Mármint nem a használt mylar a legfőbb gond.. de tekerés közben azzal is sok a gond, vesződés.
(Még annyit, hogy a ventinek köszönhetően, bár kisebb gőzzel is megy, korlátozásig terhelve is hosszú idő után is a dióda borda és a fojtó is langyos, a FET bordája meg hideg.. szerintem elbírna ez 10A-t is )

Azért használd sorszigetelésre a ragacs nélkülit. A ragacsos nagyon vékony és könnyen pöndörödik, néha három kéz is kevés hozzá. Egyébként nagyon jó szigetelő már egy rétegben is. Ha sima fóliát használsz, azt celluxxal simán lehet rögzíteni.

Egyébként olvastam a Fairchild Flyback trafókra vonatkozó leírását, aminek nagy részét a forvard trafókra is lehet alkalmazni. Ott az egyes tekercsek közé több réteg fóliát írnak, gyanítom, hogy a parazita kapacitások csökkentése miatt. Sőt: sikerült bontanom ép, vékony réz szalagot, planár elrendezésű 5V-os szekunderű PC táp trafóból (volt, amiben ez vastagabb, viszont volt, amelyikben elég vékony), és tervezek 1-1 ilyen szalaggyűrűt betenni a szekunder elé és mögé (persze nem össszezárva), mint ahogy a legtöbb trafóban teszik.. elvileg így a primer GND-re záródnak a menetek közötti kapacitások, még kevesebb közös módusú zavart okozva. (Mielőtt Laci kiegészítené a mondókám: na ezek azok a dolgok, amik egy szabályzott ZCS-nél megkerülhetők )
[OFF] "Apám! Még nem fejeztem be a küldetésem.. még nem állok át a sötét oldalra!!"

Hogy ne csak dumáljak.. mértem is. Tegnap a feszültséggel kicsit mellélőttem, csak az izzók fényéből következtettem, de most csináltam egy rendes mérést, 0,2A-enként, már ahol a nagy tolóellenállás ezt a léptéket engedte (a végén nagyobbak a lépésközök). Látszik a primer oldali áramkorlát kihajló karakterisztikája.

És azt is tudod, mitől hajlik ki?

Szia! "lalibatyo" h.sz.-áról eszembe jutott: már ajánlotta valamelyik mester, a gázszereléshez használatos teflonszalagot (ez vastagabb a vizesnél), ugyanolyan olcsó, és jó (használtam!).

Üdv mindenkinek!
Én a linken szereplő kapcsolással szemezgetek. Bővebben: Link
Ezzel kapcsolatba lenne több kérdésem is.
Az első az hogy itthon TOP221P-re hallgató IC-im vannak, de vagy 2marékra való. Ezt fellehet használni az említett kapcsolásba? Ha jól tudom akkor max 9W körül fog teljesíteni?

A másik kérdésem pedig az, hogy ezekből az EE19 es magokból mekkora teljesítményt lehet kipréselni?

Üdv: Zoltán

Természetesen, néhány paraméterben különbözik, de teljesen azonos felépítésű. A DIP8 tok miatt nem nagyon lesz több 9W-nál.
Az EE19-es magból úgy 10-15W a maximum egy flybackben.

Értem, köszönöm szépen a gyors választ.

Esetleg valaki megépítette ezt valamilyen formába?
Tapasztalat?

Üdv: Zoltán

Délután volt időm átgondolni, és.. inkább azt mondom, sejtésem van. Visszafelé indultam el a következtetésekkel.
Szerintem a szekunder kör felfogható úgy, mint egy "step-down" konverter. Induljunk ki, hogy áramhatárolt esetben csökken a kimeneti feszültség (kondenzátoron lévő feszültség), míg a szekunder feszültség amplitúdója (ha a veszteségeket elhanyagoljuk) változatlan marad. Emiatt a tekercsre jutó négyszögfeszültség U_szekunder-U_ki amplitúdója megnő, minek hatására az i_L=integrál(U dt)-nek megfelelően a dI/dt megnő. Kikapcsolt állapotban pedig a tekercsre Uki amplitúdó jut, ami kisebb, mint az előző, tehát kisebb lesz ezen a tartományon a dI/dt. Mivel folyamatos áramvezetés van, ez az egyik oldalra deformált háromszög-áram a kimeneti áram körül fog ingadozni, a pozitív és a negatív görbe alatti területek állandósult állapotban meg fognak egyezni. A step-down-ból következtetek, hogy ha a szekunder tekercs áramának integrálja a bekapcsolási periódusra változatlan maradna, a csökkenő kimeneti feszültséggel arányosan nőne az áram. Azonban megnövekedett bekapcsolási dI/dt miatt a primer oldali dI/dt is megnő, hamarabb fut fel a korlátozásig, ráadásul magasabbról is indul, mivel a kisebb Uki hatására nem csökken le annyira a tekercs árama kisebb lesz a kitöltési tényező, ennek így is kell lennie, hogy meglegyenek az egyenlő görbe alatti területek. Azonban az a gyanúm, hogy az ez átal okozott kitöltés-csökkenés nem arányos, sőt nem is lineáris függvénye a kimeneti feszültség csökkenésének, így a zárlati áram mindenképpen nagyobb lesz a határáramnál. Gyanúm szerint a fojtótekercs értékével lehet a kihajlás mértékét módosítani. Azt még nem számoltam, hogy a nálam szükséges 100uH-s tartományban ez milyen meredekség-változást okoz, de majd kiszámolom. Viszont a gondolkodás során arra a következtetésre jutottam, hogy ha sikerül egységnyi érték környezetében tartani a dI/dt-t a szükséges feszültségtartományban, akkor jól közelítheti a karakterisztika a jól megszokott szabályzott áram-feszültség karakterisztikát. Ez persze a tekercs értékének változtatása miatt kihat a DCM/CCM üzemmódok határára is.
[OFF]Remélem jól sejtem a dolgot. Én ilyenkor még sose szoktam mondani, hogy tudom Mert tévedhetek is..

A nemlinearitásban annyira nem vagyok biztos, a mérésem alapján sem, bár a változó árammeredekség erre engedett következtetni. Lehetséges hogy csak kicsi a mértéke.. különféle esetekre ki kéne számolnom egy adott tekerccsel ezt az egészet, és akkor biztosan többet tudok majd erről mondani.

Hát, jó helyen kotorászol. A lényeg, - mint mindíg, már le sem írom - a feszültség-idő terület. A bekapcsolási idő alatt a fojtó a szekunder- és a kimeneti fesz különbségét kapja, ez ( meg persze az induktivitás ) határozza meg a kialakuló di/dt-t. A kikapcsolt állapotban, meg csak a kimeneti fesz van. Ugye, a két fesz-idő területnek meg kell egyeznie, különben a kimeneti fesz, - vagy hát az áram - addig nő, vagy csökken - míg a fesz-idő területek egyenlősége be nem áll. Ez idáig világos.

Kezdjük el csökkenteni a terhelést, valahol belép az áramszabályozó és tartani próbálja a kitöltési tényező csökkentésével az áramot. Nyilván, ez semmi problémát nem jelent, mondjuk még 5%-os kitöltésnél nincs gond. De mi van akkor, ha totál kapocsszárlat van a kimeneten? Akkor nincs ami visszamágnesezze a fojtót, csak a szabadonfutó diódán eső feszültség! Amikor elég nagy a frekvencia, akkor már nagyon rövid ideig szabadna csak a bekapcsolási időnek tartania, különben akkora lesz a pozitív fesz-idő terület, hogy a periódus hátralevő részében érvényesülő, mondjuk 1V-os diódafeszültség nem tud akkora fesz-idő területet létrehozni, tehát, a fojtó árama nem csökken vissza. ( vagyis nem áll vissza teljesen ) A következő periódusban így eleve magasabb értékről indul az áram. Miután rövidre van zárva, nagyjából csak a körben levő ohmos ellenállások korlátozzák be az áramot. A probléma ott van, hogy az áramkörök késleltetése elég nagy. Az áramszabályozó érzékeli, hogy nagy az áram, erre kikapcsolja a főkört. Csak az a baj, hogy mire a kikapcsolás megvalósul, - mondjuk 100...300 ns - már el is ment az áram. És ugye, a fix frekvenciás pwm-ben a bekapcsolás mindíg megtörténik, függetlenül attól, hogy az áram a kimeneten mekkora. ( általában a járatos pwm ic-kben ) Tehát, emiatt többé-kevésbé kihajlik a rövidzárban az áram.
Az is látható, hogy a késleltetések annál inkább számítanak, minnél nagyobb a szekunder feszültség, hiszen egy nagyon rövid bekapcsolási idő alatt is nagy fesz-idő terület alakul ki.
Az is látható, hogy a fojtó induktivitásának nagyjából semmi jelentősége. Legfeljebb az ohmos ellenállásának, mivel azon feszültség fog esni és ez hozzáadódik a dióda feszültségéhez és csökkenti az áramtúllendülés hatását.

Rögtön adódik, hogy mit lehet csinálni: két, sorbakötött szabadonfutó diódát kell betenni... Ez nem túl szép megoldás, de egyszerű. ( én is használom, 24 V feletti kimeneti feszültségnél... ) Ugye, az is látszik, hogy a schottky nem az igazi ide ebből a szempontból.
A korrekt megoldás az lenne, hogy addig ne kapcsoljon be a főkör, míg az áram le nem csökkent. Ekkor mondjuk már nem pwm, hanem mondjuk valami FM izé. Egy sima buck konverternél ezt még meg lehet csinálni, de egy félhídnál már nem is olyan egyszerű.

( Elgondolkodtató, hogy mondjuk egy hegesztőgép esetében mennyire nem mindegy, hogy az íváram 150A, a rövidzárási meg mondjuk 220... Tehát, nagyon lényeges, hogy az egész vezérlés, főkör holtideje a legkisebb legyen. )

Újabb kérdés: mi köze a fentieknek ahhoz, hogy van e kondi a kimeneten, vagy nincs?

Akkor mégiscsak jó volt az első gondolatom: az IC és a FET késleltetései miatti túllendülés. Megmondom őszintén, ez jutott eszembe először. A dI/dt változás miatti kihajlást, még jobban általam átgondolva, nem tűnik ennek okának.

[OFF]Legközelebb ilyen esetben rajzolok Fejben próbálok sokszor mindent elképzelni, de úgy meg kavarodás szokott lenni.. bár most buszozás közben gondolkodtam ezen De köszönöm, így már helyrerázódott bennem a dolog.
A kondis kérdésre holnap visszatérek.. vacak dolog a koránkelés

Lenne egy kérdésem.

Van nálam egy pwm táp, ami 12V5A-t tud. Vissza rajzoltam a nyáktervet. Lent mutatom.

A kérdésem az, hogy mit csinálnak a lilával jelölt alkatrészek? Miért kerültek be az áramkörbe? A DW1 jelű dióda meg nem tudom mi lehet, mert egy sima üveg dióda, és fehérrel van rajta egy karika. Na meg van benne egy 10K ellenállás, ami egy sima ellenállás, de a nyákon azt írják, hogy NTC is lehet. Mi?

Ha vágjátok segítsetek légyszi.

Itt vannak a képek.

Egy további szabályozó kört alkotnak. A TL494-nek két hibaerősítője van. Az első hibaerősítőbe megy a normál 12V. A második hibaerősítő invertáló bemenete egy feszütlségosztón keresztül a referenciát kapja.
A neminverátló bemenet egy bizonyos módon szűrt jelet kap.
A PWM tápoknál a visszacsatolásnak (feedback loop) mindig erős frekvenciafüggése van. Ennek az egyik oka jitter megakadályozása, ami egy bizonyos gerjedés. A másik ok a táp impulzusválaszának szabályozása. A harmadik ok péládul a 100Hz-es komponens (primer oldali fesz ingadozása) teljes kiszűrése. Lehet pont azért van NTC, hogy az egyéb tagok hőmérsékletfüggését (szénréteg ellenállások) kompenzálja (lehet tapasztalták, hogy a kimeneti fesz hőmérsékletfüggő).

kössz.

