megmondani a zárlati áramát
1. próbáld ki
2. Ha a belső ellenállásra vagy kíváncsi, esetleg használhatsz pl Bob Parker-féle ESR mérőt, az mutatja, és szerintem jól... ellenállásmérésben pontos, és az elemekre adott érték is tapasztalat alapján teljesen helytállónak tűnik... nem tudom, hogy az LCM3 pl mit mér ugyanilyen esetben(ugyanis az is 100kHz-en tud ESR-t mérni, de ott a készítők erre nem tértek ki, hogy erre is jó lenne, meg talán 1 kérdésre emlékszek a témából ilyenre talán ott nem született rá megoldás, hogy akkor mér e Rb-t vagy sem), van olyanom is félig-meddig kész állapotban, lehet csinálok összehasonlítást...
Viszont akkukat próbáltam mérni ilyen módon, és érdekes módon, mintha ahogy merült az akku annál alacsonyabb értéket mutatott rá a BPESR... vajon ez lehetséges lenne? meg amúgy is elég kis értéket mutatott NIMh akkukra...

Rendkívül könnyen meglehetne mérni, csak műszerek hiányában ez per pillanat nem megoldható.
Azért gondoltam hirtelen hátha van valakinek korábbról valami mérési eredménye vagy tapasztalata.

Amúgy gondolom ez konkrét akku függvénye is, hogy mennyi... szóval még mindig a mérés tűnik a legjobb módnak...
Annyival tudok segíteni, hogy Varta Ready2use, longlife, jelenleg 1,30V-os feszültséggel(elvileg még nem használt csak kb 2 hónapja töltött, szóval a töltése nagy része valószínű megvan még) 0,04Ohm
Meg kb ugyanakkor töltött Sanyo Eneloop HR-3UTGA 1,353V fesz-szel: 0,03Ohm

Amúgy meg találtam most Eneloop adatlapokat, a régebbi típus az a HR-3UTG, az újabb a HR-3UTGA, mind a kettőnél lemerült állapotbani belső ellenállást adnak meg csak valamiért... 1000Hz-en mérve... ez mind a kettő esetében 25mOhm

(Amúgy ha akkor a megfigyelésem jó, és a mérésem is, akkor talán igaz lehet, hogy NiMh akkunak csökken a belső ellenállása merülés közben... érdekes módon... 40mOhm ról 25mOhmra... esetleg majd lemerülve is megnézem, hogy sikerül-e a 25-öt produkálnom)

Valóban reális lehet a 25-40mOhm. Ha már csak a feszültségesést nézem a 400mA és a 4000mA-s kisütés közt.

Üdv.

Van két azonos kapacitású akku.(100mAh különbség)

Egy GP babyról, és egy GP ceruza akkuról van szó.
Nagyon nincs köztük különbség, az alapanyag is stimmel(NiMH), gyártó is, de mégis van, a méretűk, és az áruk.

Mindkettő ugyanakkora kapacitású, akkor a Baby akku mégis miért drágább?
Nem csak a HeStore-ról van szó, mindegyiknél ez van, és nem értem.
A nagyobb (fizikai)méretet kell megfizetni? Szerintem nem.
Mertha a nagyobb kapacitású drágább lenne, az oké.
Morzsaporszívóban kell kicserélnem 2 babyakkut, de gondolkozom azon, hogy a helyükre ceruzaakkut teszek, az olcsóbb, elfér, és a kapacitás is ugyanaz, ráadásul a gyári csak 1300mAh.
Talán a különbség ott van, hogy a babyt nagyobb árammal lehet terhelni, mint a ceruzaakkut?

Köszi előre is, Üdv.Tomi

Jó kérdés ezen még nem gondolkoztam, de amúgy lehet is kapni mostanában olyan műanyagdarabot boltokban, ami adapterként szolgál ilyen esetben (baby és góliát méretben láttam eddig), azaz hogy a nagyobb elem helyett ezt az adaptert teszed be, a belsejébe pedig ceruza akkut/elemet teszel...

Szerintem az ár az csak "árpolitika" kérdése, ennyiért adják és kész, lehet nem nagyon érdemes gondolkodni rajta... pl modellezők használnak 4/5C méretű akksikat, ilyeneket láttam én az általam eddig szétszedett 2 akkus csavarhúzóban is, azok állítólag 40A körül is terhelhetők(Ni-Cd akksik az NiMh elvileg, nem terhelhető annyival, nem véletlenül használnak még több helyen ni-cd-t)... estleg még ilyen cellákkal is jól járhatsz, ha jó helyen vásárolsz, akkor kb 1100mAh-s cellákat 6-700Ft/db ért vehetsz... de hasonló "ipari" azaz csilivili műanyagfólia nélküli cellákat is talán olcsóbban kapsz, mint ha a boltban "fogyasztóknak" szánt darabokat vennél...

Nem is kell rá csili-vili fólia, dobozban lesznek a porszívóban.
De hogy hol találok ilyet, ipari célra, az még kérdéses, mindenesetre nagyon nem kutakodtam utánuk.. csak pár helyet néztem meg.
Az árkülönbséget pedig nem értem..
Politika, de ez akkora hülyeség, és ha igaz is az agyamat eldobom..
Meg aztán gyárilag is tehettek volna 1300mAh-es ceruzát, a benne lévő 1300mAh baby helyett, gyárilag is biztos kevesebb lett volna(anyagilag), ha a fogyasztóknak is(amiről szót ejtettem).
Úgy értem a ceruza kevesebbe került volna nekik is a babynál, nem a nagy tétel vásárlásáról van szó, hogy az úgy jobban megéri.
Egyébként gyárilag Ni-CD van benne, nem Ni-MH, de gondoltam nem lesz semmi baj, nincs benne elektronika, csak ellenállás, dióda, és az adapter.(abba sincs elektronika)
..de hamár körülnézek, akkor Ni-Cd-t is keresek..

Köszi azért..
Üdv.Tomi

Ajánlom őket: Bővebben: Link én náluk vettem, ott volt a legolcsóbb, aztán rájöttem a trükkre, ha más boltban is látsz sárga fóliával fóliázott cellákat és véletlenül Li-ion Ltd Hungary van rájuk nyomtatva, csak sokkal drágább mint a linkelt cégnél az nem a véletlen műve gondolom ők importálnak egy csomót ezekből, és sok másik bolt tőlük veszi...

Mondjuk ha ni-mh van most is benne, és a töltőáramkör az tényleg áramkör és nem csak egy soros ellenállás vagy dióda, akkor meg kell tudakolni, hogy csak ni-mh jó-e bele vagy esetleg ni-cd is, vagy ha csak nimh akkor olyat kell venni, de szerintem esélyes, hogy náluk a legolcsóbb helyek egyikét találod nimh ügyben is... Egyébként még másik bolt amit ismerek a témában, lehet szerencséd lesz és náluk amit te keresel olcsóbban találod: Bővebben: Link

Mondjuk azzal, hogy bébi van benne, hely szempontjából jobban jársz szerintem, mert így te döntöd el mit raksz bele, attól, hogy a legkisebb baby kapacitása egyezik egy átlagos, szintén kis kapacitású ceruzaakku kapacitásával, attól még babyből sokkal nagyobb kapacitású is létezik, mint amit ceruzában kaphatsz... az átalakító meg kb 300Ft/2db, szóval ennyit kell ráköltened és be is teheted a ceruzát helyettük... vagy nem kell költeni és beforrasztod vezetékkel a bármilyen akár 4/5C méretű cellákat

Ja most olvasom a hozzászólásod végét, ha ni-cd van benne és csak ellenállás meg dióda akkor azt tegyél bele, mert az ni-cd az elvileg ígyis teljesen jól feltöltődhet( az más kérdés, hogy a töltés végén nem kapcsol le a töltő, így túltölti az akksikat, amik így kevesebb ideig bírják majd a köv. cseréig...) az ni-mh-nak viszont állandó áram kell elvileg ahhoz, hogy töltődjön...

Üdv.

Köszi szépen a válaszodat.
Közben ebben a topikban olvasgattam egy kicsit, és rájöttem, hogy a Ni-Cd valóban jobb nekem, ilyen volt benne gyárilag is, és a ni-cd jobban tűri a hirtelen felvett áramokat.
Ezért látni akkor rengeteg csavarbehajtóban is Ni-Cd-t.(gondolom a DC motorok ismert nagy indulási áramai miatt)
Ez a nicd gondolom olyan, mint az indítóakku, a nagy áramok elviselésére tervezték, a nimh pedig, mint egy munkaakku, ahol a folyamatos(változatlan) energiakivétel a cél.
A Li-Ion pedig régóta megvolt a könyvjelzőmben, (mert néztem Li-ion akkut li-ionos marokcsavarbehajtó elhasználódott aksijának a helyére)csak nem ezzel a felülettel.

