Hát pont ezért van ez a fórum, hogy kérdezzenek és meg lesz oldva a gond közösen!
De az már nem szép dolog, ha valakinek nem sikerül elsőre, olvasni is lusti és még meg is orol ránk! Ez utóbbi nem rád vonatkozik!

Ez a veszély nálam nem áll fent! Ezt a gépet ami most egy kis fejtörést okoz közel jó 5 éve kezdtem el építeni, és most értem nemrég oda hogy be lehessen kapcsolni. 5 év hosszú idő de most értem odaadásig, hogy már tudom mit honnan és hogyan kell beszerezni. Például: én Tiszabecstől kb 20 km-re lakom Kárpátalján, az IGBT-et meg Ukrajna másik végéből rendeltem.

Minden tiszteletem a tied! Nem baj, ha lassan épült a géped a lényeg, hogy jó legyen és örömödet leld benne! Már csak azért is tisztellek, hogy az építés mellett döntöttél, mert nálatok láttam, hogy van olyan gép ami 200A-t tud 60%on 155A tud 100% digitális kijelzője van és csak 1000 ukrán pénzbe kerül újonnan! Ez nagyon olcsó és jó gép ismerem!
De te mégis az építés mellett döntöttél csak gratulálni tudok neked!

Nem félreértés. A "tranzisztoros" kifejezés alá befér a MOSFET, meg az IGBT is. A MOSFET egy rövidítés: METAL OXID SEMICONDUCTOR FIELD EFFECT TRANSISTOR. Az IGBT szintén egy rövidítés: INSULATED GATE BIPOLAR TRANSISTOR. Tehát, ha valaki azt mondja, hogy "tranzisztoros", az még sok féle lehet. Ha azt mondja, hogy BJT-vel van építve, na az a "hagyományos" tranzisztor. ( BIPOLAR JUNCTION TRANSISTOR )

találtam egy ilyen képletet a főrumon eszerint az enyém

U=300 V
f=32000Hz
A=6,83 cm^2
n=16

B=0,42894 (ez az állandó üresjárati?)

Az adatlapon meg N87-nél 100mT 100kHz most ezt nem értem, az angollal hadilábon állok. Nekem kisebb a freki de B is nagyobb jön ki

ez lemaradt

Most leírom a csodaképletet. Némelyik neten keringőből ugyanez jön ki:

Npr = Ubetáp x tbe / dB / Am

Ahol Ubetáp a maximális bemeneti feszültség, ez most mondjuk 330 V. A tbe, a bekapcsolási idő, jelen esetben a frekvencia reciprokának a fele. tbe = 1/f/2 ( 50 kHz-en ez 10 us-ot ad. )
dB a megengedett indukcióváltozás, ez a Maciban 0.2...0.3 T amíg kicsi a frekvencia, mondjuk 30 kHz-ig. És 0.15...0.25 T nagyobb frkvenciáknál, mondjuk 50...80 kHz körül.
Am a ferrit vaskeresztmetszete.

A számítást a megadott sorrendben kell végrehajtani, tehát, ebben a sorrendben kell bepötyögni a számokat, műveleti jeleket a számológépbe.

Bocs de nem a tranzisztor kifejezéssel volt a baj és a téma sem ez volt!

Ha nem, akkor biztosan én néztem be. Van ilyen...

Akkor ha jól csináltam mindent:
U_betáp=330V
tbe=1/32000/2=0,00002=20us
dB=0,2T
A^m=6,83cm²
N_pr=330x20/0,2/6,83=4831,6 kerekítve 4832 menet? Ez milyen huzalátmérővel van? mert a mostani primer sodratomnak (28 szál 0,35 CZu) a negyede sem menne rá az E70-es magra.

Nem jól csináltad.
n=315x0,000015625/0,38/0,000683

Ez ha jó a számológépem akkor 18,9 vagyis 19 menet, ugyanennyit mondtam neked nemrég. A hagyományos képlettel is ez jön ki, teljesen mindegy hogy azzal, vagy ezzel számolsz.

Ha netán nem lenne érthető: a 0,000015625 a 32kHz egyik félperiódusa szekundumban, a 0,38 az az indukció mert nem ajánlatos a katalógusban megadott 0,4 fölé menni inkább alá, a 0,000683 pedig a 6,83cm², de ugye a képletben alapmértékegységekkel tehát m²-el kell számolni.

