Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Fénycső fényerő szabályzás
 
Témaindító: hygy, idő: Szept 21, 2005
Témakörök:
Lapozás: OK   3 / 4
(#) Moderátor hozzászólása Ápr 30, 2011
 
Az akváriumos téma áttéve ide: Akváriumvilágítás
(#) belatichy hozzászólása Aug 1, 2011 /
 
Itt található fél tucat elektronika. Szabályozható is meg sima is. Teljes leírással és még alkatrész lista is van!

Ha valakinek van építési tapasztalata az most ...
(#) belatichy hozzászólása Aug 1, 2011 /
 
Ide berakom az egyiket.
(#) belatichy hozzászólása Aug 1, 2011 /
 
Nagyon fanatikusoknak van egy program is. Én még nem néztem meg.Bővebben: Link
(#) didyman válasza belatichy hozzászólására (») Aug 1, 2011 /
 
Fura ez a kapcsolás. Kiemeli a katódfűtés jelentőségét, de effektíve csak az alsó katód fűtött, a felső nem. A cső áramának visszacsatolása-annak egyenirányítása meg aszimmetriát teremt a szinuszos kimeneten. Kicsit érthetetlen ez a két megoldás.
(#) belatichy válasza didyman hozzászólására (») Aug 1, 2011 /
 
Nem vagyok szakember, de nem lehet, hogy így lehet jól megoldani a szabályzást? Az egyen áram miatt lehet, hogy csak az egyik oldal melegszik és a másikat fűti?
(#) pucuka válasza belatichy hozzászólására (») Aug 1, 2011 /
 
Attól eltekintve, hogy a fénycsövek nemigen díjazzák az egyenáramú üzemet, pont a katódjaik miatt, ami szimmetrikus kialakítású. A szabályozás alatt a katódot melegen kell tartani, az anód melegszik magától. Váltóáramnál ez nem gond, mivel az anód-katód szerep állandóan cserélődik, de egyenáramnál nem.
(#) belatichy hozzászólása Aug 1, 2011 /
 
Erre gondoltam én is.
(#) didyman hozzászólása Aug 1, 2011 /
 
Nem. Mindkét katódot fűteni kell, mert az emisszió túl alacsony ahhoz, hogy megfelelő hőmérsékleten tartson, egyenáramú üzem meg nincsen, legalábbis a csövön átfolyó áram semmiképpen sem fog DC összetevőt tartalmazni, a DC potenciál ugyanis a katódok két-két (itt csak az egyik, ez a fura, hiszen a másik vég két kivezetése közösített, de hogy még emellé minek bele az LC tag a rövidzáron, az is jó kérdés-szerintem a rajz van elszúrva egyébként) kivezetése között fog fellépni és nem a katódok között. Ez bevett gyakorlat a dimmelhető előtéteknél.
(#) belatichy válasza didyman hozzászólására (») Aug 1, 2011 /
 
Ez egy termék leírása, ami forgalomban van, rendelhető. Gondolom, ha nem vagy rosszul működne nem árulnák. Valamilyen szinten csak jó!
A cég az irs2158D köré tervezte ezt az alapot. Innen mindenki tudja módosítani az igényeknek megfelelően.
(#) belatichy hozzászólása Aug 1, 2011 /
 
Azoknak, akik tudnak angolul egy kis áttekintés, hogy hogyan tervezzünk dimmelhető áramkört fénycsövekhez.
(#) belatichy hozzászólása Aug 2, 2011 /
 
Találtam itt (net) mást is. Nagyon lelkes vagyok...
Talán ezzel lehetne operálni.
Az ic nem olcsó, de ez van (1200-1400 Ft).
(#) didyman válasza belatichy hozzászólására (») Aug 2, 2011 /
 