Azt még mindig nem értem , hogy egy azonos alapanyagú, márkájú, volt, kapacitásszámú akku miért drágább, ha csak a fizikai méret a különbség(de legyen a politika, bár nem is kéne csodálkoznom ezen )(baby-ceruza), és azt sem, ha a ceruza kisebb, akkor miért használnak babyt, de ezt megmagyarázná az, hogy az idő, és a fejlesztések eltelésével kitalálták, hogy a baby akku energiáját bele tudják zsúfolni egy ceruzaakkuba, magyarázat erre az általad említett átalakító is.. Csakhát ugye fentmaradtak a baby elem/akku foglalatos cuccok.

UI: Mint kiderült, a li-ion weboldaláról származó akkuk méreteiből következtetve az én akkum nem is baby, csak egy 1 centi eltérés van köztük.(kinézetre baby)
A baby ugye "C", de az én akkum méretei inkább az "SC" kategóriára illenek rá.

Köszi a segítséget.

Üdv.Tomi

Nincs mit! Akkor ezek szerint lehet neked is ez a 4/5SC (Sub-C, C=baby) méret kellhet, mint amik kézi szerszámgépekben szoktak lenni...

Az árra eszembe jutott még valami, lehet azért is drágább, mert abból ne mtudnak annyit eladni, és így azt, hogy ott áll náluk így fizettetik meg... mert ők nagyobb tételt kellett valószínű, hogy megvegyenek belőle, lehet ugyanannyit mint a ceruzából, csak ez jóval lassabban fogy el...

Szevasztok! Van egy digitális fényképezőgépem, amibe két ceruzaaksit lehet tenni. Kb. 2 évvel vettem 1 aksitöltőt, amivel járt négy ceruzaaksi, de aztán még külön vettem hozzá 2 darabot. 2500mAh aksik, hozzávaló, ugyanolyan márkájú töltő.

A problémám az, hogy ahogy bekapcsolom a fényképezőt, pár másodperc múlva le is merül.
Lehet, hogy a 6 darabot összecseréltem a hónapok során, és ez a baj?
Ha sima ceruzaelemet rakok bele, azzal ugyanígy lemerül. Miért?

További kérdéseimet pontokba szedtem, amiről tudni szeretnék még:
1. Hogyan kell ceruzaaksikat szakszerűen feltölteni, vagy ez töltőfüggő?
2. Mindenképp ki kell azokat sütni feltöltés előtt?
3. Mi az a csepptöltés? Mert eddig nem tudtam megfejteni.
4. Milyen gyors lehet a gyorstöltés?
5. Melyik a jó töltő, ha van ilyen, mikroprocesszoros?
6. Hogy tudnám megállapítani, hogy melyik a rossz elem (elhasznált) és melyik a jó (ép)?
7. Nem baj az, ha a töltési áram kisebb vagy nagyobb mint, ami rá van írva az ceruzaaksira?
és végül:
8. Miért 1,2 Voltosak az aksik, miért nem 1,5 Voltos mint a sima elem? Kémiai okok miatt?

Köszi a válaszokat!

Ha az elemmel is szinte rögtön kikapcsol a fényképezőgéped, akkor szerintem a géppel van a baj...

Az a kérdés, milyen elemet raktál a gépbe. A fényképezőgépeket nem nagyon szeretik az elemek, (esetleg néhány alkáli kivétel), mert induláskor nagyon nagy áramot vesznek fel. Ezt az elemek feszültségeséssel nyugtázzák, a gép meg azt hiszi, hogy lemerült a tápellátás, és pánikszerűen leállítja magát.
A nagy áramot könnyebben adják a NiMH akkumulátorok.

Attól függ, milyen töltőd van. Ha olyan töltőd van, amelyik nem tudja egyesével tölteni az akkukat, akkor nagy baj. Ha tudja egyesével tölteni őket, akkor kisebb probléma.

