Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Régi vakuk használata digitális vázakhoz / fényképezőkhöz
Témaindító: neomur, idő: Okt 30, 2008
Témakörök:
Szerintem elhagyható. Átfutottam egy adatbázist, és 324volt talpfeszültség felett nem volt vaku. Végülis tényleg elég lehet a MOC3020. Azt nézem, ha 3V-tal zárom (2db AA elem), akkor nem is kell elé ellenállás. Elvileg elég a kapcsoláshoz a csatornáknak megfelelő számú optotriak.
Hmm..ez jól hangzik. Mivel állítólag nagyon minimális az áramfelvétele a témának, ezért csak optokapukkal és egy CR2032-es gombelemmel egészen kis dobozkát lehet csinálni.
Majd megpróbálom, ha felépül a kezem ( ma műtöttek).
Akkor jobbulást! Így viszont lehet, hogy beelőzlek...
Jól tudom a képletet, amivel a kondit a villanócsőhöz kell méretezni? W/s = 1/2*C(uF)*U*U(kV) Tehát egy 450V 1000µF-os kondi egy ~100Ws-os csőhöz jó. Viszont egy külföldi oldalon 50Ws-es vakuhoz adják. Nem durran el? Még ha a kondi 30-50V-tal kevesebb feszültségen is üzemel, akkor is 80Ws jön ki... :s
Sziasztok. Nekem lenne pár kérdésem főleg olyanokhoz, akik benne vannak a témában. (Még nagyon nem olvastam utána. És még csak most találkoztam először külső vakuval.)
Nos van egy Olympus E450-es DSLR-em. Amihez szereztem egy vakut. (Hanimex tz2 36) Ezt úgy tudom hogy analóg gépekhez készítették. Amikor megjött a vaku a puding próbája az evés alapján egyből a gépre raktam és használtam. Működik is bizonyos szinten. DE most hogy olvasgatok itt ilyen több száz voltos talpfeszültségekről, felmerült bennem a kétely, hogy nehogy kinyírjam a DSLR-t. Ha eddig jó volt, akkor lehet gond belőle. Vagy nekem is kellene közé egy illesztés, vagy hogy is van ez? A 2. kérdés: A beépített vakuval tud a gép sokmindent elővillantás, 2X-es villantás...stb. A külső vakuval pedig mindig csak egyet villant az exponáláskor. Ezzel nem lehetne megoldani az elővillantást kisebb teljesítménnyel? 3. kérdés: a vakun található elég sok állítási lehetőség, amiből párral tisztában vagyok, de van egy olyan kapcsoló amihez ezek vannak írva: (C/P M S N Ch O) Ezek mire szolgálnak? (Végigpróbáltam mindet, de nem észleltem semmi változást.) 4. kérdés: A vaku fényerejét lehet állítani valahogy? (Gondolom hogy igen, de eddig nem nagyon sikerült.) 5. kérdés: Amikor a gép 1/320-as záridőnél kisebbre van beállítva (1/400-1/4000) Akkor a kép egy része eltűnik. 1/4000-nél teljes sötétség. (De ez csak a külső vakuval.) Ez miért van? Gondolom ennek a rekeszhez lehet valami köze. Üdv.: Miki
A talpfeszültséggel nem lesz gond, mivel az csak 1,7V. (Utánakerestem és meg is mértem.)
De ahelyett még egy kérdés: Ha sötétben szeretnék fotózni és kellene valami derítőfény a manuális élességállításhoz, ahhoz mit javasoltok? (Láttam már LED-es derítőt, az nekem nagyon tetszett.) Üdv.: Miki
Akkor most a linkkel megoldódtak a kérdéseid?
1 -Ha működött a géppel, akkor nem tesz kárt benne. Nekem az 550D-m letilt minden olyan vakut, ami bántaná az elektronikát. 2 -A beépített vakud TTL-es, processzor vezérelt. A Hanimex manuális vaku. Azt csak egy kép/elsütéssel fogod tudni használni. 3 - később 4 - Manuálisan nem lehet állítani. A gép hasán az IFS Module felirat mellett van egy fényérzékelő. Hanimex Ha auto módban van a vaku, akkor a beállításoknak megfelelően állítja be a villanás erősségét. 5 - Jó neked, hogy 1/320-dal is "teljes a kép" Nekem 1/250-ed a határ manuális vakuval. Amúgy gyárilag 1/200-ad a vakuszinkron. Ennél gyorsabban még nem nyit vagy már bezár a redőny a vaku villanásakor...TL-es vagy beépített vakunál autómatikusan 1/200-addal fog kattanni. Nos, a 3-as Hanimex háta Tele,Stand,Wide1/2 beállíthatod, hogy milyen állásban van a fej. A manuális fehér üzemmód feltételezem teljes erővel villant, míg a kék csökkentett. Beállítod, hogy milyen ISO érzékenységet fogsz használni. Így megkapod függőleges párosítással, hogy adott rekesszel milyen távolságig lesz jól megvilágítva a téma. (A képen pl.: becsapós, mert a fej tele állásban, a mérőcsúszka wide1-esben van. De ISO 100-on teljes fényerővel, 5.6-os rekesszel kb 2-3 méterig világítja be helyesen a témát. Üdv, Ádám
Köszönöm a válaszokat, de amit linkeltem azt végigolvastam, így szinte minden világossá vált.
