Megmértem.Amivel még nem áll meg a hajtómű 0,28kg 0,3m erőkaron.

Ezzel számolj.

http://zoldtech.hu/szamitasok/szelkerek

Kissé zavaros, amit leírtál. Ahelyett, hogy itt bonyolult képletekkel gyökölsz, miért nem használsz kész programokat? Szélkerék teljesítményének kiszámítása
Az általad megadott értékek alapján a sugár 11,337 m.
30 % helyett 0,3 %-nál !!! 113,37 m, ami még mindig kisebb, mint a tied.
Ilyen hatékonyságú szélkereket talán még én is tudnék építeni.
Amit a gyári kerekekről írtál, hogy elég nekik 3-4-5 m/s, az csak az indulásra igaz. A névleges teljesítményt jóval nagyobb szélsebességnél adják le.

Mérted a nyomatékot, de nem adtad meg hozzá a fordulatot. Átgondolva ismét a hajtómű teljesítmény igényét, az első mondásom volt a jó, kb. 3-5 %. A levehető teljesítmény meghatározásának bizonytalanságába ez így belefér. Amit írtam az indulásról, az komolyabb gond. (Az új rendszerben még hivatkozni sem lehet egy korábbi hozzászólásomra, csak ismételgetni. Legközelebb SD-nek válaszolok, annyiszor láttam már a hozzászólását, hogy megérdemli).

Fordulat 20-25 fordulat/perc körül alakult.

Sziasztok.
Eladnám a fotón látható szélgenerátor lapátokat (12db) a központi felfogó tárcsával együtt. A beállítási szög változtatható. 2-3m/s szélsebességnél már elindul. Maximális fordulata ca. 80-90f/perc. Ennél többet terheletlenül sem tud forogni még viharban sem, mivel itt már fékezi önmagát. Viszont hatalmas nyomatéka van.
75mm-es illesztőperem kell a tárcsának, 4mm szélesen. 4db M10-es csavar rögzíti 100mm-es osztókörön. A szerelt lapátok átmérője 2m.

Ezen felül eladnám még a 300-as PVC-ből vágott 3db lapátot is. A hosszuk 120cm.

Az árakról e-mail-ben infót küldök.

Helló mindenki

Tétován keresgélem ,hogy egy hozzászólás kinek melyikére vonatkozik.Néhány írásom oldalszámát felírtam,ha valakit érdekel hivatkozzak rá,de már ez alapján sem találom.Néhány adatomat föl sem jegyeztem magamnak,csak ide tettem fel.Hosszú tevékenységünk eredményeire egy átlátszatlan leplet terítettek.Úgy gondolom,aki ezt a felületet csinálta,soha többet nem kellene ilyesmivel foglalkoznia.Szerintem kérjük vissza az oldalszámok és a sorszámozás visszaállítását.

Üdv gaspa

Szia!
Ha még mindig a bizonytalanság homályában tapogatóznál, nézz rá a weblapomra (az adatlapomon megtalálod). Szélenergetikai alapok tisztázásához talán segítség lehet. Találsz egy saját készítésű excel számítási segédet is teljesítmény, kivehető évi energia gyors saccolására.
A gyári, pontosabban kereskedelmi turbinák adatait óvatosan értelmezd! A megadott teljesítmény rendre a határolt max. teljesítmény (rated), amit általában 12-13 m/s-s szélsebességnél érik el. Fele szélsebességnél (~6m/s) ennek az 1/8-t, negyed szélsebességnél (~3m/s) ennek a megadott max. teljesítménynek csupán az 1/64-ét teljesítik a köbös szélsebesség függés miatt! Vagyis a 300 W-s turbina lehet, hogy megindul 3 m/s-s szélsebességnél, de itt csak kb. 5 W-t ad le - ami nem sok!

Sziasztok!

a következő problémám adódott a 3 aksiból álló akupakkom lemerült. Valószínű egy megadta magát és leszívta a többit is. Hogy kellene összekötnöm az aksikat hogy többet ilyen ne forduljon elő.1-1 dióda akkuként elég töltés ill. fogyasztó részről.A következő képen levázoltam hogy miként gondolom.Erősítsen meg benne valaki hogy ez így működhet.

Az elv jó, csak túl nagy a diódákon elmelegedő veszteség. Shottkyval valamivel kisebb, de veszteség ott is van. Nagyáramú, kis nyitóellenállású vezérelt FET-ekkel lehetne kisebb veszteséget elérni, csak bonyolultabb. Mindegyik FET-en mérni kellene műv. erősítővel az átfolyó áram irányát és értékét és aszerint nyitni-zárni őket. Meg persze figyelmeztető rendszerrel kiegészíteni, ne maradjon sokáig lemerítve akku.
Ha lett volna rajta figyelő, az ezt már diódák, stb. nélkül is megakadályozta volna.

A legnagyobb tiszteletem azoknak, akik ezt a "Hobbielektronika" lapot fenntartják!
Ez az átalakítás viszont tényleg rosszabbá tette a fórumot. Miért nem tudom úgy beállítani a lapot, hogy egyből lássam az utolsó hozzászólást? Az elsőt meg miért kell mindig látnom? Ha meg válaszolni szeretnék és belépek, megint jön az első hozzászóló, SD, aztán irány vissza, majd a lap aljára megint. Na abbahagyom......

Az elvvel nincs baj. (Talán épp én, vagy mindenképp én is javasoltam már többeknek.)
Mindennek ára van: Bonyolultabb, drágább, de hatékonyabb, kisebb veszteségű figyelő áramkör, vagy a legegyszerűbb (az ülök az akkuk mellett és figyelek módszert leszámítva) diódás védelem a maga veszteségével. Egy szilícium diódán az átfolyó áram függvényében 0,6-1,2 V feszültség esik. (A nyitó irányú karakterisztikáról pontosan leolvasható.) Ennek megfelelően pl. 10 A átfolyó áramnál egy diódán 6-12 W a veszteség (P=U*I). Döntés kérdése, hogy lenyelem ezt a veszteséget, vagy a sorsra bízom az akkuk életét. Melyik az olcsóbb?

Szevasz!
Csatlakozom az elégedetlenkedőkhöz fenntartva hálámat és köszönetemet a fórum létezésének. Nem ellene, érte szólunk!
Bár a saját adataid idegen informatikusokra bízni a jó öreg kockásfüzet (a fiataloknak: CD, pendrájv) helyett - nem nagy bölcsesség.
A dizájnosításra elfecsérelt energiát, időt, pénzt inkább fordították volna a kereső modernizálására. Pl. egy témán belül felhasználó névre, akár idő intervallum szűkítéssel, stb.
Az ide-oda ugrálás is elég idegesítő. (Nem a használata okoz gondot, hanem a haszontalansága.)
Finoman fogalmaztál ezzel a lepellel. Talán az ipar, mezőgazdaság, oktatás, egészségügy után a fórumok elbutítása következik?

még egy kérdés (bocsi)

Miért van megcsavarva a szélkerék lapát sugár irányba?
Azt vágom h kerületi sebesség kifelé nő és igy gy.járási tényező is változik.

Szevasz!
Június környékén mintha érdeklődtél volna már ez iránt?
Ismétlésként: A cél, hogy a lapátra ható eredő aerodinamikai (Lift és Drag vektoros eredője) erő minél nagyobb forgató nyomatékot fejtsen ki. Ez akkor érhető el, ha az adott szárnyprofil típusú lapát megfúvási iránya az adott profil legnagyobb Lift erőt adó irányával egyezik. A megfúvási irány NEM a valós szél iránya (sebesség vektora), hanem a valós és a haladásból (forgásból) adódó menetszél sebesség vektorainak eredője. A menetszél vektor a sugár növekedésével egyre nagyobb (nagyobb a kerületi sebesség), így az eredőjük (valós + menet sebesség vektorok) nagysága és IRÁNYA változik a sugár növekedésével. Hogy a legoptimálisabb megfúvási irány maradjon, a szárnyprofil metszet (lapátelem) aerodinamikai állásszögét (megfúvás-forgássík szöge, NEM azonos a lapát beállítási (lapáthúr-forgássík) szögével, de azzal szabályozható) változtatni kell - "csavarni" kell a lapáton.
Mivel a megújult formátumnak köszönhetően gyakorlatilag visszakereshetetlen egy régebbi hozzászólás, ismét felteszem a segéd ábrát a fentiek egyértelműségéhez.
(A kisbetűs mondat kezdést, vágom h, stb-ket légyszíves mellőzd!)

Köszönöm a tájékoztatást. Úgy tűnik, keresgélésben rossz vagyok. Persze én olvasgatni nyitom meg a fórum lapját.

A múlt héten megépítettem a mellékleten található széllapátot. Igyekeztem a szerző utasításait a legjobban betartani. Érdekelne egy-két vélemény, lesz-e belőle valami hasznos és az is, hogy mennyit várhatok tőle. A rajz egy 1956-os Rádiótechnika könyvből való. Köszönet érte Zsilák Pálnak.

Szevasz István!
Végre lehet valamiről diskurálni. Gyakran mondogatom, hogy ami régi, még nem biztos, hogy rossz. Hogy mennyire jó, azt majd Te megmondod a tapasztalatod szerint. Én kíváncsian várom, hogy mit tud.
Előre vetítve: Ez kb. 2 m2-s, ami azt jelenti,hogy 5 m/s-nál kb. 50 W, 10 m/s-nál kb. 300 W mechanikus teljesítményt tud a tengelyén. A 70 %-nyi generátor hatásfokot figyelembe véve saccolható a várható kivehető villamos teljesítmény. 5 m/s-nál ennek bizony illene pörögni 4-500-l, 10 m/s-nál 8-900-al a legjobb teljesítményű terhelés mellett. Az 5 m/s alatti, a kis szeleknél félek, hogy borzasztóan kicsi a nyomatéka, visszafékeződik, itt gyakorlatilag használhatatlan lesz - ami persze csak feltételezés irodalmi forrásokra hagyatkozva. Lehet, hogy máris kezdheted a második azonos lapátpár faragását, amit 90°-ban elfordítva hozzáépítesz - ezzel 4 lapátosra bővítve. Célszerűnek tartanám a felfogatást máris ennek lehetővé tétele szerint kialakítani. Egymás tetejére csavarozva a 2-3 cm-s síkbeli eltolás semmi gyakorlati aerodinamikai jelentőséggel nem bír. A lapátszöggel ennél az egybefaragottnál sajnos nem tudsz játszani, pedig lehet, hogy érdemes lenne. Hogy a szó-szerint deszkából faragott lapát miként viseli a terhelést? - gyanús, bár nem nagy az átmérő (1,6 m). Talán jobb lett volna rétegelt lemezből készíteni, de gondolom ez volt otthon.
Lakkot neki, ha még nincs rajta, fel az oszlopra és lássuk a medvét!

Az előbb akartam egy kisebb mérési sorozatot végezni az új lapátpárommal, de bánatomra szinte elült a szél. Az anemométerem 0 és 1,7 m/s közötti értékeket mutat. Felmentem a dombtetőre, ami úgy 150 méterre van a lakástól, és ahova akarok állítani egy szélgenerátort, a földtől úgy 150 cm magasan nem indult meg forogni. Adtam neki egy indító lökést, akkor már forgásban maradt. A könyvben is meg volt írva, hogy ennek a szélkeréknek gondja lesz az indulással. Kell adni egy kis áramlökést a dinamónak, hogy elinduljon.
Ez a lapát, csak próbának indult, hogy egy kis gyakorlatot szerezzek az elkészítéséhez egy komolyabbnak. Fenyőből van, ami nem a legideálisabb anyag, de ha már megvan... Lakkot is fog kapni a holnapi nap folyamán és ha megszárad, tényleg fel az oszlopra és lássuk a medvét.

Annak tudatában írok,hogy 1-2 hét múltán a feledés homályába vész.
Két napja komoly vihar volt nálunk,a hosszú távú adatrögzítőmnek van egy új funkciója,4 órára visszamenőleg megjeleníti az 1 perces átlagokat is,alaphelyzetben 10 percenként átlagol.A vihar olyan gyors és rövid volt,hogy mire 10sec alatt felértem a tetőtérbe már vége is volt a széllökésnek.Csak annyit hallottam,hogy a fogasszíjhajtás átugrik a fogakon(kb 5Kw-ra van tervezve,vihar esetén át szoktam kapcsolni deltába,ilyenkor az inverter nagyobb fordulatnál terhel be és így a hajtás is nagyobb teljesítményt képes átvinni.Az első képen látható a vihar kezdete,nagyon szépen látszik a "vihar előtti csend".Az 1 perces átlag 15m/s-ot mutat,de a lökés 10-20sec-nál nem volt hosszabb,ebből kifolyólag biztos 20m/s felett volt.Bizony ez a mi tragédiánk,hogy szinte semmi hasznosítás mellett iszonyú mechanikai és elektromos igénybevételre kell tervezni. A második kép a szeptember hó szélsebességét mutatja,a harmadik a szeptemberi betáplálást,a negyedik egy tavaszi betáplálást mutat.Hosszabb idő átlagában havi 500-1000Wh-képes hasznosítani,a rendszer adatai ismertek voltak,csak emlékeztetőül,3m/s felett kezd betáplálni,kb 20% hatásfoka van a teljes rendszernek,4,5m2 savonius,nálam közepes szelek fújnak(3-5 m/s).Ezekből bárki megállapíthatja mire számíthat kis hazánkban szélgenerátor területén.

Szevasz!
Miután szinte az egyetlen értékelhető adatsorokat közzétevő fórumtársunk vagy, érdeklődéssel figyelek minden közlésedre, ráadásul VAWT.
Kérdezném, hogy a 20% összhatásfok miből jön ki? (A Savonius mechanikai/szél hatásfoka eleve nem több 20-25%-nál, és akkor még hol van a generátor, inverter, áttétel, stb. ?) A feltett grafikonokon az 1m2-re számított teljesítmények rendre 4-5 szörösei a betápláltnak. Az elméletit 4,5m2-re felszorozva ez 15-20 szoros viszony, ami 5-6% összhatásfok!? Ez meg gyanúsan kicsi. Ismerve alaposságod és felkészültséged, csak óvatosan vetem fel: Nincs valami generátor-fogyasztó teljesítmény illesztési rejtett hiba (pl. belső/terhelési impedancia teljesítmény megoszlás), vagy esetleg a Savonius mégse tökéletes, vagy rosszul értelmezem a grafikonokat?

Helló
Pár hónapja azt hiszem Szíriusz tett fel egy érdekes cikket,ami szerint régen valaki összecserélte egy másik rotorral és azóta mindenki azt az összehasonlító ábrát teszi a cikkébe.Olvastam már 10-15%-ról is,de szerintem is 25-30 körül lehet.Az áttétel 90% felett,az inverter 80% felett a generátor 70% körül lehet.A grafikonon a szélsebesség egy perces mérések 10 perces átlagát mutatja,ha megnézed a második képet azon már nem látod az előzőn lévő hatalmas széllökését,ami szintén kevesebbet mutat a valósnál(egy percen belül a szél ötször válthat 1:2 erősséget).A szürke vonal(ideálisan kivehető teljesítmény,amiben nincs benne a rotor hatásfoka) szintén a 10 perces átlagon alapul,az inverter viszont a pillanatnyi szelet hasznosítja.Régebben tettem fel analóg méréseimről képet,amik a valóságos szelet mutatják,most is felteszek egy régebbi mérést.Itt elég erős szél fújt,a generátor deltába volt kapcsolva,így kb 5m/s felet kezd ráterhelni.A felső szaggatott sárga vonal a 4m/s,az átlag szélbe az 5m/s alatti értékek is bele vannak számolva,az inverter csak a fölöttit számolja.Van már 100 óránál is több analóg felvételem,de nincs olyan eset,hogy a szél 1 percnél tovább egyenletes lenne.A hatásfokot a pillanatnyi értékekből számoltam sok mérésből,mert a pillanatnyi értékek változhatnak az MPPT miatt(ugyanakkora szélre nem midig egyformán válaszol)Azt hiszem egy jó TSR-ü rotor sem fog foglalkozni az 5m/s alatti szelekkel.Egyébként az inverter ma már egy áramkörrel kiegészítve 3m/s-tól képes betáplálni azt a keveset,ami abból kivehető.

A hatásfok görbék nehéz kérdés. Bármelyik ilyen ábrát, az általam közzétettet is csak nagyságrendnyi saccolásra szabad használni. Egyrészt a TSR/hatásfok görbék szélsebesség függőek is (görbe sereget kellene feltüntetni), másrészt együtt kellene nézni a teljesítmény és nyomaték hatásfok menetet (legtöbbször az utóbbi létezése se vetődik fel, nemhogy a figyelembe vétele). Először én is savonius-ban is gondolkodtam, sok leírást, elemzést nézegettem. A klasszikusról az egyik igen jó: Bővebben: Link
Itt a legjobb telj. hatásfok 30%, a nyomaték hf. is ennyi; ugyanakkor a legjobb nyomatékhatásfok (TSR~0,4) esetén a telj. hatásfok már 20% alatt van. Melyik a közlendő? Szerintem a legjobb telj. hatásfok 15-30% közt ingadozik, mert folyamatosan változó, dinamikus energia bevitelről és kivételről van szó plusz a szél is lökésszerűen támad ráadásul nem zárt csőben, hanem szabad térben.
Az össz. hatásfokod világos. Alapos számolgatással kaptad ezt meg. Mellesleg korrigáltam a saját saccomon miután rádöbbentem, hogy nálad az elméleti KIVEHETŐ (Betz limittel maximált) van feltüntetve.
Az egyértelmű, hogy Nálad ilyen rendszerrel gyalázatos a szélenergia hasznosítás. Nem biztos, hogy nincs ennél hatékonyabb.

Azért finoman szerettem volna felhívni a figyelmeteket,hogy nem csak nálam lesz ilyen "gyalázatos" a hasznosítás,hanem szinte mindannyiunknál,mert izzólámpával,akku töltéssel és pillanatnyi értékek mérésével nem fogtok a valósággal szembesülni.Nem velünk van a baj,hanem a széllel,nekem is jött már le 1Kw-nál is több a generátorról,de csak 10 másodpercig.Szerintem nálunk 10m2 rotor alatt csak játéknak tekinthető,én is hobbinak tekintem,mert érdekel.Különben áthelyeztem a súlypontot hobbiról napelemre,főként a betegségem miatt,már napi 20-30Kwh-t termelek be.felteszem a szeptemberi termelést,remélem megbocsájtanak.Természetesen folytatom a szélgenerátort is,csinálok a lapátokra feneket,ezzel biztos javulást remélek és a lendkereket is kipróbálom a generátoron,a H-rotort sem felejtettem el.Amikor a lendkeréken gondolkodtam,rájöttem egy szabadonfutót is be kell építeni,ha megnézed az előző képen a szél gyors és ritmikus változását,a csökkenéskor azonnal lefékezi a rotort is és ezzel együtt a lendkereket is(így a felgyülemlett energia egy része elvész)Egyébként már beszereztem egy szabadonfutó csapágyat és még a lendkerék előtt kipróbálom,mert a generátorom forgórésze kb 50kg és ezzel már a méréskor látható különbség lesz.

Mi a véleményetek a farokrész nélküli hátszeles szélgépekről?

Nekem már olyan is ment tönkre, beleütött az oszlopba.

A "gyalázatos"-t mindenképp a szélnek szántam. Csak bólogatni tudok.
A méregetéseimnél ugyan nincs lehetőségem ilyen szintű adatfeldolgozásra, de mindenképp adatsorok elemzése, ábrázolása az én módszerem is. Aktuálisan épp a generátor legjobb terhelhetőségét keresem nem MPPT esetén. Nem egyszerű feladat ez sem. Lehet, hogy elkerülhetetlen a mi szeleinknél az MPPT? - Nem örülnék neki. Inkább szeretném egyszerűbb TSR tartó teljesítmény szabályzással megoldani, de a generátor átka, a belső impedancia egyenlőre furcsa kérdéseket vet fel az Rb/Rt teljesítmény eloszlásoknál.
A legnagyobb ellenségünk szerintem is a talaj-közelben mindenkor jelentős lökésszerűen támadó és kicsi (<5-6m/s) szél kezelése. A számítógépes modellezések, zárt, egyenletes sebességű szélcsatorna vizsgálatok olyan mértékben eltérnek a valós viszonyoktól, hogy a házi (10-20m magas) szélerőműveknél alig használhatók a következtetései.
Ebben a 10 m2-nyi alsó határban is osztom a véleményed. És én már eleve 8 m/s-s teljesítmény limitben gondolkodok generátor spórolási céllal. VAWT-knál talán elviselhető az alul terhelt "pörögni hagyás". A végleges mérő modell ugyan még csak 6 m2-s lesz a pillanatnyi, 1,5 m2-s C-rotoros méregetéseim alapján valószínűleg 6 lapátos Canstein.
A lefenekelést akartam is felvetni a rokon fórumon látott kép után. Úgy sejtem, hogy a kis szelek és a széllökések fogadásában észrevehető javulást fog okozni. (Nem lesz egyszerű a tetőn, ha nem tudod levenni.)
A lendkerék, szabadonfutót már felvetetted korábban. Akkor is csak tippelgetni tudtunk. A szabadonfutó szerintem hasznos lehet az ilyen nagy lapát felületű kerekeknél. Hogy mennyire? - Érdemes-e vele bajlódni, azt talán kideríted.
Tudom, hogy nem napfórum - ennyi talán még belefér: Mindenképp jobb ránézni, mint a szél grafikonokra. Ennek persze komoly beruházási ára van. Csak annyi kérdés, hogy hány m2?>

A generátort a túlterhelés miatt nem szükséges túlméretezni,mert az rövid idejű,a belső ellenállás miatt viszont indokolt lehet,az enyém többszörösen túlméretezett,fázisellenállása 1,7 ohm.A korszerű szeles invertereknél több töréspontban, fix terhelést lehet programozni és az utolsó pont egyben a max terhelés,ami felett a rotor felpöröghet és csak a max feszültség túllépésére kell ügyelni,de ezek az inverterek 50-500V-ot is feldolgoznak.Az enyémet még 120/p-nél jobban nem láttam pörögni,bár egy nagyobb TSR-ü rotornál már nem árt figyelni.Én még kipróbálom az állandó rotorfordulatra terhelést,esetleg a szélsebességgel kombinálva,nálam 0,6 TSR körül van az optimális hatásfok(az MPPT szerintem nem szükséges,olyan gyorsat nehéz csinálni,amilyen kellene,az említett inverternél ezt külön jelprocesszor végzi).A napelem kb40m2.

Igen, az adott generátor legjobb terhelési körülményeit mindenképp célszerű megvizsgálni és erre mások figyelmét is felhívni. Sok 10% kivett teljesítmény javulás nyerhető meg optimális terhelő ellenállás választással. A szélnél nem fix fordulatról van szó! A jobb, még egyszerű, megépíthető változat a szélkerék mechanikai telj. görbéjének töréspontokkal történő közelítése a generátor kivett elektromos telj. görbéjével, mint azt számos inverter teszi. Nyilván minél több a töréspont, annál pontosabb a közelítés. Az MPPT-nél a gyorsaság valóban izgalmas kérdés. Nem is beszélve arról, hogy jól MŰKÖDŐ megépítése nem egy hétvégi program. Ezek miatt rettegek a szükségessége gondolatától is.
Az állandó fordulatra, fix TSR-re szabályzás kipróbálását nagy érdeklődéssel figyelném. Én az "eredeti" közvetlen szinkron generátoros betáplálási elképzelésemről még nem mondtam le, csak lassan haladok az első próbákig. Itt állandó fordulat van. Csak vajon mekkora az évi energia vesztés (bár egy betáplálásra elfogadott inverter árából van mit hagyni elveszni), mi történik viharban - nem esik-e ki a generátor a szinkronból, vagy hol esik ki, a szélkerék hatásfok romlása egyensúlyban marad-e a generátor max. terhelhetőségével, meddig marad egyensúlyban, stb.? Még nyitott kérdések előttem.
A m2-t kösz. A szél mellett persze én is nézegetek egyéb lehetőségeket is.(Napot, folyami úszó erőművet, T.I.T. szinten biogázt is.) Egyenlőre egy normális mérő generátorra sincs pénzem, nemhogy napelemekre - a szárnyalásban ez elég komoly akadály. Amire van lehetőségem azzal foglalkozok én is, mint sokan mások is. A tanulás, számolgatás, méricskélés nem pénz kérdése, de előbbre jutás.
Jó (vagy jobb?) egészséget!

Előbújt-e már a medve, vagy még szárad a lakk?