Ahogy írtam, névleges terhelés közelében némileg módosul, a kondenzátor ESR értékétől függően, úgy, ahogya Cimopata is leírta. Az általam másodikként említett jelenség kis terhelésen vagy üresjárásban jön elő.

Csatoltam egy kb. 130W-on hangolt rezonáns táp primer és szekunder áram-jelalakjait kb. 1,6W terhelésen. Itt éppenséggel nem sok köze van a szinuszhoz, némi szinuszos lengés látható a primer áramban. Az is látszik, hogy amint a szekunder áram megszűnik (lezár a dióda), a primer áram fűrész-szerű növekedésbe kezd, aminek meredekségét a főként a mágnesező induktivitás szabja meg. (Nem tudom, mennyire sikerült túllépnem a szimulációban a bekapcsolási tranziensen, lehet még az is befolyásol az ábrán látható időtartamban).

Kellene még hozzá a primerre jutó feszültség, vagy egy tranyó Uds feszültsége, akkor látványosabb lenne.

Íme, sőt, a kondi félhíd feszültségét is betettem. Valamint csináltam egy ábrát névleges terhelésen is.

Mielott jobban belelendulnel: amikor kicsi a terheles akkor a trafo magnesezoarama fog dominalni, ami messze nem szinuszos. Persze nem is kell hogy az legyen, hiszen ez fogja a fetek kapacitasat attolteni jo esetben... Szoval azt a szinuszt ugy kell nezni, hogy valojaban a trafo magnesezoarama + a trafo vesztesege + a szinuszos terheloaram. Csak akkor lesz ez eredo nagyjabol szinuszos ha az utobbi komponens a legnagyobb, egyebkent az a termeszetes, hogy nem szinuszos.

Erre én is utaltam, hogy kis terhelésen a trafó mágnesező árama fűrész jelalakot okoz (olyankor az dominál, ahogy mondod), viszont névleges terhelésen ez jóval kisebb, mint a rezonáns félhíd okozta szinuszos jellegű áram. Ezért is szoktam mondani azt, ha kérdezik, hogy közel szinuszos.

Nagyon megy ez már neked... :yes:

Tegnap a Talinál vásároltam egy-két ezt-azt. A Litavecz Zoli adott két toroidot, hogy most jöttek, próbáljam ki őket. ( mikor? ) Kinai, egész jónak tűnnek. NPS157060 és NPS130060A a típusuk. Magnetics megfelelői a 77083-A7 és 7701-A7. Kool Mu anyag, valahol azt olvastam, hogy ennek még elfogadható ára van. Nézzétek meg, kimeneti fojtónak egész jó lehet. Meg PFC-be. Szóval a gyengécske iron powder, meg az MPP között van.

Többen írtak mostanság a készenléti táppal való kísérletezésről. Én is megtettem most ezt, igaz, nem vesződtem a panelgyártással, hanem kompletten kifűrészeltem egy FSP tápból a készenléti tápegységet (aminek csak 5V kimenete van). Beforrasztottam még a primer GND és a szekunder GND közé egy 2,2 nanós Y kondit is. Ráakasztottam egy 6V/5W, 2 db 12V/5W, és egy 12V/21W izzót (ezek voltak itthon terhelés gyanánt ), kb. 2A-rel terhel így. 20 pert üzem után rendellenes melegedést nem tapasztaltam, a trafó langyos, a DM311 IC kézmeleg. Ellenben a trafó nincs leárnyékolva, így a gyengébb vételű rádióadásokat zavarja

Egyébként lehet érdemes lenne megnéznem a kimeneti kondit.. 2A-rel terhelve 4,2V-ra esik le a feszültség.

Megj.: nem a kondi volt a baj.. az ócsóműszeremnek a zsinórja.. 2A mellett 0,8V esett rajta

Én ellenállással terheltem, 2,5R körülivel.