Ez nem dimmelhető IC. Az előző PDF-et elolvastad te is? Abban említ típust. A konkrét áramköri részletet csatolom, ott valami nincs rendjén. A tekercsen, kapacitáson és a katódon keresztül egy zárt hurok van, (DC) generátor nélkül (az alsó katódon jól követhető a DC útvonal). A katód felől belépő elektronok a katód ellenállásán osztozva vajon a rövidzár, vagy a veszteséggel mindenképpen bíró, és emellett még általában csak rezonanciafrekvenciája közelében üzemelő LC tag felé haladnak? Értelmetlen ez a részlet így. Az LC tag előtt van egy elágazás, egy kapacitás halad a föld felé. Vélhetően az LC tag és a katód közös pontjáról haladna a jel a föld felé, ezzel lehetővé téve, hogy a dimmeléskor növekvő frekvencia a soros kapacitás csökkenő reaktanciájával az AC áram egy részét a katódon keresztül föld felé hajtva fűtse azt. Az LC tag szerepe annak rezonanciafrekijének függvényében alakul, de amennyire átfutottam az anyagot, szó nem esik róla. Olyat meg már láttunk, hogy a PDF-ben valamit elszúrtak.
(#) belatichy válasza didyman hozzászólására (») Aug 2, 2011 /
 
Olvastam, de meg kell hogy mondjam, ennyire nem mélyedtem el benne (nem is tudnék mert nem is értek hozzá . Viszont van ennek egy korábbi változata.
(#) batterfly válasza hygy hozzászólására (») Feb 6, 2012 /
 
Sziasztok!

Nagyon hasznos és ajánlom nektek a következőket:

Bővebben: Link - Bővebben: Link - Bővebben: Link - Bővebben: Link batterfly
(#) didyman válasza batterfly hozzászólására (») Feb 6, 2012 /
 
Tényleg hasznosak, de miért szükséges telepakolni vele minden fénycsöves témát?
(#) modpeter hozzászólása Feb 13, 2014 /
 
A 90-es években, tizenévesen másoltam valamelyik újságból, az akkori win3.11(?) paint rajzolóval. Akkor meg is építettem, működött, de már nem találtam... Lehet, hogy újraépítem.

Kérném, a jelenlévő hozzáértők informáljanak, hogy ez pontosan hogy működik (mert nagyon hasonlít az izzólámpás fényerőszabályzóhoz) és hogy vajon megy-e egy kompakt csővel? Egyébként az említett kompaktnak (szétszedve, mert nem világított, de mint kiderült csak kontakthibás volt) az elektronikája most egy ősrégi 20w-os csövet hajt, gond nélkül, visszafele is kompatibilis lehet, a kérdés csak a hagyományos fojtó miatt...)
(#) erbe válasza modpeter hozzászólására (») Feb 13, 2014 / 1
 
Kompakt fénycső fényerejét se ezzel, se más megoldással nem tudod változtatni. Ha annyira leveszed valamivel a tápfeszültségét, hogy bizonytalanná válik a működése, van egy szűk tartomány, ahol csökken a fényereje, de bármikor tönkremehet.
Ez a megoldás, bár hagyományos elrendezésben működik, de nem ajánlom senkinek. Söntöli a fénycsövet, közben fűti a fojtót. Kis fényerőnél garantált a leégés.
Tudomásul kell venni, hogy a fénycső nem erre készült. Bár állítólag vannak dimmelhető kompakt fénycsövek is. Aki változtatható fényerőt akar, vegyen halogénégőt!
Skori - Fénycső
(#) modpeter válasza erbe hozzászólására (») Feb 15, 2014 /
 
Értem, köszönöm. Én is úgy láttam, hogy ez a kapcsolás pont arra nem jó, hogy mondjuk fél fénnyel energiát takarítsunk meg. Ráadásul fel is gyújthatjuk vele a lakást, király!
Azért arra kíváncsi lennék, hogy a dimmelhető kompaktok hogy működnek, már láttam boltban olyat, aminek a dobozán volt, hogy szabályozható!
(#) didyman válasza modpeter hozzászólására (») Feb 15, 2014 / 2
 
