Természetesen el olvasom, mert érdekel már így is olvasgattam ezekkel kapcsolatban elég sokat, leginkább a transzformátort lehet benne el rontani.
Köszönöm szépen a linket, hasznomra válik!

Ezek a FETek eléggé elavultak (legalább 15 éves széria), így nagyon erős meghajtást igényelnek majd, és úgy sem tudsz velük többet kinyerni, mint mondjuk 4-500W (ekkor is nagy borda kell majd hozzájuk).

Persze kísérletezhetsz velük, akár az önrezgővel, és ha már érted a dolgokat és nagyjából működöknek is a dolgok, akkor veszel helyettük jobb FETeket.

Tehát akkor nem lehet vele el érni valami jó hatásfokot, nembaj akkor úgy lesz, ahogy javasoltad, amint működik ki cserélem újabbakra.

Köszönöm a segítséget!
Üdv.

Katt, ma találtam ezt a cikket, valamint ezt a szabadalmat.
Ezek alapján, ha a szekudner oldali FETeknek ugyanazt a vezérlőjelet küldöm, akkor viszonyleg egyszerűen tudok szinkronegyenirányítást csinálni, ezzel rengeteget javulna a hatásfokom.
Csupán csak egy rakat meghajtó IC-re, valamint jópár gate-trafóra lesz szükségem. (vagy egy nagyon sok szekunderű gate trafóra).

Igen, vannak ilyenek. ( is ) Azért azt hozzá kell tenni, hogy a szekunder oldali tranyókat is rendesen meg kell ám hajtani... a TI-nél láttam ilyen megoldásokat, még valami UCC izé meghajtó ic is volt benne. A másik, hogy kis kimeneti feszültségre mégcsak hagyján a dolog, mert oda van nagyáramú, olcsó FET, de mondjuk a 200...300 V-os FET már drága és nem elég kicsi az Rdson-ja. Hobbi körülmények között nagyon szépen néz ki egy ilyen szinkronegyenirányítós izé, jobb lehet a hatásfoka is, de ezt ipari körülmények között senki sem fizeti meg. Nagyon kevés hely van, ahol ezt értékelnék, illetve nem tudnád máshogy megcsinálni a gyengébb hatásfok miatt. Azért nem véletlen, hogy nem csinálnak ilyen hegesztőgépet sem. Pedig, milyen kézenfekvő egy current dubbler szinkronegyenirányítással...( biztos van ilyen cikk, hogy milyen szépet, kicsit, meg jót csináltak, de ezt nem találod meg a szerszámboltban... )
Ezeknek mind-mind komoly költségvonzata van. Nem véletlen, hogy a pc tápok zöme nem arra van kihegyezve, hogy a hatásfoka legyen jó, hanem arra, hogy olcsó legyen. A fentebiekben láttunk egy rakás kapcsolást Zup kollégánktól. Ugye, nem az ellenállás drága, meg a kis kondi, hanem a félvezető, ezért aztán beteszik a BJT-t. Nem használnak 100 kHz-et, hanem csak kisebbet, mert drága a jó vasmag, meg a jó dióda. És a dobozba nem fér be akármekkora ventillátor. A FET-es változatok sokáig nem terjedtek el, pedig már nagyon rég óta van FET,de drágább, mint a nagy tömegben felhasznált BJT. Mi persze már a legjobbat szeretnénk használni, ami a legdrágább is. Ez a hobbiszemlélet. Nincs is ezzel semmi baj, hiszen mindenki a tökéletesre törekszik. De nem ez az eladható. Emiatt van az, hogy nem érdemes tápokat csinálni, csak olyan helyekre, ahova a kinai ipar nem tud beférkőzni az alacsony darabszám miatt. Tehát, csak egyedi berendezést lehet eladni, azt viszont jó drágán...
Gondold el, mibe kerül nálunk a nyákgyártás? Ugye, a házilag bütykölt nyákot nem teheted be egy iparba szánt berendezésbe.Vagy, mibe kerül egy trafó tekercselése, aminek ezer kivezetése van? Vagy netán olyan, amit csak a nagyon ügyes emberkék tudnak megcsinálni? Ugye, ezt így nem lehet...
Mindezek ellenére, a tudást meg kell szerezni valahogy, tehát, nagyon is jó dolog mindenféle okos elvet kipróbálni, megérteni, stb. És, ha saját magunknak csinálunk ilyen tápot, az nagyon szép, nagyon jó, de ezt csak azért engedhetjük meg magunknak, mert ez a hobbink. És ez rendben is van így.

