Visszább a fórumon.Bővebben: Link

jati! Köszönöm, megnéztem. Mi a számlálóban az a 0,5 szorzó? Szerintem az nem kell oda. Nem érdemes ilyen csodaképleteket használni, főleg amelyikben 10000 szorzó is van. SI mértékegységeket kell használni és akkor nincs ilyen szorzó. Ebből az általános összefüggésből kell kiindulni:
U=(NxdBxA)/dt

U: tekercsre kerülő feszültség; V
N: tekercs menetszám; menet
dB: indukcióváltozás a tekercsben, Vs/m2=T
A: vasmag oszlop keresztmetszet, m2
dt: az indukcióváltozás ideje, s

Ebből:
N=(Uxdt)/dBxA

A kéttranzisztoros esetben:
U: 230x1,4=322V
dt: fél periódusidő, 30kHz esetén 1,67x10E-5 s
dB: 0,2..0,25 Vs/m2
A: EE70 esetén 6,8x10E-4 m2

Eredmény: 30

16 menet esetén közel 0,4T indukció lesz a vasmagban üresjáratban. Persze az U sem 322V, inkább 310V körül van, ha kicsit nagyobb a frekvencia, máris kisebb az indukció.

Egy kis javítás:
N=(Nxdt)/(dBxA)

Elnézést.

Szerintem az a 0,5-ös szorzó csak azért van ott, mert a max kitöltés 50% lehet, tehát a trafóra jutó átlagfeszültség is a tápfesznek max a fele.

Te tudsz valamit...

Bocs!

...,de ezt végképp nem értem: N=(Nxdt)/(dBxA)
-önmagát kiszámolni önmagával?- (tudom ez nem valami nyelvhelyes, de ez a szitu)

Elírta, a két képletből lehet összehozni a jót.

N= (Uxtbe)/dB/Am

Ahol U a tápfesz, tbe ameddig ez a tápfesz rákapcsolódik a primer tekercsre, dB a megengedett indukcióváltozás a vasmagban, A a vasmag mágneses keresztmetszete.

Kösz!

Ricsi89! Akkor újabb kérdés: a nevezőben mit keres ott az a kettes, ha a számlálóban már ott van a 0,5?

Temela! A javítást elírtam. Úgy helyes, ahogy Katt írta. Katt, köszi!

Ez olyan, mint amikor a sajtóban megjelent, hogy a korábbi cikkben sajtóhuba fordult elő...

Hát igen!

...,de mégis valami nem smakkol, ha ennyi jó képlet van és teljesen más érték(menetszám) jön ki. - azért közel 50% eltérés az "szignifikáns". (majdnem olyan, mintha féltápról vagy akár dupla tápról kergetnénk meg a trafót) Végül is nekem oly mindegy, hogyan számolják ki a menetszámokat, ha azzal jól működik, de a helyeset jó lenne biztosan tudni (ja! hubammeg, el...úrtuk nem kicsit, de nagyon...)

Temela!

Az orosz képletnél a számlálóban 0,5, a nevezőben pedig 2 szerepel. Ezért írtam egy korábbi hozzászólásomban, hogy a 0,5 nem kell. Ami képletet én levezettem, az általánosan érvényes és a kapcsolási topológia alapján kell a paramétereket behelyettesíteni.

Én az elméleti részt nem értem hogy miért kell ehhez a fajta inverterhez fele menetszám mint amit a U=(NxdBxA)/dt képlet ad . Tehát az 50% kitöltés mellé honnan jön még a 0.5 szorzó?

Meg az ilyen típusú forward inverterekhez hogyan kell tervezni a kimeneti fojtó induktivitását?

GPeti1977!
Egy kis elmélet:az U=(NxdBxA)/dt a nyugalmi indukció összefüggése. A kéttranisztoros kapcsolásban alkalmazva a tekercset (trafót), a kapcsolási frekvencia ütemében max. 50 % kitöltési tényezővel rákapcsoljuk az egyenirányított, szűrt hálózati feszültségre (kb. 320V), majd lekapcsoljuk. A bekapcsolási idő alatt növekszik a tekercsben az indukció, a kikapcsolás alatt pedig ideális esetben 0-ra csökken. Ezek után már csak az összefüggésbe kell behelyettesíteni az értékeket. Az "U" 320V, egyenirányítás és szűrés után a hálózati feszültség. "dB" az indukcióváltozás. A tekercs feszültségre kapcsolása előtt 0 indukcióval rendelkezik és a max indukcióig érdemes használni. A max indukció ferritnél 0,2-0,25 T (katalógus adat), tehát az indukcióváltozás a max indukció. "A"a ferrit mag keresztmetszete, ez is katalógus adat. "dt" az az idő, amíg a tekercs a feszültségre van kapcsolva.Ennél az esetnél a kapcsolási frekvenciához tartozó periódusidő fele. 30 kHz esetén 16,7 us. Ha minden érték SI mértékegységben van behelyettesítve, akkor a végeredmény is az lesz. Ezek alapján az orosz képletben kétszer szerepel a "menetszám felezés".

Kimeneti fojtó méretezés: a megadott kimeneti áram hullámossága alapján lehet meghatározni. A primer hálózatra kapcsolása ideje alatt végéig növekszik a fojtón az áram (nyitóüzem és terhelés esetén), a kikapcsolás pillanatában van a kimeneti áram max értéke. A kikapcsolás alatt a fojtó biztosítja a hegesztő áramot, ami folyamatosan csökken. A bekapcsolás pillanatában van az áram min értéke. Az áram max és a min érték közötti különbség a hullámosság. Végtelen nagy fojtó esetén 0 lenne. Hegesztőben legalább két okból sem érdemes a végtelenségig növelni a fojtó értékét: nagy fojtó esetén nehézkesebb az áramérzékelő működése és a hegesztést nem igazán befolyásolja pár amper ingadozása. Tehát kompromisszum határozza meg az értékét. Gyakorlati értéke: 30-100 uH.

Helló
Lassan végére érek a vezérlőpanel átrajzolásának.Találtam megint egy problémát magamnakA 220 bemeneti folytó előtt és után van egy egy 470n 400 voltos kondi.Oda nem elég 275 voltos?Abból van egy marék bontottam,így azokat behasználnám.

Nagyon jó. Némi rosszindulattal mondhatom, hogy hiába írtad le, a társaság úgysem érti meg. Nem ez a baj, hanem, hogy nem kérdeznek rá...akkor esetleg megértenék és biztosan tudnák hasznosítani ezt a tudást.
Ha valaki csak építeni akar, akkor nézzen ki egy tuti rajzot csinálja meg 99 %, hogy működni fog. De ehhez teljesen felesleges a miérteket megérteni, meg megkérdőjelezni azt, hogy az orosz, vagy akármilyen képlet jó, vagy rossz.

A fojtónál ne 30...100uH legyen, hanem inkább áramhullámosság %-ban. Mondjuk 30%, hiszen ez frekvencia, meg elrendezés függő. Pl: félhíd, kéttranyós forward, stb.

Zavarszűrő akar az lenni és elég a 275V os kondi még a 220nF is elég

Hello!
Valaki adna egy kis felvilágosítást az alábbi rajz működésére??
Arra volnék kíváncsi hogy az IGBT-k egyszerre kapcsolnak, vagy ellen ütemben??
Az irfd120 nak mi szerepe van??
Előre is köszi!!!

Átdurtam a készletet.Van 330 nano 275volt 3 db és 330 nano 250volt 2 darab.Ezeket behasználhatom vagy vegyek inkább 470-est?

Már megint megelőzted a válasszal a következő kérdésemAkkor betervezem a 2 275 voltost.
Köszi

magus18!

A kérdéseidre Te is tudod a választ, csak egy kicsit tovább kellett volna nézni a rajzot. IGBT kapcsolás kérdésre: a Tp.1 trafó II. és III. tekercse ugyanúgy van bekötve az IGBT-khez, azaz egyszerre kapcsolnak. Az IRFD120 kapcsolja ki az IGBT-t. A teljes kapcsolás működésének alapja a kéttranzisztoros nyitóüzemű kapcsolás. Erről írtam egy kis elméletet a lap tetején lévő hozzászólásomban.

Ugye....?

A különbség a teljes hidassal szemben, hogy nincs polaritás váltás... :hide:

Temela!

Igen, a kéttranzisztoros kapcsolás csak egy irányba mágnesezi a vasat, majd 0-ra csökkenti egy perióduson belül. A teljes hidas mindkét irányba.

Kezembe akadtak az ellenálások isA heggesztő kimeneten lévő 5 w-osnak mi a szerepe?Találtam egy 2.7 kilósat de nincs ráírva hány wattos.20 mili hosszú és 7-8 mili átmérőjű.Mag van egy 5.4 kilós 10 wattos.Ezek közül használhatom valamelyiket?

Mennyi lehet a max. indukció ferritmagban kétirányú igénybevételnél?

Hello
Egy kis tanácsot kérnék a közöségtöl egy inverteres hegesztöt akkarok venni kb 60000 ért valami meg bizhatot othoni célra elöre is köszönöm a választ.

Egy kis előterhelést ad a kimenetre ezáltal kicsit "stabilizálja" a kimenő üres járási feszt.Az a 2,7k kicsi wattra az 5,4k meg sok kiloohmra,ha lenne belőle 2 párhuzamosan,de a 3,3k is jó.

Ha az indukció irányát nézed, akkor nincs. Ha a trafón a feszültséget, akkor van, hiszen az IGBT-k után megnyit a két dióda és fordítva kapcsolja rá a trafót a betápra. Emiatt csökken le az áram, vagy ha másképp fogalmazzuk, akkor az indukció csökken le zérusra. ( majdnem, van valami remanencia )

Ugyanannyi, mint egy irányban. Az indukció akkor sem lehet nagyobb, csak amíg egyik esetben csak egy irányban, addig a másik esetben mindkét irányban mágnesezve van a vas, ezért az indukció változása az ami 2x akkora, maga az indukció nem. Lehet hogy nem jó hasonlat, de olyan, mint amikor a szinusz hullámot egyutasan egyenirányítjuk és az egyik (alsó vagy felső) fele hiányzik. Ez a kéttranyós nyitóüzem. A híd esetén pedig megvan a szinusz mindkét fele. Böngészve az Epcos és a Tali adatlapjait, 0,2-0,25T-nál nem ajánlanak többet.