Nem sok köze van a fényerőszabályzáshoz. Ez egy elektronikus gyújtó, ami a véges élettartamú, nem annyira kíméletes parázsfénylámpás gyújtót váltja ki egy elmés, egyszerű és kíméletes módon. Amíg a cső nem világít, a potméteren keresztül töltődő kondi eléri a diak gyújtófeszültségét, mely begyújtja a triakot, így az a katódokat zárva, előfűtést végez. Az előfűtött katódokkal a cső gyújtási feszültsége lecsökken, és egy soron következő triak kikapcsoláskor, illetve következő felfutáskor a cső begyullad. Ekkor az égési feszültsége már alatta marad a gyújtón beállított értéknél, így a diak nem lesz képes nyitni. A sorozatgyártott megoldásnál van védelem beépítve, hogy a nem gyújtható csövet ne akarja fűteni állandóan.
A fénycső dimmelése amúgy nem olyan nagyon elvont dolog, ha a katódok üzemi hőmérsékletét (némi AC vagy DC fűtési feszültséggel) szinten tartják, akkor a cső árama egészen stabil módon csökkenthető, akár 1 %-os értékre is. A piac tele van fényerőszabályozható előtétekkel. Ami a kompaktokat illeti, ott a dimmelés elsősorban a bemeneti paraméter és helyhiány miatt macerásabb, speciálisabb, de lehet kapni a célra alkalmas típusokat, melyek a fázishasításos kapcsolókkal üzemelni képesek, a fázishasítást érzékelik és aszerint szabályoznak egy szűkebb tartományban. Az IR-nek van erre céláramköre is, itt éppen kompakt előtétjeként összerakva: klatty
A hozzászólás módosítva: Feb 15, 2014
(#) Ge Lee válasza erbe hozzászólására (») Feb 16, 2014 /
 
A kompakt csövet direktben valóban nem lehet dimmelni, de magát a csövet igen. Nekem volt egy passzív elektronikus előtétem, azzal olyan fényerőre állítottam a csövet amilyenre akartam, akár halványan derengőre is. Az más kérdés hogy ez sem kimondott dimmelés, mert a soros előtét kondit kellett csereberélni hozzá.
(#) ih.he válasza didyman hozzászólására (») Feb 19, 2014 /
 
>HE/HO T5-ös csövet nem használhatsz fojtótekerccsel és gyújtóval (azaz de, csak rövid
> élete lesz..)
Ilyenkor szoktak garmadával felmerülni az emberben a kérdések, kezdve azzal, hogy MIÉRT?
Mit jelent pontosan a rövid élete lesz? Rövidebb, mint amennyire tervezték ez OK, de ugyanannyi, vagy kevesebb, mint egy T8/T12-nek a hozzá való fojtóval?
Keresztül googliztam magam a kérdéssel angolul, de egy értelmes oldalt nem találtam, ahol lett volna karakterisztika-mérési adatok T12/T8/T5 fénycsőről... úgymint fűtőszálak kivitele, hideg ellenállása, induláskor és állandósult állapotban az égési feszültség, felvett áram...
Pedig ezek érdekes elektronikával kapcsolatos kérdések.
Annyit találtam egy Ph..ps ballaszt katalógusban, hogy volt ugye
-normál start
-instant start - nagyfeszültségű ~600V feszültségimpulzus <0,1mp alatt beindul
-rapid start - elektróda előfűtés külön trafóval, <1mp alatt magától begyújt

és T5 tájékán lett még kettő, amiből az egyik a rapid start módosítása, "intelligensen felügyeljük" az elektróda előfűtést, ami nem lett persze részletezve.

Annó én csináltam tizenévesen rapid startos fénycsövet T12vel akvárium fölé, érdekes lenne tudni, ha azonos Wszámú-belső ellenállású T5-el menne az akkori rapid startos gyújtás, az mennyiben és hogy módosítaná a T5 viselkedését a tervezetthez képest... elmaradna az "intelligens felügyelet" az elektróda előfűtésről... lehet, hogy ez persze csak azt jelenti, hogy kikapcsoljuk az elektróda fűtést, amikor a cső begyújtott.

Didyman, ez most nem neked szól...
Mindig MIÉRT típusú ember voltam és értetlenül állok mindig az előtt, amikor az emberek, mint a birkák bólogatnak és szajkózzák egyre tovább azt, amit 12 másik helyen már olvastak, de egy gramm részletesebb információhoz nem lehet jutni sehol... úgy látszik a mai világ működésének az a lényege, hogy tartsuk az embereket bután. Igaz nem is akarnak általában tudni semmit... S**r dolog kiváncsi embernek születni!
Apám ugyanezzel szembesült, amikor a 20onéves japán autó fedélzeti számítógépéről akart megtudni infókat, hogy lehet a motordiagnosztikai adatokat kiolvasni belőle, miért áll le néha...


