Ezek szerint elég a 10m is.

A talaj típus szerint nem kellene differenciálni? Mert nem mindegy, hogy az Őrségbe az agyagba vagy itt ahol én élek a homokháton a posza-homokba verem le a földelőszondát. Arról nem is beszélve, hogy szinte minden ajánlásnál három egymástól akár két méterre levert szondákat ajánlanak. Az emlékeim szerint amikor villámhárítót telepitettünk '84-85-ben aki a jegyzőkönyvet csinálta, elsőként lemérte a levezetők közti távolságot és utána mérte meg a földelők ellenállását. Ő is azt mondta, hogy a levezetők között minimum 20m-nek kell lenni és a földelő ellenállásának 4ohm-nak.

Szerintem fontosabb ez a robosztus túlfeszvédelmi szikraköz a kerítés és a villanypásztor között (meg a minél jobb földelés és megfelelő vezetékezés). Ezzel a kerítés, mint fő forrás felől érkező túlfesz már elég jól be van korlátozva a villanypásztor nagyfeszültségének szintjére.

Készülékvédelemről nincs nagyon értelme beszélni, mert többe kerül a leves, mint a hús. Egy 100-200 ezres készüléknél már lenne értelme egy 6-20 ezres túlfeszlevezetőt mellérakni, de nem ennél.

Ezen kívül meg sokkal fontosabb az épület belső hálózatainak védelme. De feltételezem, hogy ez nem egy szerverpark vagy okosotthon teli elektronikával és gyengeáramú vezetékezéssel, valamint jó esetben más gyúlékony, porrobbanásveszélyes anyagok sincsenek jelen, mint mondjuk egy siló. Ezért az épületre kiterjedő túlfeszvédelem már más téma és más költség - mondjuk úgy, hogy ha eddig volt már beépítve bármilyen eszköz a fogymérőnél/lakáselosztónál, akkor az sokkal több mint a semmi, ha pedig nincs jelenleg sem, akkor eddig sem érdekelte túlzottan a tulajt ez a problémakör. Mindenesetre szerintem ezzel a gyújtótrafós eszközzel kicsit emelkedett a kockázat, hogy a villanypásztor felől hatol túlfeszültség az épületbe.

Bár érdekelne, hogy ötfelezős milyen eszközt javasolna a hálózati részre és hova, én nem ismerem úgy a szabványokat szóról szóra.

Amihez nem szólok, ahhoz végképp nem értek.

Pedig ez csak a "hobbi"elektronika. Szerintem minden tudásmorzsa jól jön, még az ötletelés is. Persze az igazi az lenne ha lenne egy tervező minden jogosultsággal és 40 év tapasztalattal, aki bármit megválaszol. De ez még a villanyszerelő fórumon sincs így, ott is csak pár ember ért a tényleges elmélethez, az egyedüli hivatkozási alapra: a szabványokhoz. Azon kívül lehet néhány kérdést beküldeni az VBMubi-nak, de ezzel sem megy az ember sokra.

A villámvédelmi és érintésvédelmi célú földelésekkel nincs sok párhuzam. Négy villámvédelmi fokozat van és abból kettőben a földelő hossza nem függ a talajellenállástól. Minimális méret vízszintesen 5m, függőlegesen fagyhatár+2,5m, de ha statisztikailag kedvezőt akarunk, akkor legyen azért 9m a biztonság kedvéért... Érintésvédelemhez meg 4m a számottevő, a 10 ohm meg a jolly joker. Egyébként a levezetők között 20m az maximum átlag és ott mindenképpen össze kell kötni őket egymással fémesen, de ez teljesen más.

Visszatérve a villanypásztorra:
Általánosságban minimum 3db legalább 1,8m hosszú, egymástól legalább 3m-re telepített rudat kérnek a gyári készülékek is.
Ez néhány joule-ig igaz, nagyobb energia -> még több földelő.
Szárazabb talaj -> még több földelő.

Az egyetlen amit találtam ohmokról az egy afrikai leírás ami max 300ohmot ad meg. Ha a homokos talajhoz 1000ohmxm fajlagos ellenállást feltételezünk, akkor ez egy darab kb. 4m-es d20mm földelőrudat jelentene.
Szerintem jobb eredményt érhetsz el mélyföldelővel, mint sok kicsivel. Télen elfagy a felső réteg, nyáron meg csont száraz, 1-2m-es rúd nem tűnik jó ötletnek.

Egy másik megközelítésből feltételezzük, hogy a csúcsáram kb. 5A és hogy nem léphet fel 300V-nál nagyobb feszültségemelkedés a földelőn, ami a készülék belsejét is terheli. (Jó, ez nem teljesen egy kisfrekvenciás áramkör.) Akkor az áramcsúcsra méretezve durván 60ohmos földelő kellene, ami két darab 10m-es d20mm földelőrudat jelentene egymástól legalább 10-15m távolságra, vagy 3db 7m-ereset. Ha magasabbra vesszük a feszültségnövekedést, akkor rövidebb is elég.

Igaz nem tudunk semmit a kókány pásztorról, sem kimeneti feszültséget, sem áramokat. Maximum az energiája tippelhető a primer oldali kondenzátorból ami alapján max 2J körül van a kimeneti energia (16µF/600V). Lehet, hogy az 1A-t sem éri el sosem, akkor megint jobb a helyzet. Ahogy a talajodról sem tudni semmit.

Ez a sok méternyi földelő elég rosszul hangzik, viszont a gyújtótrafó igényelné is a minél kisebb földelési ellenállást. Ha a szigetelt szekunderes kimeneti trafó lenne, akkor akár azt is mondhatnánk, hogy megengedhető ha sokkal magasabb feszültség esik a földelésen az impulzus idején, ha a kerítésre jutó ezzel együtt is bőven 3-5kV maradna, a kimenet meg biztonságosan el lenne szigetelve mindentől és nem okozna problémát a nagy feszültségeltolódás a földhöz képest. A rossz földelést és a homokos vidéket is figyelembe véve még veszélyesebbnek tűnik ez az egész gyújtótrafós cucc.

Szóval az igazság valahol ezek között lesz TIPPRE!:
3x2m - 1x4m - 3x7m

Aztán lehet, hogy szerencséd lesz a talajjal és lényegesen jobb az ellenállása, mert az 1000 is elég nagy, de lehet még rosszabb is. Érdemes lenne kipróbálnod a bentonitot is.

Villanypásztoros topikban mit mondanak, mi vált be a gyújtótrafóhoz?