Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Villanyszerelés
 
Témaindító: kumpl, idő: Júl 16, 2008
Témakörök:
  1. A témában tilos, a villamosenergia termelésének, elosztásának, nagyipari alkalmazásának kitárgyalása! A mélyreható szakmai kérdések, magyarázatok kitárgyalása: Szakmai.
  2. A forrasztott / rossz a wago / jó a wago kötés témakörök többször kitárgyalásra kerültek, ezért arról kérjük ne nyissatok új vitákat. Műszaki tény, hogy gyári vezetékösszekötők (pl. rugós/csavaros kapcsok, stb) a szabvány megfelelősség miatt kerülnek alkalmazásra (MSZ EN 60204-1:1995 15.1 szakasza, illetve MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány 526.2. pontjának 1. megjegyzésében felsorolt követelmények/indokok a forrasztott kötés elkerülésére épületvillamosság esetében) mert tanusítottak, míg a forrasztott kötés alapesetben nem tanusított, csak és kizárólag akkor ha külön bevizsgáltatod az adott forrasztott kötést. Ide kapcsolódó általatok írt hozzászólások: #1, #2, #3, #4, #5
Lapozás: OK   196 / 978
(#) proba válasza lui144 hozzászólására (») Márc 14, 2012 /
 
Ha jót akarsz ,keress egy megfelelő méretű gummantáblát/bakelitlapot... amire az egészet szépen felszereled,összevezetékezed .Így kaphatsz egy érintésvédelmileg jól megcsinált valamit.Így biztosan nem használnám max egy alkalommal.Hidd el megéri megcsinálni rendesen.Úgy bármikor bárhol használhatod ,így viszont ...
(#) pucuka válasza gordonfreemN hozzászólására (») Márc 14, 2012 /
 
Akkor lassabban. A páka fém teste ki van vezetve a forrasztó állomás előlapján egy csatlakozó hüvelyre. Lefényképeztem, magáért beszél.

Weller.jpg
    
(#) gordonfreemN válasza pucuka hozzászólására (») Márc 14, 2012 /
 
Ez tiszta sor, értettem elsőre. De amit írtam, az meg azt jelenti, hogy a wmd1s állomáson megkerestem ezt a csatlakozót, ami a hátlapon van. A pákáról egy fehér vezeték van kontaktban ezzel a hátlap csatlakozóval.
Illetve ez a hátlapi csatlakozó kontaktban van a konnektordugó, tehát hálózati aljzat védőföld pontjával/érintkezőjével. Ellenállás nélkül. A pákától indulva sehol nincs ellenállás ezen a vezetékszakaszon.
Kérdésem tehát, hogy amit te írtál, azt jelenti, hogy a gyári megoldás az kevésbé hatékony a te általad ajánlottal szemben?
(#) lui144 válasza granpa hozzászólására (») Márc 14, 2012 /
 
Itt van a villanyóra adatlapja. Nem pontosan a nekem lévő típusról, hanem az egész Actaris C114-es és C116-os "villanyóra-család"-nak az adatlapja. Az enyém a 10A a névleges és 60A a max. A benne lévő hibagörbét nem tudom kiolvasni. Mindenesetre furcsa, hogy csak 2 forgótárcsát tartalmaz és nem 3-at.
(#) pucuka válasza gordonfreemN hozzászólására (») Márc 14, 2012 /
 
Csak annyit állítottam, hogy semmi szükség a páka testének összeköttetésben lennie a hálózat védő földjével. A szükséges védelmet megoldja a pákatrafó biztonsági transzformátora, és a törpefeszültség. Ezesetben elég az ESD problémákra koncentrálni. A test csatlakozónak a hálózati védőfölddel való összekötése legfeljebb megrázó élményben részesít, akárhányszor felcsatolod a karperecet, további biztonságot nem nyújt.
(#) lui144 válasza tomikapc hozzászólására (») Márc 14, 2012 /
 