1. A szakszerű töltést a megfelelő töltő biztosítja. Neked csak arra kell figyelni, hogy a folyamat befejeztéig a konnektorba legyen dugva, és ha befejezte, vedd ki az akkukat.
2. Nem feltétlenül kell kisütni az akkukat. Pláne nem fényképezőgépben. Ha jó töltőd van, ezt meg tudja csinálni. Feltételezem, a "memória effektus"-ra céloztál. Régebbi akkumulátoroknál szükség lehetett a kisütésre, főleg NiCd akkuk esetén.
3. A csepptöltés az adatlapon feltüntetett, olyan áramerősséggel való töltés, amit az adott akku hosszabb időn át elvisel.
4. A gyorstöltés bármilyen gyors lehet, legfeljebb hamarabb megy tönkre az akkumulátorod. Erre a célra lett kitalálva. ( Persze vannak esetek, amikor nem számít, hányszor lehet feltölteni egy akkumulátort, csak gyors legyen.)
5. Az, hogy az adott töltő mikroproceszoros, céláramörös, vagy tranzisztorokból és ellenállásokból épül fel, csak gazdaságossági szempont. Lényeg az, hogy megfelelően tudja detektálni a feltöltöttséget jező feszültségugrást, és utána befejezze a töltést. A jó töltő például az IPC-1L.
6. Ha van műszered, akkor meg tudod mérni a feszültséget terhelt és terheletlen állapotban. Ebből ki lehet számolni a belső ellenállást, ami következtetni enged az akku állapotára. Ha a névleges terhelésen 1V alá csökken a feszültség, akkor az elem akku lemerült.
7. Ha nagyobb, az baj. Ha kissebb, akkor a töltőtől függ, hogy baj-e. Legfeljebb tovább tart a töltés.
8. Jól tippeled, kémiai okai vannak a dolognak. Annyiban pontosítanék, hogy a nikkel-kadmium és nikkel-mangán-hidrid cellák feszültsége 1.2V . Léteznek akkumulátorcellák 1.5, 1.6, 2.2, 3.0, 3.7 volt feszültséggel is.

Ami még fontos:ha a fényképeződ 2 akkumulátoros ,akkor az akukat kettesével jelöld össze (természetesen csak új ,és egyforma akkumulátorokra igaz) ezután az így kapott párokat MINDIG együtt töltsd és használd.Mihelyst ezt nem tartod be ,az elemek nem egyformán töltődnek merülnek,ezáltal lesz olyan ami a töltés végén csak félig lesz feltöltve/vagy a párja túltöltődik ill merítésnél az egyik üres a másik meg még erőlködik...
Amit most tehetsz, megpróbálod őket egyforma szintre meríteni ,azután összejelölni (természetesen az egy gyártótól származó egyidős, egy típusúak kerüljenek egy csoportba) ezután mehetnek a töltőbe.
Vagy ahogyan az előző hszban írták egyesével tölteni valami erre való töltővel.Utána összeválogatni ,majd lehet használni ,tölteni kettesével ismét jópár cikluson keresztül.

Ami az én tippem, hogy próbáld meg, ha korábban nem így próbáltad, hogy valamilyen alkáli elemmel próbálod ki, hogy működik-e a fényképezőgép, azoknak a belső ellenállása lényegesen kisebb, mint az olcsó ~4elem egy százas jellegű elemeknek, de ezekből is akár az @ldi saját márkás elem, vagy a rikítósárga Varta is tökéletes választás lehet, a lényeg, hogy alkáli legyen, a kisebb belső ellenállás(0,1Ohm, a nem-alkáli akár több mint 1Ohmjával szemben) miatt ezeknek nagyobb terhelésre se esik le úgy a feszültsége...

Amúgy az NiCd/MH akkuknál az 1,2V "félrevezető" dolog, mert az egy névleges feszültség, amit valahonnan "szedtek", de egy feltöltött Nicd/NiMH akku feszültsége 1,47V körüli... az egy dolog, hogy egy normál ceruzaelem feszültsége meg 1,5V-tól nagyobb is lehet akár, nem sokkal...

Húú, köszi a válaszokat, máris okosabb lettem!
Azt nem is írtam, hogy 6 db NiMH aksikról van szó, amikre 250 mA töltési áram van ráírva. A töltő, amivel vettem a csomagot, 4 db AA aksival 360 mA árammal tölti, tehát többel mint ami a ceruzaaksira rá van írva. Egyébként a Kakasban vettem és egy ideig kb. 20-30 alkalomig jól is töltött, amíg össze nem kutyultam, sajnos.

A készülék biztos jó, mert már új elemekkel használom, és működik.