Kicsit finomabban nem lehetne?
-moderátor-
A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2014
(#) _JANI_ válasza _JANI_ hozzászólására (») Feb 20, 2014 / 2
 
Kérésre megosztom a cikket! ( Remélem nem sértek szerzői jogot ezzel. )

RT 92 / 09
"Akváriumvilágítás-vezérlő"
Dr. Kassai Árpád okl. villamosmérnök ( cikke. )
(#) didyman válasza ih.he hozzászólására (») Feb 20, 2014 /
 
Röviden azért, mert teljesen más technológia a kettő. Más égési feszültség, más áram. A T5-nél eleve két irány van, a HE és a HO, ezek semennyire sem hasonlóak, a HE-nél az összes típus körülbelül azonos áramerősséggel működik (165-175 mA), HO-nál meg a minél nagyobb fényáramot célozták meg egységnyi hosszon.
A cső teljesítménye majdhogynem lényegtelen adat (az ebből számolt égési feszültség lényegesebb), a cső árama a fontos (pont, mint a LED-eknél). Ezért áramgenerátoros meghajtást kívánnak. Most teszek egy nagyon leegyszerűsítést és csak Ohm törvényére hivatkozok. A fojtótekercs is áramgenerátoros, egy nagy soros, reaktív ellenállással modellezi ezt-csakhogy az áramgenerátor belső ellenállása ideálisan végtelen, vagyis a fojtó nem ideális áramgenerátor, így függ az árama a cső feszültségétől, ezért illeszteni kell. A szabványos, 36 W-os T8 (T12) cső árama 0,42 A, a feszültsége kb. 90 (98) V. A HE T5 35 W-é 0,175 A, égési feszültsége 200 V. A HO T5 39 W árama 0,325 A, égési feszültsége 120 V. A fojtó reaktanciája körülbelül 330 Ohm, így van illesztve a T8 csőhöz, aminek ellenállása 214 Ohm-ez az illesztett állapot. A HE T5-é 1140 Ohm, a HO T5-é 370 Ohm. Már csak ezalapján is látszik, hogy mennyire eltérnek, habár teljesítményben hasonló értékűek! Így értelmetlen T8 előtétre rakni T5 csövet, a HE alulhajtott lesz, a katódok hidegebbek maradnak, emiatt a cső üzeme instabil lesz (a nagy égési feszültsége miatt lehet, hogy be sem gyújt), a katódmassza meg nagy darabokban fog leválni róla, idő előtt elfogy. 20-30.000 óra az élettartama egy ilyen csőnek, ha így van használva, akkor esetleg 5-10.000 óra maradhat neki (a T8 15-20.000 órára képes, az általános típusok legalábbis). Szerintem ez pazarlás. A HO T5 is némileg alulhajtott lesz szigorúan eszerint, de: ami bonyolítja az egész illesztés problémakörét, az a fénycső ellenállásának változása. Pláne a HO-ra jellemző ez, ahol a működés nagyon ki van hegyezve. A cső ellenállása negatív karakterisztikával bír, vagyis az alulhajtott csőé növekedni kezd, így növekszik a feszültsége, az áram meg tovább csökken. Ez a HO esetében annyira meredek, hogy a sima fojtótekercs stabil áramot nem tud rajta kialakítani sem, gyújtás után rendszerint elalszik idővel. A HE meg csak simán alulhajtott lesz, vagy menni fog, vagy nem, de élettartama alacsony lesz. A másik probléma a technológia maga. A T8 vígan elvan 10-15 % eltéréssel az üzemi paraméterei körül (ezt ki is használják, elektronikus előtéttel ugyanis 10 %-kal alulhajtott mind, mert ugyanannyi fényt produkálnak így is), elég robosztus a cső, a hidegpont középen van, kevésbé érzékeny a hőmérsékletre. A T5 sokkal pontosabb meghajtást kíván, és a hidegpontja a csővégen van, az ívtől ugyan távol (ami jó), de a katód hőmérséklete sokkal nagyobb hatással van rá. Apropó, katód. A gyújtást mindig meleg katóddal kell végezni, a gyorsan (azonnal) induló előtéteket ezért kerülni kell. A stabil katódhőmérséklet a fényerőszabályozott előtéteknél fontos, meg a T5-nél általában az, a hidegpont miatt-a szigorú meghajtás ezért feltétel, ezért sem jó a fojtótekercs. A párezer forintos beruházást élettartammal nyered vissza, amivel a saját pénztárcádat és a környezetet kíméled.
(#) didyman válasza _JANI_ hozzászólására (») Feb 20, 2014 /
 
