Fórum témák
» Több friss téma |
Idézet: „Az én véleményem szerint, egy db 15 forintos 1 µF -dos kondi, ugyanannyi töltést tárol, mint egy 150 ezer forintos, csak ez utóbbi sokkal savanyúbb' hangot ad !” Hát ez az... Aztán felsejlett még a J.L.Hood egyik írása, miszerint nagyon érdekes torzítás fajtát produkál az erősítők bemeneti differenciál tranzisztoros kialakítása. Amúgy nekem is van egy erősítőm, ami hihetetlen jó mért eredményeket produkál, sajnos sehol nem jegyzik...
Ez nem teljesen ugyan az.Ezt még valamikor 2000 körül adták ki,ez egy 15 w os A osztályú.Egyébként 50 AU dolcsi kb: 13 000 huf - az a 20 w os kittben az egy végfok.De nincs értelme meg venni -bár profi munka-mert után lehet építeni, így valamivel olcsóbb.Na meg a posta költség. A 20 w os egy újabb változat teljesen korrekt hangja van.A panel rajza is fel lelhető a neten.Én az előzőből a 15 w os ból építettem vagy 20 at.
Én valahogy megrekedtem a -JLH -nál,mindig vissza térek hozzá.Persze lehet mert finomabb műfajt hallgatok,mai modern JAZZY s zenét,eleve finom maga a műfaj.Most is építek egyet meg azt a 15 w at öszehasonlitás kép.
Bocsánat, akkor az interneten, helyesbítek.
Miért nem tudom feltenni a rajzot?Látom,hogy feltölti de utána nem látom a fájlt.Pedig 1.25 Mb.
Üdv! Tedd fel egy fájl-megosztó oldalra, és linkeld be.
Látom másnak is megtetszett a dual mono kialakítás
Én most fogom az egész hiragámat átépíteni egy technics erősítő dobozába, mert kell csinálnom a subládához is erősítőt és akkor már túl sok doboz lenne. Így sajnos a különálló mono kialakításom megbomlik, kár érte, mert nagyon tetszett Hiraga nagy hátránya most nyáron jelentkezik, mivel este zenén alszom elég jól befűti a szobát 40fokos melegről meg ne is beszéljünk... És elkészült hozzá a csöves előfok is bár ahhoz még kéne egy 10W-os trafó, ami persze nincs kéznél, remélem jó hangja lesz Azért bátran ajánlom mindenkinek, nekem nagyon tetszik a hangja és el is adtam a régi Yamaha erősítőm
A HIRAGA 8 W akarnám meg építeni. Olvastam a fórumon,hogy többen is meg építették.Ezért a véleményeteket kérném ,hangra, építési tanácsok,észrevételek,tápegység stab IC vel ? hűtőborda méret stb . Előre is köszönöm a válaszokat.
Szia!Nekem hangra nagyon bejött,viszonylag egyszerűen elkészíthető.A tápnál én a CRC szűrést használtam nagyon csendes.Nállam a hűtőborda 14*12 cm es egy oldalnak bőven elegendő.Trafónak egy 200W-os torroid megfelel szimetrikus 12V váltóval.A nyugalmit én a megadottnál nagyobbra állítottam nekem így szebb a hangja.Felrakom az általam megépített példány rajzait is.
Eddig én is csak szemeztem vele, de a direkt csatolás nagyon tetszik. Az eredeti félvezetők ha jóltudom már nem beszerezhetők. Ha JLH építésben jártas vagy egy JLHhoz méretezett hűtőborda több mint elég ide. A hiraga valami miatt eszméletlen sok szűrést igényel (több száz ezer mikrót tápáganként, és ha jól tudom az eredeti tervben még volt egy egy akkumulátor is hogy tovább simítson) egy erősítőben sem láttam még ennyi puffert, és az igényre sem találom a magyarázatot. A stab ic jó ötlet lehet, de az én ízlésemnek ellent mond, és akadnak olyanok akik megerősítettek abban hogy zajos lett az erősítő tőle. Továbbá az is ismeretes hogy nagyon pontos műszeres beállítás szükséges, különben közel sem a maximumot hozza ki magából.
Kicsit bánom hogy nem ezt építettem meg
Köszönöm a választ! Azt kérdezném,hogy hallasz e alapjáraton zajt a táp részéről és,hogy a tápod pontosan ,hogy néz ki(rajz,értékekkel).Menyi nyugalmit állítottál be?
Ha jól értelmezem akkor te a JLH t építetted meg.Össze hasonlítottad a kettő erősítőt?Mi lett a végső meg állapítás és miért mondod azt,hogy bánod nem a Hiragát építetted?
Hali!
