Hasonló megoldás mint az enyém. A nagy fogú koronás fúró nem tépi ki a dobozt a kezedből? Nekem apró fogú volt de előfordult, hogy összeroppant a doboz. Dolgozzanak a gépek!

Ha megnézed a 2 képet, a háttérbe látsz egy kék izét, az egy félbe vágott alu cső, a belsejébe gumi lemez ragaszva, azzal elég stabilan meg lehet fogni a dobozokat, és zéró selejt.
Üdv

Főleg, ha már minden infót kigyűjtött előtte az ember
Egyébként én pl. fizetnék tagdíjat, ha olyan felépítésű oldal lenne mint a HE, de, hogy ilyen bejegyzéses izé, ráadásul lassú is... én nem tudtam normálisan eligazodni, számomra egy káosz.

Ma szétszedtünk egy vizes kollektort, ami a sörkolihoz lesz felhasználva. Képek és bővebb leírás a Napkollektor házilag

Valamit elcseszerintettem, ez a linkelés nem megy nekem-De köbzoli szeme mindent lát és segít. Köszönöm

Rád lehet számítani, tudtam én ezt. Köszönöm.

Sziasztok!
Tudnátok egy olyan sörkollektor hőm. vezérlőt ajánlani ami 30 fok körül kapcsol be 25 fok körül kapcsol ki.

Ami neked még "valamit" érne, az az abszorber, amilyet házilag soha nem fogsz előállítani. Igaz, akkor nem fellengzős "sörkoli" lehetne, hanem mondjuk levegős.

Szia!

Pl. itt van egy, teljesen jól működik. Ha R3 helyére potméter+ellenállás kombinációt teszel, a hiszterézist is be tudod állitani. Tranzisztornak más kis méretű NPN is megfelel, ha a relé áramát elviseli.
hőkapcsoló

üdv: hp

Látom ma rossz kedved van, nem baj.

A ventilátor méretezővel kiszámítottam a kollektoromhoz szükséges ventit 150 m3, 192 Pa. Mélyen zsebbe kell nyúlnom.

Elég nehezen értem ezt a mondatot. Miért kellene Hoho-nak abszorber?
És miért lenne jobb a levegős a fellengzősnél?

Azért rosszabb a sör koli mint a vizes, mert egyszerűen a fizika teszi azzá!

1 m3 levegő 1 Celsius fokos hőmérsékletének felemeléséhez mindösszesen 1,23 K joule energiát tud felvenni!

Szépek, jók a sörkolik, ér rengeteget építenek belőle, csak az a baj velük hogy igazán kevés energia jön ki belőle valóságban!

Ha a levegő lassan halad akkor felmelegszik, (ilyenkor kevés a levegőszállítás). Ha gyorsan zajos és a sok kicsi csatlakoztatási perem miatt állandó akadályokba ütközik a levegő, ezért nagyobb teljesítményű ventilátor kell hozzá!

Nem bántani szeretném a hozzá építési kedvet érzőket, de elgondolkodásra as okot a lehetőség önmagában is:
Vannak előnyei is és hátrányi is!

Előnyök:sok sörfogyasztás után "ingyen" van az "alucső"
A keret, a szigetelés olcsó, a festék az üveg sem egy jelentős összeg!
Soha nem fog folyatni, szivárogni a folyadék, és nincs nyomás probléma, nem kell drága keringtető szivattyú, stb.
Ventilátornak, vezérlésnek nincs gondja, 12 voltos rendszerben is megoldható a légszállítás!

Hátrányok:A levegő fajhője 1,23 K joule/ m3 ez behatárolja a beszállított energia mennyiséget!

A kollektorból óránként kilépő felmelegített levegő delta T hőkülönbsége X fajhővel X levegő tömegével= Joule ban kifejezett energia mennyiségét kapjuk hő formájában!

A delta T hőmérséklet változik a hatásfok, a napsütés mértékében! Ha jó a kollektor elméletben m2-enként képes 1000 watt energiát begyűjteni, viszont vajon képes -e átadni azt a levegőnek?

A levegő szállítására energiát kell használnunk!
A ventilátor teljesítménye önmagában nem jelent semmit! Ha nagy a koli csőhálózata axiális ventilátor szóba sem jöhet (a PC-k ventilátorai ilyenek), mivel nem tud statikai nyomást gyakorolni. a radiál vagy más néven centrifugál ventilátorok (ilyenek vannak autókban is)
Hogy mennyi az áramfelvétele az más kérdés, egy tény viszont biztos!

Kétszeres légsebesség eléréséhez négyszer annyi energia kell, négyszer akkora sebességhez pedig 16 szor annyi energia!

Egy átlagos 250 m3/ óra 100 pacal nyomás mellett statikus ventilátor energia igénye kb. 100 watt!

A csövek sorba kötése valóban ellenjavallt a statikus ellenállás miatt! A párhuzamos kötés esetében pedig megfelelő be és kicsatlakozási átmérőt kell (kellene) biztosítani! Gyors légáramlásnál viszont a levegő tulajdonságai miatt (nem véletlenül a legjobb hőszigetelő anyag!) nem lesz hatékony a rendszer!

Összefoglalva: Ha ingyen vannak a kellékek egy kisebb szoba rásegítése miatt esetleg alkalmazható, kis fogyasztású ventilátorral, és persze megfelelően számolt kalkulációval!
Tavasztól őszig viszont használhatatlan a rendszer. Amikor kellene pedig ritkán süt a nap.

Ennek mérlegében nem véletlen, hogy egyetlen gyártó sem foglalkozik a tömeges előállítással!

Néhány hasznos oldal linkje:

A légkollektorokról

Általában a kollektorokról
Ha magad szeretnéd csinálni, pénzbe sem kerül az info

Szia!

A legtöbb autós fűtésventillátor tudja produkálni ezeket az értékeket, bontottan nem életveszélyes az áruk.a 6kW feletti teljesitményű levegőfűtős kályhámat egy T4 venti vissza is tudja hűteni.
Ha valahol találsz S100-as Skodáét, azzal jól járnál, cca 60 W-os a motor benne és kb 80 -as átmérőjű a csatlakozása (sokáig ilyet használtam erre a célra)#

üdv: hp

Te értetted, amit - amúgy mástól - kérdeztem?

"a sörösdoboz is az"
Na látod!

Egy fadarab is az, ha kiteszed a napra.

Azt hiszem mostanra hogy nem!

Vélelmeztem, hogy valakit is érdekel, hogy mi a takarékos megoldás és mi a praktikus!

Bocsi mindenkinek!

Akkor most mi olyan előállíthatatlan?

Esetleg az asszony? :hide:

Nekem tettszett a leírás, igaz, hogy tényleg nem sok köze volt az elektronikához. Kellenek a szkeptikusok is, hiszen én is szeretek a dolog végére járni. Az lenne a kérdésem, hogy tudnál-e méréseket végezni egy kollektorral rendelkező ismerősnél? Egy méréssel alátámasztott ellenvéleményből is lehet tanulni.
Véleményem szerint semmi sincs ingyen, de egy meglevő (kazános) fűtési rendszert meg lehet támogatni egy kolis rendszerrel és máris nyertünk a (gáz)fogyasztás csökkentésével. Kérdés, hogy a befektetett összeg (koli+villamos energia) mikor és egyáltalán, megtérül-e?

Kedves Novak!
A motort vezérlő triakod Gate ellenállása az 1 k Ohm -os ,vagy a 12V-os impulzus előtét ellenállása az optotriak infrája előtt?
Mert nekem még azóta sem volt időm kísérletezni.Nekem az optotriak előtétje 1,5 k Ohm így az optotriak infráján 1,2V van. Az is túl nagy ellenállás szerinted,vagy csak a nagy triak Gate ellenállását kell 1 k Ohm -ra cserélni?
Előre is köszi a választ .
Üdv
INOX

Ez valóban kellemes része a dolognak.

