Ha a diódák 80°C alatt vannak (már ez is nagyon forró) akkor semmi gáz, ne izgulj. Graetz egyenirányítást nem szoktak alkalmazni, mert ekkor két diódányi esés van. Kereshetsz jobb schootkykat (nézegesd az adatlapokat, válaszd ki a legkisebb, de még jó feszültségűt, és a lekisebb feszültség esésűt).

Az elkó szempontjából az 50-60°C még nem halál, de csökkenti az élettartamát. Ha nagyobb értékűt raksz be (és persze ha LOW-ESR), akkor csökken az eredő ESR, ráaádsul a búgóáram megoszlik.

milyen egyen egyenirányítást szoktak alkalmazni, vagy milyet lenne érdemes? Ha csak 1db diódát használok és utána egy puffer elkót, akkor zizeg a táp. :S

a bemeneti puffer értéke írtad, hogy nagyobb legyen, kapacitása vagy a feszültsége legyen nagyobb?

Egyutas együtemű itt nem járható perzse. Általában középmegcsapolásoss szekundert alkalmaznak és közös katódú diódát.
Lényeg hogy az esr alacsonybab legyen, ha nagyobb kapacitásút választasz, akkor alacsonyabb lesz.

És ha megcsapolnám középen secundert? és így használnék egy közös katódú diódát? Ez így működő képes kivitelezés lenne?

hasszú távon használhatom így erről a tápról a LED szalagot? Vagy szükséges lenne még egy L-R szűrásre is az egyen kimeneten?

Ha most megcsapolod, akkor felére esik a kimeneti feszültséged.
Mivel a LED szalag tartalmaz előtét ellenállásokat, használhatod nyugodtan, további szűrés felesleges.

És ha egy másik ugyan ilyen tápból kiszedem a toroidot, és letekerem a secunderét ami 40cm és áttekerem a meglévő seconder mellé? így már lesz középkivezetésem. és dupla tépfeszem. Kérdés mit szólna ehhez a tápegység?

Jó lesz, egymás mellé fogod a két huzalt és együtt tekerd fel elosztva a toroid teljes felületén.
Érdemes tenni a bemenetre nagyobbacska pufferkondit, mert nemcsak hogy kevésbé fog melegedni, hanem kisebb lesz a 100 Hz-es összetevő a kimeneten, tehát a LED-ek kevésbé villognak 100Hz-cel.

használhatok 1 nagy vastag huzalt is vagy oka van annak hogy több kicsi vékonyat használtak gyárilag?

"skin effect" szkinhatás - nézz uána

köszönöm, valami hasonlóra gondoltam, ekkora frekin már a vezető külső része vezet. Világos! Nagyon köszönöm a segítségeteket!

CSatolok egy képet, hogy mire is kellett a táp, az egész lakás világítását le akarom cserélni LED-re 60% hideg fehér 40% meleg fehér LED-el világítom meg a lakóteret.

A másik, hogy az eredeti huzal nagyon jól le van szigetelve azzal a műanyag csővel.

megtekertem a2. secundert is de nem működik :s

Úgy tekertem mintha egy darabból lenne csak középen egy kivezetés ami a GND.

Vagy a két tekercset azonos irányba kellett volna tekerni?

Mintha a két tekercs párhuzamosan együtt futna?

Sikerült megtekernem, dual egyen irányítót használtam amit egy PC tápból bányásztam ki, így már meg van a 12V egyen fesz. probléma a következő az egyik tranyó iszonyatosan melegszik :S

Helyesen van bekötve a második szekunder? Dual egyenirányító két szekunderrel ellenütemben irányít. Tehát ha úgy vesszük, az első szekunder tekercselési irányba nézve a GND-nél ér véget, a másodiknak ott kell kezdődnie, és érdemes bifilárisan tekerni a kettőt. Tehát ha egyszerre vezeted a két szekundert, akkor lesz két kezdőpont és két végpont. Az egyik kezdőpontot összekötöd a másik végpontjával, és ott a GND. Amennyiben nem így kötötted be, az azt jelenti, hogy csak fél ütemben folyik a kimenet felé áram, amitől persze meglehet a DC12V, viszont ez a felemásság melegítheti a tranzisztort. Bár szóljatok rám ha ezen felvetésem hülyeség.. felmerült most épp bennem, hogy ilyen esetben egyáltalán berezeghet-e.
Egyébként ilyen esetben a bifiláris tekercselés (ami jó szoros csatolást jelent) minimalizálja a két szekunder közötti szórt induktivitást.

Utólag nézem: elvileg jól kötötted be, ha megcsapoltad.. csak a két szekunder közötti szórás így nagy lehet.

én úgy tekertem, mintha folytattam volna a gyári secundert ahol rátoldottam a meglévőre az használtam GND-nek a két végpontot pedig kötöttem a dula diódára.

Megmértem a LED szalag feszültségét 12,82V és 4,43Amper ami 57Watt.

Az ezt működtető kapcsüzemű tápot bedugtam egy fogyasztás mérőbe ami 67,732Wattot mutat.

és itt jön a kérdésem:

hálózati fesz 232V
felvett áram a teljesítmény mérő szerint 0,372A
ami már 87Watt.
cosfi 0,72

Kérdés most 67Watt után fizetem a villany számlát vagy 87 watt után?

ha kondival cos fi 1-re tudnám hozni kevésbé melegedne a táp?

Na akkor tisztázzunk valamint.
Itt a hatásos és teljes teljesímény arányának jellemzésére nem jó a cosfi. Ugyanis itt a meddő teljesímény okozója nem az induktív vagy kapacitív jellege, hanem az hogy a felvette áram nem szinuszos, hanem gyakorlatilag szép tüskés.

A házi általános villanyórák csak a hatásos teljesíményt mérik. Természetesen az áramszogláltatónak a meddő telejsímény okozta veszteségkez az energitá be kell nyomnia, valamint neki kell megküzdenie a felhangokkal.

Szóval 67W után fogsz fizetni, és a meddő telejsíményt csakis PFC-vel tudod lecsökkenteni.

Jól mondja Laci, a kapcsolóüzemű dolgok, de még a tirisztoros szaggatók jelenlétében sem értelmezhető a teljesítménytényező úgy, mint a hagyományos cosfi. A tápegység által felvett áram harmonikus torzulása elég magas, bizonyos esetekben a 100%-ot is elérheti, vagy akár meg is haladhatja, nagyon sok felharmonikust tartalmaz. Ezek a felharmonikus áramok áramgenerátoros jellegűek, és ha nincs a közelben más nemlineáris fogyasztó, a táp felől nézve teljes egészében negatív jellegűek. Az ezek által reprezentált felharmonikus teljesítmény a hálózat komplex elemein hatásos ill. meddő felharmonikus teljesítménnyé alakul. A tápegység az áram alapharmonikusa által reprezentált teljesítményből fedezi saját működését, valamint a hálózatba injektált felharmonikus teljesítményeket. Bár egyes felharmonikus áramok amplitúdója sokszor megközelíti az alapharmonikusét, mivel a hálózat impedanciája viszonylag kicsi, az azon realizált teljesítmény jóval kisebb lesz, mint a működésre szánt teljesítmény (ugyebár sok kicsi áramgenerátorról lévén szó).
Korszerű villanyórák szabvány szerint többletként a felharmonikus hatásos teljesítményt veszik figyelembe a számításnál, tehát azt, ami a hálózat ohmos elemein disszipálódik. Nem veszik figyelembe azonban, hogy ezek az áramok a hálózat induktív ill. kapacitív elemein meddő forgalmat is okoznak. A szolgáltatónak Te e szerint fizetsz.
A helyzet tehát meglehetősen komplikált.

