Üdv! Kérdésem lenne EL84 meghajtásához melyik cső lenne jobb EF80 vagy E80CC?

Nekem bevált az Araldit, a foglalatnál soha nincs annyira meleg, hogy károsodna.

Tipikusan inkább ECC83. EF80 veszélyesen mikrofóniahajlamos.

És az E80CC? Ebből van 6 db új. ECC83 nics

Meghajtani mindenképp jobb a 80CC, más kérdés, hogy milyen kapcsolásban mekkora érzékenységet akarsz. Gyengén visszacsatolva ECC83-ból egy erősítő fokozat is elég párszáz millivolt érzékenységhez, a 80-ból 1 fokozat ide már kevés lehet.

Jó cső az az E80CC (ha nincs más, de cserélhetsz is ECC83-asra). Szerintem megpróbálhatsz 2 fokozattal hajtani és akkor még talán egy gyenge visszacsatolás is beleférhet. Ha új, akkor túl fog élni téged és a végcsövet is a 10000 órájával...

Szia! Mi készül már ? ECC83 helyett jó az orosz megfelelője is 6N2P-EV. Fillérekért lehet venni.

fleta fórumtársnak van is szerintem még jó pár darab, de meg kell kérdezni őt.

Amit pesten boltoltam végfokot, azon szúrja a szemem az EF80. Nem túl sokat láttam hangfrekis erősítőben ezt a példányt. Kipróbálom hogy szól, aztán ha nem tetszik száműzöm.

Akkor módosítani kell a panelt vagy mellőzni teljesen ( légszerelés) , mert a két cső egy kicsit más.

Szerintem teljesen jó lenne E80CC az EL84 meghajtására. Az ECC83-al pont az szokott lenni a gond, hogy a mai vonal szintű (1 Veff) jelekhez már túl nagy az erősítése, még elég erősen visszacsatolva is. Az E80CC-nek 30 az erősítési tényezője, ennek kb. 2/3-ad része realizálható kapcsolásban, ez ugye 20-szoros erősítés (1 Veff bemenőjelből 20 Veff kimenőjel), ami némi visszacsatolással is elég az EL 84-nek.

Nem rossz cső az EF80, csak hangfrekvenciás alkalmazásokban nem lehet kihasználni a tulajdonságait. Kifejezetten szélessávú alkalmazásokra készült, 60, 70 MHz ig.
Az E80CC pedig kifejezetten jó meghajtó csőnek.

Köszi mindenkinek a tanácsokat, puding próbája az evés módon lesz eldöntve. Most nézem ezt a csövet tüzetesen (E80CC) szépen megtermett kettőstrióda kis társaihoz (ECCxx) képest.

Megkerestem az adatlapját, ezt is nézegesd kicsit. E80CC

Sziasztok,
Lehetséges-e hogy...
kb. fél évente cserélgetem a saját készítésű erősítőimet itthon (mármint hogy melyik legyen az aktuális mindennapi) és ma egy koncert DVD kapcsán az ECC82 PP (!) volt soron. Bekapcsolás után kivártam a kötelező fél percet és elindult a zene. A mélyek elég erőtlenek voltak még 2-3 perc elteltével is, de ezt simán betudtam a nem óriási kimenőknek amik amúgy méretben passzolnak is a 82-ből kihozható 2W-hoz. Telt múlt az idő és kb 15 perc után azt hallottam, hogy egyre jobban vannak keverve a számok mert vannak mélyei is. Visszaléptem az első dalra és jééé már annak is voltak rendes mélyei...
Szóval ilyen parányi csőnél lehetséges az hogy kell vagy negyed óra a teljes bemelegedéshez végcső üzemmódban ? Ha én hallom a markáns változást akkor az tényleg jelen van!
köszönöm.

Csöves tapasztalatom (még) 0, de a JLH-m kb. fél óra után kezd HIGH END-ben szólni...

Szerintem olyan 2 óra után kezd el egy csöves igazán szépen, részletezően szólni. (GU50 PP) Vannak elvetemültek, akik a fűtést le se kapcsolják az erősítőről, hogy ne kelljen ezt az időt kivárni.

Csatlakozom az előttem szólókhoz. Legalább egy óra kell nekik (komolyabb A osztályú tranyósokban van fűtés, illetve jónéhány gyáriban is (Technics-ek kimondottan)...

Rendben, köszönöm, ezt kiveséztük! Régebben sajnáltam azokat akik 6C33C-el építettek és fél órás "türelmi zónáról" beszéltek bekapcolás után...

Az enyém majd az éjszakairól megy és besegít a fűtésbe...

Vagy keresd az ECC40-et... Egyesek szerint az egyik legzeneibb hangú ECC... Adatai a 80CC-hez állnak legközelebb...

Továbbra is választ kérnék az alábbi hozzászólásomra: Nézegettem cső-adatlapokat. Konkrétan EL34-ét, és felmerült bennem a kérdés: na most akkor hogyan is méretezzek kimenőtrafót. Elektroncso.hu-n egész jó cikk van róla, de Ra-t adottnak veszi mindenhol, mert hogy a cső adalapja... persze, már ha 1 nél több tipikus üzemkörülmény adatai rajtavannak. Nade, én nem igy akarom üzemeltetni, ahogy az adatlap emlegeti. Én akarok anódfeszt választani. Akkor mit/hogy befolyásol a segédrács fesz. változtatás,és milyen formulával kapható meg a kimenő optimális primer impedanciája? Továbbá, hogyan tudom meghatározni, hogy mekkora nyugalmi katódáramra kell biasolni?

Előre is köszönöm a segitséget!

Konkrét képletet nem tudok neked mondani. Azt sem írtad le, hogy SE, PP kapcsolást használsz-e. Triódának használod-e esetleg. Abban nem vagyok biztos, hogy az anódfeszültségtől (nagyban) függ-e az Ra. A rácsfeszültség mindig is ugyanazt befolyásolja, az anódáramot, és adott határok között minél kisebb a rács potenciálja a katódénál, annál nagyobb anódáram tud folyni. Vagy ha úgy tetszik a munkapontot befolyásolja, hogy milyen nyugalmi áram folyik, amit a rácsfeszültséggel tudsz beállítani.
Azt hogy mekkora nyugalmi áramot állítassz be a munkaegyenesből tudod kiszámolni. Ehhez a konkrét kapcsolátechnika és a munkaellenállás és katódellenállás értéke is kell. Az elektroncsőn találsz szerintem egy cikket ehhez triódás példán keresztül.
Mindezt persze rövidre zárt bemenetnél értem.
Szerintem ha nem nagyon térsz el a bevált anódfeszültségektől, akkor a kimenőd méretezésében nem játszik szerepet. A huzalvastagságokat, vasmag méreteket áramhoz vagy teljesítményhez szokás választani, de ezekhez az elektroncsőn ott a matematika.

Én azt tanácsolnám, hogy amíg a munkapont, rácsáram és ezek nem teljesen tiszták, inkább hagyatkozz neten fellelhető bevált kimenő leírásokhoz és kapcsolástechnikához.

Milyen egyszerű lenne a világ, ha kívánságod szerint működne. Ez a világ nem az integrált áramkörök világa, ott az áramkör tervezési feladatokat jól felkészült mérnökök jól felszerelt laborokban elvégezték helyetted. Ha egyéni tervezésű erősítőket szeretnél készíteni, meg kell tanulnod az elektroncsöves áramkörök tervezési metódusait, ahogyan a kimenőtrafó tervezését is. Sajnos, ez nem egy mindentudó képlet dolga, mert elég ellentmondó paramétereket kell optimalizálni ahhoz, hogy a végeredmény a kívánságod szerinti legyen. Pláne nem elég "biasolni". Nem lehetetlen, csak sokat kell tanulni hozzá. Kérdés, hogy az az árnyalatnyi különbség amit esetleg remélhetsz, megéri-e.
Az adatlapokon látható adatok statikus adatok, a valóságban megjelenő adatokat ezekből neked kell kiszámolnod. A csőjellemzőket a Barkhausen egyenlettel, az áramkör elemeinek értékét egy erősítő méretezésének egyenleteivel számíthatod ki.

Cső !
Lenne egy elméleti kérdésem:
Adott egy előfokcső aminek az erősítési tényezője 100, max. 300V az anódnak.
Adott egy másik, aminek 50, de max. 150V az anódnak.
Ha mindkét csövet 150V anódfesszel használom, melyik cső fog nagyobbat erősíteni ?

Tisztában vagyok azzal, hogy senki nem tolja alám a dolgokat, a kérdés is arra irányult, hogy tudom magamnak megtervezni ezeket. Bármiféle segitséget kérnék, nem a mindentudó függvényeket kérem tálcán, amivel pikk-pakk onthatom a kapcsolásokat...
Korábbi válaszolónak: biasolás, katódáram tiszta...
Alapvetően PP kapcsolástechnika méretezése érdekelne leginkább, a legjobban valami jó szakirodalomnak örülnék, ami nem csak Ágoston Lajos féle receptkönyv szinten foglalkozik a dolgokkal.

A cső paraméterek anód- áram, és feszültség függők. Keress olyan adatlapot, ahol ez a függés ábrázolva van. Van olyan, ahol több diszkrét feszültségre paraméterezve, pl. 100, 200, 250 V -ra. Ezekből interpolációval meg tudod határozni a kívánt anódfeszültségre. Aztán ezzel számolhatod az erősítő paramétereit.

Szia! A cső erősítését minden esetben legegyszerűbben a helyettesítő kép felrajzolásával tudod meghatározni. Van egy Ri belsőellenállású generátorod aminek a kimenetén mű*Ug értékű feszültség keletkezik, ezt vezeted az Ra*Rg/Ra+Rg terhelésre... Természetesen Rg a következő cső rácsleveztő ellenállása... A szimulátor előtti időkben így dolgoztunk, van aki ma is

Sziasztok,
Gyakorlati kérdés:
E130L fűtés + nyugalmi anód (300V/80mA) disszipációja =35W, mennyire utálja a két cső ha a búrájuk egymástól csupán 35mm-re van? Tudom, hogy az elméleti ideálistol "távol" van, de a gyakorlat sokszor engedékenyebb. Szigorúan nyitott kivitelről beszélünk a felső anód ellenére is!
Abból indulok ki hogy két 40W-os gyertyaizzó ugyanekkora távolságra egymástól előforduló látvány...
Köszönöm.

Csak annyit pontosítanék, hogy a cső erősítési tényezője nem azonos a csöves erősítő fokozat erősítésével, ahogy a továbbiakban írod is.