Ez már nem fedi igazán a valóságot.
Nézzünk meg egy vizeskollektort.
Abszorber->hőátadás víznek (1 veszteség) -> vízkeringetés 10-20m vezetéken át (2 veszteség)->hőátadás hőcserélőnek (3 veszteség)->hőátadás bojler vagy puffer vizének(4 veszteség) ->és végül 100-300 liter víz ami folyamatosan hűl,esetenként a pufferben még egy két további hőcserélő HMV ,fűtés stb,ez mind egy egy veszteséges hőátadás.Vagy ez nem a fizika része?
Ezzel szemben sörkoli:
Abszorber->hőátadás szoba levegőjének.
Tételezzük fel hogy a sörkoli vesztesége 10% míg minden hőátadás legalább 5% akkor 4-6x5% még mindig több mint 1x 10%
A sörkollektorból a hő azonnal kivehető.
Egyetlen dolog ami talán téged igazol,hogy miért is veszteséges,de egyedül ezt lehet felhozni a sörkoli ellen.Ez pedig a kihasználtság.A sörkolit fűtés rásegítésre használjuk fűtés szezon elején és végén magyarul szeptember végétől november végéig.Ezután talán a február az ami sokszor nagyon hideg,de napos,és aztán márciustól használjuk április eleje-közepéig.
Ezzel szemben a vizes működhet február közepétől egész nyáron át október közepe-végéig.Valóban egy vizes rendszerrel látványosabb a spórolás,de lényegesen drágább is egy vizes rendszer.
Tehát én mint sörkoli tulajdonos semmit nem bántam meg.Nyáron épül a következő ami tele lesz jó technikával és sok újítással.(Majd megmutatom)
Tehát nem kell lefitymállni a sörkolit!

Ha most nagyon össze akarnám hasonlítani a sörkolit a gyári vizessel, akkor 2 teljesen azonos felületű teljesen egyforma szögben álló kollektor kellene.
Mindkét kollektor felületét telepakolni hőszenzorokkal.
Amelyik kevesebbet mér az nyer!
Minden kollektor nem csak befelé, de kifelé is sugároz hőt, minél kevesebb megy ki, annál jobb a hatásfok.
Mert lehet, hogy egy gyári koli menőbb szolárbevonatot használ mint a solkote, meg jobb minőségű üveget mint a 10-es üregkamrás lexan, de nagyobb hőmérsékletre kénytelen fölmelegedni is.
De ezt csakis méréssel lehet bizonyítani.

Kedves Inox 4 ever! Minden tiszteletem az öné!

Mint tapasztalt sörkollektor építő szakember szeretnék néhány kérdést feltenni: Mivel büszke a saját rendszerére, és elégedettség is tölti el, így alaposan feltételezem, hogy ön számára megfelelően hasznos berendezést készített!
Gondolom megosztja pozitív tapasztalatait készítést és üzemelést illetően!
A sörkollektorának felülete mekkora amit használ?
m2? a óránkénti levegő szállítást mérte-e vagy találomra adja be a rendszer a levegőt?
Ismeri a légmennyiséget?
m3/ óra? Ha szabályozott fordulattal vezérli a ventilátort mennyi a beszállított levegő átlag mennyisége?
m3/ óra?
tudja mérni vagy csupán megbecsüli?
Mekkora a beszívott levegő és a befújt közötti átlag hőmérséklet?
delta T?
Mennyi üzemidőt teljesít egy téli szezonban átlagban a kollektor? várható üzemidő Óra/ év? Mennyibe került önnek a saját rendszer anyagilag?
Ft/ db? Ft / rendszer? Mennyi villamos energiát használ fel a rendszer a levegő áramoltatására? watt/ óra?
És milyen ventilációs vezérlést használ? hogyan szabályozza a levegő érkező hőmérsékletet? fordulatszám vezérléssel?
Sokan szeretnének ilyet építeni, de senki nem oszt meg ilyen alapossággal adatokat, e nélkül pedig kész ráfizetés az egész! Vagy mert ebből él, aki ilyet készít, és nem akarja elveszteni presztízsét, vagy azért mert maga sem tudja mi mennyi, és megy a többiek után tapasztalatot gyűjtve!