Mostanában nagyon kezdesz filozófikus lenni.
Tökéletesen értem amiket mondasz, azonban bennem azért egy túdós veszett el. Szeretem csinálni, így hobbi szinten nem ilyedek meg ilyen dolgoktól.

Engem msot az fogott meg, hogy így a schottky és anagy borda helyett egy TO220 fet és egy kis hűtőzászló elég lesz.

Azért 200V-on is belegondoltam, hogyha berakok IRFB4227-et (van itthon hejjj), akkor még meleg állapotban is 25 A-nál fog rajta annyi esni, mint egy Schootkyn.

Filozófikus? Hm... nekem nem csak a hobbim ez, hanem ebből élek amióta az eszem tudom. És, sajnos ezt látom, illetve a zsebemen tapasztalom...

Majd tapasztalod... napközben a fejlesztőmérnök, akinek a legolcsóbb kütyüt kell terveznie, este meg előjöhet benned a tudós! Igaz, erre napi 8 óra mellett nagyon kevés időd lesz...

Amúgy egy UCC-s IC-t emlegettél.
Az lesz a poén, hogy van az UCC25600, ez a félhíd vezérlő. Ezután lesz 2 db UCC27524. Az egyik a félhídat hajtja, a másik pedig a szekunder oldlai szinkronegyenirányító FETeket. Sőt ezen kívül az UCC25600 egyik kimenete menni fog egy kis DPAK-os fetbe, ami a félhíd kimenetét az alsó oldai FET bekapcsolása iején rákapcsolja az UCC25600 OC pinjére, ezzel megvalósíja az Rdson-os túláramérzékelést. (persze ennek a segédFETnek fontos az időzítése)

Én most szakdogázok, de napi 10 órában. Külső helyen csinálom a szakdogámat, így legalább valami értelme is van a témámnak (az egyetemiekkel ellentétben), cserébe sokkal többet kell dolgoznom.

A mellékelt kapcsolási rajz a táp komplett szekunder oldala, a primerről megpróbálom lelesni a kapcsolási rajzot

Hát, csak filozofálni tudok... semmit nem adnak ingyen, meg kell dolgozni a dolgokért. ( na jó, de ennyire? )

Kiváncsi leszek a kütyüdre.

Megnéznék róla egy videót működés közben, és kíváncsi leszek a költségvetésére is.

Most a prototpusnál az ICk és a gate meghajtó trafók nagy része termékminta, emiatt a kötlségvetése nem túl nagy. Itt a hatásfok (és így a méret lesz az elsődleges szempont).

Amúgy a cikkemben is lévő stabilziált kimenetű rezonáns táp kötlségvetése nem túl nagy. Szóval Gee Lee lehet sokat nyernél egy rezonáns tápra átállással. (már csak azt számold be, hogy elég lenne egy ETD39 egy ETD 49 mag helyett)

Amúgy ha a terhelés erősítő, a szinkronegyenirányítás jobban megéri, mivel ha csinálunk egy eloszlást arról, hogy az idő hány százalékban mekkora áram folyik a kimeneti diódákon, akkor reltív kis értéket kapunk. Így mondjuk 200V-nál egy olcsóbb 50-70mOhm FETtel is jobb eredményünk van, mint a diódával.
Van otthon egy rakat PSNM070-200 FETem, ez például remekül fogja az MBR102000 schottkyt helyettesíteni.

A rezonánsra már átálltam ha nem is a szokványos módon, de erről írtam már neked privátban. Nem vitatom a szinkronegyenirányítást, de most vettem megint 2 marék 30A/300V-os diódát, 70Ft-ra jött ki darabja.

A dióda biztos olcsóbb, mint a FET, de ajánlom számold be a borda árát is. Ma csinálok egy multisimes szimulációt, amelyben megmérem a veszteségeket, aztán kiszámolom a szükséges bordát is.

Ha 100V-os FET elég, akkor már bőven behozza az árát. (mert azért a 100V-os 20 mOhm alatti FETek már elég olcsók)

Nézegettem most ezeket a hagyományos PC tápokat. Nagy többségük egyszerű, mint a faék. Az AT és az ATX között a primer oldalon csak a kapcsolótranyók meghajtásában találtam különbséget, nevezetesen azt, hogy AT-s tápnál a bázis fel van húzva egy 270...330k-s ellenállással a kollektorra, ATX-nél meg nincs. Ez biztosítaná az indulást AT-s esetben? Ha igen, én arra gyanakszom, hogy tápfesz megjövetelekor a felhúzó ellenállás elkezdi lassan tölteni az 1u-s kondit, és amikor a feszültsége eléri a bázis-emitter nyitófeszültséget, a tranzisztor bekapcsol, és a primerrel sprban lévő 1-2 menetes tekercsnek köszönhetően önzár egy bizonyos ideig (lásd arányos önzáró bázisvezérlés).. eközben a másik tranyóhoz tartozó kondi is elkezd töltődni, és elérve a nyitást, bekapcsol, és mivel a trafón keresztül, megszakítja a vezérlést, másik irányba, magának fordítja.. gondolom ez jóval nagyobb időállandóval megy, mint a vezérlés, de az induláshoz elég lehet, aztán átveszi a hatalmat a TL494. Azonban számomra nem világos, hogy egyértelmű-e, melyik tranzisztor kapcsol be először.. mert az indulás pillanatában sorban van ez a két kör, mindkét tranyó zárt.

Igen ez így van. Ha nincs benne az a 2 - 2 ellenállás, akkor nem indul el.

Leszimuláltam Multisimben. Sajnos a szimuláció elég nehéz volt. Ideális diódával kijött egy olyan 1W veszteség. MBR10100 modellel oylan 2W veszteség. Ha az ideális diódával prhuzamban egy ideális kapcoslót kötöttem, egy soros ellenállással akkor 0,4W veszteség.
Azonban ha csak símán beraktam egy FETet akkor már 6W, és vezérelt FET 4W veszteséget adott (IRF540Z modell).
Nézegettem szkóppal és durva berezgések vannak már az MBR10100 modell alkalmazása esetén, és ezek dobják meg a disszipációt. (avelanche-ot modellez)

Amikor szkóppal méregettem a szekunderemet, akkor én MBR10100 schottykyk esetén nem láttam iylen berezgéseket, szóval nyilván a szimulációs modell finomításával jobb lesz a dolog.

Végülis valamelyik Texasos célICvel fogod vezérelni a szinkronegyenirányítót?
Asszem SPafi már épített ilyesmi rez. tápot, talán 18V / 30A-re, aminek be kellett férnie az akkus-furó akksijának a helyére (CélIC-s szinkronei.vel). Illetve készült egy 10A-es, olyan szinkronegyenirányítós rez. táp (fixfrekis), amiben a kimeneti áramból, egy áramváltón keresztül kaptak vezérlést az egyenirányító fetek, úgy hogy a "gate is ki volt hangolva" ugyanarra a rezonancia frekire amin a táp megy.
Ha úgy gondolod keresd meg, talán kaphatsz tőle hasznos infókat a dolog gyakorlati oldaláról is.

Ponthogy nincs célIC, hanem a primer odali FETek vezérlőjele menne át. Lapozz vissza egyet ekkold, ott belinkeltem egy cikket és egy szabadalmat.
CélIC-vel lehet egyszerűbb lenne, de a CélIC dárga és nehezen beszerezhető.
(IR116x szériából egy dupla tápra 2.000 ft lenne csak a vezérlő IC)
Az a helyzet, hogy SPafi-t én nem ismerem személyesen. Nagyon sajnálom, hogy ezen a fórumon már nincs, de nem szeretnék csak úgy emailen "hozzá bepofátlankodni", hogy segítsen nekem. Nem tudom, hogy venné a dolgot.

Szia Laci!

Nekem volt módon vele találkozni is személyesen. De tudtommal ő már nem foglalkozik rezonáns tápokkal. Profilt váltott. Különben jó arc!

CélIC nélkül nem lesz egyszerü. Amugy a Texasnak vannak kifejezetten szinkronegyenirányítóhoz kitalált vezérlői, amik eléggé leegyszerüsítik a dolgot (és talán mintát is lehet rendelni belőle).

A primer oldali fetek vezérlőjelét közvetlenül nem lehet jól felhasználni a gyakorlatban, mert a rezonáns elemek fázistolása miatt, a primer oldali vezérlés (ill. feszültség) nullaátmenete nem esik egybe a szekunder oldali áram nullaátmenetével.

Ami a gyakorlatban is megy: a szekunder áramból vett jellel vezérelni a szinkronegyenirányító fetjeit. Sajna ezt sem egyszerü jól megcsinálni - de ez leglább működik (de a célICvel egyszerübb).

A szinkronegyenirányító feteknek, a trafó szekunderéről történő közvetlen vezérlése, rezonáns táp esetén, gyakorlatilag járhatatlan, mert az aktuálisan nyitott feten kialakuló visszáram visszahat a trafóra.

A célICk egyfajta időzítést használnak a visszáram kialakulásának megakadályozására - érdemes megérteni a működésüket, mert szerintem diszkrét elemekkel is megvalósítható ugyanaz az elv...

A TI-nek egyetlen szinkronegyneirányítóvezérlője van, az pedig 5V-os tápfezsre van, logikai FETekhez.

A cikkben és a szabdolmban pedig ezt csinálják. Bár én is tapasztaltam a szimulációban, hogy ez jelentkezik.

Az áramos módszer elég sok alaktérszt ignyel, valamint pl áramváltót, szóval nagy is.

Nézegettem, biztos megvalsóítható, csak én még nemv agyok oylan ász a diszkrétes dolgokban.

Pl: UCC24610

Ez az egyetlen, és ez való 5V-os FETekhez.

Megnéztem, valóban 5V-os. Viszont egyszerü. És persze nem lenne túl nehéz kiegésziteni egy erősebb gate meghajtóval sem.

Jó ötlet amit mondasz, de akkor ez mondjuk 4 db syncrec vezérlőt és 4 db gate meghajtót fog jelenteni. Persze >1kW fasza lesz, mert így több FETet is párhuzamba köthetek a szekunderen, és azt is meg fogja hajtani.
Amivel még azonban számolni kell az a gate-meghajtó prop-delaye. Bekapcsolásnál ez nem probléma, de kikapcsolásnál esetleg nem tud elég gyorsan kikapcsolni.
Közben írtam végül SPafinak egy emailt, hátha tőle is okulok egy kicsit.

Helló. Van egy monitorból bontott trafócskám. Méretre kb 2,5x akkora mint a 33as pc vas. 2db E mag van egymásnak fordítva.
A felirat rajta:
6170TMZ092A
SIE 0108

Ez használható áttekerve kapcsitáphoz? Ha igen kb mekkoira teljesítmény hozható ki belőle?

Gyanítom, hogy légréses az a mag, és a táp, amiben szolgált, flyback, ha hasonló a szines TV-k tápjához. De erről akkor tudsz meggyőződni, ha szétszedted.. vagy pedig még egyszerűbben primer (v. valamelyik szekunder) induktivitás mérésével.. persze ehhez meg kell saccolni a menetszámot.. de mért érték alapján is lehet már némi következtetést levonni..

Sziasztok!
Az IR2153 IC használható fetek helyett tranzisztorokkal?

Nem, és bipoláris tranzoisztorok használata FETek helyett amúgy sem célszerű.