Ha végképp elakadsz, van egy gépészem aki Európába szinte bárhova elmegy.
Keress meg priviben, megadom az elérhetőségét.

Szia! Nekem is hasonló problémám volt, mint neked de azért ennyire nem volt hiányos a rendszerem. Itt írtam le a megoldást az FTC-re, mert nekem erre volt szükség, hogy ne kelljen tekergetni a csapokat a hőcserélőnél. A csőhosszról pedig annyit, hogy 104m az sok egy körhöz. Helyesebben négyzetméterben szokták limitálni, ami 25négyzetméter szokott lenni lakóépületeknél. A motoros szelepet kár volna rászerelni erre a körre, mert az mindig nyitva lenne. Ha megfelelően bővíthető a gyűjtő-osztód, akkor ráépíthető utólagosan tömegáram szabályzó, visszajelzővel együtt. A hőcserélős megoldásnál nem kell hidraulikailag semmit beépíteni, hogy le legyen választva a radiátoros körtől és így "galvanikusan" el van választva egymástól a két rendszer és attól sem kell tartani, hogy túl meleg fűtővíz kerüljön a padlófűtési csövekbe, tönkretéve azt. Ha volna kérdésed ezzel kapcsolatban, írj nyugodtan az üzenőmbe.

Szia mindenki, szeretném egy vegyes tüzelésű kazán hővédelmét úgy megoldani hogy egy 4járatú keverőszelepet építek be a kazán után, aminek az lenne a feladata hogy a kazán visszatérő ágát nagyjából egy hőmérsékleten tartsa, én a következő megoldásra gondoltam a keringető szivattyú után szeretném beépíteni a négyjáratút úgy mintha egy autó termosztátja lenne.
Amíg a kazán visszatérő ága el nem éri a megfelelő hőmérsékletet a szivattyú a zárt keverőszelepen keresztül csak a kazánban keringeti a vizet majd amikor a visszatérő ág elérte a kapcsolási hőmérsékletet a keverőszelep nyitni kezd és a meleg víz elkezd a fűtéskörbe áramlani.
A keverőszelep vezérlését két fordítva kötött csőtermosztáttal oldom meg.

Szerintem ez működne, DE mi lehet ezzel a probléma, mert bárhol kerestem a neten fűtés terveket mindenhol azt láttam hogy a négyjáratú szelepet mindíg úgy kötik be hogy a keringető szivattyú elé és nem utána ahogy én szeretném, olyat is láttam hogy inkább két szivattyút alkalmaznak, egyet a fűtéskörbe, egyet pedig a kazánkeringetésre.
Valaki magyarázza már meg hogy miért.
Köszönve együttműködéseteket egy értetlen autószerelő.

Szia itt egy egyszerüsitett séma séma , igaz itt is csak 3 járatu a szelep de szerintem egyszerübb megoldás mint a 4 utu szelep illetve könnyebb a szabályzása és a használata is. Különben pellet és hasonlo kazán sémákat keressél és biztos megtalálod a neked megfelelöt.

A két rövidebb kört egyszerűen kösd sorba. Akkor már nem olyan nagy a különbség.

Azért arra a műszaki megoldásra kíváncsi lennék, hogy két csőtermosztáttal hogyan működtetsz keverőszelepet!
A vegyestüzelésű kazánnak nem a hővédelmét kell valamilyen keverőszeleppel megoldani, hanem a kondenzáció elleni védelmét.
A túlfűtésvédelem (mert ugye nem a hőtől kell védeni a kazánt) összetettebb és felelősségteljesebb feladat annál, minthogy egy csőtermosztáttal lerendezzük.
A csőtermosztát egyébként az az alkatrész, ami mindenre alkalmatlan.........................

Ha a két kört sorbakötöd, akkor a második (hátrább lévő) kört az első kör már lehűlt vizével fogod fűteni..............................

És milyen igazad van, nekem is sajna megfort a kazánom az elsö héten mert megromlott a csötermosztát azalatt az egy hét alatt. De láttam már padlofüttést is felpuposodni egy megromlo váltoszelep miatt amit a kazán vezérelt volna de valami oknál fogva nem csinálta a dolgát.

Igen. És ha egy 100 m-es kört nézek, akkor a második 50 m kevesebb energiát kap az általad említett ok miatt...

Szerintem ugyanúgy fog működni, mintha egyben lenne. A probléma inkább az, hogy lehet, hogy a két cső nem ugyanabban a helyiségben van. De legalább nem jelent söntölést a két rövidebb cső a hosszúaknak.

Hát én pont ezekért az okokért döntöttem a segédenergia nélküli megoldásnál, mert az kontaktus nélkül végzi el mindazt amit a motoros nem tud villany nélkül.

Sajnos a fűtési körök nem helységenként lettek kialakítva.(Gondolom erre nem is mertetek gondolni, de így van). Sajna, amikor beszerelte a _szaki ezt nem konzultálta meg velem, az is igaz, hogy én meg naivan mindent rá hagytam...hisz ő csak jobban tudja. (Annyi javaslatom volt, hogy ne rakjunk a fürdőkád alá, ill. a konyhaszekrények alá, amit megfogadott).
Ha jól értelek benneteket a fűtési körökkel még lehet (kicsiket) változtatni, én azt hittem, hogy ezekhez már sose lehet hozzányúlni. ... Tehát sorba is lehet kötni, akár most is...hol az osztónál?

Sajnos ma még nem lettem a csővel kapcsolatosan okosabb, remélem a holnapi nap már megtudom, hogy milyen.

Az, hogy nem helyiségenként vannak a körök, még nem feltétlen baj. Kisméretű helyiségeknél meg nem is lehet megcsinálni, mert nem tudnál annyi csövet bepréselni. Ez a szaki is olyan lehetett, mint akivel egyszer beszéltem, ő azt mondta, hogy neki nem kell csőfektetési terv...biztos annyira előrelátó, hogy fejben megvan az egész....

Lehetett volna a fürdőkád alá is, láttam olyat is, hogy körbetekerték vele a fürdőkádat. Én betettem a konyhaszekrény alá is. Nem olyan meleg a padló, hogy ez a bútornak problémát jelentsen. Persze, célszerű, ha a bútor lábakon áll, nem pedig csak egy takaróléc van az alján. Ez sem annyira probléma, nálam a hálóban van egy jó nagy franciaágy, aminek nincs lába sem, ennek ellenére kijön az ágyon keresztül annyi meleg, hogy nincs probléma.

Lehet változtatni a szelepekkel az osztó-gyűjtön, de azért ez elég körülményes, hosszadalmas, de még mindíg jobb, mint a semmi. Meg a korrekt megoldás drága. Sokkal olcsóbb már a házat úgy megtervezni ( tájolás, ablakok, hőszigetelés, stb ), hogy a fűtés a lehető legegyszerűbb és legolcsóbb legyen. Ez a radiátor, plusz padlófűtés a legbonyolultabb és mindjárt a legdrágább megoldás is. Viszont a szerelők ezt ajánlják, hiszen ezért tudják a legtöbb pénzt lenyúlni... és sajnos az építtető laikusokat nagyon könnyű megetetni.

Persze, leemeled az egyik kör végét a gyűjtőről és összekötöd a másik cső kezdetével, amit az osztóról szedsz le.

Köszi a választ! Ami a -t illeti: radiátorok nincsenek ott ahol padlófűtés van (kivétel a törülköző radiátort, ami még nincs felszerelve). A mellékletben küldöm a házikónk alaprajzát, a fűtőtestekkel (radiátor, padlóf.)

Hm... azt már inkább nem kérdezném meg, hogy mi volt az ideológia arra vonatkozóan, hogy ez így miért lesz jó...

De azért ne kenődj el. Egyszer úgyis lesz lakásfelújítás, akkor átalakítod az egészet padlófűtésre... nem egy nagy szám, bár jár némi kényelmetlenséggel, meg kosszal... Én is így csináltam, pedig az a ház volt vagy 50 éves.

Még mielőtt túl mérgesen néznél rám, előtte a minimális szakmai elveknek nézz utána.
Persze HOBBI szinten lehet jó nagy okosságokat mondani.....................
A gond akkor kezdődik, amikor valaki ezeket a hobbiokosságokat megfogadja.
De tanulmányozd az alapvető csőfektetési sémát.

mint mondottam, videóztam:

és a többi: bocs ha nem érthető.

Érdekes, pont így fektettem le én is. Az előbb mintha azt is említettem volna, hogy még mindig jobb sorbakötni, mint a semmi... persze, csak hobbiszinten. De gondolom neked van jobb megoldásod is. Elárulnád?

Persze, hobbiszinten jó ötlet sorbakötni..............
Aztán amikor a "második" helyiség nem lesz elég meleg, akkor hobbiszinten vissza lehet kötni az osztóra.
Na, ez a tipikus próbálkozás.
Ennél a kiegyensúlyozatlan rendszernél a körök VÍZTÖMEGÁRAMÁT kell beállítani, nyilván különböző értékre.
Ha szabályzószelepes, tömegáram-mérős osztó van beépítve, akkor egyszerűbb.
És pontosan ezért írtam már az elején, hogy ilyen rendszereknél a hidrováltó és a külön padlóköri szivattyú alapkövetelmény.
De mégegyszer leírom, l a s s a n, hogy lehet ötletelni, próbálkozni, akkor, ha azt otthon, magadnak csinálod. Ott csak az asszony fog lecseszni..........
Más lakásában, pénzért, ott azért illik jó megoldást találni.
Sajnos, nagyon sok fűtést látok a beüzemelések során, ahol a minimális szakmai, sőt, fizikai szabályokat sem ismerte a kivitelező.

Még annyit, hogy szakmai kérdésekről nem szoktam vitatkozni, úgyhogy ez a sorbakötős ötlet részemről ki van tárgyalva.

Jó. Végül is egy kis ( vagy sok ) pénz betolásával mindent meg lehet csinálni...

Szia!
A csövezéssel nincs semmi baj, ahogy nézem korrektül van elkészítve. Amit itt javasol Katt hogy kösd
sorba a rövid köröket azt felejtsd el. Inkább szerelésnél arra kell törekedni, hogy lehetőség szerint
80fm-nél nagyobb körök ne legyenek, hogy minél hatékonyabb (gyorsabb) legyen a fűtés.
Az osztón – gyűjtőn azért vannak a szabályozó szelepek, hogy azzal szabályozzuk be a köröket,
nem azért hogy elzárónak használjuk, arra megfelelne egy golyóscsap is! Blackdog lerajzolta neked
hogyan kell, a padlófűtést összekötni a kazánnal, annyi kiegészítéssel hogy kell még bele egy
biztonsági szelep, és egy tágulási tartály. Ha van rávalód, akkor használhatod az ajánlott motoros
szelepet tömegárammérővel, de egyébként jó oda a sima szabályozószelep és torló is.

Köszi! Sajnos a körök röviditésére (ugy tudom) már nincs lehetőség, hisz lassan egy éve lakjuk a házat. Igen a szabályzókat szoktam játszogatni, de sajnos -mint korábban irtam- ha radiátorokat elzárom és a a szivattyút a max.3-as fokozatra teszem, akkor is az egyes körökben max. 2 litert nyom percenkén (szerintem ez kevés de nem tudom).

Nem akarlak megbántani, de szerintem fogadd meg a többiek tanácsát és keres egy szakembert
aki rendbe teszi a rendszeredet. Lehetne heteken keresztül vesézgetni, hogy mi hogyan működik,
de attól még a fűtésed nem fog megjavulni! Mellesleg a fűtésszerelés egy szakma, amit tanulni kell
és elsajátítani (ahány ház annyi féle fűtés) . Amúgy a köröket már nem kell variálni, hanem az osztón lévő szabályozó szelepekkel össze kell őket hangolni (értelem szerűen kisebb körön zárni nagyobb körön nyitni).

Még véletlenül se bántottál meg. Szakembert akarok és fogok is keresni... Csak az a baj, hogy nincs rájuk írva, hogy valóban szakember és, hogy valóban nekem (a családomnak) akarnak jót és nem a saját családjuknak (ami ugye szintén természetes). Ezért nem akarok abba a hibába kerülni, hogy a szakira hagyok mindent: "hisz ő jobban tudja", legalább kérdezni tudjak tőle ha kell (mert amint olvashattad, azt sem tudtam, hogy mi a szelep és a többi kütyü szégyen ide-szégyen oda). 1 A szakinak legalább elképzelést tudjak adni, hogy hogyan szeretném, 2 a Mekkelekeket ki felszeretném ismerni. 3 és ha addig eljutnák a ti segítségetekkel, hogy egy bekötési rajz készülne (amit úgyahogy megértettem), akkor lehetséges, hogy a volt szakimmal csináltatnám meg aki eltóóóta az egészet, olcsóbban.
Újra csak meg szeretném köszönni, ha továbbra is próbáltok segíteni.

Szervusz! a csöveim oxigéndiffúziómentesek, de az osztóhoz vezető vezeték nem és a belső átmérője mindössze 13mm. Lehetséges, hogy ez is kevés ahhoz, hogy a megfelelő vízmennyiség a padlócsövekbe elegendő nyomással kerüljön? Még senki sem reagált arra a megjegyzésemre, hogy a csöveimben csak max. 2 l víz kerül percenként. Miért, ez elegendő??

Ha ez így van megspóroltál egy hőcserélőt és egy tágulási tartályt és néhány "sallangot"! Sima 3 járatú szeleppel és egy keringetővel meg lehet oldani a padló "kiágazását" de, mint írtam közvetlenül a kazán csonkjaitól!
Honnan tudod ezt a 2l-es adatot? Szerintem azért nem reagáltak rámert nem gondolták komolyan ezt a mennyiséget! Ez azért nagyon kevés lenne! Gondolj a víz fajhőjére és az esetleges 5-15fokos hőlépcsőre ami egy padlófűtésnél előfordul, a 2l víznek a hőtartalma kevés ahhoz, hogy fűts vele!

Az osztón van a mellékletben küldött mérő, az alapján.
A kazánom után van különben egy tágulási tartály, amit korábban sajnos nem rajzoltam be. Bocs.

A "mérő" az osztón ha jól tudom térfogatáram-mérő alis tömegárammérő.? Ha nincs igazam javítsatok ki.

Az alábbi melléklettel, lehet hogy sokatokat provokálni fogok, ill. az is lehet, hogy a biztosítékot is kiveri nálatok (elsősorban JZoli bocs). Nem vagyok értetlen csak próbálom leegyszerűsíteni az elhangzottakat. Tudom azt is, hogy ami egyszerű az nem biztos,hogy jó is vagy gazdaságos. És még egyszer bocsánat a provokálásért! Ha úgy gondoljátok, hogy eleget van már belőlem, már sok van belőlem, írjátok meg és nem zavarok itt a fórumban senkit.