Ha csak néhány wattnyi energia érkezik a kollektorból akkor ezernyi év alatt sem fog visszatérülni a ráfordított érték és munkaidő! Főleg ha figyelembe vesszük azt a tényt hogy a gáz méregdrága, de 1 M3 142 Ft és 9446 wattnyi energiát kapunk érte! 1 wattnyi gáz energia= 1,5 fillér!
Tudom jól, hogy nagyon nem szívesen látott vendég olyan szakember, aki érti is amit állít, s ebből kifolyólag érdekeket sért vagy sérthet!
Az okos ember más kárán tanul, a hülye a sajátján sem fog tanulni soha, és ez a mondás nem mai keletű!
Kérem győzze meg fórum társait, hogy az ön rendszere igen is meghozza a hozzá fűzött reményeket, elvégre erre kíváncsi mindenki.
Senki nem akar olyan dologba pénzt, időt munkát tenni ami nem jön vissza! Én sem! És a fórumozók többsége sem!
Mint tapasztalt 20 év gyakorlattal rendelkező energetikus állítom amit leírok.
Ha bebizonyítja nincs igazam, istenemre visszaülök az iskolapadba, mert akkor számomra is szükséges a továbbtanulás!
Ne darabról, és állapotról, hanem tényekről beszélgessünk!
Mennyibe kerül a kollektor alapanyaga, mennyi energiát hoz és kapunk cserébe, és megéri e vagy mégsem?
Az a "jól jön az a kis meleg ingyen"? nem is biztos hogy fedi a valóságot!

*

Nem lehet a fizikai valóságában jól össze hasonlítani melyik a nyerőbb, mivel teljesen más hőhordozó típusról van szó! Más a szerkezet a fogadó felület, az alkalmazott anyagok hőátbocsátási tényezője a valós hőárama!
Viszont tény az tény: Adott a levegő fajhője 1 kg levegő 1,23 K joule adott a víz fajhője 1 kg víz, 4,2 K Joule
Adott a 35 fokos fagyálló fajhője 2,3 K Joule!
A levegő mennyisége x delta T x fajhő = kibocsátott teljesítmény!
A folyadék mennyisége x delta T x víz vagy fagyálló fajhője = leadott teljesítmény!
Szóval nem kell hőszenzor, sem extra mérés!
A leadott teljesítményben nyilvánvalóan nincsenek benne az elvesztett hőveszteségek!
A sör koli teljesítmény lemérése: Adott és ismert egy ventilátor szállítási teljesítménye.
Így ismert vagy becsült az áramoltatott levegő mennyisége!
Adott általános 6. osztály fizika ezek után a kiszámítás!
Valóban csak mérésekkel lehet igazolni a tényeket!
1 normál 2 m2-es lég koli is képes besugározni 7200 Kjoule hőenergiát, azonban a maximális hőmérséklet megáll egy szinten! Főleg télen! és ez megadja a levegő maximális hőmérsékletet is egyben!
Egy PC ventilátor szállító teljesítménye is ismert, s egy komolyabb centrifugál vagy axiális ventié is! ebből jól számolhatóak a nyereségek, üzemi költségek!
Valóban vannak jó levegő kollektorok amik kiválóan teljesítenek, de ez nem az építés függvénye, hanem a felhelyezés és légszállítás függvénye!
Egyébként a légkollektorokat előszeretettel alkalmazzák légtechnikai rendszerek kisegítésére! nagy sikerekkel, és komoly hatékonysággal, de ez esetben légkezelő gépeken megy a levegő keresztül igen magas m3 menyiséggel együtt! A légcsatorna pedig itt már kríziskérdés!
Egy fém légcsatorna ugyanis akkora hőt veszít, hogy nemhogy gazdaságtalan, hanem egyenesen komoly veszteségeket okozna!
Szóval összefogva a gondolataimat nem a kolival van a baj, hanem a felhelyezéssel és a levegő szállítás mennyiségével!

Két különböző rendszer egy dologban közös: a napsugárzás intenzitása, adott időpontban és azonos helyen. Akár tetszik, akár nem.

Megint sikerült valami NAGYOT hozzátenned a témához. Cáfolhatatlan. De minek?

Kár, hogyha alapokról van szó /amiket mellesleg ismernie kéne annak, aki épít/ rögtön ellenpropagandának veszitek. Tanuljatok alázatot Szentgyörgyitől.

Ehhez mi köze Szentgyörgyinek?

Mivel még nem láttam gyári kolit működni, csak kérdezem:
Ha nem süt a nap telibe, kissé felhős az ég, tehát nem teljesen borult, de nincs is szikrázó napsütés, ilyenkor, hogy üzemel?
Ha pl előjön a nap, mennyi időre rá reagál?
Tud fűteni enyhén felhős időbe is?