Idézet:
„a véleményem az, hogy ha ez az egész nem csak úgy "van", hanem mondjuk egy tokban, hogy semmiképpen se érinthesd véletlenül a vezetékeket”
Mindenképp így akarom megoldani, hogy még véletlenül se tudjak hozzáérni a vezetékekhez. Amit nemrég mellékeltem az egyáltalán nem a végleges verzió, hiszen, tudom, hogy így használni veszélyes. Kismegszakítót én is gondoltam neki, de nagyobbat, mert hogy ha úgy alakul, hogy be kellene kötni egy 2000/220V-os fémhalogénlámpát akkor azt is mérni tudjam anélkül, hogy lecsapná a kismegszakítót. Én dugaljal működtetném. Legalábbis a villanyórát a mért konnektorral azzal csatlakoztatnám a méretlen konnektorhoz. Ha fordítva kötöm be legfeljebb visszafele forog a villanyóra, mert nem tartalmaz visszaforgásgátlót.
(#) lui144 válasza proba hozzászólására (») Márc 14, 2012 /
 
Én is arra gondoltam, hogy felszerelem gummantáblára, bár nem tudom mekkora méretűt vegyek, mert nem kisméretű a 3 fázisú villanyóra és a konnektoron kívül még egy kismegszakító is megy majd rá. Ha majd vettem, akkor jól jönne majd egy kis segítség.
(#) lui144 válasza lui144 hozzászólására (») Márc 14, 2012 /
 
Az adatlap lemaradt :hide:

c114_116.pdf
    
(#) karaszbandi válasza lui144 hozzászólására (») Márc 14, 2012 /
 
Tedd bele egy dobozba legalább, hogy ne lógjon a bele neki!
(#) granpa válasza lui144 hozzászólására (») Márc 14, 2012 /
 
Teljesen mindegy, hogy 2 vagy 3 mérőműves, az adatlap szerinti bekötéssel (logikusan), mér egy fázison is. Összehitelesíted a főmérőddel, aszt' meglátod, hogy jó.
(#) dobo válasza Marko Ramiusz hozzászólására (») Márc 14, 2012 /
 
Természetesen megkérdezheted !
Az alapszakmám villanyszerelő de továbbképeztem magam villamosmérnökké.
És azért itt érdeklődöm ilyen alap dolgok iránt hogy hogy kell főelosztót készíteni mert lehet én bonyolítom túl a dolgot.
A suliban nem sok mindent tanítanak erről és itt mindig kap az ember segítséget .
Legalábbis én eddig nem tudtam olyat kérdezni amit nem tudtak nekem megválaszolni itt a hobbi elektronikán.
(#) karaszbandi válasza dobo hozzászólására (») Márc 14, 2012 /
 
Ez most ugye nem komoly?
(#) dobo válasza karaszbandi hozzászólására (») Márc 15, 2012 /
 
De komoly.
(#) lui144 válasza granpa hozzászólására (») Márc 15, 2012 /
 
A hitelesítést, hogy végezzem el? A főmérő az kint van a lépcsőházban és a mérőszekrény sem rendelkezik konnektorral. Bár elvileg az óra hitelesített így jól kell, hogy mérjen.
(#) karaszbandi válasza dobo hozzászólására (») Márc 15, 2012 /
 
Egy diplomával a hónod alatt ezt meg kell tudni oldani.
(#) lui144 válasza dobo hozzászólására (») Márc 15, 2012 /
 
Na, ez már fájt. Az iskolában valóban igen keveset tanítanak a villanyszerelő diákoknak. De ami még furcsább az, hogy villanyszerelő diákoknak a gyakorlati órákhoz tartozik ősszel a levélgereblyézés, télen a hólapátolás. Nekem elektronikai-technikus a végzettségem, de engem érdekel a villanyszerelés, de csak egyszerű dolgokat végezhetek azt is felügyelet alatt, mert epilepsziás vagyok. Ha erősáramú szakirányú villamosmérnök vagy akkor gondolom tudnod kell azt, hogy itt mindent nagyon pontosan kell megtervezned. Mivel itt erősáramról van szó, így a tervezett elavulást (ezt oktatják a villamosmérnököknek) szigorúan el kell felejteni!!! :felkialtas:
(#) tomikapc válasza lui144 hozzászólására (») Márc 15, 2012 /
 
Szerintem -> minden fogyasztó le -> kinti óra állás feljegyez -> bekapcsolod az almérő mögött a fogyasztót -> lekapcsolod -> két mérő összevetése
(#) Mályi László válasza karaszbandi hozzászólására (») Márc 15, 2012 /
 
Ez bizony tévedés! Ha lehet nem sorolnék eseteket. Ha az ember nem űzi az ipart, akkor bizony meg esík. Inkább menjen biztosra és ne szégyelljen kérdezni.
(#) karaszbandi válasza Mályi László hozzászólására (») Márc 15, 2012 /
 
Nem nézem le, de nekünk a technikusi képzésben igen sokat tanították ezt a témát. Egy elosztó méretezését.
Egy villamos művezetői állásinterjú után kettőnk közül őt vennék fel, mert diplomája van!