Ez nem jó fénycsőhöz. Úgy emlékszem, a cikk is leírja, hogy a fényerőszabályzás csak izzóval kivitelezett, a csövet meg a relé kapcsolja.
(#) ih.he válasza didyman hozzászólására (») Feb 20, 2014 /
 
Hahó!

Na végre valaki, aki ért is hozzá!
Köszönöm a pontos munkaponti adatokat.
Azt lehet tudni, hogy a többi gyártónak-eltérő teljesítményű fénycsőnek milyen paraméterei vannak, van valahol adatlap a neten róluk?
Azt lehet tudni, mit nem szeret a katód? Mikor válik le róla a massza nagy darabokban?
Hidegkatódos gyújtáskor? Mi a helyzet akkor, ha tönkrement a katód és nagyobb feszültséggel átütik a hideg csövet? Elfogy olyankor maga a bevezető huzal is?
Sok ilyen kapcsolásról lehet ugyanis olvasni, ami tönkrement katódú fénycsővel üzemel, kérdés meddig. Gondolom neked erről több infód van, ha ilyen helyen dolgoztál...(ez a tippem...)
Persze, hogy pazarlás, eleve kb. kétszer drágábbnak írják a T5-öt.
Olvastam valahol a nem tudom milyen gyújtással valamelyik T5-re 100ezer órát írtak, kicsit túlzásnak tűnt.
-T8 10%os alulhajtás elektronikus előtéttel: Mi az oka, energiatakarékosság? Ha házilag pontosan munkapontba rakja az ember, hosszabb lesz valamivel az élettartama? Vagy ez nem is számít T8-nál?
-Hidegpont: erről olvastam, T5-nél ivtől legtávolabb, katód mögött van, de mit jelent az a működés szempontjából, hogy nagyobb hatással van rá a katód hömérséklete? Nem az a fontos, ami a két katód között történik, az ív mentén? Hogyan befolyásolja a hidegpont az ívet, ha kikerült az ívből?
-Katódhőmérséklet: Hogyan szabályozod a katódhőmérsékletet? Méred a fűtőszál ellenállását? Hideg-meleg ellenállás változás, mint izzónál?

Elektronikus előtétek kicsit szálka a szememben, mert bármilyen kompakt fénycsövet vettem eddig, mindig az elektronika purcant ki benne, sosem a felcsavart fénycső. Függetlenül az árától, pár ezer Ft-osnál is. Olyat nem tapasztaltam, hogy szétment a fűtőszál, vagy nem gyújtott be többet az égési fesz növekedése miatt, viszont egybemaradt az elektronika. No persze lehet, hogy a fénycsövekhez gyártottak már minőségibb darabok.

A LED-es világítás meg hát... lépcsőházban közös képviselő lecserélte LED-re a világítást. Többet nem láttuk a lépcsőt, nem láttunk szineket rendesen és kripta hangulat volt. Visszaraktam kínomban egy izzót, azóta megtaláljuk a kulcslyukat végre. Lehet, hogy drágán van használható LED-es világítás is, de ez itt nálunk kuka.


Kösz az infókat előre is!
(#) didyman válasza ih.he hozzászólására (») Feb 20, 2014 /
 
Adatlap mindenről van. Osram weboldala nagyon részletes, a GE PDF-jeit meg a starcoat T5 vagy starcoat T8 keresőszavakkal könnyen meg lehet lelni, minden ismert típusról.
A katódnak az a jó, ha a rá jellemző üzemi hőmérsékleten működhet és pl. nem halad át rajta hidegen nagy áram, ekkor a nagyobb gyújtófeszültség miatt szabályosan lerobban a massza. A túl alacsony hőfokon gyenge és nem egyenletes az emisszió, egy-egy pontban erősebb lesz, itt jobban fogy a massza, ha túl van hajtva, akkor meg a párolgása gyorsul fel. Mindkét esetben a csővégére kerülő fekete lepedék a baj, annak a katódon lenne a helye.
Igen, a szakadt elektródájú cső bevezetője végigég ilyenkor, de lehet annyira alulhajtani a csövet, hogy ívkisülés helyett parázsfény legyen csak, ekkor sokáig eltart, mire elég, pár W teljesítményt vesz fel ekkor.
T5-ből amit én tudok, az 50.000 órára specifikált ipari, nehezen elérhető helyekre szánt típus. Ha a melegkatódot száműzzük, és mondjuk külső gerjesztéssel hozzuk lázba a higany atomokat, akkor 100-300.000 órát is el lehet érni (tulajdonképpen a cső addig tart, amíg a fénypor jelentősen le nem bomlik az UVC miatt, vagy a gáztöltet el nem illan), ezeket indukciós lámpának hívják, régóta kapható, látható sok helyen (Auchan Fehérvár például). Ezekben is az elektronika a bajos.
T8-nál azért jó ez, mert a gyárilag előírt fényáram kevesebb bevitt energiával valósul meg. Akkor miért ne spóroljon. Ekkora munkapontváltozást a T8 elbír és a működése is bőven stabil marad. Csőnél amúgy nincs pontos munkapont, mert az egész rendszer aktuális tökéletes munkapontja függ a cső nyomásától, hőmérsékletétől, korától, katódok állapotától és még ki tudja, mitől.
A hidegpont a stabil üzem másik záloga. Ez felel a fénycső hatásfokáért, ezen a helyen tud a higany halmazállapotot váltani. Ha túl meleg, akkor a csőben a nyomás nagyobb, a hatásfok romlik, ha túl hideg, akkor a higanyból kevés lesz mozgásban, kevesebb fog gerjedni, csökken a fényáram. A katód mögött azért jó, mert az ív nem melegíti (bár a T8-nál az egyensúly része az ív) és könnyebb a hőmérsékletét kézben tartani (kültéri lámpában egy harisnyát lehet ráhúzni, ha hideg van, ez T8-nál beborítja az egész csövet, T5-nél meg csak a végét).
Katód hőmérsékletét szerintem nem érdemes figyelni, mérni, egy előtét sem ezt teszi. A névleges, bevitt teljesítménynél optimális lesz a hőmérséklete, ha alulhajtás (fényerőszabályozás) van, akkor egy fényerőállítás szintjéhez társított görbe szerint elegendő áramot hajtani át rajta. Ennek megvalósítása sem bonyolult, méretezés kérdése. A dimmeléskor rendszerint az előtét üzemi frekvenciája változik (nő), így vele a soros tekercs reaktanciája, ugyanakkor a katódra egy soros rezgőkör kapcsolódik, melyben ilyenkor növekszik az áram, mert az a csökkentett fényerőnél alkalmazott frekvenciára hangolt. Ez az egyszerű megoldás, de hogy egy saját címkés mikorvezérlőben még mi minden lehet, azt csak a tervezője tudja.
A kompaktokhoz rakott előtét a költséghatékonyságról szól. Régi Tungsram, Osram, Philips UBA2010-re épülő megoldása mind nagyon jók voltak. A normális méretű előtétek ezeknél is sokkal bonyolultabb áramkörök, azok sem mennek örökké, de van bennük hely, nem melegednek annyira rommá. 5-8 év után meg szét kell szedni, átforrasztani, pár kondit kicserélni és mennek tovább.
(#) ih.he válasza didyman hozzászólására (») Feb 24, 2014 /
 
Kösz az infókat, az OSRAM oldala pedig tényleg jó!
(#) _JANI_ válasza _JANI_ hozzászólására (») Feb 24, 2014 /
 
Bocsánat a gyenge minőségért! Itt van egy kicsit nagyobb felbontásban a cikk...
(#) _JANI_ válasza didyman hozzászólására (») Feb 24, 2014 /
 
Igen!
Következő: »»   3 / 4
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem