Sziasztok!

Azt szeretném meg tudni, hogy a nemrégiben kapott transzformátorom milyen teljesítményű (VA).
Az adatok amit tudok Up=230V Usz,terheletlen=19,1V
Amit még tudok az az, hogy rövidre zárt szekundernél a priméren mért áram 1,3A
A felíratok a trafón: P0136TA ill.: 8002
Kilehet ezekből az adatokból számolni a teljesítményt? Vagy esetleg valami leírást ahhoz, hogy mit kellene meg mérnem az eredményhez?

Válaszotokat előre is köszönöm. Üdv, Iván

A vasmag keresztmetszete a lényeg. De ebből a mérésből (ami nem egy szabályos) 200VA-körülire mondanám.

Egyetlen dolgot kell megmérned, mégpedig a primer huzal átmérőjét. Ezt 2,5-3A/mm²-es áramsűrűséggel számolva megkapod a rajta átfolyatható áramot, amiből ki tudod számolni a teljesítményét.

Fűtésre biztosan.
A többi feszültség, 44, 48, 9,75, ... nem kifejezetten hasznosítható csöves erősítőben. Ekkora fűtőáramok mellett a csövekre 600-1000 V körüli feszültségeket szokás adni. Arra talán volt egy másik trafó a gépben.

Ilyen kis rövidzárlati áramból azt lehet kideríteni, hogy a tekercseid ellenállása elég jelentős lehet. A primer és a szekunder áttranszformált ellenállása ~176 Ohm. Ha egyszerűsítve számolunk és ennek a felét vesszük primer ellenállásnak, ami 83 Ohm, a trafód kb 25 VA-es lehet, de legfeljebb 40.

Van valami táblázat szerűség ami segítene hogy mennyi menet kell adott anyagból a megfelelő induktivitás eléréséhez, az is jó, ha csak nagyjából mutatja meg.

Nincs ilyen, hogy "adott anyagból", mivel a mag anyagától, az esetleges légréstől (porvasmag esetén pl. ez a légrés elosztva van az anyagban jelen), továbbá a fizikai méretektől is függ, hogy 1 menet mekkora induktivitást fog eredményezni, ezért a konkrét magra jellemző értékből (ez az "Al-érték", ha 2300 az értéke, akkor 1 menet 2300nH lesz) lehet csak számolni. Az Al-érték * a menetek számának négyzete adja az induktivitást.

Idézet:
„Ekkora fűtőáramok mellett a csövekre 600-1000 V körüli feszültségeket szokás adni. Arra talán volt egy másik trafó a gépben”

Ez nem igaz, fűtőáramnak semmi köze az anódfeszültség nagyságához. Csövek paraméterei döntőek, pl: 6C33C 6,3V/6,6A és 200V körüli anódfeszültséget szereti.

Megmértem és a vezeték átmérője 0,25 mm. Ezek szerint kerekítve a a trafóm teljesítménye 35 VA?

Sziasztok.
Van egy 24V-os biztonsági trafóm ami kb 30 éves.
Pákatrafónak használom, és az utóbbi időben nagyon elkezdett ciceregni munka közben. Feszültsége, teljesítménye látszólag nem változott. Lehet ezzel valamit kezdeni, vagy kezdjem megszokni?
Köszi

Valószínűleg a menetek lazultak meg kissé. Az igazi megoldás az lenne, ha kiöntenéd a meneteket műgyantával. A kérdés csak az, megér-e ennyit ráfordítani. Ugyanis, ha csak a felső sorokat töltöd ki, attól az alsók még rezeghetnek. Jól kiönteni pedig nagyon nehéz házi eszközökkel.

Aha. Akkor nem a lemezelés lazult ki? Mert meghúztam azokat az a anyákat amik összefogják a vasat, de történt változás...

Ha kihagytál egy 'nem'-et, akkor még segíthet ha az oszlop részbe próbálsz még egy lemezt betuszkolni (fellazítás után), nem baj, ha nem megy be teljesen. A lemez élét reszeld meg, hogy ne nagyon sértse a többit (vaszárlat). Ha van impregnálásra lehetőséged (vákumos), akkor az megoldja.

Hogyan tudom megállapítani hogy a trafóm kb mekkora teljesítményt képvisel?
Ennyit tudtam mérni.

Megméred a vasmag keresztmetszetét.

Nem!
A huzalok keresztmetszetét méred meg/számolod ki.

Igen, ez a névleges (veszteségekkel együtt). Kivehetsz belőle többet is, de akkor melegedni fog. Ha ez tartós, olyankor szokott lenni az, hogy megszakad.

Így van. Ezt a vas dolgot nem tudom honnan szedik.

Igazad van, sokkal pontosabb huzal vastagsagbol szamolni.

Megmondom én neked:

Szabvány vasak -> "E" maradékából kijön az "I" (gazdaságosság).
Vasveszteség és a rézveszteség nagyjából egyforma legyen.
Meg ilyenek.
Vannak szabvány vasakra táblázatok, meg tapasztalati képletek.
Ezek öröklődnek, meg keringenek mindenféle körökben.

Jobb vasakra van katalógusok és méretezési adatok...

Vicces, de igaz: A teljesitmény a dróton megy át. A vas csak azért kell, hogy tudja merre kell mennie

Ugyanakkor a "járatos" vasaknál bejönnek az ökölszabályok/tapasztalati képletek...

Nos, azért pár gondolat:
A vas keresztmetszete EI vasnál lényeges. A drót használata nem mindig helyes méretezésű Vannak alul és felül méretezett trafók. Egyik sem jó. Az adott vasra kell méretezni a primert. Szekunderen pedig Volt/menetszám a valós érték majd. A vas anyaga nem mindegy, és ezért ki kell tapasztalni egy adott sorozatú vasnál, hogy mit lehet belőle kivenni. A primer huzal szerepe az, hogy a vas telítődése megfelelő legyen és max terhelésnél ne melegedjen túl a vas. Ha a primer huzal átmérője alul van méretezve, akkor szekunder oldali terhelésnél erősen melegszik, és ha van benne hőbiztosíték, akkor az megszakad (ha nincs benne, akkor leég a primer huzal)A szekunder huzal átmérője pedig a trafó áram jellegű terhelhetőségét határozza meg.
Trafót lehet készíteni vas nélkül is, de a veszteség nagy. A vas szerepe, hogy a veszteséget minimálisra csökkentse. Persze ez utóbbi erősen függ a trafó fajtájától, ugye nem mindegy hogy EI vagy toroid vagy hiperszil a mag.

Sajnos csak akkor lenne a dolog tuti, ha lenne egy konkrét áramsűrűség. De NINCS! 2-7 A/mm2 között minden előfordul, és mind működik (3,5-szeres eltérés!!).

Már hogyne lenne. A megengedhető áramsűrűség attól függ, hogy milyen környezetben van a vezeték, mennyire tud hűlni. Egy elektromos távvezetéknél még nagyobb áramsűrűség is megengedhető, egy trafónál zárt helyen, esetleg magasabb környezeti hőmérsékletet is figyelembe véve ajánlatos az alacsonyabb áramsűrűség használata. A trafó tervezésekor ezt is illik figyelembe venni. Kiszámolható a feltekert huzal ellenállásából, és az átfolyó áramból, figyelemmel a max disszipálható teljesítményre, ami ugyebár melegíti a trafót. Csak nem szokták, mert ott van az "ökölszabály, és kiszámolni elég macerás, de nem lehetetlen.

Éppen erről beszéltem, ködölés a négyzeten. De azt senki nem mondja mi a tuti érték. Van aki 2 A/mm2-re, van aki 4 A/mm2-re esküszik a trafó zárt körülményei között.
Légvezetéknél, és fali vezetékeknél sokkal magasabb áramsűrűségekkel számolnak!

Olvashattad már nemegyszer. Nincs tuti érték. A terhelést mindig a körülményekhez kell igazítani. A korábbi képen szereplő LL magos trafónál pl. a nagy csupasz tekercsfelület, jó hűtés és a viszonylag kisebb átlagos menethossz miatt nyugodtan meg lehet engedni tartósan a 4 A/mm2 áramsűrűséget. A hatásfok ugyan kisebb lesz, de a keletkező hő könnyebben elszáll. Ezek a magok ráadásul általában már jobb minőségű "textúrált" (irányított szemcseszerkezetű) lemezek, ahol mérettől függően 1,4-1,8 T is megengedhető a gyári adatok szerint.
Kár, hogy az új fórumszerkezet miatt nem lehet elolvasni a méretezéseket.
Pedig a képen látni valami apró piros jelöléseket.

A "tuti" érték az, amit kiszámolsz. Ha nem akarsz számolni, akkor saccolsz, és mások által megadott értékekre hagyatkozol.

Ugyanarról beszélünk. Olyasmiről volt szó, ha ismerjük egy kész trafón a vezeték átmérőjét, abból PONTOSAN kiszámolható az áram, ebből a teljesítmény és így tovább. Ezt az állítást próbáltam kicsit finomítani a megjegyzésemmel.

A primernek a menetszámát kell a vashoz méretezni (a gerjesztés miatt), az átmérőjét pedig az ablakkeresztmetszethez, mert az ugye véges, nem tudunk akármennyit belepréselni.

Így van. Egy toroid esetében ahol sokkal nagyobb felületen oszlik el a primer, nyilván nagyobb áramsűrűség engedhető meg, mint egy EI-nél, ahol a primer teljesen be van bugyolálva a szekunder alá, plusz még a vas is részben körbeveszi. Tehát nagyon nem mindegy milyen a trafó kivitele, mekkora, stb. illetve milyen feladatra lett készítve. Ha pl. egy mikrosütő trafóját nézünk, akkor arra a "vasas" számítással kijönne kb. 150-200VA, közben meg 5x annyit tud (az adott helyen, mert ha egész nap folyamatosan menne, lehet hogy leégne).

Kapcsolóüzem esetén sokkal könnyebb dolga van az embernek, mert nem kell mondjuk 40 méter primer huzal, hanem csak mondjuk 1,5 méter, azzal meg lehet kísérletezni. Azt szoktam csinálni hogy feltekerem az adott primert, rögzítem rá a hőmérő szondát, majd az egészet bebugyolálom, imitálva a szekundert és a szigetelést. Átengedek rajta x ampert, és egy fél óra múlva megnézem a hőmérőt. Meghatározom hogy mekkora hőmérséklet különbséget engedek meg a huzalban (ez legyen mondjuk 25C^o a környezetihez képest) és egy idő után tudni fogom hogy mekkora árammal terhelhetem majd. Ez is alkalmazásfüggő, egy tápban mondjuk 6-8A/mm²-t szoktam, hegesztő esetén meg lehet 10A/mm² felett is. Nagyfrekin a méretek, és a huzal ellenállása is jóval kisebb, ezért a megengedhető áramsűrűség is lehet nagyobb.

Izé,...hát azért nem vitatkozásképpen, de a huzal átmérőt a szekunder részen kell az ablakmérethez igazítani. Ott lényeges, hogy milyen vastag huzal fér rá, hogy elbírja a szekunder áramot. A primer kör valóban a vas gerjesztésére szolgál. Ha jól van méretezve a vas keresztmetszetéhez (ami megadja a max teljesítményt), akkor ott nem kell minél vastagabb huzal. Ha megnézel gyári trafókat, akkor azt fogod látni, hogy szinte csak 3/4 helyet foglal el a csévén a primer, és a szekunder pedig tele van. Ez azért van így, mert minél kisebb keresztmetszetű primer huzal van, annál kevesebb lesz az áramfelvétel, kisebb lesz a melegedés. A vasat könnyen gerjesztésbe lehet hozni, az hogy EI, toroid, hiperszil, az a trafó hatásfokát határozza meg. Ugye ezek között a legrosszabb az EI.
A magnetronba meg ne bonyolódjunk bele, mert az teljesen más.