Egyszer már nekem is eszembe jutott az elemek belső ellenállása, de nem tudtam különbséget tenni. Lehet hogy mind a 6 régi elem a kukában fog landolni, na nem baj.

És még egy kérdés: Ezen a töltőn van egy kétszínű led. Ha piros még tölt, ha zöld már feltöltötte az elemeket. Itt túltöltés nem lehet(ne).

Mi a helyzet azokkal a töltőkkel, amelyek nem jeleznek csak töltenek. Fennállhat a túltöltés veszélye?

Köszi a hozzászólásotokat!

Örülök!
Szerintem az amit az akksira írnak, legalábbis amiket eddig én láttam, az a "normál töltés" áramerőssége szokott lenni, ha nem is ezt írják rá, akkor azt írják esetleg oda mellé, hogy 0,1C töltés, ez egyenlő a normál töltéssel, a kapacitás tizedének megfelelő töltőáramot jelenti... meg van a "gyors töltés" meg "ultragyors töltés", de végülis ez értelmezés kérdése, hogy kinek melyik mit jelent... szóval ha a ráírttól többel töltöd az csak annyi, hogy nem az általában "normálként" elfogadott kategória értékével töltöd... olvastam már olyat, hogy valaki 1-2-3A!-rel tölt ceruzaakksikat labortápról és mégis működnek neki rendesen évek óta... Én legalábbis az akksijaimat általában nem töltöm gyorsan, ha lehet hinni annak ami elterjedt, hogy minnél lassabban töltöd annál tovább bírja majd években számolva az akksi...

Meg valahol egy gyártói adatlapot olvastam GP akksihoz valamilyenhez, hogy a 0,1C-s azaz normál töltést talán akár 1 éven át folyamatosan! is elviseli úgy, hogy közben a kapacitás 90%-a megmarad, szóval csak annyit romlik az akksi...

Hogy honnan lehet tudni, hogy mi a jó az akksinak? Nekem pl van Varta Ready2Use akksim, ezeknél azt vettem észre, hogy 500mA-rel töltve őket már kezdenek melegedni, ez elvileg nem jó, mert párologhat belőle a "lötty", meg a nagyongyors töltőkben pl a Varta 15 perces töltőjében, van ventillátor is, szóval a melegedést elvileg kerülni kell, így ezeket pl 200mA-rel töltöm (a töltőmön állítható az áram 3 fokozatban, IPC1-L)...
De pl az Eneloop akksijaimat, amikhez a gyártó adatlapot is tett ki a netre, valahol itt ebben a témában szerintem be is linkeltem ha érdekel esetleg, amiben azt írják, hogy akár 2A-rel is tölthetők az akksik, ha jól emlékszek, azért azokat is lassabb töltéssel szoktam tölteni, ha ráér akkor azokat is 200mA-rel...

Amit én még tapasztaltam, ezt hagyományos, szóval nem kis-önkisülésű akksikkal, 2700mAh-es GP akkukkal, hogyha gyorstöltőben töltöm őket 1A/700mA, és amikor kiírta a töltés végét, akkor rögtön kiveszem őket, akkor gyorsabban lemerülnek, mintha olyankor még pár órán át bent hagyom őket, viszont akkor meg minek a gyorstöltés? (talán ha tényleg nagyon gyorsan kell a cucc)
Ennek elvileg megvan a maga magyarázata, hogy a gyors töltés után sokkal inkább veszít a töltöttségéből az akksi, és ezért van a "csepptöltés" a legtöbb töltőben, ami 0,01C körüli érték az enyém mutatja is, kb 15-20mA, hogy ezzel szinten tartja töltés után az akksit, így nem veszti el a kapacitását... de ha viszont erre van szükség gyors töltés után és úgyse kell rögtön az akksi akkor semmi értelme legalábbis számomra ennek az egész gyorstöltésnek...

Meg állítólag hogy tovább bonyolítsam a képet, az újtípusú, azaz kis-önkisülésű Ni-Mh akksiknak nincs szüksége csepptöltésre de ezzel kapcsolatban nincs tapasztalatom...
Korábban terjedt az is, hogy pl az Eneloopot tilos csepptöltésen hagyni, de ezt se megerősíteni se cáfolni nem tudom, hagytam is már ott egész éjszakára meg vettem is le rögtön, nem tudom, hogy volt-e lényeges különbség, szóval lehet mindegy... (csak a Sanyo próbálta meg így eladni a gondolom extra olcsón beszerzett "eneloop" gyári töltőket az akksikhoz, amikben nincs csepptöltés...)