Én közben Laci leírása alapján sejtem a DCM közbeni sípolások okát.. a zener-es visszacsatolás frekvenciakompenzációja alapból nulla, (ha nem emelkedő a zener átmeneti kapacitása miat), és még nem sikerült jó megoldást kipróbálnom rá. Max az optó utáni primer körben lehetne még növelni jóval nagyobbra a fázistartalékot, bár nem tudom, ott meddig érdemes. Szerintem a TL431+kompenzáló tag lesz a megoldás, valamint a trafó szórása sem az igazi még, ahogy mondtam, meg a NYÁK sem. A sípolós jelenség a szkópon úgy jelentkezett, hogy kb. 10 periódusnyi vékony iplulzus, majd egy nagyobb, CCM-hez tartozó szélességű kitöltési tényezőjú, néha rapszodikusan változva, a vékony impulzusokhoz meg kis tüskék okozta lecsengések.. mintha túllendülne a vezérlés, és csak az áramkorlát fogná meg. Ezen még dolgoznom kell. Viszont CCM módban meglehetősen stabil. Kibővítettem az áramkorlátot duplájára, és a feszültséget 14,8V-ra (megjegyzem, akksit is jól töltött a kisebb áramkorláttal).. most egy R2-es 45/40W-os izzó mindkét szála megy róla párhuzamosan, 14,7V mellett 7,6A-t ad most le, az kb. 110W, kb. 3 órája, és a csökkentett venti fordulat mellett is(~10V) hideg a doboz és a kifújt levegő is. A merev rövidzárat is bírta, 2 másodpercre volt benne eddig max. része.

Katt kérdésére válaszolva: a kondis dolgot nem sikerült végigvezetnem, szóval mielőtt hülyeséget írnék, szabad a gazda Annyit gyanítok, hogy merev rövidzár esetén megegyezik a szitu, viszont kis értékű terhelésnél (tf. ohmos) a tekercsre jutó feszültség változik a terhelés áramának megfelelően, és némileg módosítja az átlagáram kihajlásának értékét. De ezt még nem jártam körbe.

[OFF]Egyébként hétvégén otthon voltam, otthon meg nincs túl sok alkatrészem.. ezért a feszültség megnövelésére sorba kötöttem a 12V-os zener-rel egy zöld LED-et Így üresen 14,8V, 7,5A terheléssel 14,6V.

Becsapós volt a kérdés, mert a kond is rövidre van zárva...

Ha meg csak nagyon kicsi a terhelőellenállás értéke, akkor egyre simább lesz az áram, hiszen nő a fojtó és a terhelés által alkotott L/R időállandó. Vagyis, egyre kisebb a feszültség hullámossága is. Így nem sok jelentősége van, hogy van kondi, vagy nincs.

Akkor lényegében jól válaszoltam azzal, hogy rövidzár esetén megegyezik a dolog.. akkor erre voltál kíváncsi

[OFF]Én a teljes tartományt akartam kiboncolni..

Igen, jól látod a dolgokat.

( Azért elgondolkodtató, hogy 3 alkatrész mire képes... )

[OFF]Amikor annakidején elkezdtem mikrokontrollerekkel foglalkozni, volt egy időszak, amikor mindent azzal akartam megvalósítani. Valóban, okos kis dolgok, mellesleg most már egész olcsón egész okos kis mikrovezérlőket lehet kapni, viszont mostanság úgy vagyok vele, ha nem muszáj, ne lőjünk verébre ágyúval. Azonkívül engem az egyszerű, de ötletes és praktikus analóg/diszkrét digitális megoldások mindig is lenyűgöztek. Sajnos azt kell mondjam, régebben, amíg korlátozottabbak voltak a hardveres lehetőségek, leleményesebbek voltak a mérnökök.

Meg a szoftverírók... mióta vannak a magasszintű nyelvek... ha nem fut elég gyorsan, vegyél egy gyorsabb gépet... de azért ebben benne van az is, hogy semmit sincs idő rendesen kifejleszteni és már megy is a piacra. Ezért van annyi gagyi. Fogyasztói társadalom...

Aki szeret kíváncsiskodni:AT and ATX PC computer supplies schematics

Szuper!

Sziasztok!

Szünetmentes tápból szereztem 5db IRFP450 FET-et (14A, 500V, 0.400 Ohm, N-Channel Power MOSFET) Ezekből szeretnék építeni valami kapcsitápot, amibe jó PC-táp ból a vasmag. Nem tudom mekkora teljesítményt lehet ezekből ki hozni, kapcsitápokhoz annyira nem értek, de ha kapnék valami működő rajzot, azt meg köszönném!

Üdv.
mhatalyak

Ha nem akarod áttekercselni a trafót, a Skori-féle önrezgő rezonáns tápegység jó lehet a számodra. Mondjuk nem mellékesen nem árt alaposan átolvasni a Skori kapcsolótápos írásait.Bővebben: Link
[OFF]U.i.: egy működő rajz sokszor szerintem nem elég egy működő tápegység megépítéséhez.. nem árt kicsit ismerkedni a témával, mielőtt belevág az ember. Tapasztalatból mondom.