Erről a Hiraga mod V2-ről tud valaki valamit? Esetleg kapcsolási rajza nyákterve van valakinek? Bővebben: Link
Szia! Kapcsolási rajz és nyákterv nincs, ez KD mester alkotása, általa kiválogatott alkatrészekkel építve. Mint olvashattad, csupa jót ír róla, a hangjára az olvasottak alapján nem lehet panasz. Én ezt személy szerint el is hiszem neki
Egy JLH variánst építettem, a DOZ-t. Minden paramétere szinte megszólalásik JLH, beleértve kulcsfontosságú alkatrész értékeket is. Összehasonlítási alapom nincs, nem hallottam még hiragát, de a topológia jobbnak tűnik nekem, a hiragában jópár "zavaró tényező ki van küszöbölve, gondolván leginkább a be és kimenő kondikra, illetve azok hiányára. A JLH-t ez nagyon befolyásolja, mondhatni hogy a becsatoló kondi a leggyengébb láncszem, és ezt tapasztaltam magam is. Tehát a hiraga igaz más elv, mert valódi push-pull, szerintem jobban átgondolt, számomra az A osztály csúcsa, ha csak a topológiát nézem. Ennél többet ilyen egyszerű kapcsolásból nem lehet kihozni. Továbbá bánom, mert a DOZ közel 20 wattos, és a fele is több mint elég lenne. Ezért lejjebb is fogok menni a nyugalmival, mert csak fölöslegesen fűt. Mégegyszer mondom: Én csak a topológia alapján végeztem az összehasonlítást, valós összehasonlítási alapom nincs.
Üdv!
Valamelyik "mágustársunk" bőven taglalja a netes oldalán a két erősítő közti különbséget. Ha jól emlékszem, olyan 40-60% a Hiraga javára és részletsen taglalja, melyek a különbségek. Nekem az jött le belőle, hogy egy jól megépített JLH után a Hiraga kimaradhat, annyival nem jobb, hogy nagyságrenddel többől Hiragázzak, nézzük meg a csöves SE-t, ha tényleg lépni akarunk és azt is teszem. Egyébként bőven beleértünk abba a sávba a végfokokkal, amikor már a kábelek, sugárzők, előfokok és főleg a minőségi zenei forrásoké a döntő szó. Így is a fele bakelitemet kiselejtezte a JLH, amiről persze nem ő tehet. A JLH-ról azt szűrtem le, lehet kanyarogni a variánsok közt, aztán mégis az eredeti a nyerő. A kicsatolót nem nehéz realizálni, befelére meg meg kell keresni a megfelelőt.
Idézet: „...a hiragában jópár "zavaró tényező ki van küszöbölve, gondolván leginkább a be és kimenő kondikra, illetve azok hiányára.” Az a helyzet, hogy a JLH-ban is ki lehet kuszobolni a kondikat ha akarjuk. A kicsatolo kondit ugy, hogy kettos tapegyseget hasznalunk (a Hiraga is kettos tapot hasznal) vagy ha ez problemas akkor hidba is lehet kotni 2 szimpla tápos JLH vegfokot es akkor is elhagyhato a kicsatolo kondi. A visszacsatolo halozatban levo kondit is el lehet hagyni, erre is van pelda a neten, ez nagyobb odafigyelest igenyel. A becsatolo kondi elhagyasa is erdekes eset bar nem bonyolult csak tudni kell mit miert csinal az ember. Itt a kovetkezorol van szo: barmilyen elo es vegfok kozott celszeru csatolo kondit hasznalni azert, hogy veletlenul se jusson DC feszultseg az elofokbol a vegfok bemenetere vagy vissza! Altalaban a kommersz keszulekekben a kimenetekre es a bemenetekre is hasznalnak csatolokondit, mert nem tudhatjak mi mivel lesz osszekotve. Egy epitett Hiraga eseteben is (attol fuggetlenul, hogy nincs becsatolo kondi) gondoskodni kell rola, hogy ne keruljon DC feszultseg a bemenetere, tehat valahol az erosito elott (elkepzelheto, hogy az elofok kimeneten) erdemes csatolo kondit hasznalni. Ha rendszert epitunk sajat magunk akkor a JLH-val is megtehetjuk, hogy csak egy helyen hasznalunk csatolokondit az elo es vegfok kozott. Persze tudni kell, hogy hova tegyuk azt a kondit mert nem mindegy! Mindezek mellett nem gondolom, hogy olyan hatalmas jelentoseget kellene a csatolokondiknak adni. A kicsatolo elhagyasa jo lehet, de a tobbi kondi hatasa messze nem bir olyan nagy jelentoseggel mint azt sokan gondoljak vagy hiszik. Sokkal lenyegesebb a hangsugarzok minosege es a helyiseg akusztikaja. A JLH eseteben raadasul az sem mindegy, hogy milyen az adott hangsugarzo impedanciaja a frekvencia fuggvenyeben! Hosszu tortenet ez, sokat lehetne errol beszelni/irni, de ennek nem itt lesz a helye
Teljesen egyetértek! Úgy vagyok vele én is hogy a DOZ-nál ha jobbat akarok kénytelen leszek beleásni magam a csöves SE világba. Így is teszem most. De a minőségi lejátszón és felvételen múlik minden. Mielőtt elkészült az erősítőm gondoltam de jól fognak majd ezen szólni a zenék amiket szerettem (rock, country, leginkább) aztán mikor feltettem a jazz prologue-ot akkor esett le az állam. Azóta jazz rajongó vagyok Ezennel befejeztem az offolást
Köszi a választ! Értem és elfogadom a szemléleted.A bemenő/kimenő kondik mindig kritikus ,befojásoló tényezők,tehát ezzel általában számolni kell.
Teljesen igazad van! A kondik,igen meg kell keresni a megfelelőt,mint ahogy akár a csövesnél a jó kimenőt stb.A jel forrás,na itt kezdődik szerintem a lényeg! Ha a stúdió munka jó volt akkor valószínű a végén is jól fog szólni ha a hangszóród is ok.A hiragát most fogom építeni a 8 w os verziót a JLH ból, Class -A- ból sokat építettem és mindig meggyőzött tranyós létére,mivel Class-A-.
Jó napot.
Erre az oldalra gondolsz http://hapro.freeweb.hu/index.html csak sajnos egy ideje én nem tudom megnyitni pedig jó dolgok vannak rajta . A hapro megcsinálta mind a három erősítőt (JLH, HIRAGA 8-20 w-ost) és így ő nagy tapasztalattal rendelkezik.
Haprotól már nem igazán fogjátok (legalábbis itt) megtudni a tapasztalatait, már nem fog ide jönni.
Szia!
Nem az ő leírásáról beszélek, megnéztem, elérhető itt és egyéb helyeken is, nem az. Részletező elemzés volt a két vég hangzása, jellege szerint. A bizonyítottan - más fülek szerint - is jobb hangzása ellenére, nem tartom érdemesnek az építését, de ez egyéni szempont. Amit a Kolléga ír, a térbeli kiteljesedés, mélységérzet a zenében, nekem "lejön" simán a JLH-val is. Én még arra a természetes és jellemző mélyre vagyok kíváncsi, amit a csöves SE-kről írnak. Sose szabadulunk meg az erősítő építéstől...
Szia!Mivel nállam jelentős kondenzátor menyiség van így zajmentes (2*47000uF+4*67000uF+2*100000uF)az ellenállás értékem pedik 2*1Ohm 10W oldalankén párhuzamosan kötve így a trafó sem erölködik feleslegesen és a tápfeszem is 12,7V körül marad.A nyugalmi áramot ha jól emlékszem 1,2A-ra állítottam nekem itt tetszett a legjobban a hangja.Az alkatrészeket válogasd mert megéri szebb a hanja.Nekem sikerült nagyon sok eredeti alkatrészt beszereznem de a végtranzisztornak mégis NJL-t tettem.Ha kérdésed van még gyere privtba.
Idézet: „Én még arra a természetes és jellemző mélyre vagyok kíváncsi, amit a csöves SE-kről írnak.” Nem csodalom, hogy ilyeneket irnak a csoves SE erositokrol, hisz a relative magas kimeneti impedancia, es a hangsugarzok tipikus melyfrekis impedanciamenete miatt melykimeles keletkezik az atvitelben ami kellemes hatast kelthet meghallgatva. Ezt a hatast lehet szeretni, nincs ezzel gond, csak ott van a problema amikor sokan nem tudjak pontosan miert halljak ilyennek melyeket es szinezetlen, termeszetes melyekrol beszelnek ... :no: Persze az is elkepzelheto, hogy ilyen csoves SE erositovel mondjuk egy olyan, szelessavu hangszoroval szerelt hangsugarzot hajtunk aminek picit hianyzik az alja, picit hianyzik a teteje, de az impedanciamenetbol kovetkezoen midket veget "potolja" kicsit az SE erosito magas kimeneti impedanciajabol kovetkezo atviteli torzitas. Nincs szent gral a hifi vilagaban ... mindenki valassza az izlesenek megfelelo cuccokat
Persze, nem tudhatom a valót...
Valamikor építettem egy nagy szélessávú hangdobozt, azt a természetes mélyet ott úgy érzékeltem, hogy észrevétlen átmenetű mélyátvitel volt, nem csak "alul" puffogott valami.Talán úgy érzékeltethetem, hogy kiemelés/csökkenés nélküli mélyátvitelnek éreztem egy több utas zárt/reflex dobozhoz képest. [OFF]Egyébként rávilágítottál valamire.
Hasonlóan vélekedek én is ahogyan te irod.Igen, sokan nem is tudják,ha hallgatnak egy csöves és egy tranyós erősítőt és a csövest mondják győztesnek, hogy ez azért van mert a csöves hiányossága miatt van ez.Szerintem sokszor a tranzisztoros azért jön ki vesztesnek a csövessel szemben ,mert kihozza a felvételi és egyéb PL: hangszóró,CD DAC hibáit,mig a csövesnél ez nem jelentkezik olyan drasztikusan.Tehát a tranzisztoros lenne a természetes!!?? Igen ,lehet.Az meg egy más dolog,hogy a fülünk a lágyabb dolgokat szereti PL: senki sem szereti a kiabálást a ricsajt az üveg csörömpölést a dörmögést jobban elviseli az ember, csak hogy érzékeltessem. Ugye van benne igazság?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |