Üdv!

Tudna nekem valaki abban segíteni, hogy van egy toroid trafóm a szekundere 2mm vastag huzalból van tekerve, 24volt jön ki belőle, a kérdésem az lenne, hogy hány amperral lehet terhelni?
Van erre valami táblázat vagy valami, hogy melyik huzal mennyit bír?

Előre is köszönöm!

Van táblázat az inverteres hegesztő trafó topic képei között. De 2.55 A/mm² áramsűrűséggel nem tévedsz nagyot a terhelhetőségben. A D=2mm-es keresztmetszete pont Pí mm²! :yes: ~8A.

Köszönöm a gyors válasz, sajnos így kevés lesz a trafóm, 2db 24 volt 150wattos tűlábas halogént kellene elbírnia, de az meg 13ampert venne fel.

Toroidnál magasabbra lehet venni az áramterhelést. A kisebb átlagos menethossz miatt rövidebb a drót hossza, a nagyobb felület miatt meg jobb a hűtés. Akár 4 A/mm2-t is meg lehet engedni, így már kiadja a ~13 A-t. A hatásfok kissé rosszabb lesz, de talán bírja. Égő hajtásánál a trafókat úgyis kicsit alább szokták méretezni, hogy ha bármelyik égő kiég, a megemelkedő feszültség ne vigye a másikat is. Így a melegáram is alacsonyabb lesz a számítottnál.
Nem ártana próbajáratás, mennyire melegszik. A toroidforgalmazóknál is utána kellene nézni, méret alapján mekkora teljesítményűvel egyezik. Ha ott 250-esnek írják, akkor nem célszerű 300-zal járatni.

Hello ! Neki kesztem meg javitani egy aku toltot ! Nesztem nem jo a trafoja csak nem tudom bisztosan mien trafo lehet mert 5 szal jon ki belole ! Jone ki a szekunderbol 2 kulombozo 6 volt meg 2 kulombozo 12 volt es akor a fekete szal meg kozos minusz lenne ? Csatolok kepet is hoza lasatok! Nem tudom bisztosan segitscegre lenne szuksegem tanacsokra varok...

Van esetleg tapasztalatod a halogénekhez használt toroidokról? Konkrétan az érdekelne, hogy terhelés nélkül egy névlegesen 23.5V szekunderfeszültségű 100VA teljesítményű toroidon üresjárásban hány százalékkal emelkedhet meg a feszültség?
Vásárolnék, de más célra, és nem akarok fölöslegesen költeni.

A másik topicban válaszoltam. Van még akkutöltős, és trafós témánk néhány![OFF]Olvasd el a szabályzatot.

Ennyire nincs. Még nem vettem toroidot, csak tekercseltem.
A terhelt és üresjárati feszültség között eltérő értékek lehetnek, attól függően, hogy a trafót milyen körülményekre, hőmérsékletre, hatásfokra méretezték. 100 VA fölött max 5-8%-os eltérésre lehet számítani, ami durvább esetben 23,5*1,08=25,38 V. 26-nál több nem valószinű.

Egy kis segítséget kérnék!

Kaptam egy transzformátort, amit nem tudom hogy kell bekötni. Van rajta egy papír is, amin ezek a sorok állnak:
kistranszformátor
Gyártó: TRAF-EL Pécel
Típus: törpe P:250VA
U1: 190-220-380 V Gy.sz.: 94/214/28
U2: 12-24-42-48 V MSZ 05 41 9001

A 380 és a 48 V alá vannak húzva.
Primer oldalon 6 szekunder oldalon 8 szál van.
Nem ismeri esetleg valaki?

Volt már nemrég itt egy ilyen trafó (vagy a másik trafós topicban), az aláhúzott feszültségekre van elkötve; de másféle elkötéssel alkalmas a ráírt feszültségek használatára. Pl: (220)230/24V

Már mindenhogyan kerestem rá, de sajnos nem találom!

Szia mindenki!
Itt egy videó innen a weblapról
Transzformátor készítés

Kedves Bálint!
Ezzel a hozzászólásoddal mi volt a célod?
További kellemes tekercselést,
G.

Szia Zoli!
Szeretném sok kérdés után még újabb kérdést mivel egy 220v 35v trafót készíteni már meg vannak az alkatrészek és készítettem egy tekercselőt is olyat ami itt van a fórumon videón láttam. csak azt nem tudom kiszámolni milyen hosszú és vastag a primer tekercs és a szekunder.
E I vasmag van a méretek a rajzon.
üdv:dava

Sziasztok!

Én is transzformátor tekercselésbe fogtam. Már mindent kitaláltam, kiszámoltam, csak egy dologra lennék kíváncsi!
Sima EI vasmagot használok. És azt nem tudom, hogy 0,8T, vagy 1,2T fluxus sűrűsége van- e neki. Mert ezt a két adatot láttam különböző helyeken.

Előre is köszi!

Szia
Ez egy EI92 trafólemez lemez. Hogy ebből működő trafó legyen több ilyen lemezt kell egymásmellé rakni. Minél több a lemez annál nagyobb lesz a vaskeresztmetszet, így több lesz a trafó teljesítménye. A számításhoz kell a lemezek száma vagy a cséve mérete ha az már megvan.
A huzal hossza a vásárlásnál érdekes, a tekercselésnél menetszámot számolunk.

Szia
Ha 0.8T-vel kitudod venni a trafóból a neked szükséges teljesítményt szerintem számolhatsz a kisebb gerjesztéssel.

Köszi

Igen, nem éri meg "spórolni".
Igazán itt arról van szó, hogy kevesebb menetet kell "tekerni" a vasra.
Kevesebb menet -> nagyobb gerjesztés. Egyszer csak telítődik és üresjáratban is melegedni fog. Addig mehetsz el, amíg üresenjáratban sem melegszik a vasmagod.
Katalógus/próbatekercselés?

Sziasztok!

Ez megint csak egy trafós téma, de szerintem sokaknak segíthet.

Szóval a kérdésem az lenne, hogy adott egy áramkör, melyet hálózatról szeretnénk táplálni. Tudjuk, hogy mekkora feszültséget akarunk az áramkörre kapcsolni, illetve tudjuk annak áramfelvételét. Általános kérdést szeretnék feltenni, és általános választ várnék rá, így az áramkör mindegy, akárcsak a pontos értékek. Ennek az áramkörnek a táplálását kellene hálózatról (230 V AC @ 50Hz) megoldani.

Tehát a kérdés:
Hogyan válasszak trafót az áramköröm táplálásához ha
a) Kapcsoló üzemű tápot akarok készíteni?
b) Ha nem kapcsoló üzemű tápot akarok készíteni?

Természetesen nem konkrét típusok/számok/kapcsolások érdekelnek, és pont ez az oka a "titokzatos" áramkörnek, hanem képletek, amelyekkel kiszámolható a transzformátor mérete.

Remélem érthető mire gondolok, és remélem másnak is hasznos lesz ez a kapott infó.

Előre is köszi a információkat

Szia! A "transzformátor mérete" alatt milyen paramétereket értesz?

Szia!
Kapcsolóüzeműről itt nem beszélek, annak van saját topikja.
Az általános képlet: P=U*I*delta_t

Mivel a feszültség, áramerősség adott, így már csak a szükséges teljesítmény a kérdéses, nem? A többi (EI, M, Hipersil, Toroid...) már lényegtelen a biztonságos működés szempontjából.

A teljesítmény (P=UI), azt tudom persze, de ez hogy függ össze a boltokban megadott információval (VA). Illetve mitől függ, hogy EI, M, Toroid. Milyen szempontok alapján válasszak? Melyik jó/jobb kapcsoló üzemhez, és melyik a nem kapcsoló üzemhez. Melyik hogy viselkedik (melegedés, zajszint)? Melyikkel kapcsol fizikailag nagyobb vagy kisebb tápot, és mik az előnyeik illetve hátrányaik.

Igazából a választás okoz gondot, mert a fenti kérdésekre nem tudok válaszolni, a kapcsolás megtervezni már nem gond, csak a helyes tápot kiválasztani.

Jobban járnánk, ha leírnád, hogy mihez kell, mintsem egy 200 lap A4-es vizsgamunkát gépeljek ide be.

Nem feltétlen kell a 200 oldal, elég csak a lényeg kivonatolva 20-30 mondatban...

Éppen az a kérdésem lényege, hogy tanuljak belőle, ne kelljen minden egyes kütyühöz külön-külön kérdezősködnöm, hanem meg tudjam oldani magam is.

De ha mindenképpen fix számokat szeretnél, akkor mondjuk legyen a tápfesz 12VDC és mondjuk a felvett áram max. 728mA. De továbbra is az elv érdekel, nem a számok.

Szia! Kérdezősködj kütyünként külön-külön. Erre a példára dugasztáp a válasz
Szerk.: nem titkolózásról van szó, hanem egy posztba nem lehet belesűríteni a feszültségátalakítás eme fejezetét.

Ehhez veszel egy 12V, 1000mA-es szabályozott dugasztápot, ami lehet trafós is, vagy kapcsolóüzemű is. Előnyei:
1; Gyári, kész termék, nem lesz gondod az érintésvédelemmel.
2; A készüléked külső, törpefeszültségről táplált, ezért nincs probléma az érintésvédelemmel.
Hátrányai:
1; Csökken az alkotás öröme (nem építheted meg az egyenirányító és szabályozó áramkört)
2; Picit drágább, mintha Te építenéd össze, de a biztonság megfizethetetlen.

A miértekre a válasz. Az ilyen kis teljesítményre 12W bőven elég egy pici EI, vagy M magos trafó. Ugyan a toroidnak, illetve a hipersilnek jobbak a hatásfokai, de árban nem éri meg. Kapcsolóüzemű is szóba jöhet, viszont egy ilyent építeni kezdőnek, kis műszerezettséggel nagy falat.
És a fő érv, az érintésvédelem. Egy kezdőnek szintén nagy falat egy erősáramú berendezés tökéletes kivitelezése érintésvédelmi szempontból. Nem megoldhatatlan, csak alapból nem gondolnak rá, s nem is tudják mire kell odafigyelni.
Ha azt mondtad volna, hogy egy 1000W-os végfok lenne, akkor rögtön egy 1500W-os, lágy-indítóval, feszültségfigyelővel, 105°C-os hővédelemmel ellátott toroidtrafót mondtam volna.
Miért? Jó a hatásfoka, de nagy induló áramot vesz fel, amit a lágy-indítóval csökkentünk. A feszültségfigyelő viszont addig nem ad feszültséget a végfoknak, amíg stabilan be nem áll a táp. Pufferek feltöltődnek, lágy-indító átkapcsol...
Az 1,5-szörös túlméretezést az elérhető alacsonyabb üzemi hőfok miatt, illetve a dinamikus terhelés indokolja.

Esetleg forrásanyag címét (URL, DOC, PDF, bármi ami olvasható), vagy valamit ami el lehet indulni. Amit idáig találtam mind a vasmag méretezésével, a menetszámokkal, keresztmetszetekkel foglalkozott. Ezért tettem fel a kérdést, hátha Ti tudtok valami gyakorlatban is használható infót adni. (Persze aki tekercselni akar annak hasznos az előző infó is)

Szóval csak alap képletek, irányelvek érdekelnek, illetve típusonként egy két főbb tulajdonság. pl.:
Kapcsoló üzem: előnye: kisebb helyigény, Hátrány zajosabb tápvonal. +, hogy mi a VA vagy hogyan függ össze a W-ban kifejezett teljesítménnyel. Nem egy "vizsgamunkát" várok, csak némi segítséget ahhoz, hogy hozzájussak az információkhoz.

Kezdjünk neki. A transzformátoron feltüntetett VA a látszólagos teljesítményre utal, mely a hasznos és a veszteségi teljesítmény összege. Akkor kell vele számolni, ha a terhelés nem tisztán ohm-os, hanem induktív, vagy kapacitív összetevői is vannak. Jellemzője: a feszültség és az áram eltérő fázisban jelennek meg.
A hasznos teljesítményt jelöljük a W mértékegységgel.