Hm... az utóbbi hetekben én is építek. Már egész jól megy a vakolás, glettelés. Most tanulok csempézni...

Nem ez az, de köszi!

A pic-es lcr mérő volt, de már megtaláltam!

Majd elfelejtettem a lényegetSzóval beforrasztottam a hfa diódákat is.Mégegyszer megnéztem őket multival,egyik sem zárlatos.Dióda állásban 396 és 405 közt mértem a két lábon.Az igbt-k még várnak a fizetésemre.De lenne megint egy kérdésem.Érdemes a panelt lakkozni szigetelési céllal?A vezérlés a segédtáp és a fő táp panelom viszonylag el van szeparálva a ventitőlEgy műanyag lapra vannak felszerelve.A lap alatt vannak a műtőbordák és az igbt panel.Szóval ezek eléggé védettek a kosztol.Az igbt panel viszont kapni fogja az áldást ami a vasas munkával együtt jár akárhogy is vigyázok rá.A másik gondom a bekötések és az igbt-k közti távolság.A fötrafó és a 300 volt a következő képpen van bekötve.4-es vörösrézből csináltam menetes szárat.Erre a vezető oldal felöl került egy réz anya.6 mils réz pálcába fúrtam 4-es menetet,ebből vágtam kb 1 centis darabokat és ez meg az anya közt van a panel.Utána az anyát ráforrasztottam a vezető sávra.Ez kb 2-3 milit áll ki a panelból.A hfa diódákat úgy forrasztottam be,hogy a lábuk épp átér a panelon.Így 1.1 centi van a hűtőborda meg a panel közt.Ebből lejön a 3 mili ami az anya kb 3 mili az igbt meg 3 mili a textilbakelit amiből a leszorítókat csináltam.Tudom,hogy térben nem egymás fölött vannak de elég kicsinek tűnik nekem a távolság a leszorító csavar feje meg a csatlakozó anyája közt.Arra gondoltam vagy lelakkozom az egész panelt,vagy a csatlakozó anyáit lekenem jó vastagon fbs-el nehogy áthúzhasson a hűtőbordán keresztül a +300 volt a főtrafó véghez.

Semmi gond, tanulni sosem késő. Mint minden szakmának, a villamos foglakozásoknak is megvannak a saját szakkifejezései. Ezek közül jónéhány hivatalos szakkifejezés,ilyen a prell is- és van bőven zsargon is, amit egy-egy cégen belül használnak.
Bár a korábbi hozzászólásomat szerettem volna kiegészíteni még egy gondolattal, de ez valamiért nem került bele, ezért ide újfent leírom.
Annak a bizonyos prellnek van egy olyan formája is,ami nem érintkezők közt zajlik, hanem rosszul tervezett billenőáramköröknél-komparátoroknál. Ez pedig az,amiről Tubi56 is említést tett az Ő gépe kapcsán. Ez az a folyamat,amikor egy beavatkozásra hivatott áramkör végrehajtja a beavatkozást, letilt,majd azonnal visszakapcsol. Ez tervezési hiba. Az alapszintű gépekben egy vagy több komparátor figyel kőlönféle hibákat ,és ha a hibafeszültség eléri a komparálási szintet, az áramkör átbillen. A legtöbb esetben ezzel a hibajel meg is szünik,majd a visszabillenés után a gép ismét bekapcsolódik. Ha egy tiltóáramkör kikapcsol,akkor annak visszakapcsolni csak a kezelő akaratlagos beavatkozásával szabad. Sajnos ezeket a funkciókat csak a legprofibb gépekben lehet megtalálni,pedig sok gép tönkremenetele elkerülhető lenne minimális kiegészítéssel.
Pedig ha egy tiltás után a kezelő kézzel állítaná vissza a gépet, nem biztos hogy a 3-4. tiltás után folytatná a munkát, inkább megkeresné a tiltás okát.

Ha megakadnál kérdezz bátran.15 év van a hátam mögött

Hát igen. Úgy látom felétek is a kőművesek a legjobban fizetett emberek. Ezért inkább magad csinálod,mert igy több pénzt takarítasz meg mint amennyit az alatt az idő alatt tudnál keresni,amíg a kőműves dolgozik nálad. Ezért érdemes volt a felsőoktatási intézmények padjait koptatni, nemde? Hozzátenném, semmi bajom a kőművesekkel, csak valahogy nem arányos a gázsijuk a a tudásukkal és munkaeszköz igényükkel.

Remélem nem érzed rád nézve sértőnek a Katt-nak írt hozzászólásomat?

Nem.Én nem vagyok kőművesDe nam akadok meg ha éppen azt kell helyettesíteni.egyébként a munkaeszköz igény egy érdekes dolg.Én töbször gondolkoztam,hogy vállalkozó leszek.Kb fél milla kéne,hogy fennakadás nálkül tudjak dolgozni.Plusz egy kocsi ami pár év alatt galyra megy a melóban.Ezért dolgozok cégnél melette meg elmaszekolgatok.Vagy macit építgetek

Nos az IGBT-et már berendeltem talán pénteken kézhez is kapom őket. Meg rendeltem egy stabilabb tápot 45W/15V ez az adatlap szerint jobban bírja az ingadozást.
A grafit előtt nem volt próba pálcával, a grafittal alapon kezdtem és aztán lassan növeltem olyan 60%-ig, és minél feljebb emeltem annál jobban égett (szikrázott) a fémlapon a grafit ahogyan húztam végig. Csak a végén nem figyeltem oda és a csípőfogó vége amivel tartottam a grafit hegyet hozzáért a fémlemezhez , ekkor sajnálatos módon leállt a segédtáp mert leoldott a lágy-indítás reléje és ezért elégett az ellenállás (47R/10W). Csak arra tudok gondolni, hogy a táp volta a ludas mert teljesen újraindult a vezérlés mint bekapcsoláskor, nincs a gépbe Anti-stik se egyéb extra egyenlőre. A hálózati egyenirányítót rögtön megnéztem és túlélte 50A-es. Nem volt se pukk se füst a főpanelen csak a tápon, csak volt egy sanda gyanúm, hogy meg kell nézni az IGBT-et. Valamit le tudok így ellenőrizni, hogy bent vannak a HFA-k, Vagy vegyem ki őket és mérjek feszt a zéneren?

a táp:
http://www.e-voron.dp.ua/catalog/mean-well-ps-45-15

Mostanában már megválogathatom, hogy mit vállalok el, nincs okom panaszkodni. A baj az, hogy én a köműves munkát is tudom élvezni... ennél csak a famunkák érdekelnének jobban, de ahhoz sok szerszám kell, meg nagyobb hely. 20 nm-en csak egy elektronikai labor fér el, meg egy hozzátartozó raktár a lomoknak. Hát, majd a következő életemben...

Nem akarom nagyon védeni a kőműveseket, de azért őket is meg kell fizetni, mert az sem egy könnyű fizikai munka, pláne ilyen esős ködös időben éppen fagypont fölött az állványokon állva épülethomlokzatot vakolni. A precíz igényes kőműves éppúgy megérdemli a pénzét, mint bárki más igényes szakember. A baj inkább akkor van amikor a kőműves úgy gondolja, hogy mindenhez ért, főleg akkor veszélyes ha elkezd villanyt is szerelni. Még rosszabb amikor fűtést szerel, mert úgy gondolja, hogy tud hegeszteni, aztán mikor minden hegesztés enged, utána nagyon jó munka az összetaknyolt varratokat újrahegesztgetni. Ma nem igazán divatos szakma a kőműves állás és az iskolákban is a legbutábbak maradnak kőművesnek, mert csak oda veszik fel őket és emiatt van olyan sok kontár ember abban a szakmában.

Rátérve a fórum valódi témájára.. A vezérlő trafó esetében a magok ha EI akkor kell légrés viszont ha EE mag akkor nincs szükség a légrésre. Ez már több helyen is le lett írva, de én ennek a pontos okára lennék nagyon kíváncsi, hogy miért kell az egyikbe és miért nem a másikba? lehet ez is ki lett már fejtve valahol, de én eddig nem nagyon jöttem rá!

Szerintem egyik esetben sem kell bele légrés, ezt egyszer már leírtam valamikor. Az áramör késleltetésébe szól bele, de nem egy egyszerű dolog, a késleltetés sok mindentől függ, elsősorban az aktuális impulzusszélességtől.

Helló mindenkinek.
Nos sikerült szereznem egy 360 va-eres trafót.Eredetileg 380/220-as volt.A szekundert letekertem ez 0.65-ös huzalból van.A primert viszont nem szedném le teljesen.Eredetileg 4 érintkező van a priméren.0,-5%,380,+5%.A +5 %-ot letekertem ez 56 menet.ebből úgy számoltam a primér 1160 menet lehet.Ez 0.4-es huzal.Ha ebből letekerek még 400 menetet akkor a maradékot meghagyhatom a 240v-os primérnek?Tudom így kb 250va lesz csak a trafó terhelhetősége de így nem kéne újratekernem teljesen a primért,főleg,hogy nincs is miből.A szekundert 24,48 voltra csinálnám meg a mostani huzalból.3 vagy 4 tekercset csinálnék egymás tetejére amennyit kiad a huzal.Utána összekötöm őket párhuzamosan.Nem folyamatos használatra kéne csak a macit tesztelném vele.Az áramkorlátot majd megpróbálom úgy belőni,hogy bírja a primér tekercs

Helló Mindenkinek.Nos összeraktam ma az élesztéshez használni kívánt trafót.Holnam majd letesztelem hány volt is lett a szekunder.Meg még mindíg agyalok a panelok lakkozásán.Van itthon nitró lakkom.Azon gondolkodom lehet az összes panelt le kéne kennem az oxidáció végett.Várnám az érveket pro és kontra érdemes-e,vagy több kárt csinálok vele mint hasznot.

Minden képen ajánlatos védeni a fóliát lakkal! Én nyákhoz való lakkot használok, de az akrill lakk is jó ide! A nitró lakkot még nem próbáltam

Ne is próbáld. Az akril lakk száradási ideje nem sokkal hosszabb,de nagyságrendekkel jobb tulajdonságokkal rendelkezik villamos szempontból.

A valódi okot nem tudom megmagyarázni,ez rátok okosabbakra vár.A gyakorlatban az történt,hogy EI magnál,légrés nélkül melegedett az IRF540 és a lemágnesezést végző tekercs végén gyakori volt a dióda tönkremenetele,a vezérlés is jóval nagyobb árammal dolgozott valamint a jel átvitel is torz volt a meghajtó oldalon.A pici légréssel ezek a bajok megszűntek.Az EI mag érdekessége,hogy nem volt elég légrést tenni a mag középső oszlopába hanem mindhárom oszlopba kellett.A megfejtés rátok vár.

Helló
Rilon MIG 500 panel szám GC-PK-40-AZ
keresemazU1 és a U7 IC típus számát

Szervusz József!
Hát mi történt a Rilonnal,hogy az IC típusa nem látszik?

Szia Gábor!
Azért kell mindhárom felületre azonos méretű légrés, mert így a járomban az erővonalak egyenletesen oszlanak el az oldalsó oszlopok irányába . Ha az oldalsó oszlopok közül valamelyik közelebb van a járomhoz(záró lapként funkcionáló ferrithez)ott sokkal több erővonal záródik, míg a másik oldalsó oszlopnál,-amelyik távolabb van- az erővonalak nagy része kiszóródik. Ez okozza a jelalak torzulást is.

Helló a gyártó letörölte róla

Helló
Akkor vagy akrillt veszek vagy nyáklakkot.Úgyis rendelnem kell igbt-t.Megnézem árulnak-e lakkot.Ha nem veszek akrillt a festékboltban.

nem is fogom, nem is akartam!

Én viszont próbáltam.Az utolsó pukknál az igbt-k beforrasztáse után lekentem nitró lakkal a panelt.Ugyanavval amivel a trafót is szigeteltem.Lehet nem kelett volna?Mindenesetre veszek most akrollt.Az legalább nem büdös.

Hát, az szívás. Még ezt a típust nem javítottam. Ha feltennél valami elfogadható minőségű képet a kártyáról, talán könnyebb lenne segíteni.

Hát az ráadásul esetleg e-mailben tudnám elküldeni.

De, az is büdös, de nem annyira. Vagy másképp...

Én nem lakkoznám le, csak akkor, ha már működik minden rendesen. Ha valamit újra kell forrasztani, ne a lakkot kelljen trutymákolni.

Az sem probléma. Az adatlapomon megtalálod a mail-címemet.

Én is így gondoltam.Sajnálatos okokból volt szerencsám lakkozott panelból kiforrasztani alkatrészt.Ha egyszer végre működik rendesen minden,akkor kiveszem a panelokat és lefujkálom őket.A vezetékeket nem kell kiforasztanom hozzá tehát megoldható a dolog.Szeretném egy más dologban is a segítségeteket kérni.Szó esett már párszor frekvencia,induktivitás mérésről.Nos szemezgetek egy multival ami mér frekit,induktivitást kapacitást is.Ha összejönnének az anyagiak lehet beruháznék egyre.12000 körül lehet kapni újonan ha minden igaz.A tipusa maxwell 40352.Nem labormérésre kéne csak itthonra mondjuk egy maci építésnél hasznos lenne.Csak tartok tőle hogy itt is igaz a mondás,hogy ami sokmindenre jó semmire sem való.Szerintetek éri az árát vagy inkább hagyjam ki a vételt.