Fórum témák
» Több friss téma |
Nem kivánok vitatkozni, lovagolni a kifejezéseken, e szerint ha folyik áram.... Má pedig AC esetén folyik a kondin
http://www.inf.u-szeged.hu/~gingl/hallgatoknak/elektronika2/szigete...k.html
Egy érintésvédelmileg kellően nagyimpedanciás csatoló 50Hz-en már a "nem galvanikus" kategóriába esik. Az ilyen zavarelvezető kondenzátoros vagy kondenzátor-ellenállás komplexumok érintésvédelmileg korrektek, nem okoznak problémát.
A hozzászólás módosítva: Kedd, 20:05
Köszönöm a megnyugtatást, úgy fogom akkor tekinteni!
Pipinek igaza lesz,most nem azért,de ott nem 50 Hz van,és amúgy is az Y kondik zárlatba mennek elhalálozáskor,ha jól emlékszem.
Súgok is annyit ehhez,hogy kellemetlenül tud némely esetben csípni,ami méréstechnikailag jelenleg kiesik a látómezőből(sajnos)... Bővebben: Link Kicsit olyan ez,mint a mikrohullámú sütő hálózati kábele,egyesek még emlékezhetnek arra,hogy én említettem,nem véletlen az a szabvány,amit használnak annál a készülék típusnál,erre itt szakportálon kikaptam a méréstechnikai szakiktól ugye...
A hálózati feszültség nem 50Hz-es? Az ráz csak igazán, nem a zavarfeszültség, amit elvezet a kondenzátor.
A zavarszűrő áramkör egy mixerben lehet nagyimpedanciás, de egy kapcsolóüzemű eszköznél nem igazán. Napi szinten foglalkozom hibaáram méréssel, ami a készülékek védővezetőjén távozik a föld felé, és sok esetben -különösen frekvenciaváltóknál- bőven az érzékelési határ felett van. Tehát a zavarfeszültség is rázhat, nem kicsit. Ezért van pl. többféle áramvédő kapcsoló, mert a kommersz ÁVK-k leoldanának egyes elektronikus készülékek tápoldalán.
Linkelt C13 pozíciójában köze sincs a hálózati 50Hz-hez ,nem is értem hova szeretnél kilyukadni.
És csak megerősíteni tudom,hogy Idézet: „Súgok is annyit ehhez,hogy kellemetlenül tud némely esetben csípni,ami méréstechnikailag jelenleg kiesik a látómezőből(sajnos)...” Nyilván az elmélet és a gyakorlat a véleménybeli különbség jelenleg is.
Olvass vissza és ne kérdezősködj butaságokat.
A zavarfeszültség frekvenciáján kisimpedanciás a tag, 50Hz-en meg nagy. Így megfelel?
Nem jól emlékszel, éppen az Y kondi az egyetlen amit úgy terveznek, hogy semmiképpen ne mehessen zárlatba. Ellenkező esetben be sem lehetne tenni pl. kapcsitápok primer és szekunder oldala közé mert életveszélyes lenne, és ugye beleteszik.
Kettős szigetelésű eszközöknél ahol nincs védővezető, ellenben van kapcsolóüzemű tápegység, ott brutális zavarfeszültség lenne a szekunder oldalon, ezt ugye el kell onnan valahova vezetni, ez a zavaráram az, amit ilyen esetben az Y kondi vezet el. A képen piros nyíllal jelöltem, minden hasonló elrendezésű tápegységben benne van.
Tudom nem ez a fő kérdés,de nézem a rajzot, és a segédtáp tekercs egyenírányítására biztos hogy elég az 1N4007 gyorsasága? Vagy-ami valószínűbb Danyk mester elírhatta.
Áram ugyan folyik az áramkörben, de a kondenzátor fegyverzetei között nem! A kondenzátoron eltolási áram folyik, ezért az galvanikusan leválaszt.
Mármint a kondenzátoron belül nem folyik áram a fegyverzetek között.
Skori féle univerzális tápSziasztok!Megépítettem a Skori által közölt univerzális tápot. Az első képen Q2 source és Q1 drain közös pontján, vagyis a trafón levő jel látható, a CH2 csatornán. Nem tetszik a jelen lévő tüske az alsó fet nyitása előtt. A CH1 csatornán az IR2153 ic 3-as lábán a fűrész jel látható. A második képen a csatornák jeleinek az értékei vannak. Szóljatok hozzá!
Mondom mit látsz a szkópon (2. kép)
1, a felső FET nyitva van 2, a felső FET lezár, a félhíd áttöltődik (trapézjel szára) az induktív terhelés hatására 3, valószínűleg nyit az alsó FET-ben a dióda 4, a dióa lezár, a feszültség elindul ismét felfelé, de csak néhány voltnyi változásra van ideje mert 5, kinyit az alsó FET (visszarántja nullára a feszültséget 6, az alsó FET zár, az induktív terhelés áttölti a a félhidat Valószínűleg van minimális asszimmetria a holtidőben, vagy a nyitási időkban, és az induktív áram is a határon van. Kicsit nagyobb induktív áram esetén (pl. légrés a trafóban) lent maradna nullán a fesz, + némi ZVS kondi lassítaná a trapéz átmenetet... Persze nem ismerjük sem a trafó paramétereit, sem a mérés alatti üzemi paramétereket... így a fentiekben csak tippeltem... Amúgy ha a szkóp GND-je a negítívon van, akkor úgy érdemes vizsgálni, hogy mi történik, hogy az egyik csatornán nézed a félhidat, a másikon az alsó FET gate-n a jelet. Ebből lehet egyértelműen megmondani, hogy ZVS-ben megy-e a táp. Ja és feltételezem, hogy nem 1:1-ben másoltad a rajzot, hanem a rezonáns kondikat méretezted a trafó szórási induktivitásához, és az IR minimum frekvenciájához, valamit az áramkorlátot is ennek figyelembe vételével állítottad be.. A hozzászólás módosítva: Csü, 21:35
Köszönöm szépen! A mérést meg fogom ismételni az alsó fet gate-n vizsgálva a jelet. A feltételezés csak részben stimmel, a szórási induktivitáshoz állítottam a frekvenciát. Valószínű, hogy a trafót át fogom tekerni, hogy a légréssel lehessen befolyásolni az induktív áramot.
Szia Skori! Elvégeztem a légrés kialakítását (2x0,038mm papír), valamint a mérésnél s félhíd és az alsó fet gate-n mérem a jelet. Az első kép a légrés előtti, a második a légréses trafó képe. Most már elég barátságos a látott jel.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |