Az akváriumos téma áttéve ide: Akváriumvilágítás

Itt található fél tucat elektronika. Szabályozható is meg sima is. Teljes leírással és még alkatrész lista is van!

Ha valakinek van építési tapasztalata az most ...

Ide berakom az egyiket.

Nagyon fanatikusoknak van egy program is. Én még nem néztem meg.Bővebben: Link

Fura ez a kapcsolás. Kiemeli a katódfűtés jelentőségét, de effektíve csak az alsó katód fűtött, a felső nem. A cső áramának visszacsatolása-annak egyenirányítása meg aszimmetriát teremt a szinuszos kimeneten. Kicsit érthetetlen ez a két megoldás.

Nem vagyok szakember, de nem lehet, hogy így lehet jól megoldani a szabályzást? Az egyen áram miatt lehet, hogy csak az egyik oldal melegszik és a másikat fűti?

Attól eltekintve, hogy a fénycsövek nemigen díjazzák az egyenáramú üzemet, pont a katódjaik miatt, ami szimmetrikus kialakítású. A szabályozás alatt a katódot melegen kell tartani, az anód melegszik magától. Váltóáramnál ez nem gond, mivel az anód-katód szerep állandóan cserélődik, de egyenáramnál nem.

Erre gondoltam én is.

Nem. Mindkét katódot fűteni kell, mert az emisszió túl alacsony ahhoz, hogy megfelelő hőmérsékleten tartson, egyenáramú üzem meg nincsen, legalábbis a csövön átfolyó áram semmiképpen sem fog DC összetevőt tartalmazni, a DC potenciál ugyanis a katódok két-két (itt csak az egyik, ez a fura, hiszen a másik vég két kivezetése közösített, de hogy még emellé minek bele az LC tag a rövidzáron, az is jó kérdés-szerintem a rajz van elszúrva egyébként) kivezetése között fog fellépni és nem a katódok között. Ez bevett gyakorlat a dimmelhető előtéteknél.

Ez egy termék leírása, ami forgalomban van, rendelhető. Gondolom, ha nem vagy rosszul működne nem árulnák. Valamilyen szinten csak jó!
A cég az irs2158D köré tervezte ezt az alapot. Innen mindenki tudja módosítani az igényeknek megfelelően.

Azoknak, akik tudnak angolul egy kis áttekintés, hogy hogyan tervezzünk dimmelhető áramkört fénycsövekhez.

Találtam itt (net) mást is. Nagyon lelkes vagyok...
Talán ezzel lehetne operálni.
Az ic nem olcsó, de ez van (1200-1400 Ft).

Ez nem dimmelhető IC. Az előző PDF-et elolvastad te is? Abban említ típust. A konkrét áramköri részletet csatolom, ott valami nincs rendjén. A tekercsen, kapacitáson és a katódon keresztül egy zárt hurok van, (DC) generátor nélkül (az alsó katódon jól követhető a DC útvonal). A katód felől belépő elektronok a katód ellenállásán osztozva vajon a rövidzár, vagy a veszteséggel mindenképpen bíró, és emellett még általában csak rezonanciafrekvenciája közelében üzemelő LC tag felé haladnak? Értelmetlen ez a részlet így. Az LC tag előtt van egy elágazás, egy kapacitás halad a föld felé. Vélhetően az LC tag és a katód közös pontjáról haladna a jel a föld felé, ezzel lehetővé téve, hogy a dimmeléskor növekvő frekvencia a soros kapacitás csökkenő reaktanciájával az AC áram egy részét a katódon keresztül föld felé hajtva fűtse azt. Az LC tag szerepe annak rezonanciafrekijének függvényében alakul, de amennyire átfutottam az anyagot, szó nem esik róla. Olyat meg már láttunk, hogy a PDF-ben valamit elszúrtak.

Olvastam, de meg kell hogy mondjam, ennyire nem mélyedtem el benne (nem is tudnék mert nem is értek hozzá . Viszont van ennek egy korábbi változata.

Sziasztok!

Nagyon hasznos és ajánlom nektek a következőket:

Bővebben: Link - Bővebben: Link - Bővebben: Link - Bővebben: Link batterfly

Tényleg hasznosak, de miért szükséges telepakolni vele minden fénycsöves témát?

A 90-es években, tizenévesen másoltam valamelyik újságból, az akkori win3.11(?) paint rajzolóval. Akkor meg is építettem, működött, de már nem találtam... Lehet, hogy újraépítem.

