Nem siklottam el akérésed felett, legfeljebb nem gondoltam, hogy a leírásom alapján gondot okoz a kapcsolási rajz. Itt van. Ha a felső meghajtást használod, akkor lesz valamennyi együttvezetés az 1-es és 2-es tranyó között, ha az alsót, akkor a vezérlésekben tarthatsz akkora szünetet, hogy nem lesz együttvezetés. Természetesen a vezérlőjelek amplitudója táptól tápig megy, vagyis 0 és max 20 V. A tápfeszről lemaradt a pufferkondi, azt még oda kell gondolni.

A 3-as megoldásod szerintem erősen függ attól, hogy mekkora indítónyomatékra van szüksége a hajtásnak, így én inkább fordulatszámszabályozást szoktam használni. ( fordulatszámszabályozásnak alárendelt áramszabályozás, így az áramkorlátorzás is meg van oldva )

Szia!

Tökéletes megoldás! Remélem "mrex" barátunk is olvassa majd!

"így én inkább fordulatszámszabályozást szoktam használni. ( fordulatszámszabályozásnak alárendelt áramszabályozás, így az áramkorlátorzás is meg van oldva"

Üdv.: patkolttojas

Hali !
Nem szeretek vitatkozni, de ha elnyomott joykarral kapcsolják be, mi akadályozza meg a véletlen elindulástól? Esetleg zavar az adóban, tehát nem feltétlen mikrokontroller kell mindenhova de ide alkalmasabb lenne. Ráadásul 0.5-2.5msec jel és 19.5-17.5 msec szünet elég "lapos" a jelfeldolgozáshoz.Ha nagy időállandóra veszed a szűrést, akkor lomha lesz, ha kisebb,akkor pedig hullámos és nem bírja kivárni a 20msec szünetet, ráadásul két 10-15A áramú motor szikrázása van a tápon. Ezért tűnik alkalmasabbnak a kontroller. Már készítettem RC adóhoz pwm motorvezérlőt, az egyik repülőben ez van beépítve, de analóg nem jött össze.Analóg módon hogy kevered össze egyszerűen e két szervo jelet, hogy megfelelően folyamatos szabályzással működjenek a motorok?
Ezek csak kérdések amolyan gondolatébresztőnek.
Valaki nálam nagyobb tudású rajzolja le hogy is van ez analóg módon.

Mint korábban említettem, nem értek a mikrokontrollerekhez és nem is érdekel a lelkiviláguk. Ebből kifolyólag, nem értem, hogy miért nekem címzed a hozzászólásodat... De ha megvannak a bemeneti adatok, nagyon csodálkoznék, ha nem tudnám analóg módon megoldani a kérdést. Korábban már leírtam, hogy ezek alatt mit értek...

Miután mrex már megrendelte a kütyüjét, nem sok értelme van a témának... de ha te lerajzolod, meg leírod a program kódját, én is lerajzolom, hogyan lehet analóg módon megcsinálni... Egyébként az, hogy neked analóg módon nem jött össze, nem sokat jelent... volt élet a mikrokontroller előtt is...

Szerintem, és semmiképpen nem vitáznék, mert ha volna hozzá képzettségem akkor vitázhatnék, így csupán hozzászólok.
Szerintem analóg módon biztosan megoldható, de valószínűleg alkatrésztemető lenne.
Ne feledjük a vevőből is PWM jel jön ki, ami modellszervóhoz van illesztve.
Ezt a jelet kell tovább feldolgozni egy ,ha úgy tetszik illesztővezérléssel a nagyáramú részhez.
már a vevőből érkező jelnek is a joykar állásával arányos kitöltési tényezője van.
a jojkar pedig egy elméleti gömbsüvegen mozog
s ha ábrázolnánk a kitöltési tényezőket egy térgrafikonon akkor ugyanezt a gömbsüveget kapnánk eredményül.
Ezt nem tudom matekkal modellezni, csak logikai következtetés útján, s némi cnc-s gyakorlattal mondom.

De Foxi egy előző hsz ben már pontosan specifikálta azt amit analógiával kéne megoldani!
Abban minden le van írva amit tudnia kéne ennek a vezérlőnek.a(#1256547) hsz ben

Üdv van 2 ilyen ventilátorom azt szeretnBővebben: Linkém kérdezni hogyan lehetne a leg egyszerűben 12 voltról hajtani őket?

Pár oldallal ezelőtti témára szernék kicsit visszatérni és kíváncsi lennék a véleményedre/véleményetekre.
Tegnap megépítettem próbanyákon a javasolt kapcsolást ami működött nálam is
Nagyon megörültem neki és nagy buzgalmamba egy nyákmintát is rajzolt, viszont lemaratás előtt szeretném, ha rápillantanátok, hogy ha van benne hiba akkor azt kérném jelezzétek.
A gyakorlati tapasztalatom nyáklap építésben egyetlen egy ledes hátsólámpa, bár próbáltam ésszerűen összerakni, de könnyedén előfordulhat, hogy a gyakorlott szemnek első ránézésre feltűnik valami orbitális hiba.
Pl: abban nem vagyok biztos, hogy 0,5mm a FET lábak közt elegendő-e.

Szia!
A célod ezzel PC hűtés?
Ha igen akkor linkelek egy teljesen automata kapcsolást.

Igaz nem PWM hanem analóg de tökéletesen működik.
Itt egy dióda/diódák(attól függ hány helyen szeretnéd a hőmérsékletet figyelni) a hőérzékrelő. Ha eléri a borda hőmérséklete a beállított hőmérsékletet, automatikusan elindul a ventillátor, ha pedig lecsökken a hőmérséklet a beállított szint alá akkor lekapcsolja a ventillátort.Automata hűtés

Nem számítógéphűtésre kell, hanem egy autó kb 50W-os hűtő ventilátorjához. Bár a ventilátor nem autóban van, de ugyanúgy 12V-ról üzemel.
Gyakorlatilag egy kútvízzel megtáplált hűtőradiátorról a lakásba nyomatni a hűs levegőt a ventivel. Viszont ha teljes fordulaton megy a venti, akkor a nagy szállított légmennyiség nem tud eléggé lehűlni. Emiatt kell a fordulatot állítani a külső levegő függvényében. Nappal csak lassabban, est mikor a levegő is hűvösebb, akkor pedig nagyobb fordulaton.
Bár ha beválik a kapcsolás a tranzisztor cseréjével, vagy még egy nagyobb kapacitású sorba iktatásával akár a mézpergető motort is tudom hajtatni. A most még üzemelő már 12 éves és hagyott már cserben.

sziasztok!

Gondoltam epitek egy PWM vezerlot aramlimitalassal kiegeszitve.
Talaltam is komplett rajzot is hozza.
Viszont mar fogytan az A4formatumu papirom mert annyit probalkoztam a NYAK rajzolat kinyomtatasaval. Sajnos nem sikerult merethelyes reprodukcio eloallitasa .

A keresem az lenne hogy valakinek nincs-e meg veletlenul PDF formatumban a rajzolat vasalasos technikahoz??

Tudom, tudom, hogy ez 100A koruli szabalyzast tud. Nekem eleg lesz 30A is

Koszonettel: Ghoost

vagy esetleg ennek a kapcsolasnak ?

Ez azért nem olyan bonyolult, hogy ne lehessen eagle-vel, vagy bármivel újra rajzolni.. És akkor máris mérethelyesen tudod nyomtatni. Olcsóbb mint a papírral szórakozni. Szerintem.

szia!
Koszonom tanacsod.
Egy apro hianyosaggal szenvedek az EAGLE kezeleseben

Én ezt egyszer megépítettem, más FET-tel, de nem volt jó, mert a motor irtózatosan sípolt vele, azóta vagy három másik mocival is próbáltam, de a sípolás csak nem akar megszűnni. De ez messze nem tudja a 100A-t! Honnan gondolod ezt a nagy áramot? Még a 10A körüli motorok esetén is cserélni kell a motorral párhuzamos diódát, mert tönkre megy a nagy "visszáramtól"!

szia!

Bocsanat, hogy csak most valaszolok.
Szoval a linkelt kapcsolas -- meg ha a tema cime: DC motor PWM szabályzása -- nem erre hanem HHO genarator megtaplalasara keszult, ahogy nezzegettem.
- a rajzol is ez jon le nekem -
A 100A,pedig csak atereszto es vedodiodak kerdese.
-ahogy irod is- de nem megvalosithatatlan abban a meretben is.

Na valami ilyesmit építek. Hiolnap hegesztem a vázat. 3d pdf forgatható nagyítható kicsinyíthető.

az elsőkeréknek nem kéne előrébb lenni a gyárinál, nem fog odaférni esetleg ahova kell. Az akksik helyett életképesebb lehet egy generátor, a motor tetején...(gond lehet a berántó mechanika)
Nem kell tölteni,kisebb a súlya.
üdv.: Foxi63

Odafér az!
A gyümölcsfák közötti navigálás jó kis gyakorlat lesz
A generátor még odébb van...
A berántó mechanika a fogantyún van egyenlőre azért marad rajta

Hello
Építettem egy DC motoros robotot, amelyet PWM-mel hajtok meg. A motoron zavarszűrés céljából kerámiakondenzátor van. A PWM frekvenciája kb. 11kHz.
Észrevettem, hogy kb. 41%-os kitöltési tényező mellett (PIC mellett mért) a motor már maximális sebességgel forog. Ekkor oszcilloszkóppal nézve a motor sarkait azt vettem észre, hogy a kitöltési tényező már elérte a 100%-ot (tehát kint van a max. tápfesz).
A mellékletben lévő képen a PIC PWM-je kb. 7% volt, ennek ellenére látható, hogy mi van a motor sarkain. A PIC jól van beállítva, logikai analizátorral ellenőrizve tényleg 7% volt a kitöltése.
Igazából csak a jelenség okára lennék kíváncsi. Az én ötletem az, hogy az 570nF-os, motoron lévő kondi ekkora frekvencián már a periódusidő egy jelentős részén biztosítani tudja a táplálást a motornak, miután alacsony szintre vált a telj. fokozat.
Tehát ha 41%-os kitöltésnél a motoron már gyakorlatilag kint a DC tápfesz, akkor ha a kitöltést most 100%-ra állítanám, akkor a fennmaradó 59%-nyi részen gyakorlatilag már csak minimális áramot fogyaszt a motor?
Üdv.

Mi a célod?
Konstans DC-t akarsz előállítani a motoron, vagy kb. négyszögjelet szeretnél? Az első esetben sokkal nagyobb kondi kell a motorra, a PWM frekijének hatodrésze ökölszabályként az aluláteresztő RC szűrő javasolt határfrekvenciája. A második esetben viszont a kondit a kapcsolótranzisztor/FET elé kéne rakni (azaz a tápot szűrjük, nem a motor kapcsain levő feszültséget). Ha valami audio cucc van bárhol a közelben, javaslom a PWM frekijének hangfreki fölé emelését.

Szia!
A motoron ne legyen ekkora kondenzátor, mert csak veszteséget okoz meg megöli a PWM-et.

Tegyél fel egy rajzot a motor- és környezetéről, mert így csak találgatni lehet.

Azért nem árt tudni, hogy a motort a rajta átfolyó áram "hajtja", Te meg feszültséget mérsz, mert nyilván azt egyszerűbb. Az áram hozza létre a gerjesztéssel a mágneses teret, ami az állandó (vagy akár az indukált) mágneses térrel való kölcsönhatása hozza létre a mozgást, forgást.
Az egyenáramú kefés (valószínűleg külső gerjesztésű) motoron a kondenzátor, csak a komutáláskor keletkező szikrázás keltette RF zavar szűrésére van.
A motor tekercs induktivitás, ez a rákapcsolt négyszög feszültség hatására az árama olyan fűrész jellegű, tehát az átfolyó áram időbeli lefolyása egész más, mint a feszültségé. Ezért nem jó ötlet a kapocsfeszültség vizsgálata. Esetleg hozzá képzelheted a szkóp ábrájához az áram lefolyását is, de jobban jársz, ha azt is méred. Ebből az ábrából már láthatnád, hogy a PWM -el előállított négyszög milyen áramokat generál, és a motor induktivitásának hatására (integrálás) mikor fogy el a szabályozási tartomány. Ezt a PWM frekvenciájának optimális megválasztásával tudod befolyásolni.
A kondenzátor ebben az esetben a PWM generátoron csak felesleges plusz terhelést okoz, a helyzeten nem javít.

Ujjabban hallom, olvasom, hogy bizonyos körökben a motorok polusonkénti menetszámát kezdik firtatni TURN-nak bezécve.
(pl. egy nemrégen látott PWM vezérlö alkalmas >20 menetes - turnos - motorok vezérlésére, egy másik meg <20T motorokhoz való.)

Hallottatok már ilyesmiröl?
Eléggé primitivnek tünik a kategorizálás, de ugy látszik müködik és elfogadott...
(föleg alacsonyfeszültségü - <24V - de nagy teljesitményü - >60-80W - motoroknál fordul elö.)

Lehet, hogy primitívnek tűnik, de van benne valami. A menetszámtól nyilván függ az induktivitás értéke, ettől pedig az időállandó. Ez meg nyílvánvalóan befolyásolja az optimális frekvenciát. Ilyen mélységben még sohasem foglalkoztam a dologgal.
A kategorizálásnak pedig az a haszna, hogy hozzá nem értők számára is különbséget lehessen tenni egy kész gyártmány használhatóságát illetően. Egyébként én sem láttam még ilyen kategorizálást, de nem is foglalkozok napi szinten ezekkel a dolgokkal.

Szia! Hogy ne csak halljál róla, hanem olvashass is:

http://sylkamodell.hu/hirek/?p=3139

Kizárólag itt, az RC modellmotorok esetében lehet ilyeneket olvasni.

Irtam, hogy olvastam is.
Valoban ilyen forrásokból van az én informáciom is, a baj az, hogy ezeken a feltuningolt motorokon kivül egyetlen egy motorgyár leirásaiban sem találtam semmi informáciot arra, hogy hány menet van a motor tekercsein.
Ezért tartom egy kicsit primitivnek az ilyenfajta meghatározást.

Arrol nem is beszélve, hogy a menetszámnak van egy, szerte a világon elfogadott neve (és az nem a "turn".).
Az általad berakott irományban is a nem éppen szabványos WINDING COUNT-t használják.....

Üdv! Az RC repmodellezésben oly annyira elfogadott az "x" körös (menetszám/horony) kifejezés, hogy vitorlázó modell versenyeken limitálva van - "x körös" és cellaszám-feszültség maximum.
Ezzel próbálják egyenlővé tenni az esélyeket. A modellmotor néhányszor 10 mp-ig működtethető, az ezzel elért magasságból kell a megadott feladatokat a vitorlával elvégezni.
Annyira én se vagyok benne, érintőlegesen tudok a dologról, vitorlások a pontos tudói.

Nem akarok vitát inditani ebben a témában (sem a megnevezésröl, sem az értelméröl), csak azért hoztam fel, mert itt a több mint 50 oldal hozzászolásban eddig fel sem merült a motorok eme jellemzöje (pedig ahogy látjuk, ezzel is bizonyos esetekben számolni kell).
Ahogy irod, a nagyteljesitményü modellmotorok esetében találkozhat az ember ezzel a jellemzövel, és itt sokat és gyakran tárgyalt esetekben is valoszinü ez a paraméter az egyik, amivel számolni kellene.
(Most már inkább csak az a kérdés, hogy hogyan kell ezt kezelni az elektronika oldaláról).

Hello
A robot távirányítással irányítható, ezért van szükség az RF zavarszűrésre, vagyis a kondenzátorokra a motoron. A motort egy sima SN754410 IC-vel felépített H-híd hajtja.
Ahogy _vl_ kicsit feljebb is írta, ma megpróbáltam növelni a kapacitást - 200µF bipolár került a motorra -, hogy tiszta egyenárammal hajtsam csak a motort, de ennek hatására gyakorlatilag pár százalékos kitöltési tényező mellett is már majdnem teljes sebességgel forgott a motor. Gondolom nem elég alacsony a szűrés határfrekvenciája. Próbáltam még a nagyobb kondik mellett a PWM frekijét is növelni (4-szerezni - kb. 44kHz-re), de ugyanúgy a motor maxon forog pár százalékos kitöltés mellett is. Gondolom akkor nem érdemes megpróbálni a PWM frekvenciáját kiszűrni.
Azt hiszem akkor a legkisebb beállítható, 3,8kHz-es PWM frekvenciát fogom használni. Ekkor 5%-os vezérlő kit. mellett a motoron kb. 30% mérhető (200µF nélkül). Ezután majd megállapítom, hogy mekkora kitöltés mellett van a motoron már DC, és azt a százalékot fogom használni a joystick-en a max sebességnek.
Üdv.

Úgy gondolom, hogyha néhány száz Hz, pár kHz frekvencia tartományban gondolkodsz, akkor könnyebben megtalálod azt a frekvenciát, ahol jól működik a szabályzás. De szkópon nézzed a motor áramát, és abból látni lehet, hogy mikor jó. Az áramot kis értékű soros ellenálláson figyelheted.
A nagy értékű kondi feltöltődik, és a kitöltés változására a kapocsfeszültsége kevéssé fog változni, ha a terhelő motoráram nem eléggé nagy.