A számládat mindig aszerint fizeted, amit a villanyóra mér.
Létezik egy tisztán passzív elemekből álló (dióda, ellenállás, kondi) fénycsőelőtét. Nem valami jó mert egyenirányít és hamar tönkreteszi a csövet. Egyszer kipróbáltam, hogy ezen keresztül kötöttem a hálózatra egy 20W-os fénycsövet, és minden más fogyasztót kikapcsoltam. A cső órákig világított anélkül, hogy az óra korongja megmozdult volna.

Köszönöm a pontos korrekt választ!

Még egy kérdés, ha egy greatz egyik oldalát 10Amperes diódapárból a másikat 6Amperes dióda párból építem fel akkor hány amperrel terhelhetem a hidat? 12 vagy 6Amper?

Mivel sorba van kötve a kettő, ezért a 6A-es a döntő. De egyébként érdemes egyforma diódákkal dolgozni szerintem, mivel a különbözőeknek mind a kapacitásaik, mind pedig a kikapcsolási idejük különböző lehet. Az első rezonáns tápomnál én sem használtam egyformákat, de most már valószínű, hogy nem így tennék.

Ősszimmetria...

Ez a szó pontosan mit akar jelenteni?

Mondjuk az igaz, hogy a rezó tápomban bár 2 szimpla és egy dupla van, ezekből áll a graetz, de előtte kb. összeválogattam őket katalógus alapján. Úgy emlékszem áramra is egyeznek.

Hát egy graetz szimmetrikus. Egy félhíd is. Ha nyákot tervezel és azt akarod hogy szép legyen, szimmetrikusra próbálod... stb. Egyszer láttam egy Sony erősítőt, abban jó nagy ic-k 45 fokban voltak elhelyezve a panelen, szimmetrikusan. Gyönyörűen nézett ki. De a klasszicista épületek többsége is ilyen.

De írhatnám azt is, hogy a természet is törekedik a szimmetriára. Pl: két fülünk van a fejünk két oldalán... egyébként, jobb lenne, ha egyes dolgokból kettő lenne, mások rovására...

Előhalásztam az említett tápegységet és lerajzoltam.

Ez E vasmagnál megy. De gyűrűnél csak akkor ha a közép kivezetést középen is hozod ki: magyarul fűrsz egy lyukat a vas közepén és kibújtatod. Persze az ilyen tipusú "félmenet" (vasmagtól függetlenül) általában káros hatású, mert asszimmetrikusan mágnesezi a vasat

Hát az biztos, hogy "E" mag esetében úgy néz ki a dolog, hogy a középső oszloppal párhuzamosan kapcsolódik az egyik szélső oszlop. Ennek az az eredménye, hogy ott jóval kisebb lesz az indukció, mivel a vaskeresztmetszet jóval nagyobb, mint a másik szélső oszlopban. Ráadásul a mágneses úthosszak sem egyformák. Ha csak fél menet van feltekerve, akkor tényleg jó nagy aszimmetria van. De ha már néhány egész menet van, akkor talán elhanyagolható. De akkor meg minek a fél menet?

Megtekertem a ferritre a 2. secundert is ami pontosan ugyan olyan mint ami rajta volt gyárilag (egy másikról szedtem le) A tekercs két végét egy pc-tápból kiszedett SBL3040 közös katódú diódára kötöttem a közös rész (+)
a közép kivezetés (-)
üres járatban meg is van a 16V-os egyen fesz. De amint terhelem a táp zizegni kezd és az egyik tranyó iszonyatos fűtésbe kezd.

CSatolok pár képet a trafóról, remélem tudtok segíteni.

Még 1 észrevétel: külön a két szekundert rákötöttem egy kétutas egyenirányítóra majd megterheltem 20Wattal
Első mérés terhelve: 12,5V
Második mérés: 13,8V

Vagyis nem szimmetrikus a két tekercs, ez okozhatja a problémát?

A középkivezetés az egyik tekercs vége és a másik kezdete? Nem cserélted össze? A két tekercs eltérése is okozhatja, ezért szokták összefogva megtekerni a szekundereket. Tekerj le vagy rá még annyit hogy egyforma legyen.