De felmerült egy másik dolog. Ez a vaku a normál 1,5V-os elemeket hamar lemeríti. Az 1,2V-os akkukkal pedig baromi lassan tölt fel. Ma porcikáira szedtem és megvizslattam. 2db Li-ion cella feszültsége pedig sok neki. 7,2-7,3V-tól felfelé nagy áramot vesz föl. (Ami a túlfesz. védő miatt van.) De kap 2db Li-on cellát sorba kötve és 2 nagy áramú diódát teszek sorba velük. Így max. 7,2V-ot kaphat a vaku. Az akkuk töltő/balancer áramköre pedig bekerül a régi cellák helyére. (Mivel ezek 18650-es cellák, így nem férnek be oda.) Ezért ezek a cellák az elejére fognek felkerülni. Pont passzol hozzá. És így max. villantás után is 3s-on belül újratöltődik a vaku. (És mivel az alja egyszerűen lepattintható, így oda majd lehet készítek egy kis vezérlőt, hogy tudja az I-TTL üzemmódot. (Egyébként hihetetlen jó vaku.) A kulcsszámát nem találtam meg, de kint szabadtéren korom sötétben is 10m-ig mindent bevillant. (A beépített az szinte gyertyafény ehhez képest.) Mondjuk nem tudom hogy mennyire fogja bírni a tartós használatot.
Sziasztok, nos már elég sokat használtam a vakut, és nagyon szuper. Már csak egy gondom van, méghozzá a derítés. Nagyon sötétben nem tud élességet állítani se a gép, és én sem manuálisan. Ehhez kellene valami derítőfény. Na igen ám de hogyan?
A verzió: a beépített villanócsövet elővillantani többször kis teljesítménnyel. (Bár ennek vannak hátrányai.) B verzió LED-eket tenni a vakuba és valahogyan vezérelni. pl. manuálisan egy kapcsolóval. Nekem a LED-ek szimpatikusabbak, csak nem tudom hogy milyet tegyek. IR-t, fehéret, pirosat? Az IR-t én nem látom, így a manuális élességállítás kilőve. A fehér tetszik, de ha egy szimpla kapcsolóval vezérlem, akkor elég macerás kapcsolgatni. És ha meg nem kapcsolom ki, akkor módosít a képen. A pirosat nem tudom miért szokták alkalmazni, és ugyanaz a probléma fennáll, mint az előbbiekkel. Ez ügyben adna valaki valami tanácsot. Üdv.: Miki
Pontosítanék az összes korábbi HSZ-omban, nem derítés hanem segédfény kell.
Szia!
Ez egy elég egyszerű kapcsolásnak tűnik. Szerintem én is kipróbálom majd.
Tudna valaki abban segíteni, hogy ehhez a kapcsoláshoz:
Vakurajz Ha a TOPS-050 helyére 1-1-ben bekötök egy ilyet: Optocsatoló akkor az rendesen fog működni? Illetve egy olyanban kérném egy hozzáértő segítségét, hogy a fenti rajzba hogyan lehetne beiktatni egy potméteres szabályozást, hogy amivel a villanás erősségét lehetne állítani. +1 gondolom, ha a fő kondival párhuzamosan kötök egy glimmlámpát, az ártani nem árt.
Helló minenkinek.
Hátha valakit érdekel, megépitettem az alábbi oldalon szereplő másodvaku vezérlő kacsolást, és hibátlanul működik. Nagy előnye a kalibrálhatósága, hogy ne süsse el a másod vakut deríeritőzésnél az első villanástól. Bővebben: Link
Sziasztok!
Kipróbáltam a optó + triak kapcsolást, de valamiért nem működött. viszont ha csak magában az optót (K3020) használom, mindenféle ellenállás és egyéb alkatrész nélkül tökéletesen működik. Mi lehet ennek az oka ill. mi problémát okozhat ez?
Sziasztok!
Adott egy Saulute márkájú, 230V-ról működő vaku, amelyet szeretnék egy optikai vakukioldóval működtetni (rajzok mellékelve). A kérdésem pedig az lenne, hogy vajon mi okozza, hogy a működő - mind a vakupapucsról, mind a szinkronkábelről elsüthető - vakut miért nem süti el a szintén működő vakukioldó? A FOR3G típusú tirisztor anódja a vakupapucs középső (pozitív) érintkezőjéhez csatlakozik, míg a katódja a szélső érintkezőhöz (test). A tirisztort egy pici napelem gyújtja, a zavarmentesítést egy 10mH-s tekercs végzi. Ha van ötletetek, hogy miért nem működik a rendszer, akkor legyetek szívesek osszátok meg velem; bármilyen ötletet, segítséget szívesen veszek! FOR3G adatlap
Ha én is egy kicsi napelem lennék, én sem sülnék el ilyen kis induktivitással rövidre zárva
A képen látható kapcsolás egy működő, gyári konstrukció, amely más vakukat bizonyítottan elsüt (Soligor FT-3 a neve). Az induktivitás - az én olvasatomban - arra hivatott, hogy a lassú fényerőváltozások (környezeti fény) által a napelemen létrehozott feszültséget az ohmos ellenállásával rövidre zárja, azonban a gyors, impulzusszerű feszültségváltozásokkal (amit pl másik vaku fénye válthat ki) szemben nagy impedanciát mutat, és hagyja, hogy azok begyújtsák a tirisztort. Szerintem így működik, de javíts ki kérlek, ha te máshogy tudod.