Csak ennyi.
(#) dobo válasza lui144 hozzászólására (») Márc 15, 2012 /
 
Hát bizony hidd el a tervezésről nem esik szó a főiskolán .
Azt az ember az életben élesben tanúlja meg sajnos!
Sokmindent tudok csak egy kis segítség kellett volna hogy a gyakorlatban mi a folyamata a tervezésnek.
De azt hiszem a kezdeti nehézségeken már tullendültem de ha elkészül a művem felrakom ide okulásul az utókornak.
(#) lui144 válasza dobo hozzászólására (») Márc 15, 2012 /
 
Ezt nem oktatják, hogy hogyan is kell tervezni ilyet?
Az nagy gond, mert erősáramnál különösen fontos, hogy pontosan és jól tervezzék meg. Nem csak a rajzot kell megtervezni, hanem a hozzátartozó mindenféle számításokat. Különösen a számításnál fontos, hogy jól tervezzünk meg mindent különben hatalmas problémákat okoz. Erre jó példa az, hogy egy gépészmérnök nem ismerte jól a vektorokat és emiatt hatalmas balesetet okozott egy autódarunál ami épp egy autót akart kihúzni a vízből, de félúton a daru is utánament a vízbe. Ezt egy tanárom mesélte nekem.
(#) (Felhasználó 46585) válasza lui144 hozzászólására (») Márc 16, 2012 /
 
Én már sokkal régebben végeztem főiskolán, erősáramú karon, de egy szó sem volt az óraszekrényről, de még arról sem, hogy mire való! Viszont, szépen elmesélték, hogy mitől működik a villanyóra, hogy működik a biztosító, mi az az ívoltókamra, hogy mi a meddő, meg ilyesmit. Egyébként, józan ésszel, meg egy villamosmérnöki diplomával lehet ilyesmit tervezni. Legfeljebb nem lesz egy 300 nm-es ház óraszekrényében 30 db kismegszakító, ami bizonyos helyzetekben nagyon jó, de inkább felesleges. Viszont, a villanyszerelők sok pénzt el tudnak érte kérni...

Nem kell minden anekdotát elhinni a tanároknak. Persze, bele lehet magyarázni a vektorokat is, de egyszerűbb az eset, ha elfelejtette kitámasztani az autót, akkor persze, hogy felborul, stb. Egyszer én is láttam, hogy egy teherautó "magától" megindult a leejtőn, míg a gazdi vásárolt a boltban... ugye, ez azért van, mert se kézifék, se egyes...
(#) karaszbandi válasza dobo hozzászólására (») Márc 16, 2012 /
 
Lehet, hogy külön kiemelve nem tanították, de azt nem hiszem, hogy áramot meg feszültség esést nem tudsz számolni. Azt sem hiszem el, hogy nem számoltatok zárlatokat és az ott fellépő erőket!

Itt sem kell mást számolni. A szabványt pedig tudnod kell értelmezni.
(#) bundibacsi válasza karaszbandi hozzászólására (») Márc 16, 2012 /
 
Nekünk tanították a vezeték méretezést minden szempontból,hőre,melegedésre.....Viszont nem használja az ember naponta és el is felejti.
(#) dobo válasza karaszbandi hozzászólására (») Márc 16, 2012 /
 
Oké tudok áramot és fesz esést számolni de abból még nem lessz főelosztó.
Én arra vagyok kiváncsi hogy hogyan mi alapján történik egy főelosztó tervezése.
Mert a fogyasztók illetve az elmenő kábelek árama már ki van számolva.
Ezen felül hogy mit szerelek a főelosztóba az csak hasraütés vagy vannak konkrét szabályok.
Meg lehet oldani olvadóbiztosítékokkal is az egésszet és lehet használni megszakítót kismegszakítót ÁVK-t .

Az egyik dilemmám :
Van egy külső fogyasztásmárő szekrény amiben van 3x125 A -es késes olvadóbiztosíték.
Innen jön egy kábelen a főelosztóba a betáp .
A főelosztóba szükséges-e raknom főbiztosítékot (megszakítót) vagy sem?
Mert ha nem rakok akkor a kábel és az elosztósín védelmét a kinti 125A-es biztosíték látja el.
Ha rakok akkor a beépített megszakító csak a gyüjtősínt védi illetve a többi fogyasztót de az most mellékes.
A benti megszakítónak a védelmi feladaton kívül csak annyi az előnye hogy nem kell kimenni biztosítékot cserélni.

Van még egy kérdésem szerintem a gyűjtősín felesleges lenne a szekrénybe ezért sorkapocs blokkal megoldható az energiaelosztás vagy sem?
(#) (Felhasználó 46585) válasza karaszbandi hozzászólására (») Márc 16, 2012 /
 
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy aki nem ilyesmivel foglalkozott, az nemigen ismeri az ide felhasználható eszközöket. Ezt lehet a gyakorlatban megtanulni.
( Ugyanilyen a vízszerelés: kérek egy fittinget a boltban, elmondom, hogy mire kell, meg lerajzolom, hogy nézzen ki. Úgyis elfelejtem a nevét, hiszen nem használom nap mint nap. Ettől még meg tudtam csinálni egy egész házat. )

Tehát dobo is meg fogja tudni csinálni, biztosan jó is lesz, legfeljebb nem a mai, bevett gyakorlatra fog hasonlítani.
(#) karaszbandi válasza dobo hozzászólására (») Márc 16, 2012 /
 
Na figyelj!

Ha csinálsz egy elosztót, a betápját zárlatvédelemmel el kell látni minden esetben. A kinti bizti ne zaklasson, az jó helyen van ott, sőt kell is. A megszakítónak nincs előnye, hanem feladata van. Ekkora áramra nem teszünk sorkapocs blokkot!
Tessék beletenni egy sínblokkot, a zárlati áramnak megfelelően!
Utána viheted a MEGFELELŐ keresztmetszetű vezetékekkel az áramköri kismegszakítókhoz.
125A betápnál már nem szoktunk játékokat beépíteni!
Betáp megszakítónak tessék betenni egy beállítható zárlatvédelemmel ellátott megszakítót (PKZ, NZM, INS).
(#) dumboo válasza dobo hozzászólására (») Márc 16, 2012 /
 
Szia!
Villanyszerelő szemmel:

A betáp zárlatvédelme kötelező, a leválaszthatósága pedig tűzvédelmi szempontból fontos (tűzvédelmi főkapcs.) (Persze kiírható az is hogy a mérőnél áramtalanítható )
Sorkapocs blokk-okat max. 100A- ig használj, fölötte sín blokk-ot.
Ha szépet akarsz: a sínre elmenő "alelsztónként" egy késes szakaszolót és egy főkapcsolót is tervezz be.
Figyelj a túlfesz védelem kialakítására is (amennyiben szükséges, de szabad helyet biztosíts mindenféleképpen)
A szekrény kiválasztása is fontos!
- első hogy elférjen benne és kb 25% szabad hely maradjon!
- anyagát a körülményekhez igazítsd (műanyag, fém, különleges bevonattal: pl. tyúktelep)
Természetesen tervezhetsz rá dugaljakat, persze hibáram védő relé és automata kötelező!
Figyelj az EPH sín méretére is számolj azzal hogy mennyi fémszerkezet, stb. kerül bekötésre.
A belső vezetékek keresztmetszete pedig a szokásos, melegedés, zárlati áram, stb.... számítás.
Így álmosan kb. ennyi jutott eszembe...
(#) Mályi László válasza karaszbandi hozzászólására (») Márc 16, 2012 /
 
Talán még tulfesz védelem se ártana. Az ok esetleg érzékeny készülékek is beépítésre kerülhetnek.
(#) dobo válasza Mályi László hozzászólására (») Márc 16, 2012 /
 
Köszönöm mindenkinek a segítséget!
A tulfesz védelem egyenlőre nem feladatom de a helye mindenképpen meglessz hagyva.
Már körvonalazódik széppen a dolog ha elkészül mindenképp leírom és dokumentálom ide.
Addig is majd jövök a kérdéseimmel.
Következő: »»   196 / 978
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem