Védőáramkör ami túlmerítéstől és túltöltéstől véd csak feszültség figyelésével azt én még nem nevezném töltőáramkörnek, az csak egy plusz biztonsági fokozat... max lekapcsol 4.2voltnál majd csepptöltés szerűen visszakapcsolgat.

Nos még eszembe jutott miért is félek a celllákat párhuzamosítani, mi van, ha az egyik öreg cella rövidzárlatos lesz és akkor az egész pakk robban nem?

Most lemértem a készüléket a csere cellával, terhelésként kb 3ampert vehet fel, de vannak csúcsok ami miatt a multiméteremen keresztül már nem üzemelt teljesen így csak tippelni tudok.

Ha pedig tölteni akarom benne a cellát kb. 250mA-el tölti, tehát ezért ilyen lassú....

Töltőáramkörnek nevezzük az olyan áramkört, ami az átlagos gyári paraméterekkel, kíméletesen tölti a cellát, hogy élettartama megközelítse az adatlapban specifikált értéket.
Gondolom, nem 15A-s labortáppal töltesz. A sima 5V tápod valószínűleg nem ad le akkora áramot, hogy a cella felrobbanjon, de lehet, hogy közel jár hozzá. Mekkora árammal, milyen hőmérsékletig töltesz? A töltés végét mi jelzi?

Ha 15A nem is, de 5A tud a táp, amire rá szoktam kötni. A cella nem melegszik, esetleg langyos kissé. Ampermérőt közbeiktatva a töltőáram soha nem haldta meg a 200 mA-t.
A tápot rajtahagyhatom bármeddig, az áram lecsökken közel 0-ra ha fel van töltődve az akksi. Az említett IC véd túltöltés ellen is.
Az adatlapja megtalálható a linken:
Bővebben: Link

A komolyabb laptopakku gyártók, a párhuzamosan kötött cellákat válogatják, a többit nem érdekli a probléma .
Párhuzamosan kötött cellák esetén a gyengébb cella azonnal töltést kap az erősebbtől, még mindig így a legjobb akkupakkot összeállítani.
A robbanásveszély párhuzamosan kötött cellák esetén nem nagyobb, mint egy magányos akkunál.
Vannak olyan gyártmányok, amelyeknél a kereskedő (például a DealeXtreme) idézőjelbe teszi az akku kapacitását . Előfordul, hogy a marketingtuning következtében odáig merészkedik egy gyártó, hogy az egy bliszerbe csomagolt akkuk összkapacítását tünteti fel a csomagoláson, így lehet néha kapni 1800mAh AAA akkupárost.
Az 1C töltést a névleges kapacitásra kell érteni. Öregedéssel a hatásfok (kapacitás) romlik, de ezt nem lehet mindig figyelembe venni. Szerintem a biztos megoldás a 8 óra töltés körüli áram, ez már elég kíméletes.
A válasz írása közben sikerült elbóbiskolnom.

Ilyen hozzáállással készül az óccó, 150 párhuzamosan kötött LED-et tartalmazó lámpa, az újrafutózott gumi, a míniumos pirospaprika..
A védőáramkör a biztonságos üzemeltetés határain belül tartja a cellát, de nem tesz semmit a hosszú élettartam érdekében.

Ahogy nézegettem a töltési diagrammot és a leírásokat, mindenki konstans áramról ír, amíg el nem éri a cella a 4.1 vagy 4.2 voltot, de mit tehetek, ha nincs konstans áramom, csak áramgenerátorom és pár száz milliamperem (jobb esetben átlag 200mA) ami változik, néha meg is szűnik egy időre?

Árthat-e ez a cellának ilyen kicsi áramnál vagy lehet-e komolyabb veszélyforrás?

Egy nagyobb túrát tervezek Afrikába ahol nincs konnektor és kisebb hordozható napelemről tudnám tölteni a cellákat, eddig csak NiMh pakkokat töltöttem a kb. 3wattos napelemről és arról töltöttem tovább a litiumos pakkot csak az sok veszteség a többlépcsős módszer miatt és minden plusz súly számít.
Most felbátorodtam, hogy a litiumos pótcelláimat is tölthetném róla, hisz áramgenerátor, mindössze a feszültséget korlátoznám 4.1 vagy 4.2 voltra, az áram sem lenne több pár száz milliampernél, de ha jön egy felhő a töltési áram kevesebb lenne egy időre az átlagnál tehát nem tudnék konstans áramot tartani semmiképpen de töredéke lenne az 1C-nek ez az áram.
(Az más kérdés hogy a reptéren majd mit szólnak a sokrúd 18650-ös összeszigszallagot cellára ami úgy néz majd ki mint a rajzfilmekből egy nagyadag dinamit és ráadásul robban ahogy rövidrezárod a belőle kilógó piros meg fekete vezetéket.... de majd erre is ki kell találnom valamit.)

A kisebb árammal nem kell foglalkoznod, ugyanúgy megteszi. Legfeljebb a tárolási hatásfok lesz kicsit gyengébb.
Ha fontos a kis súly, akkor a 18650 helyett el lehetne gondolkozni a Li-Po akkumulátoron.
Ahhoz, hogy a legtöbb energiát ki tudd facsarni a napelemből, egy step-up konvertert is használhatsz. Ezen az ágon továbbmenve, egy napelemes vezérlő is szóbajöhet (erről ne kérdezz, nem értek hozzá).

Köszönöm, ha jól értettem akkor tehát néhány száz milliampernél még nem gond ha nem konstans az áram és elég ha feszültségkorlátot iktatok be.

Most még egy darabig a 18650-es Li-Ion-nál maradok mert most több megfáradt laptopaksit is megbontok amiket elkunyeráltam a tulajoktól és abból akarom gazdaságosan megúszni.
Step-up-ból még nem tudam olyat megépíteni ami elég hatékony lett volna, step-downt azt sikerült 60% körüli hatásfokkal, mivel az egyik napelempanel üresjárati feszültsége 18volt is lehet és a legtöbb dolog 5voltról tölt, ezért építetem egy step-downt 5voltra belőve, persze azért ennyire kicsi a hatásfoka mert a kimenő feszültség és a kimeneti dióda feszöltségesésének az aránya is számít, pl. 12volt kimenetnél elvileg 80%-ot is bírna, de 4.2voltnál csak 50% körül lehet. Talán egy egyszerű stabkocka 4.2voltra belőve még hatékonyabb lenne hisz az áramgenerátor azaz napelem a terhelésre úgyis ejti a feszültséget hamar és nem lesz mit elfűtenie... ennek majd még utánaszámolgatok meg persze a végére akkor is kell dióda hogy a cellából ne csorogjon visszafelé is áram.)


De hogy ne kanyarodjak el az eredeti témától, még egy újabb kérdésem lenne, a párhuzamosan kötött cellákkal kapcsolatban, ha pl. 4 cellát kötnék párhuzamosan akkor már gyakorlatilag töltetném a cellánkénti kapacitáshoz viszonyítva "4C"-vel is ami az új "1C"?
Bírniuk kellene így és ha valamelyik gyengébb még nem kapna a többi cella túl sok töltőáramot?

Ha laptopakkuból bontott cellákat használsz, feltétlenül ellenőrizni kell őket, mielőtt éles bevetésre kerülnek. Esélyed van arra, hogy a cellák többsége jól teljesít, és pakkonként csak egy-egy viselkedik gyengében. Egyúttal valami válogatást is megejthetsz, hogy közel azonos cellákat tudj egy pakkba kötni. Az 1C a maximális töltőáram, ennél nagyobbat csak a LiPo akkuknál engednek meg. Feltételezem, hogy a specifikációban megadott 25 fok helyett magasabb környezeti hőmérséklet lesz a felhasználás helyén, ezért inkább kisebb áramot kéne rájuk küldeni.
Mellékeltem egy néhány adatlapot, hasznos lehet.

Tehát akkor is a leggyengébb cella 1C-je lehet csak a max töltőáram ha több cellát akarok párhuzamosan hasznáni? Nem oszlik meg jól a töltőáram és nem növelhetem ha pl. 4 cellából csinálnák egy nagyobb kapacitású pakkot a párhuzamosátással?

pl ez az ember is párhuzamosított 6ossával majd sorba kötött sok cellát, nem hiszem, hogy csak 1-2 amperral tölti:
Bővebben: Link

A celláimat párszor feltöltöttem már és lemerítettem, hogy meg tudjam kb. azonosan teljesítenek-e és nem kevertem még a fajtákat.

Köszönöm a pdf-eket, áttanulmányozom!

(25 foknál nem lesz sokkal több az átlag ahol használnám, csak nagy a páratartalom.)

Most az első 4 cella amivel kísérleteztem ugyanabból a laptop akkupakkból származik, a korábbi gazdája sosem vette ki a készülékből mindig csak csepptöltésen voltak majd évekig a szekrényben.
Amikor kiszedtem a cellákat 0voltot mértem 3 cellán, csak a negyediken volt mérhető 0.28 volt.
Neten külföldi fórumokon hosszasan utánaolvasva csak ijesztgetéseket láttam és, hogy nullára merült cellák nem használhatóak, de nem adtam fel, finoman emeltem a feszültséget pár száz milliamperrel 3voltig majd betettem egy töltőbe.

Azóta is jól teljesítenek, a feszültséget jól tartják, 1500mAh-t tudok átlag kinyerni belőlük ha 4.2voltig töltöm őket (ha jól emlékszem névlegesen 2200mAesek ezek is).

A pontos típusukat nem tudom, IB8FJT5 ami rájuk van nyomtatva alatta pedig változó számsor.

Lehet több is a töltőáram, gyakorlatilag össze lehet adni a kapacitásokat. A maximális töltőáram gyártmányfüggő. A Samsung 1C-t, a Panasonic 0.7C-t ad meg. Én inkább a 0.7 felé hajlok, nincs szükségem a rövid töltési időre. Ráérek pátyolgatni az akkumulátoraimat. Laptop akkupakkokat bontottam én is, elég cellám van hogy akár egy héten keresztül meglegyen a napi 40-50W energiám.

Az első Samsungos PDF-ben található cella az rendelkezik beéptett védő elektrónikával?

Nagyon furcsa amit a pdf-ben írnak, hogy kibírja a külső rövidzárt, a polaritás fordított töltést 12volton, a túltöltést 12volton, 130fokos kemencében főzést 1 óráig és mindezeket tűz és robbanás nélkül....

Lehet ennyire biztonságosak lennének ezek a cellák?
A sok elrettentő videóval ellentétben olyat is látni ahol a 18650-esből fizikai bántalmazással nem tudnak semmi veszélyes eseményt előidézni.

Amennyiben egy PTC ellenállást elektronikának lehet nevezni, akkor igen, tartalmaz.
A cella valószínűleg nem éli túl a tesztet, de nem gyulladhat meg, és nem robbanhat. Gondolom műszakonként véletlenszerűen tesztelnek párat.
Feltételezhetően nem minden akkugyártó teszteli ilyen alaposan a celláit, ezért fordulhat elő baleset, főleg szándékos, erőszakos külső behatásra. A lényeg, nem olyan fekete az ördög, amilyennek lefestik.

Vettem egy olcsó kínai dugasztöltőt is ami 18650 töltésére lett tervezve, 600mA áramkorláttal, 240Voltról működik, a töltés végét zöldre váltott LED-el jelzi, picit túltölti 4.23Voltal és a végén csepptöltésre áll át, azaz érdemes egyből kihúzni ha zöld lett a LED.

Szétszedtem és csatolom a képeket miből áll.
Ha jól látom a nagy része csak a hálózati fesz egyenirányítós rész meg tekercs és maga a "töltő" igen primitivnek tűnik, bár én annyir anem értek hozzá.
Szeretnék egy ehhez hasonló egyszerű töltőt összehozni ami 5voltról működik (pl. USB specifikáció 5V 500mA elég lenne már neki egy cella töltéséhez).

Valaki segítene elemezni, hogy lehetne ezt pl. átalakítani 5V bemenetre hanem bonyolult?
Esetleg ehhez hasonlóan egyszerűt megépíéséhez szökséges kapcsolási rajzot tudna valaki?

A hátulján a fehér vonal mintha pont azt mutatná meddig tart a hálózati adapter rész.

Az IC-ken található jelölések:
--------------------------------
(Kis 3lábú TO-92 tokos a kimeneti töltő részen, nyákon U2 jelöléssel):
WS
TL431A
11385B

(Nagyobb 3lábú TO-126 tokos, nyákon Q1 jelöléssel)
201X
PC
13003

(4lábú téglalap alakú, nyákon U1 jelöléssel)
C1212
JC817
KENTO

Kisebb fejtörésbe kerül egy új töltő építése, vagy vásárlása. Például itt van ez. Megfejelve egy hasonló árfekvésű stepdown és egy stepup modullal bármiről lehet tölteni az akkukat. Ha SMD NYÁK készítése megoldható, még olcsóbb egy MicroChip IC-vel készíteni egyet. (Talán MCP73812, majd megnézem...)

Megnéztem, jó típust írtam.

Ez nem bonyolult: ez egy nagyon buta, egyszerű kapcsolóüzemű táp, ami egy fix kimenő feszültséget ad. Ezt átalakítani 5 V DC bemenetre több okból is értelmetlen dolog.

Microchip MCP738xx széria valamelyik tagja tökéletes a feladatra (pl. az MCP73812, MCP73831, MCP73832), a data sheetben van alapkapcsolás, az Neked abszolút megfelelő lesz.

Nem gondoltam volna errőla dugasztápról, hogy kapcsoló üzemű lenne, de akkro nem is bántom.

Ilyen egyszerű 5voltos töltő az viszont jól jönne!
A MCP738xx szériánál az ugye nem gond, ha nem tudok minden esetben 500mA-t szolgáltatnia bemenetnél mivel én nem (csak) USB-re hanem egy 5voltra belőtt stepdownra kötném amit egy kisebb napelem táplál ami a felhők stb függvényében néha kevesebb áramot tud csak adni?

Még egy kérdésem lenne, megnéztam az alap bekötési rajzot és csak abemeneten látok egy LED-et, tehát honnan tudom mikor fejezte be a töltést ha a kimeneten nincs állapotjelző LED? Esetleg ez a LED jelezné a töltés végét is vagy benéztem valamit és az nem LED akkor pedig mi?

Kép csatolva.

Az a kimenet 3 állapotu:

L - tölt
H - kész/standby
HiZ- Shutdown/No Batt.

Gondnak nem gond, de akkor lassabban fog tölteni. Ill. ha annyira leesik a bemeneti feszültség, hogy az akksi feszültsége közelébe vagy alá megy (0.15-0.05V plusz kell neki minimum), akkor értelemszerűen leáll a töltés.
A PROG-ra kötött nagyobb ellenállással lehet korlátozni, hogy mekkora legyen a max. töltőáram, ha gyenge táplálásnál állandóan ki-bekapcsolna.


Ha fordítva kötöd be a LED-et, akkor a töltés végét fogja jelezni.
Ha mindkét állapotra óhajtasz egy-egy LED-et, akkor másik modellt kell választanod (pl. 833 vagy 834), vagy külső áramkört kell használnod (kettő darab tranzisztorral megoldható).

Én még ennyire nem tudok eligazodni rajta...

Melyik kimenet?
Hányas számú lábak közt kell mérni?
Mik ezek a high low értékek voltban?
Hogy tehetnék rá egyszerű led-es kijelzést?

Köszi!

Ejnye, ejnye.

Természetesen az 1-es láb (te raktad be a rajzot).

Azaz az 1. láb lemegy a földre (0V) ha tölt.
Ha kész a töltés felmegy a Vdd szintre (4. láb)
Ha egyik sem, akkor az 1. láb nagy ellenállássá válik, azaz nem csinál semmit (mintha ott sem lenne).

A többit már egy kis gondolkodással mindenkinek meg kell tudni oldani......


Még talán annyit, hogy az 1.es kimenet egy rendesen terhelhetö teljesitmény fokozat (két FET) azaz ugy a föld mint a Vdd irányába is tud áramot kiadni. Azaz bárhogyan kötöd oda a LEDet (LED-eket) mindkét állapotra kapsz elég áramot, vagy semmit, ha HiZ a kimenet.)

Megírnám tapasztalatomat a párhuzamoisított cellákkal kapcsolatban.

Imax B6 töltöt használtam a mérés során és 4db egyforma 18650 cellát, melyeket ha egyesével merírek 3voltig 0.8Amperen akkor kb 1500mA jön ki belőlük, a töltés merítés után szintén 0.8Amper körül kb. 1600mA betáplálással ér véget.

Lemerítettem egyesével a cellákat első körben 3voltra, majd vártam velük 3 napot, hogy beálljanak 3.7volt környékére.

Ezután párhuzamosítottam őket, hogyha valamit fordítva érintenék össze ne legyen bennük sok töltet.
Még egyszer betettem őket merítő üzemmódba és kb 300mA-t tudtak még merülni újra 3voltig merítve.
Ez furcsa volt mert olyan mintha saját magát feltöltené a cella ha hagyjuk 1 napig pihenni...
(Vagy az is lehet mivel eredetileg 2000mA-esek és az elhazsnálódás miatt már egy merítéssel nem lehet a teljes kapacitást kinyerni mert leesik a feszültség, de ha hagyom pihenni visszanyerik a szintjüket és amaradék is kinyerhető.)

Ezután a merítés után vártam még egy fél napot, majd kezdtem őket elsőként párossával párhuzamosítani.

Egy röpke pillanat töredékéig az egyik párat fordítva érintettem össze.... a kis vékony lemezkéket rajta hagytam amelyekkel a laptop akkupakban az elektronikára voltakkötve így azok még picit összeértek amikor óvatlanul tettem öket egymás mellé... ekkor történt a szikrázás és kis büdös füst a szikra helyéből, a kis fém lemezek ahol összeértek elszíneződött és megolvadt a fém mint valami kis pontheggesztés hatására.
Kicsit megilyedtem de aztán bemérve a cellákat semmi bajuk nem lett, 3.75volton voltak, még jó, hogy teljesen le voltak merítve...

Ezután befejeztem a párhuzamosítást, a 4 cella párhuzamosan volt kötve.
(Az eredeti laptop akkupakk tokjába szereltem őket vissza csak most páruzamosan elektronika nélkül.)
Kiváncsiságból betettem őket még egyszer (immár harmadszorra) 3volig merítés módban a töltőre.
Megint csak elcsodálkoztam mert még mindig ki lehetett belőlük nyerni 580mA-t 3voltig merítéssel.
Tehát ezek cellák párhuzamosan sokkal jobban bírják a merítést is, lassabban esik a feszkójuk így több energia nyerhető ki belőlük.

Ezután kapcsoltam át töltő fokozatba kezdeti 1.8Amper töltőárammal.

Elég sokáig maradt ez a töltőáram pár órán keresztül, már olyan 6800mA betöltése után kezdte csak lejjebb szabályozni a töltő, pedig a 4.2voltot már akkor rég elérte, ment ez még egy ideig és végül a töltés megállt 8100mA betáplált értékkel.
Ha 80% aránnyal számolok csak a betöltött és kinyerhető áram függvényében akkor is a párhuzamosítva kinyerhető kapacitás meghaladja az egyenkénti kapacitást sőt, a terhelést is jobban fogják bírni a tartalékuk is jobban kinyerhető majd merítésnél.

Már csak arra kell vigyázni, hogy ne legyen soha rövidzárlat

Ahogy szerzek még cellákat megépítem a 8cellából párhuzamosított pakkot és az elég lesz egy ideig a fotobankomnak külső aksiként.
Ezt pedig már alig várom hogy élesben is kipróbáljam mennyi adatot tudok vele menteni majd egy töltésre a fotobankkal.

Nem is vagy te olyan buta!
A párhuzamosan kötött cellákból azért lehet több teljesítményt kinyerni, mert a párhuzamosan kötött cellák belső ellenállása is párhuzamosan lesz kötve, így eredőjük is lecsökken, tehát az adott áramot (amivel teszteled), a pakk hosszabb ideig tudja leadni.
A mA helyett mAh, milliamperórát kell érteni hozzászólásodban.

Kaptam most olyan akkupakkot amiben SAMSUNG ICR18650-22E cellák voltak.

2x3 bekötésben.

Ezekből 1db 2-es pár kb. 3.7Volton volt a másik 2db 2-es pár pedig 0Volton.
Korában ami 0voltos cellát találtam egy kis 3Voltos stabkockával párszáz milliamperen fel tudtam éleszteni majd rendesen feltölteni.
Ezeket a samsung cellákat hiába hagyom percekre 3volton, egyszerűen maradnak nulla volton, mintha valami biztosíték lenne bennük ami megszakadt és nem vezet.
(Nem mertem ohmmérővel még rámérni...)

Lehetséges ez?
Ezek a cellák valami nem regenerálódó védelemmel lennének ellátva?
Ki lehet ezt játszani valahogy?

Nedudgi linkelte korábban pont ennek a fajta cellának a PDF-jét, hátha abból valaki meg tudja ondani mi okozhatja ezt az állapotot. Adatok alant.

Én már kinyírtam 3 cellát...
Rákötöttem direkt napelemre,és ott felejtettem.
Beépített hővédelmük van,ami MARADANDÓAN kapcsolja le a túlmelegedett cellákat.
Valami "megszakad" a cellában,és többet nem használható.
A robbanás megakadályozása miatt van ez.
Hallhatóan csattan mikor megadja magát! Mintha elszakadna valami vezető elem.

Úgy néz ki nem csak valami biztosíték lehet a dologban, pedig esetlegesen a tetején található hőbiztosítékra gondoltam én is. (Később én is napelemról is szeretném majd tölteni, majd erre is kell gondolnom.)

A maradék 2 párhuzamosított samsung cella amelyek nem nulla volton áltak azokat is most különválasztva teszteltem.
Az egyiket sikerült feltölteni,
de a másik 2Volton áll, nem 0 Volton mégsem voltam képes emelni a feszültséget.

3 Voltra kapcsoltam szintén pár órára de egy tized voltot sem ment feljebb, csakis a 2 Voltot tudok rajta mérni.
Próbáltam 5Voltos impulzust is adni már neki, az sem volt semmi hatással nem billentette ki, így azzal már nem próbálkozok.

Ez már nem biztosítéknak tűnik. Mi okból tarthatja azt a 2Volt feszültséget?

Nincs szerencsém ezekkel a samsung celllákkal. Tegnap előtt 8db SONY (SF US18650GR) cellát szereltem ki, ami egy lassan 12éves laptopban volt, mind a 8 feltölthető volt kb. 2200mAh kapacitásra ami az iniciális kapacitásuk, már csak azt kell kiderítenem hogy birják a gyors merítést.

Tisztelt közösség

A problémám igen egyszerű, mégis komplikált.

Beépítettem a bukósisakomba egy Bluetooth-os headset-et. Ennek a gyári kis Li-Ion akkuját lecseréltem egy Nokia akkumlátorra, ezzel megnövelve a működés és készenléti időket.

Töltéséhez egy gyári nokia töltőt használok, melynek a csatlakozóját lecseréltem, mert az aljzat amit beépítettem kapcsolóval rendelkezik, így töltés alatt leválasztja a bluetooth-ot az akkuról.

Mivel az akkumlátor immár nem a telefonban helyezkedik el és direkt töltést kap a nokia töltőről, így nincs vezérlő elektronikája és fenn áll a veszélye a túltöltésnek. A bluetooth intelligens, ugyanis az alacsony töltöttségi szintet hanggal jelzi, így a lemerüléstől nem kell tartanom. Viszont nem szeretném ha a fülem mellett durranna el egyszer a nokia akku.

Amit jelenleg sehol nem találok, az egy épkézláb töltés figyelő áramkör, ami li-ion-hoz is jó és lekapcsolja a töltést, ha az akku elérte a megfelelő szintet. Ezt utólagosan szeretném a töltő és a bukósisak közé építeni. Avagy a töltőt átépíteni.

Köszönöm a segítségeteket előre is.

Egy kis infó a bukóról: Bukósisak képei és a Cikk

Szia.

Elég sok IC gyártó gyárt cél ic-ket LiIon aksik töltésére.
Én legegyszerűbbnek ezt látom.

Azt tudom, hogy a Microchip is gyárt ilyeneket és ezeket a ChipCad-nél be lehet szerezni.

Bővebben: Link

köbzoli: kifúrtam a + oldalon a tetején a lemezt, majd, ezután ha a lyukba óvatosan bedugtam a voltmérő pozitív végét néha 1voltot mutatott a mérő.

Viszont ez a tűvel szurkálás nem tűnt jó ötletnek.
Beledugtam a lyukba egy gombostűt, egyre beljebb nyomtam, erre olyan hangot adott ki mint amikor benyomom a bicajgumi szelepében a tűt és sűvít ki hirtelen a gáz.

Gyorsan ki is húztam a tűt aztán kicsit messzebb helyeztem a cellát.
Látszólag csak gáz jöhetett ki belőle mert semmit nem spriccelt, viszont továbbra sem mérhető rajta feszültség kívülről.

Esetleg van más módszer ami után nem sűvít ki a gáz?
Ha van benne valami PTC védelem az regenerálódó kellene legyen és nem benyomható?