Kérném, a jelenlévő hozzáértők informáljanak, hogy ez pontosan hogy működik (mert nagyon hasonlít az izzólámpás fényerőszabályzóhoz) és hogy vajon megy-e egy kompakt csővel? Egyébként az említett kompaktnak (szétszedve, mert nem világított, de mint kiderült csak kontakthibás volt) az elektronikája most egy ősrégi 20w-os csövet hajt, gond nélkül, visszafele is kompatibilis lehet, a kérdés csak a hagyományos fojtó miatt...)

Kompakt fénycső fényerejét se ezzel, se más megoldással nem tudod változtatni. Ha annyira leveszed valamivel a tápfeszültségét, hogy bizonytalanná válik a működése, van egy szűk tartomány, ahol csökken a fényereje, de bármikor tönkremehet.
Ez a megoldás, bár hagyományos elrendezésben működik, de nem ajánlom senkinek. Söntöli a fénycsövet, közben fűti a fojtót. Kis fényerőnél garantált a leégés.
Tudomásul kell venni, hogy a fénycső nem erre készült. Bár állítólag vannak dimmelhető kompakt fénycsövek is. Aki változtatható fényerőt akar, vegyen halogénégőt!
Skori - Fénycső

Értem, köszönöm. Én is úgy láttam, hogy ez a kapcsolás pont arra nem jó, hogy mondjuk fél fénnyel energiát takarítsunk meg. Ráadásul fel is gyújthatjuk vele a lakást, király!
Azért arra kíváncsi lennék, hogy a dimmelhető kompaktok hogy működnek, már láttam boltban olyat, aminek a dobozán volt, hogy szabályozható!

Nem sok köze van a fényerőszabályzáshoz. Ez egy elektronikus gyújtó, ami a véges élettartamú, nem annyira kíméletes parázsfénylámpás gyújtót váltja ki egy elmés, egyszerű és kíméletes módon. Amíg a cső nem világít, a potméteren keresztül töltődő kondi eléri a diak gyújtófeszültségét, mely begyújtja a triakot, így az a katódokat zárva, előfűtést végez. Az előfűtött katódokkal a cső gyújtási feszültsége lecsökken, és egy soron következő triak kikapcsoláskor, illetve következő felfutáskor a cső begyullad. Ekkor az égési feszültsége már alatta marad a gyújtón beállított értéknél, így a diak nem lesz képes nyitni. A sorozatgyártott megoldásnál van védelem beépítve, hogy a nem gyújtható csövet ne akarja fűteni állandóan.
A fénycső dimmelése amúgy nem olyan nagyon elvont dolog, ha a katódok üzemi hőmérsékletét (némi AC vagy DC fűtési feszültséggel) szinten tartják, akkor a cső árama egészen stabil módon csökkenthető, akár 1 %-os értékre is. A piac tele van fényerőszabályozható előtétekkel. Ami a kompaktokat illeti, ott a dimmelés elsősorban a bemeneti paraméter és helyhiány miatt macerásabb, speciálisabb, de lehet kapni a célra alkalmas típusokat, melyek a fázishasításos kapcsolókkal üzemelni képesek, a fázishasítást érzékelik és aszerint szabályoznak egy szűkebb tartományban. Az IR-nek van erre céláramköre is, itt éppen kompakt előtétjeként összerakva: klatty

A kompakt csövet direktben valóban nem lehet dimmelni, de magát a csövet igen. Nekem volt egy passzív elektronikus előtétem, azzal olyan fényerőre állítottam a csövet amilyenre akartam, akár halványan derengőre is. Az más kérdés hogy ez sem kimondott dimmelés, mert a soros előtét kondit kellett csereberélni hozzá.

>HE/HO T5-ös csövet nem használhatsz fojtótekerccsel és gyújtóval (azaz de, csak rövid
> élete lesz..)
Ilyenkor szoktak garmadával felmerülni az emberben a kérdések, kezdve azzal, hogy MIÉRT?
Mit jelent pontosan a rövid élete lesz? Rövidebb, mint amennyire tervezték ez OK, de ugyanannyi, vagy kevesebb, mint egy T8/T12-nek a hozzá való fojtóval?
Keresztül googliztam magam a kérdéssel angolul, de egy értelmes oldalt nem találtam, ahol lett volna karakterisztika-mérési adatok T12/T8/T5 fénycsőről... úgymint fűtőszálak kivitele, hideg ellenállása, induláskor és állandósult állapotban az égési feszültség, felvett áram...
Pedig ezek érdekes elektronikával kapcsolatos kérdések.
Annyit találtam egy Ph..ps ballaszt katalógusban, hogy volt ugye
-normál start
-instant start - nagyfeszültségű ~600V feszültségimpulzus <0,1mp alatt beindul
-rapid start - elektróda előfűtés külön trafóval, <1mp alatt magától begyújt

és T5 tájékán lett még kettő, amiből az egyik a rapid start módosítása, "intelligensen felügyeljük" az elektróda előfűtést, ami nem lett persze részletezve.

Annó én csináltam tizenévesen rapid startos fénycsövet T12vel akvárium fölé, érdekes lenne tudni, ha azonos Wszámú-belső ellenállású T5-el menne az akkori rapid startos gyújtás, az mennyiben és hogy módosítaná a T5 viselkedését a tervezetthez képest... elmaradna az "intelligens felügyelet" az elektróda előfűtésről... lehet, hogy ez persze csak azt jelenti, hogy kikapcsoljuk az elektróda fűtést, amikor a cső begyújtott.

Didyman, ez most nem neked szól...
Mindig MIÉRT típusú ember voltam és értetlenül állok mindig az előtt, amikor az emberek, mint a birkák bólogatnak és szajkózzák egyre tovább azt, amit 12 másik helyen már olvastak, de egy gramm részletesebb információhoz nem lehet jutni sehol... úgy látszik a mai világ működésének az a lényege, hogy tartsuk az embereket bután. Igaz nem is akarnak általában tudni semmit... S**r dolog kiváncsi embernek születni!
Apám ugyanezzel szembesült, amikor a 20onéves japán autó fedélzeti számítógépéről akart megtudni infókat, hogy lehet a motordiagnosztikai adatokat kiolvasni belőle, miért áll le néha...


Kicsit finomabban nem lehetne?
-moderátor-

Kérésre megosztom a cikket! ( Remélem nem sértek szerzői jogot ezzel. )

RT 92 / 09
"Akváriumvilágítás-vezérlő"
Dr. Kassai Árpád okl. villamosmérnök ( cikke. )

Röviden azért, mert teljesen más technológia a kettő. Más égési feszültség, más áram. A T5-nél eleve két irány van, a HE és a HO, ezek semennyire sem hasonlóak, a HE-nél az összes típus körülbelül azonos áramerősséggel működik (165-175 mA), HO-nál meg a minél nagyobb fényáramot célozták meg egységnyi hosszon.
A cső teljesítménye majdhogynem lényegtelen adat (az ebből számolt égési feszültség lényegesebb), a cső árama a fontos (pont, mint a LED-eknél). Ezért áramgenerátoros meghajtást kívánnak. Most teszek egy nagyon leegyszerűsítést és csak Ohm törvényére hivatkozok. A fojtótekercs is áramgenerátoros, egy nagy soros, reaktív ellenállással modellezi ezt-csakhogy az áramgenerátor belső ellenállása ideálisan végtelen, vagyis a fojtó nem ideális áramgenerátor, így függ az árama a cső feszültségétől, ezért illeszteni kell. A szabványos, 36 W-os T8 (T12) cső árama 0,42 A, a feszültsége kb. 90 (98) V. A HE T5 35 W-é 0,175 A, égési feszültsége 200 V. A HO T5 39 W árama 0,325 A, égési feszültsége 120 V. A fojtó reaktanciája körülbelül 330 Ohm, így van illesztve a T8 csőhöz, aminek ellenállása 214 Ohm-ez az illesztett állapot. A HE T5-é 1140 Ohm, a HO T5-é 370 Ohm. Már csak ezalapján is látszik, hogy mennyire eltérnek, habár teljesítményben hasonló értékűek! Így értelmetlen T8 előtétre rakni T5 csövet, a HE alulhajtott lesz, a katódok hidegebbek maradnak, emiatt a cső üzeme instabil lesz (a nagy égési feszültsége miatt lehet, hogy be sem gyújt), a katódmassza meg nagy darabokban fog leválni róla, idő előtt elfogy. 20-30.000 óra az élettartama egy ilyen csőnek, ha így van használva, akkor esetleg 5-10.000 óra maradhat neki (a T8 15-20.000 órára képes, az általános típusok legalábbis). Szerintem ez pazarlás. A HO T5 is némileg alulhajtott lesz szigorúan eszerint, de: ami bonyolítja az egész illesztés problémakörét, az a fénycső ellenállásának változása. Pláne a HO-ra jellemző ez, ahol a működés nagyon ki van hegyezve. A cső ellenállása negatív karakterisztikával bír, vagyis az alulhajtott csőé növekedni kezd, így növekszik a feszültsége, az áram meg tovább csökken. Ez a HO esetében annyira meredek, hogy a sima fojtótekercs stabil áramot nem tud rajta kialakítani sem, gyújtás után rendszerint elalszik idővel. A HE meg csak simán alulhajtott lesz, vagy menni fog, vagy nem, de élettartama alacsony lesz. A másik probléma a technológia maga. A T8 vígan elvan 10-15 % eltéréssel az üzemi paraméterei körül (ezt ki is használják, elektronikus előtéttel ugyanis 10 %-kal alulhajtott mind, mert ugyanannyi fényt produkálnak így is), elég robosztus a cső, a hidegpont középen van, kevésbé érzékeny a hőmérsékletre. A T5 sokkal pontosabb meghajtást kíván, és a hidegpontja a csővégen van, az ívtől ugyan távol (ami jó), de a katód hőmérséklete sokkal nagyobb hatással van rá. Apropó, katód. A gyújtást mindig meleg katóddal kell végezni, a gyorsan (azonnal) induló előtéteket ezért kerülni kell. A stabil katódhőmérséklet a fényerőszabályozott előtéteknél fontos, meg a T5-nél általában az, a hidegpont miatt-a szigorú meghajtás ezért feltétel, ezért sem jó a fojtótekercs. A párezer forintos beruházást élettartammal nyered vissza, amivel a saját pénztárcádat és a környezetet kíméled.

Ez nem jó fénycsőhöz. Úgy emlékszem, a cikk is leírja, hogy a fényerőszabályzás csak izzóval kivitelezett, a csövet meg a relé kapcsolja.

Hahó!

Na végre valaki, aki ért is hozzá!
Köszönöm a pontos munkaponti adatokat.
Azt lehet tudni, hogy a többi gyártónak-eltérő teljesítményű fénycsőnek milyen paraméterei vannak, van valahol adatlap a neten róluk?
Azt lehet tudni, mit nem szeret a katód? Mikor válik le róla a massza nagy darabokban?
Hidegkatódos gyújtáskor? Mi a helyzet akkor, ha tönkrement a katód és nagyobb feszültséggel átütik a hideg csövet? Elfogy olyankor maga a bevezető huzal is?
Sok ilyen kapcsolásról lehet ugyanis olvasni, ami tönkrement katódú fénycsővel üzemel, kérdés meddig. Gondolom neked erről több infód van, ha ilyen helyen dolgoztál...(ez a tippem...)
Persze, hogy pazarlás, eleve kb. kétszer drágábbnak írják a T5-öt.
Olvastam valahol a nem tudom milyen gyújtással valamelyik T5-re 100ezer órát írtak, kicsit túlzásnak tűnt.
-T8 10%os alulhajtás elektronikus előtéttel: Mi az oka, energiatakarékosság? Ha házilag pontosan munkapontba rakja az ember, hosszabb lesz valamivel az élettartama? Vagy ez nem is számít T8-nál?
-Hidegpont: erről olvastam, T5-nél ivtől legtávolabb, katód mögött van, de mit jelent az a működés szempontjából, hogy nagyobb hatással van rá a katód hömérséklete? Nem az a fontos, ami a két katód között történik, az ív mentén? Hogyan befolyásolja a hidegpont az ívet, ha kikerült az ívből?
-Katódhőmérséklet: Hogyan szabályozod a katódhőmérsékletet? Méred a fűtőszál ellenállását? Hideg-meleg ellenállás változás, mint izzónál?

Elektronikus előtétek kicsit szálka a szememben, mert bármilyen kompakt fénycsövet vettem eddig, mindig az elektronika purcant ki benne, sosem a felcsavart fénycső. Függetlenül az árától, pár ezer Ft-osnál is. Olyat nem tapasztaltam, hogy szétment a fűtőszál, vagy nem gyújtott be többet az égési fesz növekedése miatt, viszont egybemaradt az elektronika. No persze lehet, hogy a fénycsövekhez gyártottak már minőségibb darabok.

A LED-es világítás meg hát... lépcsőházban közös képviselő lecserélte LED-re a világítást. Többet nem láttuk a lépcsőt, nem láttunk szineket rendesen és kripta hangulat volt. Visszaraktam kínomban egy izzót, azóta megtaláljuk a kulcslyukat végre. Lehet, hogy drágán van használható LED-es világítás is, de ez itt nálunk kuka.


Kösz az infókat előre is!

Adatlap mindenről van. Osram weboldala nagyon részletes, a GE PDF-jeit meg a starcoat T5 vagy starcoat T8 keresőszavakkal könnyen meg lehet lelni, minden ismert típusról.
A katódnak az a jó, ha a rá jellemző üzemi hőmérsékleten működhet és pl. nem halad át rajta hidegen nagy áram, ekkor a nagyobb gyújtófeszültség miatt szabályosan lerobban a massza. A túl alacsony hőfokon gyenge és nem egyenletes az emisszió, egy-egy pontban erősebb lesz, itt jobban fogy a massza, ha túl van hajtva, akkor meg a párolgása gyorsul fel. Mindkét esetben a csővégére kerülő fekete lepedék a baj, annak a katódon lenne a helye.
Igen, a szakadt elektródájú cső bevezetője végigég ilyenkor, de lehet annyira alulhajtani a csövet, hogy ívkisülés helyett parázsfény legyen csak, ekkor sokáig eltart, mire elég, pár W teljesítményt vesz fel ekkor.
T5-ből amit én tudok, az 50.000 órára specifikált ipari, nehezen elérhető helyekre szánt típus. Ha a melegkatódot száműzzük, és mondjuk külső gerjesztéssel hozzuk lázba a higany atomokat, akkor 100-300.000 órát is el lehet érni (tulajdonképpen a cső addig tart, amíg a fénypor jelentősen le nem bomlik az UVC miatt, vagy a gáztöltet el nem illan), ezeket indukciós lámpának hívják, régóta kapható, látható sok helyen (Auchan Fehérvár például). Ezekben is az elektronika a bajos.
T8-nál azért jó ez, mert a gyárilag előírt fényáram kevesebb bevitt energiával valósul meg. Akkor miért ne spóroljon. Ekkora munkapontváltozást a T8 elbír és a működése is bőven stabil marad. Csőnél amúgy nincs pontos munkapont, mert az egész rendszer aktuális tökéletes munkapontja függ a cső nyomásától, hőmérsékletétől, korától, katódok állapotától és még ki tudja, mitől.
A hidegpont a stabil üzem másik záloga. Ez felel a fénycső hatásfokáért, ezen a helyen tud a higany halmazállapotot váltani. Ha túl meleg, akkor a csőben a nyomás nagyobb, a hatásfok romlik, ha túl hideg, akkor a higanyból kevés lesz mozgásban, kevesebb fog gerjedni, csökken a fényáram. A katód mögött azért jó, mert az ív nem melegíti (bár a T8-nál az egyensúly része az ív) és könnyebb a hőmérsékletét kézben tartani (kültéri lámpában egy harisnyát lehet ráhúzni, ha hideg van, ez T8-nál beborítja az egész csövet, T5-nél meg csak a végét).
Katód hőmérsékletét szerintem nem érdemes figyelni, mérni, egy előtét sem ezt teszi. A névleges, bevitt teljesítménynél optimális lesz a hőmérséklete, ha alulhajtás (fényerőszabályozás) van, akkor egy fényerőállítás szintjéhez társított görbe szerint elegendő áramot hajtani át rajta. Ennek megvalósítása sem bonyolult, méretezés kérdése. A dimmeléskor rendszerint az előtét üzemi frekvenciája változik (nő), így vele a soros tekercs reaktanciája, ugyanakkor a katódra egy soros rezgőkör kapcsolódik, melyben ilyenkor növekszik az áram, mert az a csökkentett fényerőnél alkalmazott frekvenciára hangolt. Ez az egyszerű megoldás, de hogy egy saját címkés mikorvezérlőben még mi minden lehet, azt csak a tervezője tudja.
A kompaktokhoz rakott előtét a költséghatékonyságról szól. Régi Tungsram, Osram, Philips UBA2010-re épülő megoldása mind nagyon jók voltak. A normális méretű előtétek ezeknél is sokkal bonyolultabb áramkörök, azok sem mennek örökké, de van bennük hely, nem melegednek annyira rommá. 5-8 év után meg szét kell szedni, átforrasztani, pár kondit kicserélni és mennek tovább.

Kösz az infókat, az OSRAM oldala pedig tényleg jó!

Bocsánat a gyenge minőségért! Itt van egy kicsit nagyobb felbontásban a cikk...

Igen!