Külön-külön minden jól működik, együtt viszont nem - ezért is kérdeztem rá. Lehet, hogy a vakukioldó lehetne szofisztikáltabb is, azonban azalatt a néhány év alatt, amióta a tulajdonomban van, még nem volt olyan vaku, amivel inkompatibilis lett volna.
Sajnos az elmúlt években kissé kiestem az elektronikai gyakorlatból, és eléggé a sötétben tapogatózom...
Fordítva próbáltad?
"Anode" legyen a pozitív, a "Cathode" pedig a negatív (másik rajzon "X1" és "X2").
Igen, próbáltam fordított polaritással is, de mint az várható volt, semmi sem történt. Aztán - mivel bogarat ültettél a fülembe - egy próba erejéig kikötöttem az induktivitást, de így sem jártam sikerrel. A vakuban a gyújtótrafó előtti kondenzátort is vizsgáltam, cserélni is próbáltam, de semmi eredmény.
Sziasztok,
az imént összeraktam egy MOC3021 alapú illesztőt (Link). A kapcsolás látszólag működik, de a két külső vakum egyike sem villan tőle, akkor sem, ha kihagyom a felüláteresztő szűrőt. Pedig az érintkezőket elvileg rövidre zárja, legalábbis a rajtuk mért feszültség 170V-ról 0V-ra zuhan, de a villanás ennek ellenére elmarad. A vakuk jók, rövidzárra megbízhatóan villannak. Mi lehet a hiba oka? Ennyire bekavarna a triak feszültségesése? Hogy lehetne megoldani ezen vakuk illesztését?
A hiba valószínűleg ott keresendő, hogy a triak a mechanikus rövidzárhoz képest lassú, szinte lágyan zárja a két pontot.
Értem... Ebben az esetben mi lehet a megoldás? Fototranzisztoros optocsatoló?
Hirtelen nem is tudom, mi lenne jó ehhez a feladathoz. Remélhetőleg valaki ismer eléggé gyors alkatrészt, ami ide megfelelő.
A relé beindítaná a vakut de annak a megszólalási ideje (ennyi idő kell, hogy zárjanak az érintkezők) sok, kb. 10 - 20 ms.
Valamikor ilyesmire mindig tirisztort használtam és az müködött.
A kapcsolásodban az 1 Mohmos ellenállással párhuzamos kondival kéne elszorakozni. Nem ad elég impulzust, hogy begyujtson a triac. Most nézem, hogy a triac oldalon nem stimmel valami. Oda minek az az 1 Mohmos ellenállás meg a 100nF kondi. A vakut kontaktusait rövidre kell zárni hogy villanjon. Itt meg egy kondin keresztül akarják rövidre zárni. Esetleg rakj oda egy nagy kondit, de én kivenném az egészet az ellenállással együtt ( persze ehhez egy kicsit jobban kellene ismerni azt a régi vakut, hogyan van ott az indito áramkör kialakitva. A hozzászólás módosítva: Feb 8, 2017
Az egy felüláteresztő szűrő, azért, hogy a triak le tudjon higgadni. Próbáltam anélkül is, de úgy sincs villanás. Ja, és az előbb elfelejtettem leírni, lehet, hogy fontos: a triak a vakuval szűrő nélkül sem marad begyújtott állapotban. Amikor 12V-os tápventivel próbáltam, akkor normálisan viselkedett, szűrő hiányában a táp megszakításáig begyújtva maradt.
Biztonság kedvéért kipróbáltam másik ugyanilyen fototriakkal, de ugyanaz. Érdekes, hogy a Google semmi releváns találatot nem adott. Csak ez a két nyomorult vaku lenne ilyen kényes? A hozzászólás módosítva: Feb 8, 2017
Akkor ott az lesz a gond, hogy a vaku már a modernebb cuccok közé tartozik és nagyon kis áramot igényel a gyujtásra. Lehet, hogy benne már ott a gyujto tirisztor. Erre a kis áramra a triak nem tud kapcsolni. Mérd meg milyen feszültség van a gyujtokontaktuson. Lehet, hogy akkor csak egy reed relével fogod tudni begyujtani. Esetleg valamilyen nagyfeszültségü tranyoval.
A hozzászólás módosítva: Feb 8, 2017
|
Bejelentkezés
Hirdetés |