Erre írtam amit eddig írtam. Ha valaki utánaszámol (30kHz-E65-0,4T-19 menet) akkor arra is rájön hogy miért, de ezt most már többször nem írnám le.

Amivel számoltam: 1/ 2 x B x A x f

Jati szerintem nem alapegységgel helyettesített be. Én is utána számoltam a te képletednek és ugyan ez jött ki nekem is, ha 0,3T-val számolok akkor 24 menet jön ki, ami még talán megvalósítható az E70-es magon.

A delta B-vel 0,38-ig el lehet menni, ha jól emlékszem nálam is ennyivel megy a Tali-s E65.

A képlet ami a 25 évvel ezelőtti elektrotechnika könyvemben van: voltonkénti menetszám= 1/ 4,44xBxAxf amit szorzunk majd még 315-el, mert kb. akkora a primer fesz.

A képletben azért lesz a 4,44 helyett 4 mert a szinusz helyett négyszögjellel járatjuk a trafót. 2 pedig azért lesz a 4-ből, mert ennél az áramkörnél nincs meg a négyszögjelünk mindkét félperiódusa (mint a híd vagy a félhíd esetében) csak az egyik (ezt majd katt levezeti ha akarja, én sosem voltam jó matekból). A gerjesztés értéke erre a kialakításra igaz, mert itt a magban az indukció 0 és +Bmax között változik. Egy fél vagy teljes híd esetén pedig +Bmax és -Bmax között.

Üdv!


Hm... jó lenne tudni, akkor mi a tuti. A barkácsolók is olvasgatnak itt (mint pl. én) és szeretik, ha az állítások biztos alapokon nyugszanak. A jó rajz, akkor az jó rajz, és melyik? Itt a fórumon szempont volt az olcsóság is, ezért kering az U57 mag, arra pedig azért fér a kanóc, akár eggyel több menet, ha az a tuti. Szóval "figyelünk és várjuk", hogy az elvi nézet különbségeknek mi a gyakorlati haszna, és mi valósítható meg házi körülmények között.
Csak azért írtam, mert sokszor mutatkozik az elbizonytalanítás jele... (az előjelét nem értékelve)

Ez a képlet egy általános képlet. Jelentését meg is lehet fogalmazni: egy tekercs menetszáma egyenesen arányos a rá jutó feszültség-idő területtel és fordítottan arányos az előbbi feszülség-idő terület által létrehozott indukcióváltozással, valamint fordítottan arányos a mágneses keresztmetszettel.

A Maci esetében a feszültség-idő terület egy görbe alatti területet jelent, vagyis a feszültség a betáp ( 300 V ) az idő pedig a bekapcsolás időtartama. A kettő szorzata a feszültség-idő terület. Ez mágnesezi a tekercset, ez állítja elő a fluxust, stb. Ha meggondoljuk, akkor ez valahogyan a frekvenciával függ össze. Ha a Macit nézzük, akkor a kitöltési tényező mondjuk 50%, innen kihozható egy másik képlet ( Gee Lee ). Ha azt mondjuk, hogy a Maciban csak 30 % kitöltést engedünk meg, akkor már csak az a képlet használható, amit írtam. ( Vagy Gee-Lee képletét értelemszerűen módosítani kell ) Tehát, a bekapcsolási idő alatti feszültség-görbe alatti területet jelenti. Négyszögfeszültség esetén viszonylag egyszerűen ki lehet ezt számolni, hiszen a feszültség- és az idő konstans. Valójában, ez a feszültség görbe lehet akármilyen alakú, pl lehet szinusz is. A görbe alatti terület kiszámítására a matematikában az integrál számítást ( jelen esetben a tekercsre jutó feszültség idő szerinti integráltját jelenti a feszültség-idő terület.) Erről az integrálról elég annyit tudni, hogy ez nem más, mint a feszültségnek a bekapcsolási időre vonatkoztatott átlagértéke. Tehát, átlagérték. Nem effektív ( ezt csak azoknak találták ki, akik hálózati trafót méreteznek mindenféle silabusz alapján ), hanem középérték. Szinuszos primerfeszültség esetén ez 2 x Um/Pi, ( ahol Um a szinusz teteje, vagyis csúcsérték ) 230 V feszültségű hálózat esetén ez 207 V. Ezt megszorozzuk az 50 Hz-ből számítható bekapcsolási idővel ( 10 ms ) és megkapjuk a keresett feszültség-idő területet.
Az indukció-változás alatt azt kell érteni, hogy a bekapcsolás előtti és a kikapcsolás pillanatában a két idukcióértéknek mennyi a különbsége. A Maci esetében (nagyjából) a bekapcsolás esetében az indukció nulla. A kikapcsolás pillanatában ez ne legyen több, mint mondjuk 0,4 Tesla. Tehát, jelen esetben az összes indukcióváltozás 0,4 T. Más a helyzet Gee Lee hegedűjében, nála hol az egyik átló, hol a másik átló vezet. ( teljes híd ) Ennek megfelelően a primer hol plusz 300 V-ot, hol mínusz 300 V-ot kap. Ennek megfelelően, az összes indukcióváltozás a Macihoz képest kétszer akkora lehet, vagy ha másképp nézem, akkor fele annyi menet is elég ugyanakkora indukcióhoz a primeren. Itt is van egy kettes, ha valakit a nehezen megjegyezhető képletek érdekelnek, akkor fejtse vissza, hogy ez hogy jön ki.
A mágneses keresztmetszet a Maci esetében a ferrit vaskeresztmesztete. Ez az a keresztmetszet, itt van az az anyag, ami a mágneses erővonalakat vezeti.( meg hozzá a járom, vagy a küseje, hiszen valahogyan záródnia kell az erővonalaknak ) De, a képlet érvényes légmagos tekercsekre is, hiszen a mágneses keresztmetszet ott a tekercs átmérőjét jelenti. Tehát, lehet légmagos is a tekercs ( vagy akár a trafó ), ráadásul, az ebben a keresztmetszetben levő levegő sosem telít be. Más kérdés, hogy egy ilyen tekercsnek borzasztó nagy lesz a felvett árama, mert a levegő nagyon rossz mágneses vezető, emiatt nagyon kicsi lesz a tekercs induktivitása, vagyis jó nagy áramot vesz fel. Tehát, lehet légmagos is a trafó, csak nem túl célszerű, legalábbis hegesztőben nem.

Na, majd te levezeted a bűvképleteidet az enyémből... Az enyémben mindössze 4 dolgot kell megjegyezni, semmi skalár nincs benne... ( Egyébként senki ne higgye, hogy ezt a képletet én találtam ki... ez egyszerűen fizika. )

"... az olcsóság is, ezért kering az U57 mag..."

Abszolút egyetértek. Ez hobbiszint, ne akarjunk ipari ( nem a gagyi kinaira gondolok ) hegesztőt csinálni. Lehet, hogy egy ilyen hobbi gép nem olyan kicsi, talán nem is lesz olcsóbb, meg belülről nem egy jaj de tudományos valami, de ha rendesen van megcsinálva, legalább olyan jó, mint bármelyik ipari gép. Legalábbis, még a régi tv ferritekkel is meg lehet csinálni.

Ami a rajzokat illeti, hát, ott van némi káosz... Valaki megpróbált ez ellen tenni, aztán mégsem lett rend. Elég baj, mert a kezdőknek nagyon sokat segítene egy abszolút pontos rajz. Nem az a baj, hogy valahova másmilyen alkatrészt tesz, mert csak olyat talál. Inkább ott van a baj ( illetve kívánatos lenne ), hogy ez valahogy legyen ledokumentálva, hogy az az alkatrész is jó, csak akkor ez, meg ez, meg ezt kell rajta változtatni. Szóval, a feltételek. A kapcsolási rajz nem hiszem, hogy változna, de még akár azt is lehetne mellé csatolni. Szóval, valahogyan legyen teljes egész a dolog. Valami rendes doksik kellenének, akár több is, csak akkor mindegyik egy kerek egész legyen. És ha születik egy másik gép, változtatásokkal, akkor az is legyen valahogyan ledokumentálva, mert különben elvész, félreérthető, stb. Aki elkezdett csinálni pl egy Macit és még működik is neki, az már örökre meg lett fertőzve ezzel a dologgal. Kizárt dolognak tartom, hogy ezután leteszi a pákát, hogy eddig és ne tovább...

Nem figyeltem E65 nem E70 amiről szó volt, de nem is annyira lényeges. Egyébként én csak a képletedet számoltam át, mert jati-nak olyan furcsa számok jöttek ki.Én a trafót 28/8-as menetszámmal fogom megtekerni 3pár u57-re olyan toroidszerűen, de nem tudom hogy lesz-e a hegesztőből a jövő évi karácsony előtt valami. Idő meg alkatrészhiányban inkább csak az olvasgatás marad.

Nem értem miért nem lett ebből egy jó részletes cikk? Nagyon régi témakör ez. Meg érne ért volna már rég egy misét.

Ha tudsz még várni néhány hónapot akkor lehet hogy írok majd egyet. De nem a maciról, hanem az egytranyósról. Lesz benne összesen 1db IGBT, és akinek az a kb. 70A nem lesz elég az tehet bele még egyet, és akkor tud majd 130-140A-t.

Én nem várok, mert már készítem a Te terveid alapján az enyémet. A fullhidas kapcsolást próbálgatom. Az enyémen lesz rengeteg változtatás a tiédhez képest. Fetek lesznek, más diódák lesznek. A driver sem tetszik, mert nagyon lelassulnak a kapcsolási idők.. A BD139-140 a jó kis 400ns időkből amit az ic tud, csinált 1400-1500ns -ot. Kicseréltem 2N2904-06-ra azokkal is ez a helyzet. Úgy csinálom a driver-t, ahogy a 2KW-os nagy tápodban van. Aztán rátettem a nagy feteket, és 30V5A-t kapcsolásztam velük 55KHz-en melegedés nélkül.
A trafók meg vannak. Hát eddig itt tartok.

Attól függetlenül nagyon is érdekel egy jól érthető és sok mindenre kitérő cikk a kicsi hegesztővel kapcsolatban.
Az a kérdés, hogy fog-e valaki egy másik cikket írni egy nagy hegesztőről, vagy csak a Te cikked lesz az egyedüli?
Ha csak te írsz erről, akkor ki kellene térni olyan dolgokra is, amik a nagy hegesztőknél jelentkeznek. (2tranyós forward és full híd)
Ha viszont valaki megígéri, hogy lesz a nagy hegesztőről is egy tartalmas cikk, akkor Tök jó lenne, mert karácsony tájékán lenne sok olvasnivalónk. Na meg bütykölnivalónk is.

Valamit szerintem benéztél mert ebben egy az egyben ugyanaz a meghajtás (BD-k) van mint ami a tápban. A különbség csupán annyi, hogy mivel az UCC-nek elvileg komplementer kimenete van a 494-nek pedig az emitter kimenete van használva ezért máshova került az ellenállás. Az IC holtideje egyébként elég kevés, 60 és 200ns között van az oszcillátor elemeinek függvényében, a 494-é pedig ekkora frekin 7-800ns körül van. Ha úgy lassítanák a BD-k a meghajtást ahogy írod, akkor az enyém már régen köddé vált volna.

Ha netán cikket írok akkor úgyis megmutatom előtte katt-nak is hogy lektorálhassa. A hídról már nem nagyon akarnék írni mert rájöttem hogy egy ekkora jószág teljesen felesleges itthoni, hobbi célokra. Bőven megteszi egy olyan kis kütyü, amiben van 1 vagy max. 2db IGBT. Persze aki reggeltől estig akar hegeszteni az csináljon hidat, de néha néha egy két varrathoz elég a pici is.

" ... megmutatom előtte katt-nak is hogy lektorálhassa... "

Túlbecsülsz, Zsolt. De természetesen mindenben segítek.

Köszönöm. Mindenben talán nem kell, de egy két dologban biztos. Sajnos a suliban annak idején szinte csak említés szintjén foglalkoztunk a kapcsolóüzemmel, a neten, fórumokon szedtem össze azt amit eddig összeszedtem (köszönet érte mindenkinek).

Most épp egy Tali-s E55-öt nyüstölök. Az van, hogy elmegy ugyan 0,4T-val, de ehhez már 150mA-t kihúz a betápból, és negyed óra után már alig tudom megfogni a magot. Most megyek lefele, egyelőre úgy látom hogy a 0,35T is sok neki (110mA) mert még itt is elég meleg. Persze alkalmazásfüggő is a dolog, hegesztőben meg lehet engedni többet is, tápban már nem illik.

Az iskola arra jó, hogy megmutassa, hogy miket kell később megtanulni... ha az embert igazán érdekli valami, akkor úgyis összeszedi a hozzávaló ismereteket. És ebből a szempontból nagyon sajnálom, hogy ifjú koromban még nem volt internet. Még egy cikkhez is nagyon nehéz volt hozzájutni...

Én is így szoktam a menetszámot kipróbálni. Kb. kiszámolom, aztán megyek lefelé a menetszámmal. Vagyis, inkább kezdem az alacsonyabb indukciónál, de ez végül is mindegy.

Ha lesz ventilátor, akkor mehet akár 50 fok is, de hát ez neked kell mérlegelni, erősen felhasználás, beépítés függő. Meg hát ugye a frekvencia...

Trafót tekergetni nem nagyon szeretek, inkább a betáp potiját csavargattam kb. 15V-onként lefele. Az adatlapok is érdekesek, ezen pl. azt írja hogy forward-ban csak a negyede gerjesztés engedhető meg az ellenüteműhöz képest. Meg az sem mindig derül ki hogy Bmax-ra, vagy deltaB-re gondolnak. Mert ellenütemben a Bmax az 0 és +Bmax, vagy 0 és -Bmax között van, a deltaB pedig a kettő (+Bmax és -Bmax) között. Azt most már tudom hogy ellenütemben mekkora az egészséges mert megmértem. Hogy együtemben is lehet-e ekkora, vagy csak a fele, vagy Isten tudja, majd ezt is megmérem, az a biztos.

Kisebb kell hogy legyen mint a fele, mert a van egy kis remanens indukció a vasban, tehát nem nulláról indul. De ez nagyon kicsi, szerintem nyugodtan lehet a fele.

Tisztelt Uraim!
Ma volt egy csipet időm és számolgattam jati trafójának primer menetszáma kapcsán.Meg kell,hogy mondjam,szerintem,jati tévedett a számolásban,amikor az EE70 magra kiszámolta a menetszámokat.Az EE70 magra valóban 19 menet primer kellett volna 30kHz frekire B=0,2 esetében.Ezt a számítást katt képletével is és az általam felrakott,sokat vitatott képlettel is elvégeztem,az eredmény azonos.Szinte biztosra veszem,amit Ti is mondtatok,hogy telített a trafója és pukk.Ha már itt tartunk,a "Maci" főtrafója 32kHz frekin ,EE65 magon,19 menettel nincs túlgerjesztve szerintem.

Ezen nem érdemes meditálni, mint írtam, a 30 kHz nem sok, itt még nincs akkora vesztesége a vasmagnak. Egyébként is nagyban függ attól, hogy milyen anyagminősége van. N87? Ez egy újabb fejlesztésű vasmag, de 30 kHz-re valószínű jobb a régi N22.

Megmérted a trafó hőfokát leállított ventilátorral, üresjárásban? Ez jelentené a gyakorlatban elfogadható adatot. Akkor össze lehetne párosítani ( már ha rá van írva a vasmagra valamiféle anyagjellemző, hogy N22, vagy M2TNakármi, vagy valami ) hogy ez az anyag, ezzel a frekivel ezen a hőfokon üzembiztos. Szerintem, ez lenne a lényeg. Egy új ( főleg ismeretlen anyagú ) vasmagnál pedig kb. kiszámolni a menetszámot, mondjuk 0,2 T-ra, szekunder nélkül bekapcsolni ( vagyis üresjárásban megy az egész gép ) és mérni, hogy mennyire melegszik. Ahogy azt már korábban leírtam.... ( de minek? )

Helló Mindenkinek
Pár napra eltüntem,de ma végre megjöttek az igbt-k.4 db irg4pc50u került a gépbe.Ezeket és a hfa diódákat is beforrasztottam,valamint megoldottam a rögzítésüket is a bordához.A félvezetők alá azt a szürke gumis lapot raktam furat nélkül,mindkét oldalán szilikon zsírral.A félvezetők rögzítéséhez leszorítót csináltam.Nagy örömömre megjött a multim is.Egy maxwell mx25-303 lett.A vezérlő panelon is kicseréltem a freki beállító kondit egy rendes 3.3 nanós fóliára.Most kezdődnek ismét az amatőr kérdéseimMint már mondtam az igbt panelba be van forrasztva minden.A 300 volt és a főtrafó egyenlőre nincs bekötve.Ebben az állapotban ugye bekapcsolhatom a gépet?Szeretném megmérni a frekit meg ha meg tudom a kitöltést is.Ha lehetséges a mérés akkor a frekim 30 35 khz között jónak mondható a kitöltési tényezőnek pedig változni kell ahogy tekergetem az áramszabályzó potit.Jól gondolom?Kéne egy kis megerősítés.Az igbt-ket is szeretném megőrizni és a multi is a szemem fényeEzért most megint mindent meg fogok kérdezni,még azt is ami nyilvánvaló