Egyébként lehet tényleg leteszem a voksom a deszkamodell mellett.. annyi módosítással, hogy kb. 120V DC primer feszültségre tekerem a trafót, annyit ki tudok venni a tanszéki DC labortápomból. Így az 1/10-es mérőfejjel is ki tudok mérni sokmindent, és ki tudom próbálni rendesen az összes nyitóüzemű topológiát (együtemű, diagonál-félhíd, félhíd). Persze hálózati feszre tekerve a trafót annak lehetséges, hogy kicsit másabbak lesznek a paraméterei, de a követelmények ugyanazok. Ja, és így kipróbálhatom a gate meghajtó trafós megoldást is. Első lépésben egy totem-pole fokozat, 1 FET, a trafó és a szekunder oldal lesz a deszkán.. meghajtó: függvénygenerátor, manuális kitöltéssel.. igazából itt kellett volna kezdenem

Nem késtél el sehonnan...

Ne hagyd ki a teljes híd, fázistolós verziót sem.

( diagonál félhíd... ezt se hallottam még )

Diagonál félhíd: "Diagonal half-bridge" általam tükörfordítva magyarra, ilyen néven találtam meg az angolszász szakirodalomban azt a verziót, amikoris együtemű a tápegység, viszont két FET van, egy alul kapcsolja a primert a 0-ra, egy meg felül a + tápra, nincs reset tekercs, sem RCD snubber, hanem a FET-ek kikapcsolása esetén két dióda vezeti vissza a mágneses energiát a tápba. (Így működnek az újabb, kb. 10ezrer körüli árkategóriába tartozó FSP PC tápok is). Úgy tudom, flyback konvertereknél is létezik hasonló elrendezés. Magyarul nem tudom hogy hívják ezt a verziót
Mindenesetre FSP tápokból termeltem ki pofás kis gate meghajtó trafókat, valamint olvasgattam azok technikai megvalósításairól. Ha megfelelően leválasztottak azok a kicsi gate trafók, akkor akár szekunder oldalról is mehetne a vezérlés, persze ekkor kell segédtáp.
[OFF]Az általam tervezett egyik alkalmazás (háromlépcsős savas akkutöltő) esetén terveztem is segédtápot alkalmazni, mivel az áramkorlát szekunder oldalról menne, esetleges rövidzár esetén leesne a segéd feszültség is, ha nem lenne külön segédtáp. Ezek a kis PC készenléti tápok pedig elég jónak tűnnek e célra, persze át kell gondolni a nyákot meg sokmindent, hogy ne vesszenek össze a fő táppal.. PC tápokból majd lesek ötletet.

Szeirntem a diagonál félhídnál te a kéttranzisztoros forward konverterrre gondolsz. Méretezése: Two transistor forward converter

Pontosan. Billings irományában elég részletesen közli a topológia elvét, valamint azt, hogy mire kell ügyelni megvalósításkor már hellyel-közzel átolvasgattam. [OFF] De bármennyire fura, szerintem jól hangzik a "diagonál félhíd"

Amire kíváncsi leszek az a szórt induktivitás hatása.. nyilvánvaló, hogy kicsinek kell lennie, ráadásul két FET+két dióda dupla annyi kapacitást jelent (ha csak azt nem vesszük, hogy az 5N50 FET, amit erre jól lehet alkalmazni, kapacitásai feleakkorák, mint az együteműben általam használt Toshibáké ), a szórt induktivitást ebben az esetben úgy tudom nem lehet a kondenzátoros áthidalással kompenzálni, mint azt reset tekercses esetben tenni lehetett, tehát túllövések lesznek valószínűleg, meg nagy dU/dt. Ám e célból az FSP tápokban, és az azokban alkalmazott CM6800 PWM-PFC kombó IC alapkapcsolásában is a szekunder oldalon, mindkét diódán láttam RC snubbert a dU/dt csökkentése miatt.. jól gondolom, hogy ez a primer oldalra is kihathat?

A szórt induktivitás elsősorban kitöltési tényező veszteséggel fog járni.A kéttranzisztors forward konverter trafója, így nem oylan kritikus (mint ahogy az egytrnazisztorosnál a visszatápláló tekercs).

Ne felejtsük el, hgoy nagy előny, hogy nem szükséges a FETeknek kétszeres tápfezst birnia. Ha van is tullövés, akkor is lesz elég tartalék még a 400V FETek esetén is.
A szekunder oldalon meg általában tudsz schootkyt alkalmazni, így kapcsolási veszteség elhanyagolható.

Ok én kipróbálnám, de a Litavecz Zoltán nem válaszol senki levelére. Akkor ez a 22-es csapdája?!

Telefonon egyeztess vele időpontot és oda kell menni az anyagért.

( Szerintem, nekik nem üzlet az, hogy néhány darabbal a postára rohangáljanak. )

Okos kis kapcsolás ez, fél kilowattig jó. 220 VDC-re szoktam használni ( most is 3-at kell csinálnom ) Sajnos, a vasmag csak félig van kihasználva. Viszont egyszerű.
Nagyfeszültségre meg két ilyet úgy, hogy a bemeneti kondi felezi a tápot. Ekkor ellenütemben lehet vezérelni a két konvertert és közös trafóra dolgoznak. Persze, ehhez két is primer kell.

Nagyobb teljesítményeknél meg lehet a kikapcsolást ZVS-é alakítani, persze a korrekt megoldáshoz még kell kapcsoló. ( FET )

Értem, hogy nem üzlet, de meg is lehetne ezt válaszolni az egyik e-mail-emre. Akkor soha nem lesz onnan magom, mert nem éri meg lemennem Vácra 5-10 magért.

Cserébe a FET meghajtás bonyolódik az egyFET-es esethez képest, de legalább itt fel tudom használni az FSP-k kicsi gate meghajtó trafóit. Tegnap egyet beáldoztam közülük, belenéztem. Egy primer, két szekunder, mindhárom azonos menetszámmal, faltól falig tekerve szorosan, tehát elméletileg elég szoros a csatolás. A szekunderek között 1 réteg mylar szalag van. A primer a szekunderektől 2 réteg mylar szalaggal van elválasztva, nem tudom, mennyire minősül ez életvédelmi leválasztásnak, mivel eszembe jutott ez is, hogy a trafó segítségével a szekunder oldalon lehetne a teljes vezérlés, és ez esetben a főtáp széles tartományban szabályozható lenne, az elektronikának segédtáp adná a kraftot (akkutöltőhöz ez jól jöhet). Azonban az említett FSP tápban nem szolgált életvédelmi leválasztást, csak alsó-felső meghajtást, emiatt sem tudom, lehetne-e esetleg ilyenre használni. (A primer és a szekunderek között kb. 30pF kapacitást mértem, már amennyire megbízható a műszerem).

Nekem eddig mindig elküldték, igaz hogy a rendelés összege általában 5 számjegyű volt, vagy ahhoz közeli. Viszont mindenképpen telefonon kell intézni.

Lehet. Nézd meg a PC tápok meghajtó trafóit, ott galvanikus kapcsolat van a meghajtás és a szekunder között. A trafóban pedig emlékeim szerint 2-3 réteg szigetelés van. Ha tudna az ember szerezni valami nagyon jól szigetelő lakkot, akkor egy pici gyűrűre egy sorban fel lehetne tekerni a 3 tekercset. Feltekersz 5 szálat laposan, összefogva, majd kettőt visszabontasz. Azok csak azért kellenek, hogy tekerés közben maradjon egy huzalnyi távolság a 3 tekercs menetei között, majd jöhetne a lakk.

Nincs kúszóút. Ebben a tekercselési formában akkor felelne meg, ha a huzal olyan szigetelésű, ami kibír 4 kV-ot. A sima zománc ezt nem bírja ki. Az, hogy erre bízzák a galvanikus leválasztást pc tápokban, hát... biztosan nem mennének át a MEII-n. De a közelébe sem viszik őket...
30 pF? Vajon, mennyi áram folyik át ezen, mondjuk akkor, ha a két oldal között van 1000V/us du/dt? És ez még nem is olyan sok, mert ezekben a tápokban többnyire bipoláris tranyó van. FET-tel rosszabb lenne a helyzet. Tehát, nem árt egy jó meghajtás...
Egyébként, van ilyen huzal a Tali-nál. TEX-E a neve, 7 db 0,2 mm-es huzal, egymástól is el vannak szigetelve, tehát litze és van egy közös szigetelés még rajtuk, ami bírja ezt a nagyfeszt. persze, aranyárban van. Métere 140,-ft (?), vagy valami ilyesmi. Azért ez nem vészes, mert egy gatemeghajtó trafóba nagyon kevés kell.

Hát, ez van. Drága az autó, vagy a vonat, méghozzá nagyon... Amikor elmegyek itthonról, akkor legalább 4...5 helyre megyek, hogy megérje. Indulás reggel, érkezés este, dögfáradtan...nem túl jó, de ha nincs más megoldás?

Gondolom, az is fárasztó lehet, hogy mindenkinek megválaszolják, hogy kis tételben nem árulnak, csak a helyszínen. De ezt kiírhatnák a honlapjukra.

Sziasztok! Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy van egy kínai noname univerzális laptoptápom ami 20V 6A-es. Ezt át alakítottam úgy, hogy 15V legyen, a kimeneti feszt beállító ellenállásosztó alsó tagját kicseréltem. Ami viszont gond, hogy ugyanúgy letilt 5A-nál, viszont nekem 15V mellett is szükségem lenne a táp eredeti 120W-jára, szóval nekem olyan 8A kellene... Néztem a tápot az fix, hogy nem a szekunder oldalon figyeli az áramot, mellékeltem egy kapcsolást a szekunderről. A műveleti erősítő egy 5 lábú SOT-23-as tokban van, semmi felirat nincsen rajta, a LED egy 3mm-es zöld LED, az optó is ismeretlen, felirat nélküli cucc, akárcsak a 14 lábú SOIC tokozású primer oldali vezérlő IC. Hogyan lehetne megbolygatni ezt a tápot úgy, hogy ki tudjam belőle szedni a 120W-ot 15V mellett is? Egy TDA7384A végfokot szeretnék róla használni, de a jelenlegi állapotában még jóval a végfok torzítása előtt lekapcsol, és csak akkor indul újra, ha 4-5 másodpercig nem kapja meg a hálózati feszt. A segítségeteket előre is köszönöm.

Primer oldalon nem láthatja a szekunder áramot, csak a teljesítményt. Szóval csak a szekunder oldalon kellene lennie az áramkorlátnak, egy két fénykép. vagy valami részletesebb kapcsolási rajz segítene, még ha nem is tudod pl mi az a 14 lábú ic.

Ez egy FET meghajtó trafó volt FSP gyártmányú PC tápból, és mivel a primer oldalon volt a vezérlő IC, csak meghajtást szolgált (egy, a tegnap este kibogozott kéttranzisztoros forward konverter a táp tipusa, a primer oldalon PFC+PWM kombó IC, a visszacsatolás optós). Egyébként nem volt bifilárisan, sem trifilárisan tekerve, minden tekercs el volt egymástól szigetelve.. bár közel sem annyira jól, mint egy tranzisztoros PC táp meghajtótrafójában, ahol a primer és a szekunder oldal között közvetít.. olyat is szedtem szét, ott több réteggel van elszigetelve az egyik és a másik oldal. A 30pF-ot a műszerem 20 nanós állásában saccoltam, mert annál kisebbet nem tud.