Így meg is érkeztünk a másik kérdésedhez, azaz ,hogy azok a töltők amik nem jelzik a töltés végét azokkal mi van, az Eneloop gyári töltő is ilyen (azóta már van olyan is ami nem ilyen amúgy), hát azokkal elvileg túl lehet tölteni egy akksit, különösen ha nagyáramú töltő, de ahogy írtam, elvileg akár 1évig is elviselheti egy akksi a "normál" 0,1C-s töltést, szóval lehet ezért vannak még mindig ilyen töltők, mert nem igazán okoznak kárt... de ebben nincs tapasztalatom...

Ja meg a meglévő akksikhoz szerezz be egy multimétert és mérd meg simán a feszültségüket, és amelyikek le vannak merülve, azokat tedd oda tölteni... vagy lehet már, akár az össze-vissza töltéstől is, vagy csak mert sokszor lettek töltve lecsökkent a kapacitásuk és az a baj, akkor esetleg vegyél új akksikat...

Ha kisebb fogyasztású a cucc, ajánlom a Varta ready2use akksit, ha alaposan körülnézel akár egészen olcsón is vehetsz belőle... ha nagyobb áram kell akkor van a vartából is olyan ami elvileg többet fogyasztó cuccokhoz is jó, vagy ott az Eneloop, de állítólag a GP recyko is jó(ismerősömnek van olyan), meg van még Ansmann Maxe akkum is ez 9V-os szintén új generációs ez is jó...

Oké, köszi mindent, jó az oldal, bár ezt nem tudom kinek kell köszönni, még csak barátkozom vele.

Nandir

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem.
Van egy 1,2 voltos és darabonként 10.000 mAh-s akkupakkom. (4 dból áll, NiMH-s)
Namost én ezeket kb. 15-20 A.ral szeretném tölteni (kézi generátor, az időnek minél rövidebbnek kellene lennie)
Lehet-e olyat hogy egy váltó szerkezettel (mechanikus) amikor töltöm akkor párhuzamba kötöm őket és így lesz 40 Ah, 1,2 volt (nyilván 1,5-2 V-al töltve) és amikor feltöltöttem akkor átkapcsolom őket sorosra, és akkor lenne 4,8V 10Ah-as akkupakkom?

Sziasztok.

Van egy somogyis féle akkutöltő, ami 4 ceruzaelemet kezel-ne. De szétszedvén, csak egy ellenálláson keresztűl folyatja az áramot, amíg ki nem veszem az akksit. Egynéhány akksi már szétfolyt , szétmarván az érintkezőket. Gondoltam egy szemtelent, miszerint az eSDi féle első oldalon található charger-t összeházasítani,
a Proli007 féle PB12V-T áramkörrel, egy kis átalakítás után. Ami annyit tenne, hogy a polarítás jelző megmaradna, a nyomógombos 4017-es átalakulna töltőáram kiválasztóvá (most olyan 8 féle NiMh ceruzaakkut lehet kapni), de elötte lenne egy kisütő áramkör is. Ezt át udná nekem valaki rajzolni, kiegészíteni ? Egy szegényembernek csinálnám ingyen, de , lehetne belőle cikk is, vagy adok belőle nyákot, ha elkészűl. Köszönettel :Lóri

Nem a konkrét kérdésedre, hanem ha mégis vásárolnál:


Ha megnézed, pl : itt - Vagy itt

Láthatod, hogy 1600 és 2300 Ft között lehet kapni komplett töltőket, ezekből van ami max csak 2 elemet tölt egyszerre, de azokat külön-külön tölti, van olyan amelyik 2-esével, meg az első linken az egy processzorvezérelt töltő... (ami 2-es és darabonként tölt talán az is processzoros de ott nincs odaírva, mert amúgy egész olcsón lehet kapni cél ic-ket töltésre..."processzorokat")

Szóval nem biztos, hogy megéri házilag készíteni... Hacsak nem esetleg egyszerű az áramkör, mondjuk pont valami cél ic-vel, mint lítium akkunál a max1555...

Neked gondolom ígyis úgyis valamennyi pénzbe van, hacsak nem az építésből tanulni is szeretnél, akkor esetleg megérheti, egyébként nem biztos feltétlenül... Akkor már a ráfordított pénzből akár, vehetsz karácsonyra ajándékba 2eFt ért is egy töltőt az meg, hogy 8 változtatható töltőáram legyen lehet, hogy nagyjából felesleges, persze ez magánvélemény... főleg, hogy egy sima lassú kb 120-200mA-s töltő se teszi tönkre az akksikat még ha kicsivel tovább benne vannak akkor se, ha valaki napokig benne hagyja, akkor annak meg automata lekapcsolós töltő kell... nem tudom ez amit linkeltél olyan-e, nem elemeztem a kapcsolást, csak azt láttam, hogy jópár darab alkatrészből áll

Vagy 3500Ft-ért meg már ilyet lehet kapni: itt BC-250, elemenkénti feszültség-kijelzéssel...

Köszönöm a linkeket. Valamiért nem bízom a gyári cuccokban, az a somis is 5000-be kerűlt a tagnak, mondjuk ezek amiket mutattál jónak tünnek. De , ha Proli007 megfirkálná, azért hálás lennék (benne jobban bízom).

Hello!
Az általam készült rajz, ólomakkumulátor töltésére való, de annak töltési eljárásának nem sok köze van a Ni-Mh aksi töltéséhez. Az ilyen aksi töltésének végét nem lehet feszültség mérés alapján jelezni. Alapvetően két módszer van alkalmazásban.
- Az egyszerűbb, a konstans árammal történő töltés időre. Előnye az egyszerűség. Hátránya, hogy igazából így csak egy teljesen lemerített, és ismert (valós) kapacitással rendelkező aksit lehet csak tölteni. Mert így lehet csak megállapítani a betöltendő töltésmennyiséget. Ez az információ, viszont nem szokott rendelkezésre állni.
- A másik módszer, a dV vagy -dV módszer. Mely a töltés végét úgy állapítja meg, hogy a töltés végén a töltési feszültség visszaesését figyeli. Előnye, hogy így a kapacitás és a töltöttségi szint nélkül is lehet tölteni az aksit. Hátránya, hogy a feszültség csökkenést csak igen magas töltőáram esetén lehet egyáltalán detektálni. Ezt akár előnyként is lehetne nevezni, hiszen akkor gyorsabban töltődik fel egy aksi, ha nagy a töltőáram. De személy szerint nekem nem igazán tetszik, mert a töltés alatt az aksi jelentősen melegedik. Gyári töltő esetén is az a tapasztalatom hogy az aksigyártó által megadott maximális hőmérséklet fölé emelkedik a cella. Ráadásul a cella hőfokát nehéz korrekt módon érzékelni, mert egy AA vagy AAA cellával nehéz hőkontaktust teremteni.
De -dV töltőt, csak processzoros töltővel lehet készíteni, mert a feszültség visszaesésé mV-ok nagyságrendjében vannak, és a mérés ciklusának ideje is hosszú. Vagy is jó felbontású AD szükséges, és adattárolás-kiértékelés. Egyébként is figyeli kell biztonságból a töltési időt és a cella hőmérsékletet.

(Léteznek még olyan töltők, amik a cella belsőellenállása alapján határozzák meg a töltőáramot és a töltési algoritmust. Ezek pontos töltési eljárását nem ismerem. Ily módon én, kissé szkeptikus vagyok minden töltési eljárással szemben..)

Tulajdonképpen egyetértek az előttem hozzászóló kollégával, hogy itt tömegesen gyártott készülékkel nehéz versenyre kelni árban-méretben-külalakban. Igazából jó töltőt egy cellagyártó tudna készíteni, aki ismeri celláinak minden tulajdonságát, paraméterét. De nem elhanyagolható az a tény sem, hogy módjában áll számtalan cellával kísérletezni. De vajon mennyiben áll érdeke olyan töltőt kihozni, ami "örök élet plusz egy napig" használható a cella töltésére, amit szintén Ő gyárt?

Az eSDi képen egy áramgenerátoros töltő, és egy kisütő fokozat látható, csak éppen a lényeg az "intelligens vezérlés" hiányzik hozzá..
üdv! proli007

Hello!
Elvileg megoldható, de hogy ez mennyire jó műszaki megoldás, arról már nem vagyok meggyőződve.
Talán a legkézenfekvőbb megoldás, ha mind a négy cellát kivezeted egy nyolc pólusú"nagyáramú" csatlakozóra. Ekkor ha a cellákat a fogyasztóra kapcsolod, akkor a fogyasztó csatlakozója sorba, ha a töltőre, annak csatlakozója párhuzamosan kapcsolja a cellákat. De a töltés alatti cella feszültség figyeléséhez külön kivezetésre lehet szükség, mert a nagy töltőáram, és a csatlakozó átmeneti ellenállása meghamisíthatja a cella feszültség mérését. Vagy a "visszamérés" alatt, a töltést meg kell szakítani...
üdv! proli007

Nekem arról, hogy a gyártó tudna csak jó töltőt készíteni eszembe jutott egy dolog: a gyártóknak azért valahol talán az az "érdekük", hogy minden akkut feltölteni tudó töltőt készítsenek, szóval lehet, hogy meg tudnák tenni, hogy a saját cellájukra szabnák a töltőiket, de akkor meg lehet azért nem vennék meg azokat az emberek, mert nem "lehetne" bele másik gyártó akkuját is belerakni... meg hát ha megnézed a neten elég sok kész cél-ic van nimh/nicd töltésre, ha ezt használhatják, akkor valószínű nem érdekük sajátot csinálni, ez így mivel talán sokáig gyártásban marad, pl mert nagy tömegben veszik, így cserélhető alkatrészes, javítható töltőt is eredményezhet...
Mondjuk az egy érdekes dolog, amit a napokban kezembe került, 90-es évek közepén a Műszaki könyvkiadó által kiadott valamilyen akkukkal akkutöltéssel is foglalkozó könyvben olvastam, hogy "csak a zárt ólomsavas akkuk érzékenyek a mélykisülésre", nem tudom mi lehet az igazság az ügyben....
Viszont ezzel szemben a legtöbb "intelligens" töltő el se kezdi tölteni az akkut, ha a feszültsége 0,8-9V alá került... lehet itt van a "programozott élettartam" elrejtve az akksikban, mert pl egy zseblámpában könnyen le lehet 0V-ra is meríteni egy akkut... és ezt egy sima legegyszerűbb töltővel, akár csak egy áramkorlátozott tápegységről töltve, 0,9V fölé, már az "intelligens" töltő is feltölti és elvileg minden gond nélkül használhatók tovább...

Értem, köszönöm. Én is úgy gondolom, hogy nem érdekük jó töltőt gyártani.

Még csak nem is kell rossz töltőket gyártani, elég, hogy az átlagemberek valószínűleg nincsenek tisztában az akkuk töltésének legalapvetőbb "szabályaival" sem, és így az akkuk hamarabb tönkremennek és úgyis vesznek majd újat...

Mert azért kis odafigyeléssel szerintem egy megfelelő készen vásárolt töltőt is lehet jól használni
pl a csomagoláson lehetne akku-kezelési tippeket is adni:
-célszerű olyan töltőt venni ami egyenként tölti az akksikat
-ha már olyat vesz valaki ami 2 v. 4esével tölt , akkor ne vegyen gyorstöltőt mert a nagy töltőáram a nem pontosan egyforma akkuk miatt valamelyiket úgyis túltölti
-a rátöltést elvileg ezek az Nicd/mh-k nem szeretik így csak lemerült akksikat kell tölteni, vagy kisütni őket előtte...
-meg esetleg célszerű összejelölni az akksikat párosával, és így még akár egyszerűbb töltőben is lehet tovább használhatóvá tenni az akksikat...
-mert sokan lehet, hogy csak betesznek "2" akksit a töltőbe, lehet ebből csak az egyik volt lemerülve, csak elkeveredett a másik a többi akku közé...

-kis töltési áramokat használni (talán erre a gyártók is rájöttek, vagy drága lett a nagyobb teljesítményű táp vagy esetleg valami nem túl ismert rendeletben "szóltak nekik", mert régebben egészen sok akár 2-3A-es töltőt is lehetett kapni, mostanában nem nagyon láttam ilyeneket, amikor keresgéltem töltők között)

Ennyi tipp után egy átlagember lehet nem nagyon venne akksit vagy pont csak bizonyos termékeket venne meg, pl az általam linkelt 3500Ft-os töltő pont tökéletesen megfelel a feladatnak, annyi, hogy "lassú", szóval aki gyorsan akar akksit, és rohan siet, annak nem jó, de persze az se költene többet töltőre...